Társadalomismeret 9 osztály (72 óra, 2x36) új rendszerű

Beküldte Harmat Árpád Péter - cs, 08/25/2016 - 14:52

Társadalomismeret 9 osztály (72 óra, 2x36) új rendszerű

/A tanmenet alatt órai tananyag-vázlatok következnek/

 

  • 1-2. Európa bölcsői => Athéni demokrácia, Római kor kereszténysége, ókori irodalmi művek
  • 3-4. Az olimpia eszméje és a sportok LINK
  • 5-6. A korai középkor => A korszak birodaklmai és azok hatása napjainkra
  • 7-8. A honfoglaló magyarok
  • 9-10. Az államalapítás
  • 11-12. A lovagok világa
  • 13-14. Virágzás és hanyatlás. Magyar történelem: 1301-1526
  • 15-16. Összefoglalás és ellenőrzés
  • 17-18. A nagy földrajzi felfedezések
  • 19-20. Az átalakuló Európa
  • 21-22. Birodalmak szorításába.Magyar történelem1526–1711
  • 23-24. A főszerepben Franciaország
  • 25-26. A Habsburg Birodalomban Magyar történelem 1711-1825
  • 27-28. A modern világ születése
  • 29-30. A reformok százada Magyar történelem 1825-1849
  • 31-32. Összefoglalás és ellenőrzés
  • 33-34. Az első világháború
  • 35-36. A dualizmus kora
  • 37-38. A szélsőségek évtizedei
  • 39-40. A Horthy-korszak
  • 41-42. A megosztott világ
  • 43-44. A vasfüggöny mögött
  • 45-46. A hidegháború vége
  • 47-48. Összefoglalás és ellenőrzés
  • 49-50. Magyarország szomszédjai és Európa
  • 51-52. A magyar társadalom a rendszerváltás után
  • 53-54. Társadalmi kérdések - Szegénység
  • 55-56. Társadalmi kérdések - Deviancia
  • 57-58. Társadalmi kérdések – Nemzetiségek, felekezetek
  • 59-60. Magyarország képekben – A hungarikumok
  • 61-62. Mióta járunk iskolába?
  • 63-64. Az iskoláról és a tanulásról
  • 65-66. A tanuló társadalom
  • 67-68. Gyakorló óra
  • 69-70. Összefoglalás és ellenőrzés
  • 71-72. Év végi rendszerezés/projekt munka

-------- X --------

I. Európa a világban, Magyarország Európában 4 óra

  • 1-2. Magyarország megyéi, a környező országok és az EU elhelyezése a térképeken
  • 3-4. Topográfiai ismeretek, térképhasználat gyakorlása, térképek jelölései

II. Múlt és jelen képekben és szövegekben I. Európa bölcsői 8 óra

  • 5-6. Az ókori görög városállamok, Athén és Spárta jellemzői
  • 7-8. A római kultúra jellemzői
  • 9-10. A Római Birodalom bukása
  • 11-12. Összefoglalás és ellenőrzés

III. Múlt és jelen képekben és szövegekben II. A középkor századai 10 óra

  • 13-14. A középkori keresztény egyház és az iszlám
  • 15-16. A magyarság őstörténete és honfoglalása
  • 17-18. Az államalapítás és az Árpád-kor
  • 19-20. Az Anjou királyoktól a Hunyadiakig
  • 21-22. Összefoglalás és ellenőrzés

IV. Múlt és jelen képekben és szövegekben III. Az újkor hajnala 6 óra

  • 23-24. A nagy földrajzi felfedezések és azok következményei
  • 25-26. Magyarország a török uralom időszakában
  • 27-28. Összefoglalás és ellenőrzés

V. Múlt és jelen képekben és szövegekben IV. A modern világ születése 12 óra

  • 29-30. A felvilágosodás eszméi és jelentősége
  • 31-32. Az ipari forradalom és hatásai
  • 33-34. Magyarország a Habsburg Birodalomban
  • 35-36. A reformkor és a szabadságharc 
  • 37-38. A kiegyezés és a dualizmus kora
  • 39-40. Összefoglalás és ellenőrzés

VI. Múlt és jelen képekben és szövegekben V. A szélsőségek évtizedei 8 óra

  • 41-42. Az első világháború előzményei, történései és hatása
  • 43-44. A Horrthy-korszak
  • 45-46. A második világháború és a szovjet megszállás
  • 47-48. Összefoglalás és ellenőrzés

VII. Múlt és jelen képekben és szövegekben VI. A megosztott világ 8 óra

  • 49-50. A Rákosi-korszak és 1956
  • 51-52. A Kádár-rendszer
  • 53-54. A hidegháború jellemzői
  • 55-56. Összefoglalás és ellenőrzés

VIII. Múlt és jelen képekben és szövegekben VII. A magyar társadalom a rendszerváltás után. 8 óra

  • 57-58. Magyarország rendszerváltása
  • 59-60. Hazánk integrációja az Európai Unióba
  • 61-62. A rendszerváltás utáni probkémák Magyarországon
  • 63-64. Összefoglalás és ellenőrzés

IX. Múlt és jelen képekben és szövegekben VIII. A tanuló társadalom. 6 óra

  • 65-66. Az iskola szerepe életünkben
  • 67-68. Elhelyezkedés és a munka világa
  • 69-70. Összefoglalás és ellenőrzés

X. A tanulók teljesítményének a mérése 2 óra

  • 71. Év végi összefoglalás
  • 72. Ellenőrzés

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Európa a világban, Magyarország Európában 4 óra

1-2. óra: Magyarország megyéi, a környező országok és az EU elhelyezése a térképeken

  1. Magyarország 93 ezer négyzetkilométer alapterületű európai ország, melynek területén 9,5 millió ember él.
  2. Hazánk fővárosa Budapest, 1,7 millió lakossal
  3. Közigazgatás: az a rendszer, mely egy országban a közfeladatokat ellátja és az országos irányító szervek által hozott döntéseket végrehajtja. A magyar közigazgatás alapja 19 megye. Bács-Kiskun megye, Baranya megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye
  4. Magyarország megyéinek térképe: link
  5. A legnagyobb városaink (link) többnyire a megyeszékhelyek: Budapest (1,7 millió fő), Debrecen (203 ezer fő), Szeged (163 ezer fő), Miskolc (160 ezer fő), Pécs (145 ezer fő), Győr (130 ezer fő), Nyíregyháza (118 ezer fő).
  6. Magyarország 7 országgal határos link  Ezek a következők: Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Ukrajna. Ezek közül csak kettő nem Európai Uniós állam, Szerbia és Ukrajna.
  7. Hazánk földrajzi jellemzői: Alapvetően Dunántúlra, Duna-Tisza közére és Tiszántúlra tagolódik .link Fontos tájegységeink: Dunántúli középhegység és dombság, Kisalföld, Alföld, Északi középhegység

3-4. óra: Topográfiai ismeretek, térképhasználat gyakorlása, térképek jelölései

  • Topográfia = térképészettel foglalkozó tudomány.
  • Jelentősége: a különböző történelmi folyamatok, háborúk, szövetségkötések, csaták, frontok, gazdasági tendenciák megértésének segítése.
  • Megkülönböztetünk földrajzi vagy domborzati, politikai és gazdasági jellegű térképeket. A földrajzi térképek a terepviszonyokat szemléltetik, vagyis a hegyeket, síkságokat, folyókat mutatják meg, a politikai térképek országokat szemléltetnek, a gazdaságiak pedig az egyes régiók ipari-mezőgazdasági tevékenységeit tárják elénk.
  • Földrajzi térkép: LINK, Politikai térkép: LINK Gazdasági térkép: LINK
  • A jelöléseket illetően, mindhárom fajta térkép adott jelrendszerrel dolgozik. (Hegyek, síkságok színjelölései, városok mérete, ipari ikonok stb.)
  • A térképek használatával kapcsolatban két konkrét eset szemlélteti legjobban az előnyöket az egyik az első világhábórú frontjait mutatja meg, a másik a hidegháborús Európa megosztottságát. LINK (I. vh), LINK (Hidegháború)

Múlt és jelen képekben és szövegekben I. Európa bölcsői 8 óra

5-6. óra: Az ókori görög városállamok, Athén és Spárta jellemzői:

  • Spárta: katonaállam volt a Peloponnészosz félszigete, a mai Görögország déli részén.. Az állam élén két király állt, mellettük a vének tanácsa (geruszia) és a felügyelők (ephoroszok), akik ellenőrizték a királyokat. A népgyűlés hatalma korlátozott volt. Elvben ők hozták a törvényeket, de ezeket a gerúszia vagy az ephoroszok megsemmisíthették. Államforma: arisztokratikus köztársaság.link
  • Athén: jelentős kereskedőállam, mely a tengeri áruforgalomból fejlődött és korlátozott demokrácia jellemezte. A népgyűlés "uralkodott".

7-8. óra: A római kultúra jellemzői: link

  • Rómát Krisztus előtt 753-ban alapították a latin törzsek az itáliai félszigeten, a tengerpart közelében.
  • Róma államformája változott az idők során: királyság, köztársaság császárság (utóbbinál: principátus, dominátus)
  • Róma vezetői: népgyűlés, szenátus, tisztségviselők és a császárság korában a császár.
  • Rétegek: patrcíciusok (előkelő, gazdagok) és plebejusok (köznép)
  • Római kultúra: latin ajkú, híres a római építészet (Colosseum, szobrok), istenek (politeizmus) link
  • Híres római személyiségek: Augustus császár (Octavianus), Néró, Vespasianus, Marcus Aurelius, Cicero (szónok)

9-10. óra: A Római Birodalom bukása

  • A birodalom válságba került a Krisztus utáni 4 századtól. Az utolsó, reformokkal kísérletező császár: Nagy Constantinus (307-337) nem tudta megállítani a hanyatlást, a birodalom 395-ben végérvényesen kettészakadt nyugati és keleti részre.
  • Hunok Európa felé indulása, megindította a germán népek népvándorlását a Rómia Birodalom felé
  • Az útra kelt népek letelepedtek a Római Birodalom területén. Új államok születtek a gótok, frankok, vandálok, szászok, longobárdok vezetésével.
  • A Nyugat-Római Birodalom 476-ban omlott össze. Ezt tekintjük az ókor végének.