Az ókori görögök

Mükéne, a polisz, Spárta és az athéni demokrácia

I.1.Görög törzsek betelepedése, Kr.e. 2200 körül. Négy törzs: akhájok, iónok, dórok, aiolok. Az első fontos városállam:Mükéne. Lakói az akhájok voltak. Jellemzők: városfalak, a gazdálkodás központja a palota, fejlett művészet. Nagy háború: Trója ellen indult a Kr.előtti 12. században.

I.2.A görög törzsek honfoglalása: a dórok délen (Peloponnészosz), a iónok az Attika félszigeten és a kisázsiai partokon telepednek le. Ez a vándorlás elpusztítja a görögök útjába kerülő más népeket, így perzselik a mükénei kultúrát is a dórok.

II.1.Poliszok: A polisz olyan vallási, politikai, kulturális közösség, melynek lakói egy városias jellegű település köré csoportosulva saját vezetők, törvények és szabályok szerint éltek, és magukat megkülönböztették más hasonló településektől. 

II.2.Poliszok jellemzői:

  • A királyságot felváltja a köztársasági forma, megjelennek a népgyűlések
  • A poliszok népgyűlései tisztségviselőkkel működnek együtt az állam irányításában
  • A tisztségviselőket (például: arkhónok) választják ugyan, de kezdetben csak a leggazdagabbak, vagyis azarisztokraták közül. Ezért ezt az államformát arisztokratikus köztársaságnak nevezzük.
  • A nép nagy része a démoszt alkotta, mely a földeket művelte vagy egyszerű iparosként, kereskedőként dolgozott.

III.A görög gyarmatosítás: Az egyes poliszok (pl. Athén, Korinthosz, Megarra) a Kr.előtti 8. században hajós csoportokat indítottak új tájak felfedezésére, szerte a Földközi tengeren. Az egyes csoportok kereskedőtelepeket, gyarmatvárosokat alapítottak, melyek nem függtek az anyavárostól. A legtöbb gyarmatváros: Dél-Itáliában, Szicíliában, Afrika partjainál és a Fekete tenger partjain jött létre. (Karthagót a föníciai Türrosz város hajósai alapították Kr.e.814-ben.)

Spárta katonaállama

Ajánlott link: Spártaiak

I.1.Spárta alapítása: Kr.e.9. században a Peloponnészosz félszigete dórok alapították. Északról érkeztek és leigázták a korábban itt már megtelepedett őslakosokat (akhájokat). Bár kevesebben voltak, mégis legyőzték az őslakosokat és földművelésre kényszerítették őket, miközben megtermelt terményeik nagy részét folyamatosan elvették tőlük. Elnevezésük: helóták lett! A spártaiak államának neve: Lakedaimon (pajzsaikaon lambda betű szerepelt), fővárosuk: Spárta. Hamar terjeszkedő háborúkba kezdtek és gyorsan megszervezték a Peloponnészoszi szövetséget a legyőzöttekből.

I.2.Társadalom: teljes jogú spártaiak (dór katonáskodók), polgárjog nélküli körüllakók (peroikoszok), helóták

I.2.Spárta államberendezkedése: Az állam élén két király, mellettük állt a vének tanácsa (geruszia) és a felügyelők (ephoroszok), akik ellenőrizték a királyokat. A népgyűlés hatalma korlátozott volt. Elvben ők hozták a törvényeket, de ezeket a gerúszia vagy az ephoroszok megsemmisíthették. Államforma: arisztokratikus köztársaság.

II.Spártai társadalom:

  • Gyermeknevelés => 7 éves korig a család nevelte a gyerekeket, utána az állam. Folyamatosan katonai kiképzést kaptak, gyakorlatozniuk kellett és csatába menniük. 30 éves korig a spártai férfiak katonai táborokban éltek, utána alapíthattak csak saját családot.
  • Krüpteia (helóták elleni hadviselés gyakorlása) => egyetlen fegyverrel kellett a vadonban boldogulniuk és megölniük egy helótát
  • Életmód => a spártaiaknak semmi más dolguk nem volt csak katonáskodni. Az ókor legjobb harcosai voltak. A földeket a helóták művelték meg helyettük.

Az athéni demokrácia kialakulása

I.Athén irányító szervei, testületei

  • Népgyűlés vagy ekklészia: a legfőbb döntéshozó szerv volt (mint ma a parlament). Tagja csak athéni polgárok lehettek (de családjaik már nem). A népgyűlésen nem vehettek részt rabszolgák és a metoikoszok (betelepültek) sem.
  • Arkhónok: A legfontosabb döntéseket meghozó választott tisztségviselők voltak, akik kezdetben az arisztokraták közül kerültek ki. Kezdetben még bíráskodási jogkörrel is rendelkeztek.
  • Areioszpagosz: korábbi arkhónokból álló tanács volt, mely jóváhagyta vagy elutasította (felülvizsgálatra kérte) az arkhónok döntéseit.
  • Bulé: Olyan választott tanács volt, mely előkészítette a népgyűlés elé terjesztendő javaslatokat. Olyan szerepe volt, mint ma a kormányoknak.
  • Esküdtbíróság (héliaia): bíráskodást végző, egyszerű polgárok voltak, akiket sorsolással választottak ki. Mint ma az esküdtszék Amerikában.
  • Sztratégoszok: kezdetben katonai vezetők voltak, majd később olyan hatalmuk lett mint az arkhónoknak. Az állam legfőbb vezetőivé váltak. (Periklész is sztratégosz volt.)

Közigazgatás: Két jellemzője volt: egyrészt phülékre oszlott (választókerületek) másrészt timokratikus elven működött. Timokratikus rendszer = a polgárok vagyonuk alapján részesülnek állampolgári jogokban.

Az athéni demokrácia első képviselői (Kr.e.621-493 közt):

Drakón (621-594): Írásba foglaltatta a szokásjogot, melyet mindenkire egyformán érvényesítettek (arisztokratákra ugyanúgy mint szegényekre)

Szolón (594-570): Megszüntette az adósrabszolgaságot, és a származás helyett a vagyon tette meg a politikai jogok alapjává. Ezekben vagyon szerinti osztályokhoz igazította a tisztségek betölthetőségét. Ez volt a TIMOKRÁCIA.

Timokratikus szolóni rendszer: Athén lakosságát és az éves jövedelem alapján 4 csoportba sorolták. Ezeknek a csoportoknak az alapját az adta, hogy az adott rétegbe tartozóknak hány mérőnyi gabonája, bora vagy olaja termett az adott évben.

  1. a leggazdagabbak a minimum 500 mérősök, az úgynevezett pentakosziomedimnoszok voltak,
  2. őket a 300 mérős hippeiszek („lovasok” vagy lovagok, mert tudtak lovat is tartani),
  3. a 200 mérős, nehézfegyverzetű hoplitákat adó zeugitészek,
  4. végül a 200 mérő alatti jövedelemhez jutó thészek (napszámosok) követték.
  • Türannisz intézménye: Több görög poliszban is kialakult a türannisz rendszere. Egy időre Athénban is létrejött egy bizonyosPeiszisztrátosz uralma idején (Kr.e.560 és 527 között) A rendszer lényege az, hogy egy arisztokrata ragadja magához a hatalmat a démoszra támaszkodva - mintha a népet szolgálná - ám valójában zsarnokságot teremtve. Peiszisztratosz zsarnoki uralma dacára jelentős építkezéseket hajtott végre: Píreusz (kikötő) kiépítése, templomok, vízvezetékek létesítése, hadsereg és flotta fejlesztések, földosztás. Fiai követték a hatalomban (Hippiasz és Hipparkhosz) de őket elűzte a nép.

Az athéni demokrácia intézményei, működése

I. Kleiszthenész (Kr.e.508-493): 

 - Cserépszavazás: a zsarnoki uralomra törekvő athéni polgárok száműzése volt legfőbb célja. Kleiszthenész vezette be. Akire a legtöbben szavaztak, azt 10 évre száműzték Athénból.

- Kleiszthenész új közigazgatási rendszert vezetett be, úgynevezett phülékre (fülékre) osztotta a várost, melyek mindegyike három további részre tagolódott a három társadalmi réteg szerint. A 10 filé mindegyike képviselőt küldhetett a Buléba, mely képviselő ugyanakkora eséllyel lehetett paraszt, városi szegény vagy arisztokrata. 

- Kleiszthenész alatt lett Athén valódi demokrácia, mert még a legszegényebbek is ugyanakkora eséllyel kerülhettek fontos tisztségekbe mint a gazdagok. A legtöbb tisztség sorsolással került betöltésre, kivétel a sztratégosz (azt választották) Ugyanakkor mégis korlátozottnak mondjuk Athén demokráciáját, mert a nők, metoikoszok és rabszolgák nem kerülhettek be a népgyűlésbe.

- Közvetlen demokrácia: amikor a polgárok személyesen vehetnek részt államuk döntéseinek meghozatalában.

II. A demokrácia fénykora:

Ez Periklész korára esett, akit a Krisztus előtti 5. század végén, 444 és 429 közt tizenötször választottak sztratégosznak! Ekkor vezették be a napidíjat a bulés és az esküdtbíróságok tagjainak. Periklész idején virágzott Athén. Fellendült a kereskedelem, a fazekasság a művészetek.

Athén és Spárta összehasonlítása (táblázat):

Görög-perzsa háborúk

Javasolt kisegítő anyag: LINK: Görög-perzsa háborúk (Történelemklub)

I. A perzsa-görög viszony a Krisztus előtti 5. század végén

I.1.A terjeszkedő Perzsa Birodalom Kr.e. 546-ban foglalja el Kürosz utasítására a Kis-ázsiai partvidék ión városállamait. Ezzel jelentős számú görög kerül perzsa uralom alá. Később, a Perzsa Birodalom élére Kr.e.522-ben I. Dareiosz király kerül, aki 499-493 közt kíméletlenül leveri ezeknek a ión városoknak a lázadását. Győzelme után pedig Dareiosz elhatározza hadjáratban bünteti meg a felkelést támogató Athént és Eretriát.

II. Három perzsa támadás a görögök ellen:

1.) A Kr.e. 492 -ben induló perzsa hadjárat: A perzsa támadás tengeren és vizen indul, de korán kudarcba fullad. A szárazföldi csapatokat a trákok szórják szét, a perzsa hajóhadat pedig egy hatalmas vihar süllyeszti el az Athosz félsziget csúcsánál.

2.) A Kr.e. 490 -ben induló perzsa hadjárat: Dareiosz a támadás előtt minden görög poliszba elküldte követeit, és mindenkitől behódolást várt. Több állam meg is tette ezt, hogy elkerüljék a perzsák haragját. Ám Athén és Spárta elutasították a behódolást. Válaszul hatalmas sereg, 25 ezer perzsa katona szállt hajókra, hogy átkelve az Égei tengeren (600 hajón) megtámadják Athént. Eretria felégetése után Maratónnál szálltak újra partra (segítette őket Peiszisztrátosz elűzött fia: Hippias) A marathóni csatában Miltiadész vezette az athéniakat és a hoplita falanx győzelmet aratott. (Visszavonulást színleltek a görögök, majd az előretörő perzsákat bekerítették.) A perzsák erőssége a lovasság és az íjjászok nem tudtak érvényesülni, a görög támadáskor a ugyanis lovakat éppen itatták, és járatták, messze a vonalak mögött. A spártaiak bár elindultak segíteni Athénnak a perzsák ellen, késve érkeztek meg. (Későn indultak mert épp Karneia ünnepét ülték.) A vereség után a perzsák hajókra szálltak, hogy megkerülve az Attika félszigetet, közvetlenül rohanják le Athént. Ám egy bátor athéni katona futva megvitte a hírt Athénnak, és az felkészülhetett. (Ez teremtette meg a maratóni futás hagyományát. A táv: 42,195 km) Végül a perzsák nem próbáltak meg újra partra szállni, inkább hazatértek.

Ajánlott térkép: TÉRKÉP

3.) A Kr.e. 480 -ban induló perzsa hadjárat: A hadjárat előtt Athénban vita alakult ki arról, hogy az újabb perzsa hadjáratra készülve a lauroni ezüstbányák bevételeiből a szárazföldi hoplita-sereget fejlesszék e, vagy inkább a hadiflottát! Ariszteidész a szárazföldi sereg fejlesztését támogatta (és a földműves parasztok, arisztokraták egyetértettek vele), viszont Themisztoklészinkább a hajóflottát akarta megerősíteni. Themisztoklészt a kereskedők támogatták, mert az építendő hajók és a tengerek biztonsága éppen érdekeiket szolgálta. Végül Themisztoklész győzöt, 180 db triérészt (3 evezősoros döfőorral rendelkező gályát) építettek. TRIÉRÉSZ link. Közben Perzsiában I. Dareiosz után Xerxész lett a király. Kr.e 480-ben elrendelte a hadjáratot a görögök ellen. Követeket küldött a poliszokban, de Athén és Spárta most is elutasította a behódolást. (Spártában a követeit ezúttal még kútba is dobták.) 

Görög haditerv: A görög poliszok követei az Isztmoszon döntötték el haditervüket (Kr.e.481) A perzsák megállítására a thermopülai szorost választották. Itt ugyanis a földrajzi viszonyok lehetővé tették, hogy egy kisebb haderő is sikeresen verjen vissza egy számbeli túlerőben lévő sereget. A tanácskozás azonban számolt annak lehetőségével is, hogy esetleg a perzsák majd mégis áttörnek a szorosban. Erre az esetre azt tervezték, hogy kiürítik Athént, és minden erejüket az isztmoszi szoroshoz vonják, melynél falat emelnek, a Pelopponészosz védelmére.

A thermopülai csata:  Körülbelül 200 ezres sereggel indult a perzsa támadás szárazföldön északról dél felé és vele párhuzamosan a tengeren is. link: TÉRKÉP Egy 8 ezres görög sereg vonult a thermopülai szoroshoz, Leonidasz spártai király vezetésével. A perzsa támadás ötödik napján egy Ephialtész nevű malisi (helybéli) görög – magas pénzjutalom fejében - megmutatta a perzsáknak az Anopaia ösvényt, melyen keresztül a szoros megkerülhető volt. Amikor a görögök számára világossá vált, hogy elárulva őket, a perzsák a szoros mindkét végén támadhatnak, azt a döntést hozták, hogy megosztják erőiket. A Leonidasz vezette 300 legbátrabb spártai és a thébaiak feláldozva magukat a szorosban maradnak, és addig tartják fel a perzsákat, amíg csak tudják, és amíg mind el nem hullanak. Ezen idő alatt pedig az eredetileg 8000 fős görög sereg többi része visszavonul az Iszthmoszhoz. A tervet végrehajtották, a 300 spártai mind elesett, de a sereg megmenekült.

A perzsák kiűzése: A perzsák feldúlták Athént (a  lakosság elmenekült a közeli szigetekre). Az athéni flotta pedig a szalamiszi tengeri csatában legyőzte a perzsákat. Ezt követően a perzsák már nem mertek tovább támadni dél felé, de egy évre Athénban maradtak. Döntő csata: 479-ben zajlott Plataia mellett. Óriási görög győzelem született. A perzsák kivonultak Hellaszból. Az athéniak pedig 478-ban létrehozták a déloszi szövetséget, hogy tagjai pénzzel és hajókkal támogassák Athént, az esetleges újabb perzsa támadás esetére. A görög - perzsa háborúkat a Kalliaszi béke zárta le végérvényesen Kr.e.449-ben

A makedón állam LINK

Athén és Spárta visszaszorulása

A görög-perzsa háborúk után az Athén körül kialakult Déloszi Szövetséggel szemben létrejött a Spárta vezette Peloponnészoszi Szövetség is. A két szövetség közt Kr.e. 431-404 közt hosszú háború kezdődött , ez volt a Peloponnészoszi háború. Oka: rivalizálás, és kereskedelmi-gazdasági viták. A háborúban Athén flottájával, Spárta pedig szárazföldi erőivel volt fölényben. A harcok végén Athén vereséget szenvedett, elveszett vezető szerepe a poliszok közt. Három évtizedre Spárta, majd 10 évre Thébai kezébe került a vezetés. Közben a demokrácia meggyengült, megnőtt a rabszolgák, nincstelenek száma.

Makedónia felemelkedése:

  • A makedónok a görögökkel rokon nép északon. Már a Kr.e. 12. században kialakult saját területük fővárosuk környékén, melynek neve: Pella.
  • Makedónia lassan erősödött meg, miközben a görög-perzsa és a Peloponnészoszi háborúk alatt ravasz módon hol ide, hol oda állt.
  • Igazi nagyhatalommá II. Philipposz tette Makedóniát Kr.e. 356-336 között! Jelentősen kibővítette Makedónia határait, megszerezte a trák aranybányákat (aranypénzt veretett) felfejlesztette a makedón hadsereget (8 ezer főre, új fegyverük a sarissa lett, mely 6 méteres lándzsa a falanxban)Meghódította a hatalmas Thessalia tartományt.
  • A poliszok egy része támogatta Philipposz azon tervét, hogy egyesíteni kell a görögöket. Azokat pedig, akik ellenezték, legyőzte Kr.e. 338-ban a Khairóneiai csatában.
  • A csata évében Kre. 338-ban a második Pánhellén Kongresszuson Philipposz létrehozta az Összgörög Szövetséget, majdfelvetette a Perzsia elleni hadjárat tervét. Erre azt az ürügyet találta ki, hogy a támadás bosszú lenne a 152 évvel korábbi (Kr.e. 490 –es) nagy perzsa invázió és fosztogatás megtorlására. (Beszédében a görög szentélyek felgyújtásának felemlegetésével próbálta terve mellé állítani a poliszok képviselőit.) A kongresszus végül a hadjárat támogatása mellett döntött.  így a következő évben, Kr.e. 337 –ben a király legfőbb hadvezére Parmenion 11 ezer harcossal elindult Kis-Ázsia partjai felé. Miközben II. Philipposz a perzsa hódításokkal volt elfoglalva, Kr.e. 336 –ban lánya esküvőjére is készülődött. A mennyegzőn azonban az egyik ifjú testőre – Pauszaniasz – váratlanul meggyilkolta. (személyes okokból)

Nagy Sándor birodalma

Nagy Sándor: Apjával nem volt jó a kapcsolata, de nagy hatással volt rá nevelője, Arisztotelész. Alig 20 évesen, Kr.e. 336-ban került a trónra és mindössze 13 évig uralkodott. De ezen időszak alatt meghódította az egész akkori világot Egyiptomtól Indiáig. Végül a Földgolyó leghatalmasabb uraként, 33 évesen maláriában (vagy májzsugorban) halt meg Babilon városában.

Hódítások: Nagy Sándor körülbelül 65 ezer katonával próbálta megvalósítani apja álmát, Perzsia meghódítását és III. Dareiosz legyőzését. Kr.e. 334-ben kelt át a Hellészpontoszon (Dardanellák) A kis-ázsiai partok mentén indult meg seregeivel. ÚTVONAL:LINK

  • Első csata: Granikosznál a perzsa helytartót veri meg (utána: Gordiuszi csomót vágta át a görög mitológia szerint. A híres csomót még senki nem tudta kibontani, de Nagy Sándor egyszerűen átvágta)
  • Második csata: Isszosz mellett magát III. Dareioszt győzi le
  • Délre fordulva Föníciát és Egyiptomot is meghódítja. (Egyiptomban a perzsa helytartó behódol)
  • Harmadik nagy csata: Gaugaméla mellett, Ninive közelében Mezopotámiában Kr.e. 331-ben. A perzsa király elmenekült, de egy helytartója megölette.
  • Nagy Sándor elfoglalta a perzsa fővárosokat: Perszepoliszt és Szuszát.
  • Indiai hadjárat: Kr.e.327-ben átkelt az Indus folyón, és legyőzte az indiai sereget. Ám hadserege fellázadt és a hazatérést követelte. Miközben Európa felé vonult seregével, Babilonban meghalt maláriában.

Nagy Sándor végső terve: Egységes hellén-perzsa birodalmat akart. Ennek érdekében békét szeretett volna a perzsák és görögök közt. Példát mutatva direkt perzsa nőt vett feleségül. Ám a görögök megharagudtak rá (csak bizalmas tanácsadója és szerelme Hefaiston tartott ki mellette).

Hellenisztikus államok

Nagy Sándor halálos ágyán a hatalmat főtanácsadójára hagyja: Perdikkaszra, akit Kratérosz és Antipatrosz támogatott. Ideiglenesen vezetik a birodalmat, miközben Nagy Sándor fiát  - aki félig perzsa - megkoronázzák. Ám a fiút megölik és bár Nagy Sándor féltestvérét is megkoronázzák, a hatalom az egymással marakodó makedón hadvezérek (diodokhoszok) kezébe kerül! Végül Kr.e. 306-ra a régi nagy Makedón Birodalom részekre esik szét, ezek a HELLENISZTIKUS ÁLLAMOK /LINK /

  • Makedónia: Antigonidák állama (Antigonosz utódai)
  • Egyiptom: Ptolemajdák állama (Ptolemajosz utódai)
  • Szíria: Szeleukidák állama (Szeleukosz leszármazottai)
  • Pergamon: Attalidák állama (Attalosz leszármazottai)

 A hellenisztikus államokat a görög és ázsiai (főleg perzsa) kultúra keveredése jellemezte. A görög műveltség, hellénizmus erősen jelen volt.

Ókori fogalmak, személyek:

  1. Forrás
  2. segédtudomány
  3. Herodotosz
  4. paleolitikum, mezolitikum, neolitikum
  5. háziasítás
  6. Mezopotámia
  7. sumérok, akkádok, asszírok
  8. despotikus hatalom
  9. Hammurapi
  10. folyamvölgyi civilizációk, kereskedőállamok, katonaállamok
  11. patriarchális rabszolgaság
  12. szatrapiák
  13. hieroglif írás
  14. piramisok, zikkuratok
  15. politeizmus, monoteizmus
  16. Ré isten
  17. Ozirisz, Ízisz
  18. mumifikálás
  19. akhájok, iónok, dórok, aiolok
  20. Mükéne
  21. polisz
  22. démosz
  23. helóták
  24. hoplita
  25. peroikoszok
  26. geruszia
  27. ephoroszok
  28. krüpteia
  29. ekklészia
  30. arkhónok
  31. areioszpagosz
  32. bulé
  33. héliaia
  34. sztratégosz
  35. Drakón
  36. Szolón
  37. timokrácia
  38. phülé
  39. türannosz
  40. peiszisztrátosz
  41. Kleiszthenész
  42. cserépszavazás
  43. metoikosz
  44. közvetlen demokrácia
  45. Periklész
  46. I. Dareiosz
  47. Xerxész
  48. Miltiadész
  49. falanx
  50. Themisztoklész
  51. triérész
  52. Ariszteidész
  53. thermopülai szoros
  54. déloszi szövetség
  55. kalliaszi béke
  56. peloponnészoszi háború
  57. II. Philipposz
  58. Nagy Sándor
  59. hellenisztikus államok
  60. hellenizmus