Társadalomismeret 9d

Társadalomismeret 9d

  • 1-2. Európa bölcsői => Athéni demokrácia, Római kor kereszténysége, ókori irodalmi művek
  • 3-4. Az olimpia eszméje és a sportok
  • 5-6. A korai középkor => A korszak birodalmai és azok hatása napjainkra
  • 7-8. A honfoglaló magyarok
  • 9-10. Az államalapítás
  • 11-12. A lovagok világa
  • 13-14. Virágzás és hanyatlás => 1301-1526
  • 15-16. A nagy földrajzi felfedezések
  • 17-18. Összefoglalás, ellenőrzés

Szeptemberi beadandók (határidő: szept.29): 1.) Az ókori spárta jellemzői 2.) Az olimpia újkori története 3.) A középkori lovagok 4.) Egy magyar király uralkodása, lehet: Károly Róbert vagy Nagy Lajos vagy Luxemburgi Zsigmond 5.) Hunyadi János élete

Októberi beadandók (határidő: október 27): 1.) Egy magyar király élete, lehet: Mátyás király, II. Ulászló, II. Lajos 2.) A mohácsi csata 3.) Amerika felfedezése

  • 19-20. Az átalakuló Európa => A reformáció, felfedezések, polgárháborúk hatásai
  • 21-22. Magyar történelem 1526-1711 => Külső hatások, belső felkelések
  • 23-24. Francia felvilágosodás, forradalom és Napóleon
  • 25-26. Magyar történelem 1711-1825
  • 27-28. A modern világ születése => ipari forradalom, átalakuló életmód
  • 29-30. Magyar történelem 1825-1849
  • 31-32. Az első világháború
  • 33-34. A dualizmus kora
  • 35-36. Összefoglalás és ellenőrzés

Novemberi beadandók: Az I. világháború, Napóleon, Az ipari forradalom

Decemberi beadandók:

  • 37-38. A szélsőségek évtizedei
  • 39-40. A Horthy-korszak
  • 41-42. A kétpólusú világrend és a gyarmati rendszer
  • 43-44. A vasfüggöny mögött => Az 50-es évek, 1956, Kádár-kor
  • 45-46. A hidegháború vége
  • 47-48. Magyarország szomszédjai és Európa
  • 49-50. A magyar társadalom a rendszerváltás után
  • 51-52. Társadalmi kérdések: szegénység
  • 53-54. Összefoglalás és ellenőrzés

Januári beadandók:

Februári beadandók:

  • 55-56. Társadalmi kérdések: deviancia
  • 57-58. Társadalmi kérdések: nemzetiségek, felekezetek
  • 59-60. A hungarikumok
  • 61-62. Mióta járunk iskolába?
  • 63-64. Az iskoláról és a tanulásról
  • 65-66. A tanuló társadalom
  • 61-62. Kilépés a felnőtt világba
  • 63-64. Viselkedési szabályok és normák a mai társadalomban
  • 65-66. Projektmunkák
  • 67-68. Projektmunkák
  • 69-70. Projektmunkák
  • 71-72. Összefoglalás és ellenőrzés

Márciusi beadandók:

Áprilisi beadandók:

TANANYAG

2. óra: Az ókori görögök, az athéni demokrácia és Spárta

  • Spárta: katonaállam volt a Peloponnészosz félszigete, a mai Görögország déli részén.. Az állam élén két király állt, mellettük a vének tanácsa (geruszia) és a felügyelők (ephoroszok), akik ellenőrizték a királyokat. A népgyűlés hatalma korlátozott volt. Elvben ők hozták a törvényeket, de ezeket a gerúszia vagy az ephoroszok megsemmisíthették. Államforma: arisztokratikus köztársaság.link
  • Athén: jelentős kereskedőállam, mely a tengeri áruforgalomból fejlődött és korlátozott demokrácia jellemezte. A népgyűlés "uralkodott". VIDEO: görögökLINK (Athén),
  • A görög poliszok egymással és a Perzsa Birodalommal is háborúztak. A perzsák a Krisztus előtti 5. században többször is megtámadták a görög poliszokat, ez volt a görög-perzsa háborúk kora. A poliszok megvédték magukat, de ezt követően Athén és Spárta háborúzott egymással. Végül Makedónia és híres uralkodója Nagy Sándor  egyesítette a poliszokat, majd hódította meg a fél világot.
  • A görög kultúra: A görög vallás nem egyetlen, hanem sok istenben hitt, vagyis politeista volt. A legfőbb istennek Zeuszt tartották, ő parancsolt az Olümposz csúcsán lakó többi istennek is, akik többnyire mind a rokonai voltak. Pl: Hádész (alvilág istene), Poseidon (tenger istene), Pallasz Athéné (bölcsesség és művészet) Aphrodité (szerelem). Az istenekről fenmmaradt ókori görög írásokat nevezzük mitológiának. Ebben félistenek és szörnyek is szerepelnek. Fontosak voltak még a görög jóshelyek, például a delphoi jósda, és az olimpia szokása. Az első Olimpiát Kr.e. 776-ban tartották Zeusz tiszteletére. Ez lett a görög időszámítás alapja. A görög művészet nagyon magas szintre jutott.  Fontos a görög oszlopfők ismerete: dór, ión, korinthoszi. És a leghíresebb épület az athéni Akropolisz, leghíresebb művész: Pheidiasz (Kr.e. 5. század)

7-8. óra: A római kultúra jellemzői: link

  • Rómát Krisztus előtt 753-ban alapították a latin törzsek az itáliai félszigeten, a tengerpart közelében.
  • Róma államformája változott az idők során: királyság, köztársaság császárság (utóbbinál: principátus, dominátus)
  • Róma vezetői: népgyűlés, szenátus, tisztségviselők és a császárság korában a császár.
  • Rétegek: patrcíciusok (előkelő, gazdagok) és plebejusok (köznép)
  • Római kultúra: latin ajkú, híres a római építészet (Colosseum, szobrok), istenek (politeizmus) link
  • Híres római személyiségek: Augustus császár (Octavianus), Néró, Vespasianus, Marcus Aurelius, Cicero (szónok)

9-10. óra: A Római Birodalom bukása

  • A birodalom válságba került a Krisztus utáni 4 századtól. Az utolsó, reformokkal kísérletező császár: Nagy Constantinus (307-337) nem tudta megállítani a hanyatlást, a birodalom 395-ben végérvényesen kettészakadt nyugati és keleti részre.
  • Hunok Európa felé indulása, megindította a germán népek népvándorlását a Rómia Birodalom felé
  • Az útra kelt népek letelepedtek a Római Birodalom területén. Új államok születtek a gótok, frankok, vandálok, szászok, longobárdok vezetésével.
  • A Nyugat-Római Birodalom 476-ban omlott össze. Ezt tekintjük az ókor végének. 

Középkor

Azt az időszakot, amely a Nyugat-Római Birodalom 476-os felbomlásától Amerika 1492-es felfedezéséig tartott, középkornak nevezzük.

A középkori egyház: Élén a pápa áll, az egyház vezetői püspökök és érsekek. Egyházi dogmák: olyan hittételek, melyeket nem lehet megkérdőjelezni. Ilyen a Szentháromság is.

Az iszlám: A Föld második legnagyobb világvallása (1,7-1,8 milliárd fő vallja). A Krisztus utáni 7. században alakult ki. Az iszlám vallást szoktuk Muszlim vagy Mohamedán vallásnak is nevezni, mert nagy prófétáját Mohamednek hívták.

A honfoglalás

Azt a folyamatot, melyben a magyar törzsek az Ural hegységének vidékéről a Dél-orosz sztyeppén keresztül a Kárpát-Medencébe vándoroltak, Árpéd vezér vezetésével 895-ben, honfoglalásnak nevezzük. A 7 magyar törzs letelepedett a Duna-Tisza vidékén, majd 70 éven keresztül kalandozásokba kezdett.

Szent István és az államalapítás

Azt a történelmi folyamatot és korszakot szoktuk államalapításnak nevezni, melyben Szent István királyunk Európával és a pápasággal együttműködve, a keresztény egyházi illetve világi közigazgatás kialakításával megteremtette az önálló Magyar Királyságot az első ezredfordulón.

Az államalapítás három lépése:

  1. Az egyházi közigazgatás, vagyis püspökségek (10 db) létrehozása egy érseki központtal (Esztergom)
  2. A világi közigazgatás, vagyis vármegyék (30 db) megalapítása
  3. Törvényekkel a magyar lakosság rászorítása a keresztény hitre és letelepedett életmódra.

Szent Istvánnak egyetlen fia volt Imre herceg, ám ő fiatalon meghalt így a trónon lánytestvérének fia, Orseolo Péter követte.

Az Árpád-kor uralkodói

Szent László (1077-1095):

  • 1091-ben ő hódította meg Horvátországot.
  • 1083-ban elrendelte Gellért püspök és István szentté avatását.
  • Híresek Szent László törvényei melyek mind az országot erősítették.
  • Szent László volt az első lovagkirályunk.
  • Szent László uralkodása idején alakul ki a világ nagybirtokosok rétege, a saját földdel rendelkező szabadok rétege és a szolgáltatásra kötelezettek csoportja.

Szent László törvényei: Hármas cél jellemezte törvényeit:

  • Gátat szabni a bűnözésnek, tolvajlásoknak, a magántulajdon megsértéseinek
  • Megakadályozni a pogány rítusok és kóborlás terjedését
  • Erősíteni a keresztyén vallást és hitéletet (újra törvény született a kötelező templomba járásról)

Könyves Kálmán (1095-1116)

  • Trónra kerülése bonyodalmakkal kezdődött, ugyanis apja I. Géza testvérét Álmost szánta a trónra, és Kálmánt Várad püspökének akarta megtenni. Ám halálos ágyán megváltoztatta döntését és mégis inkább Kálmánra hagyta a trónt. Így egy írástudó, művelt pap lett Magyarország új uralkodója akit a "könyves" jelzővel illettek (papi műveltségéért).
  • Könyves Kálmán uralkodása alatt Álmos többször fellázadt testvére ellen, így végül Kálmán, a fiával együtt megvakíttatta.
  • Kálmán alatt vonult át hazánkon az első keresztes-hadjárat serege.
  • Kálmán hódításokat is végzett: 1105-ben elfoglalta a tengerparti dalmát városokat.
  • Kálmán törvényei a magántulajdont illetően sokkal enyhébbek voltak Lászlóénál. Ez arra utal, hogy javult Magyarországon a bűnözés és a pogány életmódot folytatók aránya.

Kálmán törvényei: Három témakör: magántulajdon védelme, földesurakra vonatkozó törvények, egyházi rendelkezések.

  1. Tolvajlás, kóborlás, pogányság büntetése (halál kiszabása, csak akkor, ha marhánál nagyobbat lop vki)
  2. Földesuraknak előírta a telakkatonaság rendszerét, vagyis földjük után egy-egy lovaskatonát kellett adniuk a királynak.
  3. Egyházi rendelkezések: papok nősülésének tilalma, papok képzése, pogányság tiltása.

II. András és az Aranybulla

Aranybulla (1222) öt pontja

  1. Nemesi adómentesség
  2. Hadjáratokra csak belföldön kötelezhető a magyar nemes
  3. Bíráskodás: nem fogatható el a nemes ok nélkül
  4. Méltóságok halmozása tiltott
  5. A szerviensek örökbirtokul kapták földjeiket

Ellenállási záradék: Az Aranybulla végén a záradék biztosította, hogy ha az egyes pontokat megszegi a király, akkor a nemesek törvényesen lázadhatnak ellene.

Az Aranybulla kiadásának kényszere: A királyi hatalom jelentősen megrendült II. András korára, mert a királyi földek mennyisége is lecsökkent. Túl sok földet adományoztak el híveiknek az uralkodók.

IV. Béla és a tatárjárás

IV. Béla uralkodásának szakaszai:

  1. Kísérlet a királyi hatalom méltóságának visszaállítására. Korábbi birtokok visszavétele, királyi biztosok megyékbe küldése.
  2. A tatárjárás
  3. Újjáépítés a tatárjárás után.

III. A tatárjárás eseménytörténete:

  1. A tatárok közeledésére Juliánusz barát figyelmeztette a magyarokat,
  2. A magyarok három csatában ütköztek meg a Kárpátok több hágóján keresztül érkező tatárokkal: 1. csata Vereckei hágónál, 2. csata Pest alatt 3. csata: Muhi csata (1241 április 11-én). IV. Béla pedig elmenekült az országból
  3. A tatárok 1241 tavaszától pusztítják a magyarok falvait, 1241 végén átkelnek a Dunántúlra is. A két milliós magyar lakosság 1/4 -e (0,5 millió ember) pusztul el.
  4. A tatárok 1242 tavaszán váratlanul távoznak Magyarországról.
  5. A tatárjárást követő újjáépítést azért nevezhetjük második honapalításnak, mert a teljes pusztulásból kellett újra működőképessé tenni az országot.

Az Anjou királyok

Az Anjou-kor (1340-1382)

I. Károly Róbert hatalomra kerülése:

  1. Az Árpád-ház kihalása után olyan külföldi trónkövetelők jöttek Magyarországra, akik valamilyen módon mind az Árpádok leszármazottai voltak. Pl: Premysl Vencel, Wittelsbach Ottó, Anjou Károly Róbert. Közülük végül Károly Róbert kaparintotta meg a trónt, aki V. Istvánnak dédunokája volt.
  2. Első feladata Károly Róbertnek a kiskirályokkal való leszámolás lett. Az 1312-es Rozgonyi csata során Károly Róbert Kassa városával összefogva győzi le az egyik legnagyobb kiskirályt az Aba családot.
  3. Károly Róbert 1301 és 1321 közt nagyrészt leszámol az összes kiskirállyal, így a Borsa, a Kőszegi, és a Kán családokkal. (Csák Máté 1321-ben természetes halált.)

II. Károly Róbert reformjai:

  1. Királyi földek és várak visszavétele. Az Árpád-korban a királyok rengeteg uralkodói földet adományoztak a nemeseknek a trónharcok miatt. Ezek egy részét visszavette a király, majd szolgálati honor birtokként a hozzá hűséges nemeseknek adta tovább. Így egy jelentős, királyhű réteget nyert akik a főbb tisztségeket is megkaphatták. Míg uralma kezdetén az ország 300 várából csak 60 volt királyi kézen, addig uralma végére ez elérte a 160-at! 
  2. URBURA = bányák után fizetendő illeték a királynak, bányabér. Ha egy földesúr aranyat vagy ezüstöt talált a birtokán akkor korábban azt be kellett szolgáltatni a királynak. Károly Róbert bányareformja bevezette, hogy a megtalált nemesfémeknek csak kétharmadát kellett átadni, egyharmad pedig maradhatott a földesúrnál. Ezzel a reformmal a nemesek végre érdekeltek lettek abban feltárják birtokaikon az aranylelő helyeket. Károly Róbert aranypénzt is veretett.
  3. Harmincadvám: a határon át behozott termékek egyharmincada a királyt illette.
  4. Kapuadó: parasztok által a királynak fizetett állami adó
  5. Reformjai révén megtelt a királyi kincstár, megnőtt a királyi földek és királyi várak száma, és ezzel újra megerősödött a királyi hatalom illetve tekintély. A Magyar Királyság visszanyerte erejét!

III. Károly Róbert külpolitikája: (Január 5 => 73.óra)

  1. Visegrádi királytalálkozó (1335): a lengyel-cseh és magyar uralkodók szövetsége, kereskedelmi összefogása.
  2. Károly Róbert idején jön létre a független Havasalföldi Fejedelemség
  3. Károly Róbert lengyel feleséget szerzett Lokietek Erzsébet személyében. Gyermekeik közül Lajos a lengyel-magyar trónt, Endre pedig a nápolyi trónt kapta.

Január 5. => 73.óra

IV. Nagy Lajos (1342-1382):

  1. Uralma kezdetén saját családjának nápolyi ága ellen kellet hadat viselnie, mert testvérét megölték egy trónharcban. Bár győzött ezekben a hadjáratokban, Nápolyt nem tudta megtartani. Maradt lengyel-magyar király. Ez volt a perszonálunió rendszere, melyben csak a király személy köti össze a két államot!
  2. Hódítások: Dalmácia, Galícia (Velencétől és Litvániától)
  3. Az 1351-es törvények és ősiség: Az ősiség törvény (aviticitas) lényege annak kimondása, hogy a nemesi birtok elidegeníthetetlen (nem eladható). Apáról fiúra vagy lányra száll és csak a család kihalása után száll vissza a királyra. A kis-, és köznemesek kérték a törvény kimondását, mert így elejét vehették annak az elharapódzó rendszernek, hogy a főnemesek arra kényszerítik őket, hogy eladják számukra földjeiket! Az 1351-es törvények többi része az egységes 9-ed (nona) szedésről és az úriszékek rendszerének (illetve a pallósjognak) a becikkelyezéséről szólt. Emellett újra megerősítette az Aranybullát és annak fő részét a nemesi adómentességet.
  4. Várostámogató politika, céhek: Nagy Lajos fokozottan támogatta a városfejlesztéseket. Az ő idején erősödnek meg a céhek. A céhek egy-egy városban, adott szakmák érdekvédelmi szervezetei voltak, melyek közösen határozták meg az árakat, béreket, a gyártás módjait és a mestervizsgák végeredményeit.

Luxemburgi Zsigmond

  • Zsigmond 1387 és 1437 közt uralkodott
  • Bevezette a telekkatonaság rendszerét Magyarországon
  • Zsigmond pártolta a városokat
  • 1437-ben leverte az erdélyi Budai-Ngy Antal vezette parasztfelkelést
  • Zsigmond érdeme a török ellen felépített déli végvári vonal létrehozása
  • Zsigmondból 1433-ban Német-Római csázsár lett, amellett, hogy magyar királyként is uralkodott

A Hunyadiak kora

  • 1440-ben az ország királya I. Ulászló lett, aki Hunyadi Jánosra támaszkodva vezette seregét.
  • Hunyadi hadjáratokat indított a törökök ellen, majd 1446-ban, I. Ulászló halála után az ország kormányzója lett.
  • Nándorfehérvárt (ma Belgrád) óriási győzelmet aratva védte meg 1456-ban. Az ország Hunyadinak köszönhette, hogy megmenekült a török hódítástól.
  • A nándorfehérvári diadal után Hunyadi János meghalt és fia, Hunyadi Mátyás került a trónra.
  • Mátyás király erős kézzel uralkodott, magas adókat vetett ki, de a török helyett inkább a csehekkel és osztrákokkal háborúzott. Nevéhez köthető a reneszánsz és humanizmus megjelenése Magyarországon.
  • VIDEO - 19 perc a Nándorfehérvári diadalról

A nagy földrajzi felfedezések

  • A középkori Európa a XV. század végén három okból indított a világ különböző, ismeretlen tájaira felfedezőp utakat:
  1. Aranyéhség miatt, mert kimerült Európa aranykészlete
  2. Az Oszmán Birodalom miatt, mely elzárta  a kereskedelmet India felé
  3. Tudományos kíváncsiságból
  • Híres felfedezők voltak: Vasco de Gama, Kolumbusz Kristóf, Amerigo Vespucci, Fernando Magellán
  • Kolumbusz Kristóf 1492 -ben fedezte fel Amerikát, ezt az évet tekintjük az újkor kezdetének
  • A felfedezéseket a gyarmatosítás kora követte, amikor a spanyol - portugál hódítók tűzfegyverekkel, puskákkal, ágyúkkal leigázták az elmaradott indián törzseket.
  • A maják, aztékok, inkák legyőzése után, Amerikából aranya, ezüst és újy termékek áramlottak Európába. Ekkor került kontinensünkre a burgonya, kukorica, bab, kávé, kakaó, dohány, paradicsom, paprika is.

Magyarország a török uralom időszakában

  • Magyarország határaihoz a XV. század végén érkezett az Oszmán Birodalom terjeszkedése.
  • A mohácsi csata során 1526 augusztus 29-én II. Lajos serege vereséget szenvedett Nagy Szukejmán hadaitól.
  • Az ütközet után 15 évvel a törökök 1541 -ben elfoglalták Budát és az ország legnagyobb részét. Ezzel három részre szakadt az ország: Hódoltságra, Habsburgok alatt álló Magyar Királyságra és Erdélyre.
  • Erdélyben a szultánoknak hűséget fogadó magyar fejedelmek váltották egymást. Legjelentősebbek: Báthory István, Bocskai István, Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György
  • VIDEO A mohácsi csatáról

Erdély és a török elleni harcok

  • Erdély a Magyar Királyság keleti tartománya volt, mely az Árpád-kortól elkülönült és vajdák irányítása alatt állt
  • 1570-től Erdély már fejedelemségként létezett, legelső fejedelmei: János Zsigmond és Báthory István voltak.
  • A Magyar Királyság 1541 és 1699 között három részre volt szakítva: a törökök uralta Hódoltságra, a Habsburgok uralta királyi Magyarországra és a szultán hűbérében létező Erdélyi Fejedelemségre.
  • A török elleni harcok nagy alakjai közé tartozott: Zrínyi Miklós, horvát bán és költő, aki az 1660-as években több győzelmet aratott az oszmánok felett.
  • A három részre szakadásnak az osztrákok vetettek véget, amikor 1699-re (Karlócai béke) kiűzték Magyarországról az oszmánokat.

Az ipari forradalom

  • A XIX. századi Anglia, majd az USA, illetve a Nyugat-európai országok gazdasági termelésében ugrásszerűen bekövetkező változást, mely társadalmi átalakulást is okozott ipari forradalomnak nevezzük.
  • Az ipari forradalom kezdete James Watthoz kötődik, aki 1769-ben feltalálta a gőzgépet.
  • A gőz energiájával később számtalan gép működését is lehetővé tették, így Robert Fulton révén 1807-ben megszületett a gőzhajó, George Stephenson révén pedig 1814-ben a gőzmozdony.
  • Az ipari forradalom gyorsan terjedt: szinte azonnal megjelent az USA -ban, ahol óriási vasútépítések zajlottak, majd átterjedt Franciaországra és később Európa egyéb országaira.
  • Az ipari forradalom révén szerte a kontinensen gyárak jöttek létre, kaialakult a munkásság, létrejöttek a komolyabb bankhálózatok és gomba mód szaporodtak a nagy iparvárosok. (urbanizáció)
  • Az ipari forradalom a századfordulót követően forradalmasította a közlekedést: megjelentek az első autók, a Wright testvérek pedig megalkották 1903-ban az első repülőgépet.

Magyarország a Habsburg Birodalomban

  • Magyarországon az 1526 -os mohácsi csatát követően egyszerre jelent meg a török és Habsburg hatalom. Hazánk három részre szakadt: a Dunántúl és a Felvidék a Habsburgok, a Hódoltság és Erdély a törökök fennhatósága alá került.
  • Erdélyben fejedelmek sora uralkodott, például: Báthory István, Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György; a Habsburgok uralta országrészben pedig a török elleni harc nagy alakjai vezették a népet, például Zrínyi Miklós.
  • A várháborúk korában, a XVI. század során a törökök számtalan nagy magyar várat bevettek, ám a XVII. század végén Ausztria és a keresztény államok összefogása kiűzte az oszmánokat hazánkból. 1699 -ben a karlócai békével véget ért Magyarország három részre szakadása.
  • Magyarország innentől egészen 1918 -ig Habsburg uralkodók hatalma alatt állt. A több, mint két évszázados időszakban több alkalommal is fellázadtak a magyarok az osztrák uralom ellen, pl: Rákóczi szabadságharc (1703-1711), 1848/49 -es szabadságharc.

A reformkor és az 1848/49-es forradalom illetve szabadságharc

  1. Azt az 1830 és 1848 közti időszakot, melyben Magyarország reformer gondolkodói megfogalmazták a feudalizmusból kivezető követeléseiket, reformkornak nevezzük.
  2. A reformkor főbb követelései: jobbágyfelszabadítás, közteherviselés, ősiség törvény eltörlése, unió Erdéllyel.
  3. A reformkor nagyjai: gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, báró Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc
  4. 1848 tavaszán, melyet népek tavaszának is neveznek, Európa-szerte forradalmak kezdődtek, melyek miatt meghátrált a Habsburg udvar. V. Ferdinánd jóváhagyta a követeléseinket, megszülettek az áprilisi törvények.
  5. 1848 őszére Európa konzervatív uralkodói leverték a forradalmakat, így Magyarországon is az engedmények visszavonására készültek: kitört a szabadságharc az osztrák elnyomással szemben.
  6. A szabadságharc 1848 szeptember és 1849 augusztusa közt zajlott. Kossuth Lajos állt országunk élén, a magyar csapatokat pedig Görgey Artúr vezette.
  7. Bár 1849 tavaszán nyerésre álltunk, döntő fordulatot hozott az osztrákokkal szövetséges oroszok beavatkozása, akik túlerővel verték le a magyar szabadságharcot.
  8. A magyar csapatok 1849 augusztus 13 -án Világosnál tették le a fegyvert. Október 6-án Aradon kivégezték a szabadságharc 13 vértanúját.

A kiegyezés és a dualizmus

  • A szabadságharc leverése után Ausztria és annak császára, Ferenc József megbüntette a magyarokat. Elnyomás kezdődött hazánkban.
  • Az 1860-as évekre Ausztria belátta: ki kell egyeznie a magyarokkal, különben elveszti nagyhatalmi befolyását Európában.
  • 1867-ben Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezetésével kiegyezési tárgyalások kezdődtek Magyarország és Ausztria között. Ennek eredményeképp megszületett a Kiegyezés.
  • A Kiegyezés alapján megszületett az Osztrák-Magyar Monarchia, melyben két egymással egyenrangú ország (Ausztria és Magyarország) alkotott közös államot. A Monarchia 51 éven keresztül, egészen 1918-ig állt fenn.
  • Három ügyet közösen intéztünk: a külügyet, hadügyet és a pénzügyet. Minden más téren, hazánk önállóságot élvezett.
  • Az 1867 és 1918 közti időszakot, vagyis a Monarchia fennállásának fél évszázadát nevezzük dualizmus korának. Sikeres időszak volt: a magyar ipar jól fejlődött, Budapest világváros lett és Magyarország felzárkózott Európához.

Az első világháború

  • Egy boszniai hadgyakorlaton egy szerb nacionalista diák (Gavrilo Princip) 1914 június 28 –án lelőtte a Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot.
  • A világháború 1914 július 28-án tört ki. Az egyik oldalon az antant országok álltak: Anglia, Franciaország, Oroszország, míg velük szemben a Hármasszövetség harcolt, vagyis Németország és a Monarchia.
  • Az első világháborúban öt front alakult ki: nyugati front (Franciaország-Belgium területén), keleti front (Oroszországgal szemben),Olasz front (az Isonzó folyó mentén), Balkáni front (kezdetben, szerbiában, később Törökországban majd a görög területeken),Mezopotámiai front (Perzsa öbölben, a mai Irak területén)
  • A legnagyobb csaták a nyugati fronton zajlottak a németek és franciák között. Ilyen volt 1916-ban a somme -i és verduni csata. Ezekben közel 1-1 millió ember halt meg.
  • Az első világháborúban fordulópontot jelentett az USA hadbalépése 1917-ben. Az amerikaiak két milliós sereggel támogatták a nyugati, antant hatalmakat, melyek így 1918 őszére megnyerték a háborút.
  • A harcok legvégén a Párizs környéki békékben: jóvátétel fizetésre kötelezték a veszteseket és jelentős területeket csatoltak el tőlük. Így Magyarországtól a trianoni békében (1920) elvették Erdélyt, a Felvidéket és a Délvidéket is. Hazánk területe 282 ezer km2 -ről 93 ezerre csökkent!
     

A Horthy-korszak

  • Az első világháború 1918-ban fejeződött be. Magyarországon ekkor forradalmak zajlottak, melyek után felbomlott a Monarchia és hazánk köztársasággá alakult. Előbb Károlyi Mihály vezette országunkat, majd kialakult a Tanácsköztársaság, mely 133 napra kommunista diktatúrát hozott.
  • A Tanácsköztársaságot az antant kérésére a román hadsereg verte le, mely aztán meg is szállta Magyarországot.
  • 1919 -ben a Monarchia flottájának parancsnoka, Horthy Miklós került az ország élére. 1920 március 1 -én a parlament Magyarország kormányzójává választotta Horthyt.
  • Horthy Miklós 1920 és 1944 közt, 24 éven keresztül volt Magyarország kormányzója, mely idő alatt hazánk Németország szövetségesévé vált. Mikor Adolf Hitler lett a német kancellár, támogatni kezdte revíziós törekvéseinket, ami azt jelentette, hogy mellénk állt a régi, nagy Magyarország visszaállításában, a Trianonban elvett területeink visszaszerzéséban.
  • A Horthy korszak híres miniszterelnökei: Bethlen István, Gömbös Gyula, Teleki Pál.

A második világháború

  • A második világháború 1939 szeptember 1-én robbant ki, amikor Adolf Hitler, Németország kancellárja megtámadta a szomszédos Lengyelországot.
  • A háború első szakaszában a Német Birodalom sikeresen lerohanta Lengyelország után Dániát, Franciaországot, Hollandiát, Belgiumot is. Sikereiben nagy szerepe volt a villámháborús stratégiának és fejlett harckocsijainak.
  • A fordulat 1941/42 -ben következett be, amikor a németek megtámadták a Szovjetuniót, ám előbb Moszkva alatt, majd Sztálingrádnál is nagy vereségeket szenvedtek.
  • A második világháború több hadszíntéren és kontinensen is zajlott, pédául Afrikában és Ázsiában is. A Távol-Keleten Japán harcolt az amerikaiakkal, miután 1941 -ben lebombázta Pearl Harbort.
  • A háború alatt zajlott az úgynevezett Holokauszt, melynek során a nácik 6 millió zsidót irtottak ki haláltáborokban. Ilyen haláltábor volt Auschwitz.

A II. világháború Magyarországon

  • Magyarország 1941 június 27-én lépett a második világháborúba, amikor hadat üzent a Szovjetuniónak.
  • A második magyar hadsereg a Don folyó partján szenvedett nagy vereséget 1942 januárjában, amikor a Vörös Hadsereg lerohanta állásainkat és 120 ezer magyar katona maradt a harcmezőn. (Doni katasztrófa)
  • Magyarország Hitler szövetsége volt a háború alatt, ám 1943-ban a Kállay-kormány a háborúból való kilépésre készült. Ezt a német hadsereg 1944 március 19-én sikeresen megakadályozta, amikor megszállta hazánkat.
  • INNEN új óraanyag:
  • A német megszállással együtt Auschwitzba szállították a magyar zsidóság nagy részét, közel fél millió embert. Mind ott halltak meg, a haláltáborban.
  • Horthy Miklós 1944 októberében kísérletet tett a háborúból való kiugrásra, de a németeket ezt megakadályozták és lemondásra kényszerítették.
  • Közben a szovjet front 1944 szeptemberében elérte a magyar határokat. Fél évig tartott a küzdelem hazánk területén. Legtovább Budapesten tartott a harc, hiszen a fővárosért 50 napon keresztül, utcáról - utcára küzdöttek az orosz csapatok. 
  • Az ország vezetése 1944 október 16-án a Szálasi Ferenc vezette magyar nácik, a nyilasok kezébe került, akik a végsőkig szolgálták a németeket. Majd fél éves uralmuk alatt több tízezer fővárosi zsidót gyilkoltak meg és lőttek a Dunába.
  • Magyarországon végül 1945 áprilisára győztek a szovjet csapatok és kiűzték a németeket.

A II. világháború vége

  • A háborúban fordulatot hozott a normandiai partraszállás, amikor 1944 június 6-án Franciaországban angol-amerikai csapatok szálltak partra. Ezzel létrejött a második front és a német hadsereg két tűz közé szorult.
  • Adolf Hitler 1945 áprilisában öngyilkosságot követett el, majd a május 7-én a németek letették a fegyvert.
  • Ázsiában még 4 hónapig tartott a háború Japán ellen. Az utolsó hetekben az amerikaiak atombombát vetettek be Hirosima és Nagaszaki városaiban. Az óriási pusztítás 1945 augusztus 6-án és 9-én százezer embert ölt meg.

A Rákosi-korszak és 1956

  • Magyarországról a szovjet csapatok űzték el a náci Németország seregeit 1945 tavaszára.
  • A Szovjetunió összesen 45 évig, 1991 -ig állomásoztatta hazánkban a katonáit. Ez alatt a kommunista pártot támogatták.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

  • 1956 október 23-án a budapesti egyetemisták szimpátia tüntetést szerveztek Budán, a Bem térre. Céljuk a szovjetellenes lengyel mozgalom támogatása volt.
  • Aznap a diáktüntetés forradalommá változott, melyben a tömegek a Parlament előtt Gerő Ernő menesztését és Nagy Imre miniszterelnöki kinevezését követelték.
  • Az emberek többpárt rendszert, demokráciát és a rettegett ÁVH feloszlatását akarták elérni.
  • A Szovjetunió és annak vezetője Nyikita Hruscsov mozgósította hadseregét és megkezdődtek az utcai harcok a fővárosban a szovjet katonák és a magyar forradalmárok közt.
  • 1956 november 11 -re a szovjet túlerő, Konyev tábornok vezetésével leverte a magyar szabadságharcot, melynek jelképe, a középen lyukat magyar zászló lekerült a házakról. Kezdetét vette a megtorlás és a Kádár-korszak.

A hidegháború

  • Azt a korszakot, amikor a Szovjetunió vezette szocialista keleti tömb országai és az USA vezette nyugati államok 1946 és 1991 közt egymással versengtek, hidegháborúnak nevezzük.
  • A hidegháború alatt fegyverkezési verseny zajlott és számtalan nemzetközi konfliktus fordult elő. Ilyen volt a vietnámi háború (1955-1975) és a kubai rakétaválság is (1962).
  • Ebben a korszakban a Szovjetuniót Nyikita Hruscsov majd Leonyid Brezsnyev vezette, míg az USA élén olyan elnökök álltak, mint John F Kennedy, Richard Nixon és James Carter.
  • A Föld többször közel állt egy újabb világháború veszélyéhez, mert a felek a fegyverkezési verseny során egyre több nukleáris fegyvert halmoztak fel.
  • A hidegháborúnak Mihail Gorbacsov szovjet vezető vetett véget, amikor lehetővé tette a rendszerváltásokat Kelet-Európában és a Szovjetunióban. 1989 őszén leomlott a berlini fal, majd 1991-ben felbomlott a Szovjetunió is.

Beadandó (áprilisi): A Rákosi-korszak (1945-1956), A Kádár-korszak (1956-1988), A Hidegháború (1947-1991), A rendszerváltás (1990)

Beadandó (májusi): Európai Unió, Határontúli magyarok helyzete, A magyar választási rendszer

A Kádár-korszak

  1. A Kádár Jánosról elnevezett korszak az 1956-os forradalom illetve szabadságharc leverésétől 1988-ig tartott.
  2. Az említett időszakban Kádár János állt Magyarország élén, mint a kommunisták vezetője, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára.
  3. A 32 éves Kádár-kort a korábbi Rákosista időktől főleg az különböztette meg, hogy jóval enyhébben érvényesült a diktatúra, az elnyomás és a megfélemlítés.
  4. Jellemző volt az egypárt-rendszer és a szabadságjogok korlátozása, ugyanakkor az állam több módon is segítette a szegényebb munkásrétegeket. Ilyen volt a panellakások építése, a kultúra olcsóbb biztosítása és a gyermekek ingyenes oktatása kirándultatása.
  5. A Kádár rendszernek 1989-ben a rendszerváltás vetett véget.

Rendszerváltás Magyarországon

  1. Fogalma: A Magyarországon 1988 –tól megindult és az 1990 –es szabad választásokkal részben befejeződött, békés eszközökkel végbement politikai folyamatot, amely a kommunista hatalom diktatórikus jellegű egypártrendszerét, illetve az állami és társadalmi tulajdonra épülő tervgazdálkodását átalakította többpártrendszeres parlamentáris demokráciává és magántulajdonra épülő piacgazdasággá, magyarországi rendszerváltozásnak nevezzük.
  2. A rendszerváltás legfőbb alakjai és végrehajtói: Pozsgay Imre, Németh Miklós (akkori miniszterelnök), Grósz Károly, Szabad György, Pető Iván.
  3. A rendszerváltás főbb eseményei: Nagy Imre ünnepélyes újratemetése (1989 június 16.), Páneurópai piknik, azaz a vasfüggöny megnyitása (1989 augusztus 19.), az Ellenzéki Kerekasztal meglkotja a rendszerváltás főbb elveit (1989 nyarán), megszületik a rendszerváltás két fő törvénye: társasági törvény, Egyesülési jogról szóló tv.
  4. Első szabad választások: 1990 március 25. Győz az MDF, Antal József alakít kormányt.

A rendszerváltás utáni Magyarország

  1. Új alkotmány született 1989-ben, mely többpárti parlamentáris demokráciává változtatta hazánkat. A magyar parlament 200 tagú és képviselőkből áll, akik a 4 évente megtartott választások eredményei alapján kerülnek az országgyűlésbe. Amelyik párt győz a választásokon, az alakíthat kormányt és az adja a parlamenti többséget.
  2. Magyarország 1999 óta tagja a NATO -nak és 2004 óta az Európai Uniónak.
  3. A mai Magyarország problémái: kisebbségek helyzete, elszegényedés, régiók közti egyre nagyobb különbségek.

.

---- X ----

.

Európa a világban, Magyarország Európában 4 óra

1-2. óra: Magyarország megyéi, a környező országok és az EU elhelyezése a térképeken

  1. Magyarország 93 ezer négyzetkilométer alapterületű európai ország, melynek területén 9,5 millió ember él.
  2. Hazánk fővárosa Budapest, 1,7 millió lakossal
  3. Közigazgatás: az a rendszer, mely egy országban a közfeladatokat ellátja és az országos irányító szervek által hozott döntéseket végrehajtja. A magyar közigazgatás alapja 19 megye. Bács-Kiskun megye, Baranya megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye
  4. Magyarország megyéinek térképe: link
  5. A legnagyobb városaink (link) többnyire a megyeszékhelyek: Budapest (1,7 millió fő), Debrecen (203 ezer fő), Szeged (163 ezer fő), Miskolc (160 ezer fő), Pécs (145 ezer fő), Győr (130 ezer fő), Nyíregyháza (118 ezer fő).
  6. Magyarország 7 országgal határos link  Ezek a következők: Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Ukrajna. Ezek közül csak kettő nem Európai Uniós állam, Szerbia és Ukrajna.
  7. Hazánk földrajzi jellemzői: Alapvetően Dunántúlra, Duna-Tisza közére és Tiszántúlra tagolódik .link Fontos tájegységeink: Dunántúli középhegység és dombság, Kisalföld, Alföld, Északi középhegység

3-4. óra: Topográfiai ismeretek, térképhasználat gyakorlása, térképek jelölései

  • Topográfia = térképészettel foglalkozó tudomány.
  • Jelentősége: a különböző történelmi folyamatok, háborúk, szövetségkötések, csaták, frontok, gazdasági tendenciák megértésének segítése.
  • Megkülönböztetünk földrajzi (domborzati), politikai és gazdasági jellegű térképeket. A földrajzi térképek a terepviszonyokat szemléltetik, vagyis a hegyeket, síkságokat, folyókat mutatják meg, a politikai térképek országokat szemléltetnek, a gazdaságiak pedig az egyes régiók ipari-mezőgazdasági tevékenységeit tárják elénk.
  • Földrajzi térkép: LINK, Politikai térkép: LINK Gazdasági térkép: LINK
  • A jelöléseket illetően, mindhárom fajta térkép adott jelrendszerrel dolgozik. (Hegyek, síkságok színjelölései, városok mérete, ipari ikonok stb.)
  • A térképek használatával kapcsolatban két konkrét eset szemlélteti legjobban az előnyöket az egyik az első világhábórú frontjait mutatja meg, a másik a hidegháborús Európa megosztottságát. LINK (I. vh), LINK (Hidegháború)