9h társadalomismeret

A történelem korszakai és az őskor

Az emberi történelem 5 korszakra tagolódik: őskor, ókor, középkor, újkor, legújabbkor.

  • Őskor: Az emberré válás 4,5 millió éve kezdődött a két lábon járás kialakulásával. Homo Habilis, Homo Erectus, Homo Sapiens.
  • Fontos fordulópont: Neolit forradalom Krisztus előtt 10-12 ezer körül, amikor az ember áttért a letelepedett életmódra és háziasította az állatokat.

Első civilizációk: Mezopotámia, Egyiptom, Kréta, Kína.

Egyiptomban a fáraók uralkodtak, piramisokat építettek és fejlett földművelést, csillagászatot és képzőművészetet folytattak.

A görög poliszok, Athén, Spárta

Polisz:  Az ókori görögök városállamokban éltek, melyek önálló törvényekkel, hadsereggel és szokásrendszerrel bírtak. A legjelentősebb poliszok: 

  • Athén
  • Spárta
  • Thébai

Az ókori Athén jellemzői: Demokrácia alakult ki a Krisztus előtti 6. századra, ami azt jelentette, hogy minden athéni polgárnak beleszólása lehetett a város irányításába. Athént a népgyűlés vezette. A demokrácia kialakításában jelentős szerepet játszottak a következők:

  • Drakón
  • Szolón
  • Kleiszthenész
  • Periklész

Spárta jellemzői: Katonaállam volt, lakói a dórok állandóan háborúztak vagy harcra készültek. Ellentétben Athénnal, itt az állam élén két király állt és a demokrácia nem jellemezte Spártát. Híres spártai uralkodó volt: Leonidasz.

Háborúk: A terjeszkedő, hatalmas Perzsa Birodalom a Krisztus előtti 5. században többször megtámadta a görög poliszokat, ez volt a görög-perzsa háborúk kora. A poliszok megvédték magukat, de ezt követően Athén és Spárta háborúzott egymással. Végül Makedónia és híres uralkodója Nagy Sándor  egyesítette a poliszokat, majd hódította meg a fél világot.

A görög kultúra:

  • A görög vallás nem egyetlen, hanem sok istenben hitt, vagyis politeista volt.
  • A legfőbb istennek Zeuszt tartották, ő parancsolt az Olümposz csúcsán lakó többi istennek is, akik többnyire mind a rokonai voltak. Pl: Hádész (alvilág istene), Poseidon (tenger istene), Pallasz Athéné (bölcsesség és művészet) Aphrodité (szerelem)
  • Az istenekről fenmmaradt ókori görög írásokat nevezzük mitológiának. Ebben félistenek és szörnyek is szerepelnek.
  • Fontosak voltak még a görög jóshelyek, például a delphoi jósda, és az olimpia szokása. Az első Olimpiát Kr.e. 776-ban tartották Zeusz tiszteletére. Ez lett a görög időszámítás alapja.
  • A görög művészet nagyon magas szintre jutott.  Fontos a görög oszlopfők ismerete: dór, ión, korinthoszi. És a leghíresebb épület az athéni Akropolisz, leghíresebb művész: Pheidiasz (Kr.e. 5. század)

A római kultúra jellemzői: link

  • Rómát Krisztus előtt 753-ban alapították a latin törzsek az itáliai félszigeten, a tengerpart közelében.
  • Róma államformája változott az idők során: királyság, köztársaság császárság (utóbbinál: principátus, dominátus)
  • Róma vezetői: népgyűlés, szenátus, tisztségviselők és a császárság korában a császár.
  • Rétegek: patrcíciusok (előkelő, gazdagok) és plebejusok (köznép)
  • Római kultúra: latin ajkú, híres a római építészet (Colosseum, szobrok), istenek (politeizmus) link
  • Híres római személyiségek: Augustus császár (Octavianus), Néró, Vespasianus, Marcus Aurelius, Cicero (szónok)

A Római Birodalom bukása

  • A birodalom válságba került a Krisztus utáni 4 századtól. Az utolsó, reformokkal kísérletező császár: Nagy Constantinus (307-337) nem tudta megállítani a hanyatlást, a birodalom 395-ben végérvényesen kettészakadt nyugati és keleti részre.
  • Hunok Európa felé indulása, megindította a germán népek népvándorlását a Rómia Birodalom felé
  • Az útra kelt népek letelepedtek a Római Birodalom területén. Új államok születtek a gótok, frankok, vandálok, szászok, longobárdok vezetésével.
  • A Nyugat-Római Birodalom 476-ban omlott össze. Ezt tekintjük az ókor végének.

A honfoglalás

Azt a folyamatot, melyben a magyar törzsek az Ural hegységének vidékéről a Dél-orosz sztyeppén keresztül a Kárpát-Medencébe vándoroltak, Árpéd vezér vezetésével 895-ben, honfoglalásnak nevezzük. A 7 magyar törzs letelepedett a Duna-Tisza vidékén, majd 70 éven keresztül kalandozásokba kezdett.

Szent István és az államalapítás

Azt a történelmi folyamatot és korszakot szoktuk államalapításnak nevezni, melyben Szent István királyunk Európával és a pápasággal együttműködve, a keresztény egyházi illetve világi közigazgatás kialakításával megteremtette az önálló Magyar Királyságot az első ezredfordulón.

Az államalapítás három lépése:

  1. Az egyházi közigazgatás, vagyis püspökségek (10 db) létrehozása egy érseki központtal (Esztergom)
  2. A világi közigazgatás, vagyis vármegyék (30 db) megalapítása
  3. Törvényekkel a magyar lakosság rászorítása a keresztény hitre és letelepedett életmódra.

Szent Istvánnak egyetlen fia volt Imre herceg, ám ő fiatalon meghalt így a trónon lánytestvérének fia, Orseolo Péter követte.