7. dolgozat: 11A: A két világháború közti évek Európában és az USA -ban

7. dolgozat: 11A: A két világháború közti évek Európában és az USA -ban

Népesedés és világgazdaság (Tk. 50. oldal) LINK

Az 1920-as évek jellemzői: 

1. Az USA az 1920-as években a világgazdaság legfontosabb szereplője lett. Itt áították elő a világ ipari termelésének 42% -át.
2. Megjelent több országban a tömegtermelés, futószalag gyártás, húzóágazat lett az autógyártás.
3. 1925 után lasulni kezdett a világgadaság, kialkult az infláci egyretöbbországban, és nőtt a munkanélküliség.
4. Jóvátételi csapda: Az első vh. végén a franciák és az anfgolok nehezen tudták törleszteni kölcsöneiket az USA felé. Fő oka: nekik meg a németek ne tudtak fizetni jóvátételt. A franciák 1923*-ban megszálltk Németország ipari sívét a Ruhr-vidéket. Nem oldotta meg azonban a problémát. A végső megoldást az jelentette, hogy az USA támogatásokat kezdett nyújtani Németosrzágnak pl. Dawes terv, 1924-ben.
5. Népességrobbanás, migráció: A 20-as években népeségrobbanás történt amit óriási migráció követett. Európából azUSA ba 15-20 illió ember vándorolt 1900-190 között.

A nagy világválság:

1929 októberében összeomlott a New-yorki tőzsde, és egy négyéves válság-időszak következett. Oka: Az amerikai farmerek túltermelése. Az USA gazdálkodói a nagyobb haszon reményében túl sok földet műveltek meg, így túl sok terménnyel árasztották el a lakosságot. A nagy mennyiségre nem volt szükség, így leestek a terményárak és tönkrementek a gazdák. A farmerek magukkal rántották a nekik szállító ipari vállalkozásokat is, így egy láncreakció következet be. A csődbe ment cégek elbocsátották alkalmazottaikat, megugrott a munkanélküliség. Mivel az emberek kivették pénzüket a bankokból, a bankok is csődbe jutottak. A válság 1931-1932 körül érte el mélypontját és tovább terjedt Európára, azon belül többek közt Magyarországra is. Nálunk Bethlen István bukását okozta 1931-ben!

New Deal program: A válságot Rooesevelt New Deal nevű programja oldotta meg, John M. Keynes brit közgazdász elképzelése alapján. Ennek 4 eleme: bevethető földek maximalizálása, munkahelyteremtés állami munkalehetőségekkel (pl.: folyószabályozás), bankok ellenőrzése, értékpapír felügyelettel, lakosság megnyerése az amerikai termékek vásárlására.

/NRA = National Recovery Administration/

Kandalló előtti beszélgetések és a "kék sas" akció azt jelentették, hogy Roosevelt a rádióban közvetlen hangú beszélgetésekben győzte meg az amerikai lakosságot arról, hogy amerikai termékeket vásároljanak és pénzeiket az amerikai bankokban helyezzék el. Ez a két lépés fontos volt ugyanis a válság megszüntetésében. A lakosság innentől főleg olyan termékeket vásárolt, melyen a kék sas logó szerepelt (lásd fenti képet) mert tudtzák, hogy ezzel hazájukat szolgálják. Csak azokon a termékeken szerepelhetett ez az ábra, melyeket valóban amerikai gyáralban készítettek. Így fellendülésnek indult az amerikai ipar és a bankok is újra működni tudtak. Emellett 5 ezer dollárig Rooesevelt garantálta a benkbetéteket. A válság így 1933-ban gyakorlatilag végetért.

Gyorsuló világ

Technikai fejlődés 1900-1939 közt: 

• Tömegessé vált a telefon használat
• Kialakult a film és a mozi. Budapesten az első mozi: 1906-ban nyitott meg. Az első szinesfilmet 1917-ben, az első hangosfilmet 1927-ben forgatták.
• Óriásit fejlődött a repülés. Louis Blérot 1909-ben elsőként repülte át a La Mance csatornát (Anglia-Francaio.közt), majd Charles Linbergh 1927-ben az Atlanti óceánt. Később, 1939-ben már rendszeres repülőjáratok voltak Amerika és Európa közt.

Tudományos fejlődés 1900-1939 közt: 

• Wilhelm Röntgen 1895-ben fedezte fel a röntgensugárzást, mellyel nagyot lépett előre az orvostudomány.
• Albert Einstein 1905-ben alkotta meg a relativitáselméletet, mely lökést adott a matematika és fizika fejlődésének.
• Ernest Rutherford 1919-ben felfedezte a maghasadást, majd Fréderic Joliot Curie a mesterséges rádioaktivitást végül pedig Enrico Fermi 1942-ben Chicagóban beindította az első ember éltal kiváltott nukleáris láncreakciót.
• Rutherford, Curie és Fermi munkássága alapján Robert Oppenheimer az USA -ban létrehozta a világ első atombombáját (ez volt a Manhattan-terv). Első atomrobbantási kísérlet: 1945 július 16.

Az orvostudomány fejlődése 1900-1939 közt: 

• Karl Landsteiner 1901-ben felfedezte Bécsben a vércsoportokat.
• Később, 1921-től kezelhető lett inzulinnal a cukorbetegség
• Felfedezték a vitaminokat és megjelentek a védőoltások
• Alexander Fleming 1928-ban felfedezte a penicillint, majd az 1940-es évektől általános lett az antibiotikumok használata.

Filozófia: Friedrich Nietzsche (1844-1900) életfilozófiája gyorsan terjedt, majd megjelentek a neopozitivisták (természettudományok tényeire támaszkodó irányzat). Jelentős lett az egzisztencialista filozófusok hatása is. Ilyen volt: Jean-Paul Sartre és Martin Heidegger.

Tömegtársadalom és modern kultúra (Tk. 58)

Változások az életmódban: A gyárakban általános lett a tömegtermelés, az élet felgyorsult. Az embereknek több szabad ideje lett, így módjuk lett a szórakozásra és a sportokra is. Az első foci világbajnokságot: 1930 -ban rendezték, az első újkori olimpiát pedig 1896-ban (Athénban). Később az 1920-as évekre eljött a rádió aranykora, majd a két világháború közt megjelentek a mozik, a hangosfilm. Az 1920-as évek nagy mozisztárja Charlie Chaplin lett, aki fekete-fehér némafilmekben szerepelt. A magaskultúra és a tömegkultúra elvált egymástól. 

Művészetek: megjelent az anantgard (lázadás, a hagyományos művészeti formák felbontása és új kifejezésformák keresése)

Nők emancipációja: Olyan törekvés, mely a nők számára ugyanolyan szintű jogokat követel mint ami a férfiaknak is biztosított. Másik elnevezése: feminizmus. Az 1913-as és 1914-es években az angliai a szüfrazsett-mozgalom harcolt mindezért. Végül az 1920-as évek elejére a Föld sok országában kaptak válaszutójogot a nők. Napjainkban Nyugat-Európában és az USA -ban a legmagasabb a női egyenjogúság és az iszlám országokban a legalacsonyabb.

Az USA a két világháború között

Az elős világháborút követően az USA zokon vette mellőzöttségét a harcokat lezáró békekötések során. Woodrow Wilson 1918 és 1921 között az izolacionizmus politikáját kezdte meg, mely politika egészen Rooseveltig, 1941-ig megmaradt (Harding, Coolidge és Hoover alatt is). Amerika az1920-as években gazdaságilag előtört.

Franklin Delano Rooesevelt (LINK)

• Roosevelt 1932-ben nyert az elnökválasztáson a régi, republikánus elnökkel, Herbert Hooverrel szemben, majd még 3 szor újraválasztották, így egészen 1945-ig volt elnök. (Máig az egyetlen USA elnök, aki 4 választást nyert.)
• Elnöki ciklusa kezdetén megoldotta a világválságot New Deal programjával. Ennek 4 eleme: bevethető földek maximalizálása, munkahelyteremtés állami munkalehetőségekkel (pl.: folyószabályozás), bankok ellenőrzése, értékpapír felügyelettel, lakosság megnyerése az amerikai termékek vásárlására.
• 1935 után a munkavállalók jogait védő és szociális törvényeket hozatott. (Pl.: nyugdíj, munkanélküli ellátás)
• Külpolitika Roosevelt előtt: az USA a századfordulóra gyarmattartó ország lett. 1898-ban háborúban vette el Spanyolországtól a Fülöp-szigeteket, Puerto Ricot és Kubát. Később megnyitotta a Panama-csatornát Közép-merikában, hogy keleti és nyugati partjai közt gyorsabb legyen az áruforgalom.  Viszont az első világháború után Európától elzárkózott. Ez volt az izolációs külpolitika.
• Külpolitika Roosevelt idején: Közép-, és Dél-Amerika az USA "hátsó udvara" lett. Csapataival vagy pénzével rendszeresen avatkozott az ottani országok életébe. Bár Roosevelt demokrata elnökként mindenhol a békére törekedett. 

Tömegek és elitek a magyar társadalomban (Tk. 62)

Népeség: a magyar népesség 1920-ról 1941-re jelentősen megnövekedett (7,9 millióról 9,3 millióra nőtt). Ennek fő oka, hogy javult az egészségügyi ellátással együtt a népszaporulat, miközben mérséklődött a kivándorlás. A lakosság kétharmada katolikus volt. Legnagyobb szervezetük: KALOT (Agrárifjusági Legényegyletek Országos Testülete)

Társadalom: Rendies, középkori hagyományokon nyugodott. Legfelül még a Horthy-korban is az arisztokrácia állt. Közülük kerültek ki a főispánok és országvezetők. A Horthy-kor első három nagy miniszterelnöke: Teleki Pál, Bethlen István, Károlyi Gyula (1920-1932 közt) mind gróf volt. Alattuk volt a nagypolgárság, az az 50 család, akiknek kezében összpontosult a gyárak többsége. Az arisztokrácia és nagypolgárság után a kettős középosztály következett. Egyik része: úri középosztály, a városi, megyei hivatalnokokat adta, másik része a polgári középosztály pedig az ügyvédek, orvosok, bankárok, módos kereskedők zömében zsidó polgárokat jelentette. (1930-ban a magya lakosság 5,1% -a volt zsidó) Végül a társadalom alján: a parasztok, munkások  és cselédek álltak.

Parasztok: A lakosság 50% -a tartozott ide. Túlnyomó részük: törpebirtokos, vagy földnélküli zsellér volt. A társadalmi mobilitás alacsony volt, vagyis nehezen sikerült egyik rétegből a másikba emelkedni, parasztból a középosztályba jutni. 

Munkások: Életkörülményeik sokat javultak: 1928-tól már volt TB és nyugdíj, illetve 8 órás munkaidő, fizetett szabadság.

Anyagi és szellemi kultúra Magyarországon (Tk. 66)

Életmód az 1920-as és 1930-as évek Magyarországán:

• Jelentősen felértékelődött Budapest. Itt élt a népesség 23% -a, ide összpontosult az ipar legnagyobb része és az életszínvonal is messze itt volt a legmagasabb4
• A Horthy-korszak fontos oktatási minisztere volt 1921 és 1931 közt Klebelsberg Kuno. Összesen 3500 tantermet építtetett, megújította az oktatás rendszerét és a tanárképzés. Csökkent az írástudatlanok száma (15 ről 6% -ra) Két új egyetem is létrejött: Pécsett és Szegeden!
• Javult a közegészségügy: csökkent a csecsemőhalandóság és visszaszorították a tüdőbajt.
• Felélénkült a társadalmi élet: 1932-ben 14 ezer kulturális szervezet, egyesület működött
• Nagyot fejlődött a kultúra: 1908 és 1941 közt a Nyugat című folyóirat fontos értékeket közvetített. Fontos írói voltak: Babits, Kosztolányi, Karinthy és Ady. Emelett 1939-re már közel félmillió lakásban lett rádió. 

Másként gondolkodók: 

A keresztéyn-nemzeti-konzervatív ideológiával egyet nem értők egy részét a népiesek alkották. Népi írók tartoztak ide (pl. Illyés, Féja Géza, Veres Péter), a másik tábort a baloldali értelmiségiek vagyis az urbánusok képezték. A másként gondolkodó közemberek egy része az 1918/19-es nagy kivándorlási hullámot követően a z 1930-as években távozott külföldre, sok tudosunkkal együtt. Itthon maradt viszont Szent-György Albert biokémikus, aki 1937-ben lett a "C" vitamin izolálója.

D O L G O Z A T

• Világválság
• Technika-tudomány
• Tömegtársadalmak
• Magyar társadalom

Régi és új demokráciák (Tk. 90)

​Az 1920-as évek Európájában 4 típusú állam létezett: totális diktatúra (Szovjetunió, Olaszország), tekinturalmi rendszer (Spanyolország, Lengyelország, Törökország), félparlamentáris rendszer (pl: Magyarország) és valódi parlamentáris demokrácia (pl. Anglia, Franiaország).

Az európai országok többségében megjelent az általános választójog, de az államok fele még mindig királyság (monarchia) volt és mindenütt megjelentek a szélsőséges mozgalmak (szélsőbal és szélsőjobb).

A nyugati hatalmak

• Franciaország nehéz gazdasági helyzetben volt, és félt egy újabb háborútól. Ezért 1927 és 1932 közt kiépítette a Maginot-vonalat a német határon. De Gaulle
• Anglia problémái: ír kérdés, sztrájkok
• Németország: kommunista és náci eszmék jelentek meg a 20-as években, így felkelések zajlottak. Jelentős volt Adolf Hitler sörtpuccsa (1923). De a szociáldemokraták kézben tartották az országot. Élén Paul von Hindenburg köztársasági elnök állt 1925-1934 közt.