Európa és Magyarország 1920-1940 közt, és a II. világháború

Beküldte Harmat Árpád Péter - k, 10/04/2016 - 19:47

Diktatúrák Európában (Mussolini, Hitler, Sztálin), az USA és Mo 1920-1940

Mussolini Olaszországa:

Bár Olaszország a győztes oldalon fejezte be az első világháborút, mégis elégedetlen volt lakossága. Ugyanis nem kapta meg mindazt a területet, amit 1915-ös átállásakor megígértek neki: így nem lett az olaszoké Dalmácia és Albánia sem, sőt kimaradt a németek afrikai gyarmatainak felosztásából is. Emellett nagy volt a munkanélküliség és az infláció az 1920-as években.
Az általános elégedetlenség közben a két politikai szélsőség erősödött meg: a kommunisták és a fasiszták is előretörtek. A fasiszták pártja 1921-ben jött létre Benito Mussolini vezetésével. Feketeinges rohamosztagaikkal számtalan kommunista gyűlést vertek szét.
Végül Olaszország nagy része a fasisztákat kezdte támogatni, a kommunista hatalomtól félve. Mussolini törvényesen elérte, hogy az olasz király, III. Viktor Emánuel 1922 október 31-én őt nevezze ki kormányfővé. Embereivel hatásos felvonulást rendezett Rómában. Ez volt a "római menetelés"
Mussolini 1925-ben totális diktatúrát vezetette be Olaszországban. Ő lett a "Duce" (vezér) feloszlatta a pártokat és a parlamentet. Célja a Római Birodalom feltámasztása lett. Tervbe vette: Etiópia, Albánia, Görögország és Egyiptom megfhódítását. (Végül: 1935 és 1940 közt mind a négyet meg is támadta.)

Németország az 1920-as években:

Az első világháború után a németek megszüntetik a császárságot és Weimar városában köztársasággá alakul a német állam. Az ország élén köztársasági elnök lesz (1925-1934 közt Paul von Hindenburg) alatta pedig a kancellár azaz miniszterelnök.
Németország külpolitikai elszigetelségben van (mint vesztes ország), de Gustav Streeseman eléri az ebből való kilépést. A németek rendezik viszonyaikat a Szovjetunióval és Franciaországgal is.Rapallo Szerződés az oroszokkal, Locarno szerződés a franciákkal, 1922-ben és 1925-ben.
Közben az 1920-as évek Németországára a nyomor és a munkanélküliség jellemző. De létrejön a náci párt, hivatalos nevén: Nemzetiszocialista Német Munkáspárt. Vezetője: Adolf Hitler.
Hitler népszerűségének három oka: 1.) a német kispolgároknak hatalmat és felemelkedést ígért 2.) megnevezte azokat, akiknek Németország a rossz sorság köszönheti: zsidók, kommunisták, antant nagyhatalmak 3.) Kiváló szónokként elhitette népével, hogy felsőbbrendűek minden más népnél. Ez volt a fajelmélet.
Hitler megszerezte a gazdag gyárosok, nagytőkések támogatását, mivel azt ígérte nekik, hogy szemeszáll a kommunistákkal.
A náci párt 1932 július 31-én megnyeri a választásokat (37% => 14 millió szavazat), ám a Reichstagban nem lesz teljes többségük. Így Paul von Hindenburg köztársasági elnök átmenetileg másokat nevez ki kancellárnak. Végül fél évvel a választások után, 1933 január 30-án Hitler lesz Németország kancellárja.

Fajelmélet = azt hirdette, hogy az ember több fajra tagolódik, mely fajok nem egyenértékűek: a németek és rokon népeik (pl. skandinávok, angolok) felsőbbrendűek, a szlávok viszont például szolga népek, a zsidók, cigányok pedig kifejezetten kártékonyak (azaz kiirtandóak). A fasizmus többek közt abban különbözött a nácizmustól, hogy a fajelmélet hiányzott belőle. A fajelmélet révén a németek egy része lhitte, hogy joga van más népeken uralkodni, és joga van más népek földjét elvenni. Élettér elmélet = a németeknek nagyobb élettér jár!

Adolf Hitler életrajza

Spanyol polgárháború (1936-1939):

Spanyolországban az 1936-os választásokon baloldali győzelem született, amit a hadsereg nem akart elfogadni. Francesco Franko tábornok (cadillo = vezér) vezetésével Spanyolország afrikai gyarmatairól kiindulva harcot kezdtek a kormány ellen.
A polgárháború 3 évven át tartott. A fasiszta hatalmak, Olaszország és a németek Frankót támogatták, míg a demokráciák, pl. USA a spanyol kormány mellett álltak ki. Végül Frankó győzött és egészen 1975-ig diktatúrában tartotta Spanyolországot.

Diktatúrák Európában:

Az 1930-as évekre Európa országai közül csak Anglia, Franciaország és a skandináv államok működtek demokráciában. A többi államban tekintélyuralmi rendszerek vagy totális diktatúrák működtek. A négy totális állam: Szovjetunió, Németország, Olaszország és Spanyolország volt. Tekintélyuralom működött Lengyelországban, Magyarországon (Horthy-rendszer), A Balkán államaiban és Törökországban is.

Demokrácia: Amikor egy országban a törvényesen megválasztott parlament kezében van a hatalom és a pártok szabadon működhetnek a polgári szabadságjogok biztosítása mellett.
Tekintélyuralom: Más néven autokrácia, amikor még nincs diktatúra, de az adott ország valamilyen kiválasztott csoport befolyása alatt műkodik és a polgári szabadságjogok egy része is korlátozott. (Ilyen tekintélyuralmi rendszer volt a Horthy-rendszer is 1920 és 1944 közt.)
Totális diktatúra:Amikor egy országban nem a parlament kezében van a hatalom, nincsenek pártok, vagy csak egyetlen párt létezik és nem biztosítottak a polgári szabadságjogok. Ilyen totális diktatúra volt a :
- náci Németország 1933 és 1945 közt, a
- Mussolini vezette Olaszország 1922 és 1944 közt,
- Japán 1931 és 1945 közt, illetve a
- Franco vezette Spanyolország 1936 és 1975 között.

A hitleri totális állam jellemzői:

Hitler betiltotta a pártokat, CSAK a náci párt működhetett.
A parlament elvesztette jelentőségét, helyette a kormány hozta meg a döntéseket (ami viszont Hitler kezében volt). Ezt mondta ki a felhatalmazási törvény 1933 március 23-án.
Teljhatalmat kaptak az állami erőszakszervezetek, mert Hitler a Reichstag felgyújtása ürügyén (1933 február 27) szükségállapotot hirdetett. Két fontos erőszakszervezet:

GESTAPO (Geheime Staatspolizei) = titkos államrendőrség. Élén Hitler jobbkeze: Hermann Göring állt
SS (SchutzStaffel) = Védőosztag. Élén: Heinrich Himmler állt. Egyik része a Waffen-SS a hadsereggel működött együtt, viszont másik része az Allgemeine-SS a koncentrációs táborokat őrizte. A táborokba Hitler ellenségeit és később a zsidókat zárták. Az első koncentrációs tábor Dachauban kezdett működni 1933 márciusától.

4. Polgári szabadságjogokat korlátozták. Például a sajtót (újságokat) alárendelték a Joseph Goebbels által vezetett propaganda minisztériumnak, mely ügyelt arra, hogy csak a nácikat dicsérő, Hitlert méltató cikkek jelenjenek meg Németországban.

5. Hitler összevonta a Hindenburg 1934-es halála után megüresedett köztársasági elnöki tisztséget és a kancellárit. Így az ország führere lett. Megjelent a III. Birodalom megnevezés is: az első német birodalom a Német-Római Császárság volt 962-1806 közt, a második német birodalom az 1871-1914 közti Német Császárság volt és a harmadik a hitleri Németország lett.

6. Teljes egyeduralom kiépítése: Hitler még pártján belül is eltüntette a riválisaivá váló, Ernst Röhm vezette SA -t. A hosszú kések éjszakáján (1934 nyara) megölette az SA vezetőit.

7. Németország a háború kirobbanásakor már egy elfajzott totális állam képét mutatta, ahol 1933-tól könyvégetések zajlottak, a nürnbergi pártnapokon százezrek éltették a Führerüket és a fiatalokat a Hitlerjugend tanította az árja német értékrendre.

8. Hitler államának legkegyetlenebb rendelkezései az 1935-ös nürnbergi zsidótörvények voltak, melyek megvonták a zsidó lakosoktól az állampolgári jogokat és másodrendű lakosokká változtatták őket.

9. Adolf Hitler 1935 -től a faj- és élettérelmélet szerint, - mely a felsőbbrendű németeknek nagyobb területek birtoklását követeli - megindította a terjeszkedés politikáját. Németország tudatosan megszegve a versaillesi békét, elrendelte az általános hadkötelezettséget, a Rajna-vidék megszállását, majd Ausztria és Csehország bekebelezésének előkészítését.

Sztálin diktatúrája

A sztálini fordulat korszaka:

1922 december 30-án létrejött a Szovjetunió. Legfőbb szerve a pártkongresszus lett, de a valódi irányítás a Lenin vezette, 10-15 fős Politikai Iroda (vagy Politikia Bizottság) kezében összpontosult.
A Szovjetunió 15 Szcialista Köztársaságból állt, melyek csak látszólag lehettek önállóak.
Amikor Lenin 1924 januárjában meghalt, a párt főtitkára Joszif Sztálin vette kezébe az irányítást és száműzette riválisát Lev Trockijt.
Sztálin szakított a NEP megengedő rendszerével és megindította a tervgazdálkodást, mely előre meghatározott célokat írt elő. Jellemzői: a nehézipar eröltetett fejlesztése és kötelezően termelőszövetkezetek alakítása a parasztoktól elvett földekből.

Sztálin

Joszif Sztálin 1924 és 1953 közt, majdnem 30 évig vezette a Szovjetuniót. Ezen időszakban uralma 4 fontos tényezőn nyugodott:

1.) Kommunista gazdaságirányítás. Két eleme: a tervgazdálkodás és a kollektivizálás.

a) A tervgazdálkodás lényege, hogy a kommunista párt vezetése minden 5 évre előre meghatározta, hogy az egyes gazdasági területeken milyen menniységi célokat kell elérnie az ország gyárainak és mezőgazdasági szövetkezeteinek. Az 1929-ben kezdődő első 5 éve terv sok száz nehézipari gyár, kohó építését írta elő, miközben nem törődött az emberek szükségleteivel.

b) A kollektivizálás azt jelentette, hogy 1929-1930 -ban az összes parasztot kolhozokba, vagyis termelőszövetkezetekbe és szovhozokba, vagyis állami gazdaságokba kényszerítettek. Aki önként nem adta be földjét egy-egy ilyen szervezetbe, azt áttelepítették Szibériába.

2.) Kommunista diktatúra: A sztálini Szovjetunióban nem voltak pártok és nem működött a parlament sem. Mindent a kommunista párt legfelső vezetése és Sztálin irányított, mégpedig a politikai rendőrségre és besúgóhálózatra támaszkodva. (A politikai rendőrség neve: Cseka, majd GPU, NKVD, végül MVD volt.) A diktatúra 3 eleme:

a) Személyi kultusz: 1929-től mindenkire nézve kötelező volt Sztálin istenítése, imádata, megtapsolása.

b) Állami terror: Sztálin először 1928-ban, majd később 1934-ben sorra kivégeztette mindazokat, akik korábban Lenin harcostársai voltak és így veszélyesek lehettek volna hatalmára. Lev Trockijjal kezdte, aki Lenin jobbkeze volt. Száműzette az országból. Később jött Zinovjev és Kamenyev, majd 1934-ben Szergej Kirov, Leningrádi pártvezér akit szintén meggyilkoltatott. Végül a hadsereg szinte minden tábornokát megölette (321 tisztet). A szovjet hadsereg a háború kezdetén sorozatos vereségeket szenvedett, mert sokáig nem voltak tapasztalt tisztjeik, hiszen Sztálin minden megölette.

c) GULAG rendszer = kényszermunkatáborok, melyekbe 1930 és 1960 közt több millió embert vittek, olyanokat, akik bírálták Sztálint (és utódját, Hruscsovot). Sok ilyen tábor Szibériában működött.

3.) Propaganda: A sajtó korlátozása, kommunista szellemű cikkek megjelentetése és a kommunista szellemű oktatás tartozott ide. A pártvezetés átalakította a művészeteket a "szocialista realizmus" szellemében lehetett csak alkotni (szobrokat, épületeket, bármit). Üldözték a vallást, az egyházakat. Az emberek elé kommunista példaképeket állítottak, például a sztahanovistákat, akik élmunkásokként a tervek 150% -át teljesítették a gyárakban. Közben azonban a pártvezetők dőzsöltek, kiváltságokat kaptak.

4.) Szovjet külpolitika: Sztálin későn ismerte fel, hogy a német nácizmus veszélyes lehet országára. Későn kezdett összefogást kezdeményezni a nyugati államokkal, melyek eleve bizalmatlanok voltak vele. Sztálin végül időnyerés céljából kénytelen volt megállapodást kötni Hitlerrel a háború küszöbén, hogy megerősíthesse hadseregét és szöveségre léphessen az angolokkal, franciákkal és amerikaiakkal. A Szovjetunió 1926 és 1939 közt megerősödött, megnőtt a városiak száma, talpra állt a gazdasága.

Az USA a két világháború között

Az elős világháborút követően az USA zokon vette mellőzöttségét a harcokat lezáró békekötések során. Woodrow Wilson 1918 és 1921 között az izolacionizmus politikáját kezdte meg, mely politika egészen Rooseveltig, 1941-ig megmaradt (Harding, Coolidge és Hoover alatt is). Amerika az1920-as években gazdaságilag előtört.

Franklin Delano Rooesevelt (LINK)

Roosevelt 1932-ben nyert az elnökválasztáson a régi, republikánus elnökkel, Herbert Hooverrel szemben, majd még 3 szor újraválasztották, így egészen 1945-ig volt elnök. (Máig az egyetlen USA elnök, aki 4 választást nyert.)
Elnöki ciklusa kezdetén megoldotta a világválságot New Deal programjával. Ennek 4 eleme: bevethető földek maximalizálása, munkahelyteremtés állami munkalehetőségekkel (pl.: folyószabályozás), bankok ellenőrzése, értékpapír felügyelettel, lakosság megnyerése az amerikai termékek vásárlására.
1935 után a munkavállalók jogait védő és szociális törvényeket hozatott. (Pl.: nyugdíj, munkanélküli ellátás)
Külpolitika Roosevelt előtt: az USA a századfordulóra gyarmattartó ország lett. 1898-ban háborúban vette el Spanyolországtól a Fülöp-szigeteket, Puerto Ricot és Kubát. Később megnyitotta a Panama-csatornát Közép-merikában, hogy keleti és nyugati partjai közt gyorsabb legyen az áruforgalom. Viszont az első világháború után Európától elzárkózott. Ez volt az izolációs külpolitika.
Külpolitika Roosevelt idején: Közép-, és Dél-Amerika az USA "hátsó udvara" lett. Csapataival vagy pénzével rendszeresen avatkozott az ottani országok életébe. Bár Roosevelt demokrata elnökként mindenhol a békére törekedett.

Magyarország külpolitikája az 1920-as és 1930-as években

Bethlen miniszterelnöksége (1921-1931): Bethlen István kormányfő hármas célja következő volt:

Politikai konszolidáció: a konzervatív-nemzeti-keresztény erők, gazdag birtokos rétegek hatalmának megszilárdítása, a baloldali erők visszaszorítása
Gazdasági konszolidáció: az ország gazdaságának megerősítése, konszolidálása
Külpolitikai konszolidáció: kitörni a nemzetközi elszigeteltségből és előkészíteni a revíziót.

Politikai konszolidáció:

Sztrájkok leállítása: Az ország működőképessége érdekében Bethlen megakadályozta a további sztrájkokat. Kiegyezett a asztrájkokat szervező szociáldemokratákkal: engedélyezi működésüket, vagyis nem lesznek betiltva mint a kommunisták, ha ennek fejében nem sztrájkolnak és tüntetnek. Ez volt a Bethlen-Peyer paktum (1921 dec.22)
Új, erős kormánypárt szervezése: Bethlen erős, leszavazhatatlan kormánypártot akart, így megszerezte megának a Nagyatádi Szabó István vezette, rivális Kisgazda Pártot. Belépett közéjük, majd híveit is erre biztatta és egyesítette korábbi pártjával (KNEP). Az új párt neve: Egységes Párt lett, vezetője. Bethlen.
Új választási rendszer: Az új, 1922-ben teremtett választójogi rendszer egészen 1938-ig érvényben maradt. Visszaállította az 1918 előtti kétkamarás parlamentet, ahol van felsőház is, mely jóváhagyja vagy elutasítja az alsóház törvény-javaslatait. Tagjai a Horthy-kor támaszai: főrendek, egyházi vezetők, a kormányzó kinevezettjei. Az új választójogi törvény (1925/XXVI.) műveltségi és nemzetiségi cenzust írt elő, amivel kiszűrte a legszegényebbeket és a nemzetiségeket. (csak az szavazhatott, aki 10 éve magyar állampolgár). Amellett bevezette a választókörzetek 80% -ánál a nyílt szavazást. (választási törvények: ITT)

Gazdasági konszolidáció: Lényege: megerősíteni Magyarország gazdasági-pénzügyi helyzetét.

Népszövetségi kölcsön felvétele (1923). Összege 307 millió aranykora, 20 évre.
Létrehozták a Magyar Nemzeti Bankot (1924), mely a korona helyett 1927-ben bevezette a pengőt!
Jelentős iparfejlesztés zajlik 1926 és 1929 közt, melynek eredményeképp húzóágazat lesz a konzervipar, gépgyártás és textilipar.
A fellendülés lehetővé tette, hogy sziociális törvények is szülessenek: például kaialkul a betegbiztosítás rendszere.
Két fontos minisztere is volt a Bethlen-kormánynak, akik a pénzügyek és az oktatás (iskolápítések) terén sokat tettek, ők: Klebelsberg Kunó és Hegedűs Lóránt.

Külpolitikai konszolidáció:

Magyarország felvétele a Népszövetségbe: 1922. Ezzel az első világháborúbeli vereségünk után újra a nemzetközi fórum tagjai lettünk.
1924-es olasz-magyar örökbarátsági szerződés
Erős reviziós politika kezdetben olasz támogatással. Megalakul a Magyar Revíziós Liga (Herczeg Ferenc)

Bethlen bukása (1931)

Bethlen Nem tudta megoldani a világválság okozta problémákat: a hatalmas munkanélküliséget, inflációt és az eladhatatlanul felszaporodott óriási gabona-készleteket.
Óriási tüntetések kezdődtek. A legnagyobb: 1930 szeptemberében az SZDP szervezésében zajlott (150 ezer résztvevővel)
Végül Bethlen 1931 augusztusában lemondott. Helyette egy évre Károlyi Gyula lett a miniszterelnök

Válság és jobbratolódás Magyarországon

Gömbös Gyula miniszterelnöksége: 1932-1936:

Gömbös Gyula fiatalom katonatiszt volt, majd Horthy egyik legfőbb segítőj lett, végül 1929-től Bethlen hadügyminisztere. Gömbös négy éven keresztül vezette hazánkat miniszterelnökként. Időszakát négy tényező jellemezte:

95 pontos Nemzeti Munkatervet dolgozott ki. Ebben rögzítette, hogy kibővíti az állam jogkörét és a kormánynak rendeli alá a munkaadók és munkavállalók szervezeteit. (Korporatív állam, Mussolinit másolva)
Megpróbálta kiszorítani a hatalomból a régi, konzervatív arisztokratákat, ezért átalakította a kormánypártot (új neve: Nemzeti Egység Pártja) és egypárti diktatúrára törekedett.
Gömbös kimenekítette hazánkat a gazdasági válságból, mégpedig a Római Jegyzőkönyvek (1934) megkötésével. Ezekben Ausztriával és Olaszországgal szoros kereskedelmi kapcsolatokat kötött, majd Németországgal áruforgalmi szerződéseket írt alá. Ausztria, Németország, Olaszország felvásárolták termékfeleslegeinket.
Gömbös elsőként látogatta meg, a választásokon győztes Hitlert. A Führer megígérte: támogatja Magyarország igényeit Csehszlovákiában (Felvidéken). Sikerei dacára, Horthy megelégelte vezéri ambícióit. Mielőtt leváltotta volna, Gömbös meghalt (vesebajban)

Nyilas mozgalom: Szálasi Ferenc katonatiszt, 1935-ben hozta létre a Nemzeti Akarat Pártját, melyből később 1939-ben létrejött a Nyilaskeresztes Párt. Ideológiája a hungarizmus lett. Hungarizmus: a magyar nácik zsidógyűlölő pártja volt, mely a magyarság uralkodó és vezető jellegét hirdette. Az 1939-es választásokon 20% -ot értek el (bekerültek a parlamentbe). Horthy próbálta visszaszorítani a nyilasokat, Szálasit egy időre börtönbe is vetette. A nyilasok zászlaja:

Magyarország a német szövetségben

Gömbös Gyula után, a második világháború kirobbanásáig, (1936 - 1939 közt) három kormány váltotta egymást, melyek fokozatosan elkötelezték hazánkat Hitler oldalán és Németország fő szövetségesévé tettek bennünket!

Darányi Kálmán kormánya (1936-1938) a Győri Program 1 milliárd pengős ipar-, és haderőfejlesztést indított el. Ennek révén megerősödött iparunk és hadseregünk is. Konjunktúra = fejlődés hazánkban.
Imrédy Béla kormánya (1938-1939): Hitlerhez közeledése nyomán bevezette az első zsidótörvényt (1938), majd a parlamentet mellőző diktatúrára törekedett (felhatalmazási tv) Parlamenten kívüli mozgalmat hirdetett (Magyar Élet Mozgalma) ezt Horthy nem tűrhette így lemondatta. (Ürügy: dédapja zsidó)
Teleki Pál kormánya (1939-1941): Németországgal szemben tartózkodóbb politikába kezdett, de nem tudta meggátolni végső elköteleződésünket Hitler oldalán.

Elköteleződés Hitler oldalán: Ez 4 lépcsőben történt: ahogyan sorra bevezettük a Hitler által elvárt rendelkezéseket, cserébe a németek sorra visszaadták nekünk, Trianonban elvesztett területeink egy részét.

Csatlakozás a kommunista ellenes Antikomintern Paktumhoz (1939.02.24.) - Imrédy alatt
Kilépés a nyugati hatalmak által támogatott Népszövetségből (1939.04.11)
Zsidótörvények bevezetése (1938.05.29 majd 1939.05.05)
Csatlakozás a nácik vezette Háromhatalmi Egyezményhez (1940.11.20.)

A Hitler számára kedvező említett rendelkezések fejében, Németország támogatta revíziónkat:

Első Bécsi döntés (1938.11.02) miénk lesz újra a Felvidék egy része
Kárpátalja nekünk adása (1939.03.15) miénk a Felvidék keleti része
Második Bécsi döntés (1940.08.30.) miénk lesz Észak-Erdély
Délvidék megszerzése (1941.04.11) miénk lesz a Délvidék egy része

Zsidótörvények:

Első zsidótörvény (1938 május 29.) Még vallási alapon határozta meg, hogy ki minősül zsidónak. Előírta, hogy az értelmiségi pályákon (pl. orvos, tanár, ügyvéd, mérnök, újságíró) csak 20% lehet a zsidók aránya.
Második zsidótörvény (1939 május 5.) Származási alapon határozta meg, hogy ki zsidó. Előírta, hogy az értelmiségi és gazdasági pályákon csak 6-12% lehet a zsidók aránya.