Antikvitás és középkori kultúra

Beküldte Harmat Árpád Péter - h, 01/18/2016 - 21:09

A görög - római hitvilág és kultúra

A görög vallás nem egyetlen, hanem sok istenben hitt, vagyis politeiste volt.
A legfőbb istennek Zeuszt tartották, ő parancsolt az Olümposz csúcsán lakó többi istennek is, akik többnyire mind a rokonai voltak. Pl: Hádész (alvilág istene), Poseidon (tenger istene), Pallasz Athéné (bölcsesség és művészet) Aphrodité (szerelem)
Az istenekről fenmmaradt ókori görög írásokat nevezzük mitológiának. Ebben félistenek és szörnyek is szerepelnek.
Fontosak voltak még a görög jóshelyek, például a delphoi jósda, és az olimpia szokása. Az első Olimpiát Kr.e. 776-ban tartották Zeusz tiszteletére. Ez lett a görög időszámítás alapja.
A görög művészet nagyon magas szintre jutott. Fontos a görög oszlopfők ismerete: dór, ión, korinthoszi. És a leghíresebb épület az athéni Akropolisz, leghíresebb művész: Pheidiasz (Kr.e. 5. század)

A rómaiak vallása szintén politeista (többistenhitű) volt. Náluk a főisten neve: Jupiter, felesége: Juno.
Különleges jelentősége volt Mars istennek, hiszen a római mondák szerint az ő fia Romulus alapította Rómát.
Jelentős volt a római építészet: vízvezetékek, diadalívek, amfiteátrumok, színházak, cirkuszok épültek. Az amfiteátrumok hatalmas köralaku építmények voltak lelátókkal és ezekben gladiátori játékokat tartottak. Legjelentősebb amfiteátrum a Colosseum volt Rómában.

Jelentősek voltak a római utak. Például: Via Appia (Róma-Cápue közt) első kövezett út, és a római fürdők
Romanizáció: az a folyamat, amikor egy - egy barbár területen megjelenik a római kultúra és művészet, melyet átvesz a helyi lakosság.
Magas szinten volt Rómában filozófia és jelentős tudománynak számított a szónoklattan (retorika) A kor nagy szónoka volt: Cicero (Kr.e. 2. század)

A római korban haladónak számított az orvostudomány. Híres orvosok: Hippokratész és Galénosz.
A római kor nagy matematikusai: Talész, Püthagorasz
Híres fizikus: Arkhimédesz
Híres csillagász: Szószigenész (egyiptomi volt) => a Julianus naptár megalkotója.
Híres történetírók: Hérodotosz,Thuküdidész, Xenophón. Római történetírók: Livius, Tacitus, Plutarkhosz.

Filozófia: Az embert körülvevő világot vizsgálja, és annak kérdéseire feltételezéseket, elméleteket, hipotéziseket állít fel.
A klasszikus görög filozófia képviselői: Szókratész, Platón, Arisztotelész
Négy jelentős filozófiai irányzat: sztoikusok (erényes viselkedésre törekvők), szkeptikus (kételkedtek abban, hogy a világ megismerhető az érzékeléssel), Epikureusok (a jó tettek jutalmat, a rosszak fájdalmat kapnak), Újplatónisták (a természeti világ felett egy magasabb rendű szellemi erő áll).

Pannónia: a mai Dunántúl területének római elnevezése.
Pannóniát Augustus korában hódították meg a Rómaiak, majd az 1. század közepére virágzó római provinciává tették.
Pannónia határvidéke egyben a Római Birodalom határát is adta, így itt épült ki a limes (erődrendszer). Bécs: Vindobona, Buda: Aquincum, Szombathely: Savária, Sopron: Scarbantia, Pécs: Sopiane. Folytatás: ITT
Pannónia 400 évig állt római uralom alatt (Kr.u.10-433)
Pannóniában a római többistenhit mellett Ízisz és Mithrasz kultusza is jelen volt, majd a 4. századtól a kereszténység

A római kultúra az úgynevezett "Karoling reneszánsz" révén élt tovább a középkorban. Ugyanis Nagy Károly frank császár a római uralkodók örökösének tekintette magát és latinul igazgatta birodalmát.
A Frank Birodalomban egy Alkuin nevű teológus szervezte újjá a kolostori iskolákat. Nagy Károly udvarában ő dolgozta ki a minuszkula írást. Ezzel írták a kódexeket is.
Arab kultúra = az araboktól Európa számtalan találmányt vett át (iránytű, arab számok, alkímia, matematika, csillagászat) Az arabok vallása a 7. századtól a muszlim lett, megjelentek a mecsetek (muszlim imahelyek)
Román és gótikus építészet => Román stílusú építészet nevét onnan kapta, hogy római eredetet tulajdonítottak ezeknek az épületeknek. Jellemzője: várszerű, vastag falak, keskeny kicsiny ablakok. Megjelenés: 11-12. század. A gótikus épületek 13-14. században jelennek meg. Jellemzője: magasabb, kecsesebb épületek, nagyobb ablakok

Skolasztika => A 13. századi egyházi iskolákra jellemző teológiai irányzat volt, mely a Biblia mellett az ókori görög filozófusokat, Platónt és Arisztotelészt is oktatta. Fontos képviselője volt: Aquinoi Szent Tamás, 13. század közepén élt Domonkos szerzetes. Fő elve: a teológia mellett létezhetnek a tudományok is, ez a kettős igazság elve. (Nem eretnekség a tudomány.)
Az első egyetemek => Az első egyetem Bolognában jött létre (11. század), majd Párizsban a Sorbonne 813. század), és Angliában Oxford, Cambridge. Magyarországon a pécsi egyetem volt az első (1367 - Nagy Lajos korában) Oktatott tananyag: Trivium, azaz latin nyelvtan (grammatica), szónoklattan (retorica), dialektika, Quadruvium: csillagászat, számtan, mértan, zene.

Reneszánsz:

Az egyházi tanok helyett a kereszténység előtti ókori kultúrához való visszatérést jelentette. A kifejezés: újjászületést is jelent.
A tudományok fellendülését hozta, a tudósok szembefordultak az egyházi dogmákkal
A reneszánsz eleinte főleg a polgárság irányzata volt, és elsősorban a városlakók körében terjedt a városias Észak-Itáliában. Képiselői: Leonardo da Vinci, Dante Alighieri, Michalengelo, Machiavelli.
A Reneszánsz a 14. századtól terjedt el Európában, Magyarországra csak a 15. század végén került Mátyás idején.

Humanizmus:

Jelentése: emberközpontúság.
A humanisták megkérdőjelezték a középkori egyház merev tekintélyelvét, a művészet középpontjába pedig Isten és a túlvilág helyett az embert és az egyént állították.
A humanizmus alapítójának Francesco Petrarca (1304–1374) tekinthető, és Giovanni Boccaccio (1313-1375) Petrarca 9 évvel fiatalabb tanítványa.
A Reneszánsz és Humanizmus nyomán technikai fejlődés kezdődött, és 1450 körül Johannes Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást.

A honfoglaló magyarok a sztyeppei népekre jellemző hivtilággal rendelkeztek. Ősi mondáinkban a csodaszarvas a turul madár, és a természeti ábrázolások, mitikus növények és állatok (életfa, griff madár) szerepeltek.
Később, Szent István korától a magyarság fokozatosan felvette a nyugati típusú római kereszténységet. Ezzel átalakult a kultúra is: megjelent a latin nyelv, melyet a kolostori iskolákban oktattak és III. Béla idejétől a királyi oklevelekben használtak.
Megjelentek a geszták, legendák, krónikák, melyek a szentek életével és a régi eseményekkel foglalkoztak. Anonymus és Kézai Simon udvari történetírókként jegyezték le korai történetünket. Sok épület készült az Árpád-korban: pl.: Budai vár, esztergomi királyi palota.
Az Anjouk időkben az írásbeliség általános lett a nép körében is, megjelent a nem papi értelmiség is. Kialakult a lovagi kultúra.
A reneszánsz és humanizmus Máytás idején jelent meg hazánkban. Mátyás udvarában díszes kódexek, corvinák születtek. Bonfini írásai mellett Mátyás korában keletkezett a Budai-, és a Túróczi-krónika is.