A tömegek kora (5 anyag)

5. A tömegek kora (5 anyag)

Népesedés és világgazdaság

Az USA előretörése az 1920-as évekre:  

• Az USA az első világháborút követően nagyhatalommá változott. Ennek egyik oka, hogy óriási hadserege nélkül az antant nem tudott volna győzni a háborúban, másrészt hatalmas ipara a földgolyó legerősebbje lett. 1920-ban a világ ipari termelésének 42% -át adta egymagában az USA.
• Amerikában a 20-as években megkezdődött a futószalag-gyártás, mely szinte mindenb terméknél tömegtermelést jelentett. Első helyen és az autógyártás volt: 1928-ban az USA 4,5 millió gépkocsit állított elő.
• Az 1920 és 1929 közti időszakot "aranykornak" is nevezik az USA -ban. Ennek vetett véget az 1929-1932 közti nagy világválság!

A nagy gazdasági világválság: 

1929 október 24-én összeomlott a new-yorki tőzsde. Ezzel kezdetét vedte a több mint 3 évig tartó nagy világgazdasági válság. Oka: az amerikai farmerek 1928-29 -ben a nagyobb haszon reményében túl nagy területeket vettek művelés alá. Emiatt túl sok mezőgazdasági terméket próbáltak eladni, amire viszont nem volt kereslet. (Túl sok búza, kukorica .. stb). A túltermelés miatt lezuhant a termékek ára, a farmerek tönkrementek és velük együtt mindazon ipari cégek is, akik beszállítóik voltak. (A nagy mezőgazdasági szövetkezeteknek számtalan cég gyártotta a traktort, kombájnt, egyéb berendezést.) 

A válság hatásai: 

• A válság először egész Amerikát, majd Nyugat-Európát, végül Közép-Európát is elérte, mivel az USA  és más országok közt rengeteg üzleti kapcsolat alakult ki az 1920-as évekre.
• Hatalmas munkanélküliség alakult ki mindenhol, mely a legtöbb országban a 30% -ot is elérte. Az életszínvonal esni kezdett.
• Óriási lett az infláció, a pénz elértéktelenedett.
• Összeomlott a benkrendszer: az emberek otthon tartották pénzüket, a bankok sorra tönkrementek.
• Súlyosbította a helyzetet, hogy sok ország védve saját válallkozóit, gyárait leállította a külső kereskedelmét.

A válság megoldása: Két ember érdeme volt, hogy 1933 végére az USA kilábalt a válságból és ezzel a világot is kihúzta belőle:

• John M. Keynes brit közgazdász közzétette azon elképzelését, hogy a válság csak úgy oldható meg, ha az állam beavatkozik a gazdaságio folyamatokba.
• Franklin Dealno Roosevelt, aki 1933 márciusától 1945 áprilisáig volt az USA elnöke, Keynes elvei alapján megalkotta a New Deal (új irányvonal) programját. 

New Deal program: Négy eleme a következő volt: 1. a pénzügyi szektor megerősítése, 2. munkahely teremtés, 3. mezőgazdaság talpraállítása, 4. a közvélemény megnyerése a vásárlói kedv felszításához!

• ​Pénzügyek: Roosvelt létrehozta az Értékpaprí Felügyeletet, mely ellenőrizni kezdte a bankokat, majd garantálta a kisbefektetők betéteit 5 ezer dollárig (Azért, hogy újra igénybe vegyék az emberek a bankokat.)
• Munkahely teremtés. Olyan megoldás kellett, ami munkát ad, de nem duzzasztja tovább a túltermelést. Ez végül a Tennessee folyó szabályozási munkáit jelentette. Százezrek dolgoztak rajta, minimális fizetésért, de ezzel jelentősen lecsökkent a munkanélküliség és az embereknek is lett valamicske pénze.
• Mezőgazdaság: Roosevelt maximálta a bevethető földek nagyságát, a farmereknek pedig haladékot adott hiteleik fizetésére.
• Közvélemény: gyakori rádiós beszélgetéseiben (kandalló előtti beszélgetések) Roosevelt elérte, hogy a laksosság amerikai termékeklet vásároljon (kék sas jelvény) és használja a bankokat. Ezeken túl: munkásokat védő törvbények születtek. 

Európai jóvátétel és adósságcsapda:

Az első világháborúban összeomlott német gazdaság nem tudta kitermelni a rá kirótt jóvátételt, így a németek nem tudtak fizetni Angliának és Franciaországnak, azok pedig így szintén fizetésképtelenekké váltak Washington irányába. A láncolat nem működött tehát addig, míg Németország talpra nem áll. A franciák hittek abban, hogy a németek tudnának fizetni ha akarnának, így nyomást próbáltak gyakorolni Berlinre. A francia hadsereg 1923 –ban megszállta a Ruhr-vidéket. Ám a terv nem működött: a német lakosság ellenállt a megszállás pedig óriási költségeket jelentett a franciákra nézve. 

A „jóvátételi csapda” megoldását végül az úgynevezett Dawes-terv hozta el 1924-ben, amikor az amerikaiak kölcsönök és befektetések Németországnak adásáról döntöttek. A „tőkeinjekciók révén a német gazdaság az 1920-as évek végére, és az 1930-as évek elejére talpra állhatott, és fizetni tudta kötelezettségeit Nyugat-Európa felé. Ezzel pedig az angolok és franciák is fizetni tudtak Amerikának. 

Népességhelyzet és Kelet-Európa leszakadása:

A világban népességrobbanás történt a két világháború közt, főleg az Európán kívüli vidékeken. Amellett Kelet-Európa leszakadt a nyugattól. Az átlagos nemzeti jövedelem 1913-ban 44% -a, 1938-ban 39% -a volt a nyugati államokénak!

Gyorsuló világ

Technikai fejlődés 1900-1939 közt: 

• Tömegessé vált a telefon használat
• Kialakult a film és a mozi. Budapesten az első mozi: 1906-ban nyitott meg. Az első szinesfilmet 1917-ben, az első hangosfilmet 1927-ben forgatták.
• Óriásit fejlődött a repülés. Louis Blérot 1909-ben elsőként repülte át a La Mance csatornát (Anglia-Francaio.közt), majd Charles Linbergh 1927-ben az Atlanti óceánt. Később, 1939-ben már rendszeres repülőjáratok voltak Amerika és Európa közt.

Tudományos fejlődés 1900-1939 közt: 

• Wilhelm Röntgen 1895-ben fedezte fel a röntgensugárzást, mellyel nagyot lépett előre az orvostudomány.
• Albert Einstein 1905-ben alkotta meg a relativitáselméletet, mely lökést adott a matematika és fizika fejlődésének.
• Ernest Rutherford 1919-ben felfedezte a maghasadást, majd Fréderic Joliot Curie a mesterséges rádioaktivitást végül pedig Enrico Fermi 1942-ben Chicagóban beindította az első ember éltal kiváltott nukleáris láncreakciót.
• Rutherford, Curie és Fermi munkássága alapján Robert Oppenheimer az USA -ban létrehozta a világ első atombombáját (ez volt a Manhattan-terv). Első atomrobbantási kísérlet: 1945 július 16.

Az orvostudomány fejlődése 1900-1939 közt: 

• Karl Landsteiner 1901-ben felfedezte Bécsben a vércsoportokat.
• Később, 1921-től kezelhető lett inzulinnal a cukorbetegség
• Felfedezték a vitaminokat és megjelentek a védőoltások
• Alexander Fleming 1928-ban felfedezte a penicillint, majd az 1940-es évektől általános lett az antibiotikumok használata.

Filozófia: Friedrich Nitzsche életfilozófiája gyorsan terjedt, majd megjelentek a neopozitivisták (természettudományok tényeire támaszkodó irányzat). Jelentős lett az egzisztencialista filozófusok hatása is. Ilyen volt: Jean-Paul Sartre és Martin Heidegger.

Tömegtársadalom és modern kultúra

Változások az életmódban: A gyárakban általános lett a tömegtermelés, az élet felgyorsult. Az embereknek több szabad ideje lett, így módjuk lett a szórakozásra és a sportokra is. Az első foci világbajnokságot: 1930 -ban rendezték, az első újkori olimpiát pedig 1896-ban (Athénban). Később az 1920-as évekre eljött a rádió aranykora, majd a két világháború közt megjelentek a mozik, a hangosfilm. Az 1920-as évek nagy mozisztárja Charlie Chaplin lett, aki fekete-fehér némafilmekben szerepelt. A magaskultúra és a tömegkultúra elvált egymástól. 

Nők emancipációja: Olyan törekvés, mely a nők számára ugyanolyan szintű jogokat követel mint ami a férfiaknak is biztosított. Másik elnevezése: feminizmus. Az 1913-as és 1914-es években az angliai a szüfrazsett-mozgalom harcolt mindezért. Végül az 1920-as évek elejére a Föld sok országában kaptak válaszutójogot a nők. Napjainkban Nyugat-Európában és az USA -ban a legmagasabb a női egyenjogúság és az iszlám országokban a legalacsonyabb.

IV. Tömegek és elitek a magyar társadalomban

Népeség: a magyar népesség 1920-ról 1941-re jelentősen megnövekedett (7,9 millióról 9,3 millióra nőtt). Ennek fő oka, hogy javult az egészségügyi ellátással együtt a népszaporulat, miközben mérséklődött a kivándorlás. A lakosság kétharmada katolikus volt. Legnagyobb szervezetük: KALOT (Agrárifjusági Legényegyletek Országos Testülete)

Társadalom: Rendies, középkori hagyományokon nyugodott. Legfelül még a Horthy-korban is az arisztokrácia állt. Közülük kerültek ki a főispánok és országvezetők. A Horthy-kor első három nagy miniszterelnöke: Teleki Pál, Bethlen István, Károlyi Gyula (1920-1932 közt) mind gróf volt. Alattuk volt a nagypolgárság, az az 50 család, akiknek kezében összpontosult a gyárak többsége. Az arisztokrácia és nagypolgárság után a kettős középosztály következett. Egyik része: úri középosztály, a városi, megyei hivatalnokokat adta, másik része a polgári középosztály pedig az ügyvédek, orvosok, bankárok, módos kereskedők zömében zsidó polgárokat jelentette. (1930-ban a magya lakosság 5,1% -a volt zsidó) Végül a társadalom alján: a parasztok, munkások  és cselédek álltak.

Parasztok: A lakosság 50% -a tartozott ide. Túlnyomó részük: törpebirtokos, vagy földnélküli zsellér volt. A társadalmi mobilitás alacsony volt, vagyis nehezen sikerült egyik rétegből a másikba emelkedni, parasztból a középosztályba jutni. 

Munkások: Életkörülményeik sokat javultak: 1928-tól már volt TB és nyugdíj, illetve 8 órás munkaidő, fizetett szabadság.

V. Anyagi és szellemi kultúra Magyarországon

Életmód az 1920-as és 1930-as évek Magyarországán:

• Jelentősen felértékelődött Budapest. Itt élt a népesség 23% -a, ide összpontosult az ipar legnagyobb része és az életszínvonal is messze itt volt a legmagasabb4
• A Horthy-korszak fontos oktatási minisztere volt 1921 és 1931 közt Klebelsberg Kuno. Összesen 3500 tantermet építtetett, megújította az oktatás rendszerét és a tanárképzés. Csökkent az írástudatlanok száma (15 ről 6% -ra) Két új egyetem is létrejött: Pécsett és Szegeden!
• Javult a közegészségügy: csökkent a csecsemőhalandóság és visszaszorították a tüdőbajt.
• Felélénkült a társadalmi élet: 1932-ben 14 ezer kulturális szervezet, egyesület működött
• Nagyot fejlődött a kultúra: 1908 és 1941 közt a Nyugat című folyóirat fontos értékeket közvetített. Fontos írói voltak: Babits, Kosztolányi, Karinthy és Ady. Emelett 1939-re már közel félmillió lakásban lett rádió. 

Másként gondolkodók: 

A keresztéyn-nemzeti-konzervatív ideológiával egyet nem értők egy részét a népiesek alkották. Népi írók tartoztak ide (pl. Illyés, Féja Géza, Veres Péter), a másik tábort a baloldali értelmiségiek vagyis az urbánusok képezték. A másként gondolkodó közemberek egy része az 1918/19-es nagy kivándorlási hullámot követően a z 1930-as években távozott külföldre, sok tudosunkkal együtt. Itthon maradt viszont Szent-György Albert biokémikus, aki 1937-ben lett a "C" vitamin izolálója.