Migrációs válság 2014 óta

Migrációs válság 2014 óta

Kapcsolódó cikkünk: Migrációk a történelemben

/Harmat Árpád Péter/

 

Migráció alatt a népesség ideiglenes vagy tartós helyváltoztatását értjük. Bár a XIX. - XX. században végig jellemző volt bizonyos mértékű migráció Ázsia illetve Afrika egyes területeiről Európába - és ez a migráció időszakosan, a világháborúk, nagy válságok, illetve gyarmatosítások éveiben komoly méreteket öltött - a 2014 után ugrásszerűen megnövekedő, tömeges vándorlás az elmúlt két évszázad talán legjelentősebb válságtényezőjévé változott.

A 2014-es esztendőben 626 ezren, 2015-ben pedig 1 millióan érkeztek Európába, mégpedig nagyobbrészt Ázsia illetve Észak-Afrika országaiból. A célterületek kétharmadát Németország, Franciaország, Svédország és Olaszország adta (de a 4 állam közül toronymagasan emelkedik ki Németország). A 2016-os évre a legtöbb elemző már 1,5 milliós migránsszámot prognosztizál és a későbbi esztendőkre is folyamatos növekedés várható. Reálisnak tűnik, hogy 2017-ben akár a 2-3 milliót is megközelítheti (soha nem látott méreteket elérve) az Európába érkezők száma..

Ha Magyarországot vizsgáljuk: míg 2014-ben összesen 42 ezren léptek a Balkán irányából migránsként hazánk földjére, addig a 2015-ös esztendőben - október közepéig - ez a szám már 390 ezer körülire emelkedett és év végére elérte a 414 ezret. Ám közben megépült a műszaki határzár, mely 2015 őszén (szeptember 21 és október 15 közt átadva) a teljes déli határvonalon fizikailag is gátolta az illegális határátlépéseket. Innentől a migránsok útvonalai áthelyeződtek, és hazánk kikerülésével, a Balkán országain keresztül (Szerbia-Horvátország-Szlovénia) folytatódott a menekültáradat.

A lehetséges okok

 A 2014-ben kezdődő migrációs hullám több ok együttes fennállására vezethető vissza. Ezek a legtöbb elemző szerint a következők:

  1. Polgárháborús válsággócok kialakulása a Közel-Keleten
  2. Terrorista csoportok által gerjesztett vallásüldözések Afrika-szerte és Ázsiában
  3. Éhezés, romló életkörülmények az Európától délre és délkeletre eső övezetekben
  4. Pozitív visszajelzések elterjedése az Európába sikeresen eljutottaktól

Polgárháborúk:

Az első és legfontosabb tényező a közel-keleti régióban dúló polgárháború, fegyveres harc, illetve politikai instabilitás és kaotikus helyzet, mely kihat a szomszédos Észak-Afrikára is. Szíriában 2011 óta zajlik pusztító polgárháború, (mely megteremtette a Föld legkegyetlenebb szervezetét az ISIS –t), Irakban az amerikaiak 2011-es kivonulása óta zajlanak fegyveres konfliktusok, Izraelben és Gázában a Hamasz 2012-es rakétatámadásai óta puskaporos a helyzet, Jemenben 2015 tavaszától uralkodnak belháborús állapotok, Afganisztánban pedig a tálib rendszert megteremtő Omár molla halála óta (melynek legvalószínűbb időpontja 2013 nyara) a teljes belpolitikai káosz a jellemző. A felsorolt válságok közül a szíriai polgárháború tekinthető a legsúlyosabbnak, mert vallási-, hatalompolitikai- és terror-vonatkozású kihatásai is vannak. A konfliktus az egész Közel-Keletet lángba borítja és Iránól egészen a Földközi-tengerig teszi élhetetlenné a térséget.

Nyomor, éhezés:

A problémák azonban a fegyveres összecsapásokon is túlmutatnak: a Közel-Kelet illetve Afganisztán területein, egy-két öböl menti olajállamot kivéve (pl. Szaúd-Arábia, Katar, Bahrein, Emírségek) egyre nagyobb a nyomor, az éhínség és a kilátástalanság. Az emberek létbizonytalanságban élnek, miközben életük folyamatosan veszélyben forog a különböző terrorcsoportok (pl. ISIS, Iszlám Front, Al-Nuszra Front, Al-Kaida. Hezbollah) támadásai miatt és a folyamatos vallásháborúk – szunniták és síiták közti harcok – illetve etnikai konfliktusok (kurd, szír, török, arab) pusztító kegyetlensége folytán. Ma már a Közel-Kelet 350 milliós, Egyiptommal és Afganisztánnal együtt értendő, de Törökország nélküli népessége, illetve Észak-Afrika 130 milliós embertömege fontolgathat migrációs terveket. Fél milliárd embert érintenek tehát a régióban kialakult tarthatatlan  állapotok, amihez hozzá kell számolnunk az afrikai kontinens többi részét is, ahol afféle "időzitett bombaként" szintén robbanás várható a túlnépesedés, terrorizmus és nyomor miatt! (Az afrikai kontinensen egyébként kerek egy milliárd ember él, a Közel-Keleten további 350 millióan tengődnek, és még ott van Pakisztán, India, illetve Banglades is, mely országokban összesen még további 1.6 milliárd lakossal számolhatunk. A nagy összeadás végén így pontosan 3 milliárd jön ki, bolygónk lakosságának 42%-a, akik potenciális migránsok lehetnek az elkövetkező években, évtizedekben.)

Ma tehát már milliárdokat érint a kilátástalanság, a terror és a polgárháború. Ha többségük a migrációban látja helyzetének megoldását, akkor valóban történelmi méretű népvándorlásra számíthatunk. (A Közel-Kelet történelméről és jelenkori válságairól bővebben, ITT tájékozódhat! mov) Vilagesemenyek blog