Az Európán kívüli világ (3 anyag)

6. Az Európán kívüli világ (3 anyag)

I. Az amerikai kontinens és a nagy világválság

Az arany 20-as évek: 

• Jelentős gazdasági fejlődés zajlott az USA -ban 1920-1929 közt. Elterjedtek az autók.
• A feketebőrű lakosságot azonban főleg délen másodrendű polgároknak tekintették és elkülönítették. A Ku-Klux-Klan sok feketét gyilkolt meg.
• Bevezették az alkoholtilalmat 1919-1933 közt (prohibíció), amitől beindult a szeszcsempészet. A korszak híres gengszere volt Chicagóban Al Capone, akinek bűnszervezete ezer főt számlált miközben kezében volt a rendőrség fele és a bírók egy része is.
• Közben 1929 és 1933 közt jött a világválság, 5-ről 13 millióra nőtt  a munkanélküliek száma

Franklin Delano Rooesevelt (LINK)

• Roosevelt 1932-ben nyert az elnökválasztáson a régi, republikánus elnökkel, Herbert Hooverrel szemben, majd még 3 szor újraválasztották, így egészen 1945-ig volt elnök. (Máig az egyetlen USA elnök, aki 4 választást nyert.)
• Elnöki ciklusa kezdetén megoldotta a világválságot New Deal programjával. Ennek 4 eleme: bevethető földek maximalizálása, munkahelyteremtés állami munkalehetőségekkel (pl.: folyószabályozás), bankok ellenőrzése, értékpapír felügyelettel, lakosság megnyerése az amerikai termékek vásárlására.
• 1935 után a munkavállalók jogait védő és szociális törvényeket hozatott. (Pl.: nyugdíj, munkanélküli ellátás)
• Külpolitika Roosevelt előtt: az USA a századfordulóra gyarmattartó ország lett. 1898-ban háborúban vette el Spanyolországtól a Fülöp-szigeteket, Puerto Ricot és Kubát. Később megnyitotta a Panama-csatornát Közép-merikában, hogy keleti és nyugati partjai közt gyorsabb legyen az áruforgalom.  Viszont az első világháború után Európától elzárkózott. Ez volt az izolációs külpolitika.
• Külpolitika Roosevelt idején: Közép-, és Dél-Amerika az USA "hátsó udvara" lett. Csapataival vagy pénzével rendszeresen avatkozott az ottani országok életébe. Bár Roosevelt demokrata elnökként mindenhol a békére törekedett. 

II. Gyarmatok és gyarmatbirodalmak

A két világháború közti időszakban (1918-1939) az Európán kívüli világ 85% -a néhány nagy gyarmatosító hatalom kezében volt. A legtöbb gyarmattal Nagy-Britannia rendelkezett: 30 millió km2 -t birtokolt. A második helyen Franciaország állt 12 millió km2-es birodalommal. Mindkét ország területeinek egy részét még a kora-újkorban szerezte, egy részét a 19. században és egy keveset pedig az első világháború végén. Amikor 1918-ra Németország veszített az első világháborúban, gyarmataik többsége Angliához és Franciaországhoz került. Például: Mezopotámia (Irak) és Palesztína a briteké, Szíria-Libanon a franciáké lett. Elvben a Népszövetség nevében igazgatták ezeket, valójában magukévá tették.

A gyarmatok ébredése: 

Az 1920-as években a gyarmatok egy része önállóságot kezdett követelni, de csak keveseknek sikerült ezt elérnie. Ilyen volt Egyiptom, mely 1922-ben korlátozott önállóságot nyert Angliától. A többi gyarmat csak a második világháború után lett független. 

Brit gyarmatok: 

• Fehér gyarmatok. Azok a gyarmatok, melyekben fehér lakosság élt, hamar domíniumok lettek. Ez azt jelenti, hogy szinte teljes önállóságot kaptak. Például Kanada (1867), Ausztrália (1907), Új-Zéland (1907), Dél-Afrikai Unió (1910). Később, 1926-ban létrejött a Brit Nemzetközösség. 
• Fekete gyarmatok. Azok a területek, ahol szinesbőrű lakosság élt (arabok, indiánok, négerek) nem kaptak önállóságot. 
• India harca. India óriási terület volt, rengeteg lakossal. Anglia azonban nem adott számukra önállóságot, arra hivatkozva, hogy csak angolok tudnak rendet tartani az egymással küzdő hinduk és muszlimok között. 1919-ben a híres amritszári vérengzésben a tüntető indiaiak közül 379 embert öltek meg az angol katonák. 
• Móhandász Gandhi (1869-1948): 1915-ben egy indiai ügyvéd, bizonyos Móhandász Gandhi erőszak nélküli polgári engedetlenségi mozgalmat indított India önállóságáért. Pár év alatt India összes hindu vallású lakosa követte. Hagyományos fehér gyolcs ruhában járt az országot. Az angolok többször letartóztatták, de végül 1935-ben kénytelenek voltak részleges önállóságot adni Indiának. Gandhi elérte hogy ne legyen háború a muszlimokkal, így megalakulhatott Pakisztán. India 1949-re, a háború végére érte el az önállóságot. (Gandhit 1948-ban lelőtte egy nacionalista.)

III. A Közel- és Távol-Kelet

Az arab világ

Az arabok lakta területeken az első világháború után jöttek létre önálló országok, amikor sorra felszabadultak a gyarmati sorból. Egyiptom 1922-ben, Irak 1930-ban, Szaud-Arábia 1932-ben lett önálló. Szintén a két világháború közt emelkedett fel Perzsia, ahol 1921-től egy katonatisztből lett uralkodó került a trónra: Reza sah. Országuk neve Irán lett (árják földje). Az említett új országok: kKözös jellemzője: egyrészt a nagyarányú olajkitermelés, mely néhány államot gazdaggá tett (pl. Szaud-Arábiát, Iránt) másrészt az erős iszlám vallásosság, melynek két ága egymással is ellentétbe került. Szunniták és síiták, vahabiták. A világ muszlimjainak 85% -a szunnita, alig 15% a síiták aránya.

Palesztina története:

• A zsidók lakta terület ókori elnevezése Kánaán volt. A zsidó törzsek itt hozták létre Izrael államát Krisztus előtt ezer évvel. 
• Később Kánaánt meghódították a különböző nagyhatalmak, majd Krisztus előtt 63-ban Róma. Elnevezése ekkor változott Palesztinára.  
• A rómaiak véresen verték le a zsidók felkeléseit, így a Krisztus utáni 2. században a zsidók elvándoroltak a területről és Európa illetve a világ számtalan városában telepedtek le.
• Közben Palesztinába arabok települtek, és a térség lakosságának 90% -a arab lett.
• A XIV. századra Palesztina az oszmánoké lett és a Török Birodalom részévé vált egészen az első világháború végéig, amikor a vesztes Török Államtól átvette Anglia (mandátumterületként).
• 1897-ben a világ zsidósága megtartotta első világkongreszusát Bázelben. Megszületett a cionizmus eszméje. Cionizmus = zsidó állam újbóli létrehozására való törekvés Izrael - Palesztina földjén.
• A cinoizmus terjedésével százezerszám indultak a zsidók Palesztinába. 1900 és 1940 közt 250 ezer zsidó érkezett a területre, ahol ekkor már a lakosság negyede zsidó, háromnegyede arab volt.
• Az arab lakosság és a zsidók közt harcok kezdődtek a földekért. Anglia inkább az arabokat támogatta és korlátozta a zsidók betelepülését. A II. világháború háború alatt és után azonban a zsidók tömegesen menekültek volna Palesztinába a nácizmus elől. 
• Anglia végül 1947 -ben átadta Palesztina ügyét az ENSZ -nek, mely úgy döntött, hogy két államnak kell létrejönnie Palesztinában: egy zsidó és egy arab államnak. Végül csak az egyik jött létre: Izrael Állam 1948 május 14-én. 

Atatürk forradalma

• Törökországban 1921-22 során forradalom zajlott. Egy Musztafa Kemál nevű katonatiszt lemondatta az utolsó szultán, majd Kemál Atatürk néven elnöknek nyilvánítva magát átvette a hatalmat.
• Atatürk jelentős reformokkal, 1922 és 1938 közt teljesen átalakította Törökországot. Az új főváros Isztambul helyett Ankara lett, felszámolták az iszlám alapú bíróságokat, az országot nyugati mintájú köztársasággá alakították!
• Ugyanakkor a török nacionalizmus is előtört: elnyomták a Törökországban élő kurdokat és örményeket.

Kínai polgárháború:

• Kínában 1911-ig császárság volt, majd el forradalom elüldözte az utolsó Mandzsu-dinasztiából származó uralkodót. Az ország másfél évtizedre hadurak kezébe került, akik a kínai kommunistákkal és egymással is harcban álltak.
• 1927-ben Csang Kaj-sek, a Kuomintang (Nemzeti Párt) átvette a hatalmat Kínában.
• A kommunisták északra menekültek (nagy menetelés), de Mao Ce-tung folytatta a harcot. Ő lett a kommunisták nagy vezetője. Polgárháború kezdődött, amit félbeszakított a második világháborús Japán támadás.

Militáns Japán:

• Japán az 1900-as évek elején modernizálódott, kiszélesedett a választójog és az ország nagyhatalommá vált. 1905-ben egy kisebb háborúban megverte a szomszédos területeket birtokló Oroszországot is.
• Nagy fordulatot hoztak az 1920-as évek Japánban. 1926-ban trónra lépő Hirohito császár támogatta a naconalizmust és Giichi Tanaka tábornokot, aki 1927-1929 közt lett miniszterelnök. Innentől Japán fő célja a terjeszkedés lett az ősi szamuráj értékeket feltámasztva.
• Japán 1931-ben megtámadta Mandzsúriát (Észak-Kína), majd 1937-ben egész Kínát. Ezt követően pedig Hitlerrel szövetkezve a Csendes-óceáni területek megszerzésére és az USA legyőzésére készültek.

D O L G O Z A T :

1.) A nagy gazdasági világválság: ITT

2.) Gyorsuló világ - tömegtársadalom - Tömegek, elitek (fogalmak, nevek)

3.) Amerika a 20-as években

4.) Gyarmatok

5.) Közel és Távol Kelet