Érettségi témakörök

Törénelem szóbeli érettségi témakörök 2023

A tételkidolgozások a vázlatokkal együtt tanulandóak. Vázlatok elérhetőek: ITT

[Tételsor önmagában]

1.: Mutassa be az ókori Athén társadalmát, valamint államszervezetét az alábbi szempontok alapján! (2 oldal)

• Az athéni társadalom rétegei
• Tisztségviselők és államszervezet Athénban
• Demokrácia megvalósítása Athénban
• Különbségek Athén és egy másik polisz között

I. Athén társadalmi rétegei:

Athén lakossága

• A görög törzsek, iónok, aiolok, akhájok és dórok közül Athént a iónok lakták. Betelepüléseük Kr.e. 2200 körül történt. Athén önálló poliszként indult fejlődésnek kedvező, központi fekvésének köszönhetően. A polisz önálló városállam, mely saját szokásokkal, hagyományokkal, törvényekkel és irányító testületekkel rendelkező egység az ókorban.
• Athént eleinte királyok vezették, majd a legfőbb hatalom a népgyűlés kezébe került. 
• A társadalom többségét a démosz, azaz a nép alkotta, kisebb részét az arisztokrácia. (arisztisz = legjobb, krateo = uralkodik)
• Az athéni társadalom a Krisztus előtti 7.századtól, a következő rétegekre tagolódott: kereskedők, földművesek, arisztokraták, rabszolgák. A polisz lakosságának egy részét a metokiszok alkották, akik más poliszokból betelepült idegenek voltak.

Athén, mint polisz részei:

• Akropolisz vagy fellegvár (Az athéni Akrpoliszt a Kr.előtti 5 század közepén építették, tervezője: Pheidiasz)
• Agóra vagy piactér
• Khóra vagy vidék, a földművelésre használható területek
• Parália vagy tengerpart, ahol kiépül a Kr.e.VI. század közepén Athén kő-kikötője: Pireusz

Athén jellege: kereskedő városállam, jelentős hajózó réteggel és fejlett kézműves-iparral.

II. Tisztségviselők és államszervezet:

• Athén irányító szervei, testületei: Népgyűlés vagy ekklészia, mely a legfőbb döntéshozó szerv volt (mint ma a parlament). Tagja csak athéni polgárok lehettek (de családjaik már nem). A népgyűlésen nem vehettek részt rabszolgák és a metoikoszok (betelepültek) sem.
• Athén vezetésében fontosak voltak a tisztségviselők: Arkhónok: A legfontosabb döntéseket meghozó választott tisztségviselők voltak, akik kezdetben az arisztokraták közül kerültek ki. Kezdetben még bíráskodási jogkörrel is rendelkeztek. Areioszpagosz: korábbi arkhónokból álló tanács volt, mely jóváhagyta vagy elutasította (felülvizsgálatra kérte) az arkhónok döntéseit. Bulé: Olyan választott tanács volt, mely előkészítette a népgyűlés elé terjesztendő javaslatokat. Olyan szerepe volt, mint ma a kormányoknak. Esküdtbíróság (héliaia): bíráskodást végző, egyszerű polgárok voltak, akiket sorsolással választottak ki. Mint ma az esküdtszék Amerikában. Sztratégoszok: kezdetben katonai vezetők voltak, majd később olyan hatalmuk lett mint az arkhónoknak. Az állam legfőbb vezetőivé váltak. (Periklész is sztratégosz volt.)
• Közigazgatás: Két jellemzője volt: egyrészt phülékre oszlott (választókerületek) másrészt timokratikus elven működött. Timokratikus rendszer = a polgárok vagyonuk alapján részesülnek állampolgári jogokban.

III. Az athéni demokrácia megvalósítása

Drakón (621-594): Írásba foglaltatta a szokásjogot, melyet mindenkire egyformán érvényesítettek (arisztokratákra ugyanúgy mint szegényekre)

Szolón (594-570): Megszüntette az adósrabszolgaságot, és a származás helyett a vagyon tette meg a politikai jogok alapjává. Ezekben vagyon szerinti osztályokhoz igazította a tisztségek betölthetőségét. Ez volt a TIMOKRÁCIA.

Timokratikus szolóni rendszer: Athén lakosságát és az éves jövedelem alapján 4 csoportba sorolták. Ezeknek a csoportoknak az alapját az adta, hogy az adott rétegbe tartozóknak hány mérőnyi gabonája, bora vagy olaja termett az adott évben.

• a leggazdagabbak a minimum 500 mérősök
• őket a 300 mérős hippeiszek („lovasok” vagy lovagok, mert tudtak lovat is tartani),
• a 200 mérős, nehézfegyverzetű hoplitákat adó zeugitészek,
• végül a 200 mérő alatti jövedelemhez jutó thészek (napszámosok) követték.

Türannisz intézménye: Több görög poliszban is kialakult a türannisz rendszere. Egy időre Athénban is létrejött egy bizonyos Peiszisztrátosz uralma idején (Kr.e.560 és 527 között) A rendszer lényege az, hogy egy arisztokrata ragadja magához a hatalmat a démoszra támaszkodva - mintha a népet szolgálná - ám valójában zsarnokságot teremtve.

Kleiszthenész (Kr.e.508-493): 

• Cserépszavazás: a zsarnoki uralomra törekvő athéni polgárok száműzése volt legfőbb célja. Kleiszthenész vezette be. Akire a legtöbben szavaztak, azt 10 évre száműzték Athénból.
• Kleiszthenész új közigazgatási rendszert vezetett be, úgynevezett phülékre (fülékre) osztotta a várost, melyek mindegyike három további részre tagolódott a három társadalmi réteg szerint. A 10 filé mindegyike képviselőt küldhetett a Buléba, mely képviselő ugyanakkora eséllyel lehetett paraszt, városi szegény vagy arisztokrata. 
• Kleiszthenész alatt lett Athén valódi demokrácia, mert még a legszegényebbek is ugyanakkora eséllyel kerülhettek fontos tisztségekbe mint a gazdagok. A legtöbb tisztség sorsolással került betöltésre, kivétel a sztratégosz (azt választották) Ugyanakkor mégis korlátozottnak mondjuk Athén demokráciáját, mert a nők, metoikoszok és rabszolgák nem kerülhettek be a népgyűlésbe.
• Közvetlen demokrácia: amikor a polgárok személyesen vehetnek részt államuk döntéseinek meghozatalában.

A demokrácia fénykora: Ez Periklész korára esett, akit a Krisztus előtti 5. század végén, 444 és 429 közt tizenötször választottak sztratégosznak! Ekkor vezették be a napidíjat a bulé és az esküdtbíróságok tagjainak. Periklész idején virágzott Athén. Fellendült a kereskedelem, a fazekasság a művészetek. Halála után Athén nagy vereséget szenvedett Spártától a Peloponnészoszi háborúban és hosszú időre elvesztette vezető szerepét a Hellaszban.

IV. Athén és egy másik görög polisz összehasonlítása (A táblázatot nem kell a tételfüzetbe másolni, de megtanulni meg kell!)

2.: Mutassa be a polgárháborúk korát Rómában! Hogyan és milyen okból jött létre az első, majd második triumvirátus? Hogyan került hatalomra Augustus? Mi jellemezte a principátus rendszerét? (1,9 old)

• Az első triumvirátus céljai
• Caesar hatalomra jutása és uralma
• A második triumvirátus céljai
• Augustus hatalomra jutása és a principátus jellemzői

I. Az első triumvirátus (Kr.e.60) céljai:

1.) Résztvevők: A Spartacus vezette rabszolgafelkelést Kr.e.71-ben Crassus és Pompeius verte le, akik nagy vagyonuk miatt egyébként is Róma legnépszerűbb emberei közé tartoztak. Iulius Caesar szintén nagy vagyonra tett szert, mint hispániai helytartó így összefogott velük. A három legnagyobb hatalmú római tehát létrehozta az első triumvirátust.

2.) A triumvirátus célja:  A triumvirátust alkotó három vezető kezében legyen minden hatalom, vagyis egymás között megosztva biztosítani tudják maguknak a consuli címeket  és a birodalmat felosszák,  mindegyiküknek egy-egy hatalmas részt biztosítva. Casear kapta meg Gallia meghódításának jogát, Pompeiusé lett a birodalom nyugati fele, főként Hispánia Crassusé pedig a keleti rész lett (főleg Szíria).

3.) A triumvirátus felbomlása: Caesar mivel meghódította Galliát, kiemelkedő népszerűségre tett szert. Pompeius ezt féltékenyen szemlélte, így összefogott ellene a szenátussal. (Közben meghalt Crassus Szíriában) Kitört a polgárháború Caesar és Pompeius közt. Caesar katonákkal vonult be Rómába, Pompeisu elmenekült előle. Kettejük közt a döntő csatára végül görög földön került sor Kr.e.49-ben Pharszalosznál, ahol Caesar győzött.

II. Caesar uralma (Kr.e.45-44.):

1.) Caesar hatalmának jellege: katonai diktatúra. Megszerezte a diktátori kinevezést, mellette örökös consul, censor és imperátor is lett. A hatalom minden eleme a kezébe került. Ám teljes mértékben mellőzte a szenátust. Ez okozta vesztét.

2.) Szegényeket segítő rendelkezései: föld és gabonaosztás, adósságok, lakbérek csökkentése, a bűnözés visszaszorítása (szigorúbb büntetésekkel)

3.) Polgárjogi rendelkezése: Caesar polgárjogot adományozott a provinciabelieknek

4.) Egyéb rendelkezések: naptárreform. parancsot adott a római naptár teljes átszervezésére, megalapítva a 365 napos évet, 4 évenkénti szökőévvel (ezt a Julianus-naptárt később XIII. Gergely pápa 1582-ben módosította a mai naptárrá). 

5.) Caesar bukása: végül túlzott hatalma miatt a szenátus ellene fordult, és megölték. Az összeesküvők vezetője: Brutus és Cassius volt. Caesar végrendeletében fogadott fiára és egyben unokaöccsére Octavianusra hagyat a hatalmat!

III. A második triumvirátus kialakulása

• Caesar a hatalmat unokaöccsére, Octavianusra hagyta. Octavianus a hatalom birtokosának tartotta önmagát, így a szenátustól azonnal consuli kinevezést kért!
• Kr.e 43-ban időlegesen összefogott Antoniussal és megalakították a 2. triumvirátust, melynek harmadik tagja Lepidus, a lovasság hadvezére volt.
• A második triumvirátus céljai: megbosszulni Caesar halálát, biztosítani a rendet a birodalomban és felosztani egymás közt a hatalmat. Antonius kapta a keleti részeket (Szíria, Egyiptom), Octavianus kapta a nyugati területeket (pl: Hispániát) Lepidus pedig az afrikai provinciákat mondhatta magáénak. Lepidus félreállása után azonban a kettéosztottság lesz a jellemző.
• A bosszúra Kr.e. 42-ben került sor, Philippinél ahol Antonius és Octavianus legyőzték a Caesar elleni összeesküvés vezetőit: Brutust és Cassiust.

IV. Augustus hatalomra jutása:

Az eredetileg három tagú triumvirátus magmaradt két tagja közt hamar polgárháború kezdődött. Ennek első lépéseként Octavianus a szenátust meggyőzte arról, hogy Antonius a birodalom  kettészakításán fáradozik Egyiptomban. Kettejük közt a döntő csata: Actiumnál zajlott Kr.e. 31 -ben (tengeri ütközet volt a görög partoknál). A csatában Antoniust támogatta Egyiptom úrnője Kleopátra is az egyiptomi  seregekkel, ugyanis a megelőző években Antónius szerelme lett. A csata után Augustus teljhatalma megvalósulhatott, és 250 évre meggyökeresedett a birodalomban a principátus rendszere. (Antonius és Kleopátra egy évvel az actiumi csata után öngyilkosok lettek.)

A principátus jellemzői:

1.) A principátus rendszere Augustusszal veszi kezdetét és egészen a dominátus megjelenéséig tart (284-ig) Diocletiánusig, 250 éven keresztül.

2.) A principátus lényege:

• a köztársasági formák színleg megmaradnak, miközben a valódi hatalom a princeps (azaz első polgár) kezében összpontosul
• a princpes mindig azon jogkör alapján gyakorolja a hatalmat, amit éppen tetszése szerint felvesz, majd ha már nincs rá szüksége visszaad. (mármint a népnek)
• a princeps imperátorként a hadsereg, és a hírhedt testőrgárda (pretoriánusok) feje
• a principátus rendszerében a közigazgatást (provinciák irányítása) mindvégig kettős, vagyis birodalmi tartományok egy része– többnyire a frissen meghódított provinciák - császári irányítás alatt állnak, míg a régi provinciák megmaradnak a szenátus irányítása alatt.

3.:  A középkori magyar királyság megteremtése, társadalma. Mutassa be Szent István államalapító tevékenységét és a X. századi magyar társadalom szerkezetét! (1,6 old)

• A fejedelmi, valamint a királyi hatalom megszerzése
• Az országépítés három fő területe
• István király történelmi jelentősége
• A X. századi magyar társadalom szerkezete

Megadott forrás: 

I. István hatalomra kerülése

1.) István apja, Géza fejedelem volt az a magyar vezető, aki 972-ben először ismerte fel, hogy népünk csak úgy maradhat fenn, ha beilleszkedik Európa népei közé és felveszi a kereszténységet. Ő volt az a fejedelem, aki elküldte követeit a német birodalmi gyűlésbe (Quedlinsburgba) és hittérítőket két magyarhon számára.

2.) Közben az Árpádok kiterjesztették hatalmukat a többi magyar törzsre is, központjuk Esztergom lett.

3.) Gézát 997-ben fia követte a fejedelmi székben, de a primogenitúra elvét Koppány nem fogadta el, mondván, hogy ő következik a szeniorátus elve szerint.

• Primogenitúra = A keresztény, európai országokra jellemző öröklési rend, melyben mindig az elsőszülött fiú utód következik a trónon.
• Szeniorátus = A sztyeppei nomád népekre jellemző öröklési rend, melyben az uralkodásra kiválasztott család legidősebb, vezetésre alkalmas férfi tagja következik a fejedelmi székben. (Ilyen volt a mongoloknál is, ahol a kurultáj döntött.)

Koppány Veszprém mellett ütközött meg István seregével, ám veszített. (István seregeit egy Vecellin nevű német lovag vezette.)

4.) Istvánt keresztény szellemben nevelték, és bajor feleséget választottak mellé, mégpedig Gizellát II. Henrik császár húgát (Liudolf-ház). Koronázására: 1000 karácsonyán került sor!

II. Az államalapítás három folyamatot jelentett:

1. Egyházi közigazgatás, püspökségek kialakítását. Az országban 8 db püspökség és két érsekség jött létre. Az esztergomi érsek állt a magyar egyház élén, utána következett a kalocsai érsek. István halála után még két további püspökséget is alapítottak.
2. Világi közigazgatás, vármegyék kialakítását. Összesen 30 db vármegye jött létre. A vármegyék központja a királyi vár volt, élén az ispán állt. Bíráskodott, a megye seregét vezette és adót szedett! Az ispánok felett a nádor állt, ő volt a király helyettese.
3. Törvények megalkotását, melyek a lakosság keresztényi, letelepedett életmódját igyekeztek kötelezővé tenni. Ide tartozott a 10 falunkénti templomépítések elrendelése, a kötelező misékre járás bevezetése, az egyházi tized (decima) fizetésének törvénybe iktatása és a kóborló életmód - pogány rítusok - megtiltása.

III. Szent István uralkodása és történelmi szerepe

• István egyik legelső teendője volt felszámolni a törzsfők önállóságát és területeiket betagolni a vármegyerendszerbe. Harcok során 1003-ban az erdélyi Gyula, 1028-ban pedig a Maros-vidéki Ajtony önállóságát szüntette meg.
• István alatt kezdődött a pénzverés, mégpedig ezüst dénárok készítése. Létezett már a kamara (királyi kincstár)
• István megvédelmezte az országot, amikor II. Konrád megtámadta 1030-ban. Ez már másik dinasztia volt, min amelyikkel István lépett rokoni kapcsolatra (Gizella - Liudolf dinasztia, II. Konrád - már Száli dinasztia)
• Utódlás terén: fiát, Imre herceget szerette volna örökösévé tenni. (Intelmek), de fiatalon bekövetkezett halála miatt végül a trónt leánytestvérének fiára, Orseolo Péterre hagyta. Apja testvérének családját - félve attól, hogy esetleges uralmuk alatt az országot újra pogány útra viszik - elüldözte. Vazult megvakíttatta, fiai - András, Béla Levente - Lengyelországba menekültek.
• Történelmi szerepe: létrehozta a középkori, feudális, szuverén magyar államot, mely beilleszkedve Európába, biztosította a magyarság fennmaradását, és azt hogy ne jusson a szkíták, hunok, avarok, besenyők sorsára!

IV. A X. századi magyar társadalom

• A kalandozások idején a magyar társadalomban még erős volt a törzsek önállósága. A törzsek nemzettségekre és nagycsaládokra oszlottak.
• Sokan vezetőkként vagy szabad harcosokként részt vettek a kalandozó hadjáratokban, mások otthon maradtak és csak földműveléssel foglalkozhattak alávetett vagy szolgai sorban.
• Korabeli elnevezések szerint a kalandozásokat vezetők alkották az „urak” rétegét, a szabad harcosok voltak a „bők” akik hazatérve földeket kaptak és a szolgák, alávetettek alkották az „ínek” rétegét! (urak, bők, ínek)
• Később, az államalapítást követően a három alapvető réteg: a fejedelem vagy király körüli nagybirtokosokra, az alattuk lévő a vitézekre és familiárisokra illetve szerviensekre, illetve a legalul lévő szolgákra oszlott.
• Az Árpád-kor legvégére (1267-es törvények, IV. Béla idején) jött létre a jogilag egységes jobbágyság és a kiváltságokat élvező nemesség rétege.

4.: Mutassa be IV. Béla királyunk uralkodását és a tatárjárás eseménytörténetét illetve következményeit az alábbi szempontok alapján (1,4 old, legrövidebb)

• IV. Béla uralkodásának három szakasza
• A király és a nemesek viszonya
• A tatárjárás eseménytörténete
• A második honalapítás

IV. Béla uralkodásának szakaszai:

1. Kísérlet a királyi hatalom méltóságának visszaállítására. Korábbi birtokok visszavétele, királyi biztosok megyékbe küldése.
2. A tatárjárás
3. Újjáépítés a tatárjárás után

II. A király és a nemesek viszonya: IV. Béla idejére (1235) a királyi hatalom meggyengül, az előző uralkodók rengeteg királyi földet eladományoznak nemeseknek. Ezért IV. Béla uralma első szakaszában célul tűzte ki, hogy megerősítse a királyi hatalmat. Viszonya a nemesekkel 1235 és 1241 közt erősen megromlik.

Fokozta a rossz viszonyt, hogy IV. Béla 1239-ben egyezséget kötött a tatárok elől Európa felé menekülő kunokkal. A kunok ázsiai, távol-keleti népesség volt, mely 1223-ban a Kalka folyónál az orosz fejedelmekkel összefogva veszített csatát a tatárokkal szemben és kezdett menekülni Magyarország felé.

A kun-magyar egyezség arról szólt, hogy a magyarok befogadják a kunokat, akik ezért cserébe együtt harcolnak a magyarokkal a tatárok ellen. A magyar nemesek azért nem örültek a kunok betelepítésének, mert ezáltal IV. Béla egy csak hozzá hű katonai réteget kapott, mely akár ellenük is felhasználható lett. A kun-magyar alku nem működött jól, mert később, a muhi csata előtt a pesti polgárok a tatárok kémjeinek nézve a kunokat, megölték vezérüket (Kötönyt), így a kunok kivonultak az országból (cserben hagyva a magyarokat).

III. A tatárjárás eseménytörténete:

1. A tatárok közeledésére Juliánusz barát figyelmeztette a magyarokat, amikor Baskíriából utazott vissza Rómába, Magyarországon keresztül. (Juliánusz hittérítő céllal volt a Volga vidékén.)
2. A magyarok három csatában ütköztek meg a Kárpátok több hágóján keresztül érkező tatárokkal: 1. csata Vereckei hágónál, 2. csata Pest alatt 3. csata: Muhi csata (1241 április 11-én). Muhinál IV. Béla testvére Kálmán herceg vezette a magyarokat, de a nagy vereséget követően Kálmán meghalt, IV. Béla pedig elmenekült az országból az Adria parti Trau (Trogir) szigetére.
3. A tatárok 1241 tavaszától pusztítják a magyarok falvait, 1241 végén átkelnek a Dunántúlra is. A két milliós magyar lakosság 1/4 -e (0,5 millió ember) pusztul el. Csak a kőből épült nagyobb várak tudtak ellenállni a mongol hadaknak.
4. A tatárok 1242 tavaszán váratlanul távoznak Magyarországról. Ennek valószínű oka: Ögödej nagykán halála és az a tény, hogy a tatárjárást vezető Batu kán jelen akart lenni seregével együtt a kánválasztáson Mongólia fővárosában (Karakórumban).

IV. Második honalapítás

1. A tatárjárást követő újjáépítést azért nevezhetjük második honapalításnak, mert a teljes pusztulásból kellett újra működőképessé tenni az országot.
2. Az újjépítés főbb elemei: népesség pótlás a tatárok által leginkább pusztított vidékeken. Kunok, jászok letelepítése az alföldön. IV. Béla kibékült a bárókkal, de kikötötte, hogy királyi birtokot csak az kaphat, aki kővár építésekbe fog. Ugyancsak az újjáépítést szolgálta a várospártoló politika, vagyis a király támogatta a városok létesítését, fejlesztését.
3. Kiegyezés a nemesekkel: az 1267-es törvények újra megerősítették a nemesi kiváltságokat és közben kialakult a familiaritás rendszere. Ez azt jelentette, hogy a kisebb birtokosok önként odaadták földjeiket a nagybirtokosoknak, akik ennek fejében védelmükbe vették őket és gondoskodtak róluk. A familiáris katonailag is szolgálta hűbérurát.
4. A 2. honalapítás során indult meg a hazai birtokrendszer torzulása: az óriásbirtokok kialakulása tartományutak, vagy kiskirályok kezén. Az utolsó Árpád-házi királyok IV. László és III. András már csupán jelképes hatalommal bírtak, a valódi hatalom a kiskirályok kezébe került. Az Árpád-ház 1301 -ben kihalt.

Bandériumok: egy-egy földesúr zászlaja alá tartozó katonák, akik nemesi magánhadsereget alkottak.

5.: Mutassa be az Anjouk trónra kerülését Magyarországon, a magyar gazdaság fejlődését és a külpolitika alakulását Károly Róbert és Nagy Lajos idején! (1,5 old.)

• Károly Róbert küzdelme a hatalomért
• A gazdaság új alapokra helyezése Károly Róbert időszakában
• A magyar külpolitika iránya és eszközei
• Nagy Lajos bel-, és külpolitikája

I. Károly Róbert hatalomra kerülése:

1. Az Árpád-ház kihalása után olyan külföldi trónkövetelők jöttek Magyarországra, akik valamilyen módon mind az Árpádok leszármazottai voltak. Pl: Premysl Vencel, Wittelsbach Ottó, Anjou Károly Róbert. Közülük végül Károly Róbert kaparintotta meg a trónt, aki V. Istvánnak dédunokája volt.
2. Első feladata Károly Róbertnek a kiskirályokkal való leszámolás lett. Az 1312-es Rozgonyi csata során Károly Róbert Kassa városával összefogva győzi le az egyik legnagyobb kiskirályt az Aba családot.
3. Károly Róbert 1301 és 1321 közt nagyrészt leszámol az összes kiskirállyal, így a Borsa, a Kőszegi, és a Kán családokkal. (Csák Máté 1321-ben természetes halált.)

II. Károly Róbert reformjai:

1. Királyi földek és várak visszavétele. Az Árpád-korban a királyok rengeteg uralkodói földet adományoztak a nemeseknek a trónharcok miatt. Ezek egy részét visszavette a király, majd szolgálati honor birtokként a hozzá hűséges nemeseknek adta tovább. Így egy jelentős, királyhű réteget nyert akik a főbb tisztségeket is megkaphatták. Míg uralma kezdetén az ország 300 várából csak 60 volt királyi kézen, addig uralma végére ez elérte a 160-at! 
2. URBURA = bányák után fizetendő illeték a királynak, bányabér. Ha egy földesúr aranyat vagy ezüstöt talált a birtokán akkor korábban azt be kellett szolgáltatni a királynak. Károly Róbert bányareformja bevezette, hogy a megtalált nemesfémeknek csak kétharmadát kellett átadni, egyharmad pedig maradhatott a földesúrnál. Ezzel a reformmal a nemesek végre érdekeltek lettek abban feltárják birtokaikon az aranylelő helyeket. Károly Róbert aranypénzt is veretett.
3. Harmincadvám: a határon át behozott termékek egyharmincada a királyt illette.
4. Kapuadó: parasztok által a királynak fizetett állami adó
5. Reformjai révén megtelt a királyi kincstár, megnőtt a királyi földek és királyi várak száma, és ezzel újra megerősödött a királyi hatalom illetve tekintély. A Magyar Királyság visszanyerte erejét!

III. Károly Róbert külpolitikája:

1. Visegrádi királytalálkozó (1335): a lengyel-cseh és magyar uralkodók szövetsége, kereskedelmi összefogása.
2. Károly Róbert idején jön létre a független Havasalföldi Fejedelemség
3. Károly Róbert lengyel feleséget szerzett Lokietek Erzsébet személyében. Gyermekeik közül Lajos a lengyel-magyar trónt, Endre pedig a nápolyi trónt kapta.

IV. Nagy Lajos (1342-1382):

1. Uralma kezdetén saját családjának nápolyi ága ellen kellet hadat viselnie, mert testvérét megölték egy trónharcban. Bár győzött ezekben a hadjáratokban, Nápolyt nem tudta megtartani. Maradt lengyel-magyar király. Ez volt a perszonálunió rendszere, melyben csak a király személy köti össze a két államot!
2. Hódítások: Dalmácia, Galícia (Velencétől és Litvániától)
3. Az 1351-es törvények és ősiség: Az ősiség törvény (aviticitas) lényege annak kimondása, hogy a nemesi birtok elidegeníthetetlen (nem eladható). Apáról fiúra vagy lányra száll és csak a család kihalása után száll vissza a királyra. A kis-, és köznemesek kérték a törvény kimondását, mert így elejét vehették annak az elharapódzó rendszernek, hogy a főnemesek arra kényszerítik őket, hogy eladják számukra földjeiket! Az 1351-es törvények többi része az egységes 9-ed (nona) szedésről és az úriszékek rendszerének (illetve a pallósjognak) a becikkelyezéséről szólt. Emellett újra megerősítette az Aranybullát és annak fő részét a nemesi adómentességet.
4. Várostámogató politika, céhek: Nagy Lajos fokozottan támogatta a városfejlesztéseket. Az ő idején erősödnek meg a céhek. A céhek egy-egy városban, adott szakmák érdekvédelmi szervezetei voltak, melyek közösen határozták meg az árakat, béreket, a gyártás módjait és a mestervizsgák végeredményeit.

6.: Ismertesse a török terjeszkedését Magyarországon 1521-1568 között az alábbi szempontok szerint! (2,1 old)

• Mohácsi vereség
• Az ország három részre szakadása
• Török hadjáratok 1541-1566 közt
• A török berendezkedés Magyarországon

I. A mohácsi csata előzményei:

II. Ulászló idején (1490-1516) jelentősen meggyengült a királyi hatalom Magyarországon. Az uralkodó gyenge-kezű volt, amit gúnyneve is jelez: „dobzse” ami azt jelenti „jól van” mivel mindent jóváhagyott, amit csak kértek tőle. Így mindenki azt csinált, amit akart, a nemesek uralkodtak.

Az országban nagy volt a széthúzás, mivel a főnemesi és köznemesi tábor folyamatosan rivalizált egymással. Három kérdésben vitáztak: egyrészt abban, hogy melyik párt adja a nádort, másrészt abban, hogy ki legyen a következő király, harmadrészt pedig abban, hogy a köznemeseket azonos jogok illetik e meg, mint a főnemeseket. Ami a következő királyt illeti: a főnemesek Habsburgokat akartak a trónra, a köznemesek pedig Szapolyai János erdélyi vajdát (pártjuk vezetőjét). A köznemesi jogokat illetően: Werbőczy ennek tisztázására írta 1514-ben a Tripartitumot (Hármaskönyvet) melyben a fő-, és köznemesség azonos jogállása mellett foglalt állást.

Ugyancsak az ország gyengeségéhez járult hozzá, hogy az 1500-as évek elején Európa nagyhatalmai egymással voltak elfoglalva, nem figyeltek a török terjeszkedésre és Magyarország megmentésére. A franciák szövetséget szerveztek a Habsburgok ellen (Cognac Liga) a Német Birodalom pedig a reformáció hatásaival küszködött és a parasztlázadásokat verte le.

II. A mohácsi vereség:

A végvári vonal összeomlása: II. Ulászló után 1516-ban későn született fia II. Lajos került a trónra ezzel a királyválasztó vita későbbre halasztódott. Az új király 1520-ban nem hosszabbította meg azt a békét, amit Mátyás óta, 1483-tól (majd 40 éve) hosszabbítgattak a magyar királyok az oszmánokkal. Lajos döntése mögött az a terv húzódott meg, hogy az erőskezű Szelim szultán halála után visszaszorítja majd a törököket a határoktól. II. Lajos nem számolt azonban azzal, hogy Szelim után még erősebb török uralkodó I. Szulejmán kerül majd a török trónra. Szulejmán békeköveteinek fogságba vetését hadüzenetnek vette, és 1521-ben megtámadta a déli végvárakat. Elesett Szabács, Nándorfehérvár, majd 1526-ban szultáni had indult az egész ország elfoglalására.

A mohácsi csata: A 60 ezres török had Pétervárad és Újlak bevétele után akadálytalanul kelt át a Dunán és indult az ország bevételére. Tomori Pál kalocsai érsek serege Tolnánál egyesült a király hadaival és készült fel Mohács mellett az összecsapásra. Mivel Szapolyai János erdélyi vajda és Frangepán Miklós horvát bán seregei túl messze jártak, a magyar haderő alig fele volt a törökének. A csata 1526 augusztus 29-én alig pár órán át tartott, a magyar nehézlovas támadás elakadása után gyors török támadás elsöpörte a magyarokat. Meghalt a király, Tomori és 28 főúr is. A török pedig a győzelem után bevonult Budára és kifosztotta majd kivonult az országból.

III. Az ország három részre szakadása:

Polgárháború: A török távozása után a főnemesek Habsburg Ferdinándot a köznemesek pedig Szapolyait választották királyukká. Kettejük közt polgárháború kezdődött és a harcokat Ferdinánd nyerte. Ekkor azonban Szapolyai alkut kötött a szultánnal: hűbérese lesz, ha cserébe a törökök kiűzik az osztrákokat. Az alku működött: a törökök elűzték Ferdinándot, aki csak a Dunántúlt és a Felvidéket tudta megtartani az ország többi részén pedig Szapolyai lett az úr. (1529-ben Budán ült a trónra.)

Miközben a török 1532-ben kísérletet tett Bécs bevételére (1532-ben Jurisics Miklós vára állta csak útját, Kőszegnél) Szapolyai titkos alkuban, a Váradi békében (1538) tett ígéretet Ferdinándnak arra, hogy halála után átadja neki országát. Mivel azonban közben 1540-ben fia született: ő maga szegte meg az alkut. Halálakor trónját csecsemő fiára (János Zsigmond) hagyta.

Az alkuszegés miatt Ferdinánd Budára támadt. Ekkor Szapolyai özvegye (Izabella királyné) behívta a törököt. Így 1541 augusztus 29 –én Buda 145 évre török kézre került. Az ország pedig három részre szakadt. A gyermekkirály gyámjaival: Izabella királynéval és Fráter Györggyel együtt Erdélybe ment, ahol a török nevében uralkodhatott. (Erdély + Tiszántúl felett.) Az ország középső részén, vagyis az Alföldön és a Duna-Tisza közén illetve Budán a török lett az úr. Ez volt a Hódoltság. (Itt jött létre a budai vilayet). A Dunántúlon pedig és a Felvidéken maradt a Habsburg uralom, a Magyar Királyság, Ferdinánd uralma alatt.

IV. Török hadjáratok 1541 és 1552 közt:

A török támadások első szakasza 1541 és 1546 közt zajlott. Oka: Fráter György titkos kísérletet tett az országegyesítésre, mikor a Gyalui egyezményben megegyezet Ferdinánddal: ha előzi a törököt Budáról, átadja neki Erdélyt. Csakhogy Ferdinánd kudarcot vallott, nem sikerült elűznie a törököt. A szultán bosszúra szomjazott, megtámadta az ellene szövetkezőket: bevonult Erdélybe és kiszélesítette a Hódoltságot, több várat elvéve a Habsburgok uralta Magyar Királyságtól. Ekkor került török kézre több Buda környéki vár, pl: Esztergom, Tata, Visegrád, Nógrád, illetve több dunántúli erősség, pl.: Székesfehérvár, Siklós, Pécs. Az eseményeknek Fráter György is áldozatul esett (1551-ben ostrák zsoldosok ölték meg).

A második nagy török hadjárat 1552-ben Erdély hódoltatását és a Felvidék megszerzését célozta. Kara Ahmed másodvezér elfoglalta Temesvárt, Hadim Ali budai pasa pedig a nógrádi várakat vette be. Szolnoknál egyesültek majd megostromolták Egert. A vár 38 napon át kitartott Dobó István vezetésével.

V. A török berendezkedés Magyarországon

A Hódoltság kezdetben egy, majd végül öt vilayetre oszlott (Budai, Temesvári, Kanizsai, Váradi, Érsekújvári). A vilayetek szandzsákokra azok pedig nahijékre tagolódtak. A lakosságot kettős adózás jellemezte: egyrészt tovább fizették feudális kötelezettségeiket régi uraiknak (9-ed, 10-ed), másrészt adót fizettek a törököknek is.

A törökök felé egyrészt fizették a nem muszlimok fejadóját, másrészt a török földesuraknak bégeknek járó adókat, harmadrészt pedig közmunkát (robotot) kellett végezniük. A Hódoltság lakói felett a kádik és a muftik ítélkeztek és defterdárok végezték évente az adóösszeírásokat.

 7.: Mutassa be a nagy földrajzi felfedezések időszakát a XV-XVI. század fordulóján, az alábbi szempontok szerint! (1,8 old)

• A felfedezések megindulását előidéző események, okok
• A legfontosabb felfedezők
• A gyarmatosítás jellemzői
• Európa gazdaságára kifejtett következmények

I. A nagy földrajzi felfedezések okai:

1.) Aranyéhség. A keresztes háborúk után Ázsiával meginduló kereskedelem – mely fűszereket, porcelánt, selymet hozott Európába – rengeteg aranyat és ezüstöt igényelt. Ráadásul 15. század végére kimerültek Európa aranybányái is. Az 1450-es évekre Európának mind inkább szüksége lett az aranyra, így a hajósok keresni kezdték az Európán kívüli aranylelőhelyeket.

2.) Új kereskedelmi utakra lett szükség. A 15. század során az egyre növekvő Oszmán Birodalom ellenőrzése alá vonta a Levantei útvonalat. Mivel a törökök csak magas vámokért engedték a kereskedelem folytatásáét, új útvonalakat kezdtek keresni, hogy folytatni lehessen a kereskedést Kínával és Indiával.

3.) Tudományos kíváncsiság és a technikai eszközök kiaknázásának igénye. A 15. század végére megjelentek az első tudományos térképek, pl. Toscanelli térképe (1474) mely már gömbölyűnek ábrázolt a Földet, és az új karavella hajókkal illetve iránytűkkel már a nyílt óceánok meghódítása is lehetővé vált. 

II. A legfontosabb felfedezők:

A nagy földrajzi felfedezések első résztvevői a spanyol és portugál királyságok támogatásával indultak útjaikra. Ennek három oka volt: egyrészt Spanyolország és Portugália jelentős tengeri hatalmak voltak, másrészt kiegyensúlyozott belső viszonyok jellemezték „őket” (nem úgy mint ekkoriban például Angliát és Franciaországot), illetve vezetőik (pl. Tengerész Henrik portugál herceg) támogatták a hajózás fejlesztését. Jelentős felfedezők:

• Barolomeo Diaz => ő érte el először Afrika csúcsát (Jóreménység fok) 1487-ben
• Vasco de Gama => ő érte el először Indiát Afrika megkerülésével 1498-ban
• Kolumbusz Kristóf => ő fedezte fel Amerikát 1492-ben. Toscanelli térképe alapján indult el nyugatra, mert azt gondolta, ha folyamatosan nyugatra hajózik, akkor megkerülve a Földet Kínába juthat. Nem számolt azonban Amerikával, amibe „beleütközött” 1492 október 12-én (Hispaniola szigetén kikötve). Két hónap alatt kelt át az Atlanti óceánon. 1504-ig még három utat tett Amerikába.
• Amerigo Vespucci => ő bizonyította be 1504 körül, hogy Amerika különálló földrész
• Fernando Magellán => az ő flottája kerülte meg először a Földet 1522-ben

 A Föld felosztása: A spanyolok és portugálok 1494-ben és 1529-ben a tordesillasi és zaragózai egyezményekben osztotta fel egymás közt a Földet (a 48. és 138. hosszúsági kör mentén). 

III. Gyarmatosítás jellemzői:

1.) Spanyolország Amerikát és Ázsiában a Fülöp szigeteket, Portugália pedig az Indiai óceán partvidékét gyarmatosította (pl: Goa városát Indiában és Macaut Kínában). 

2.) A gyarmatosítók legyőzték Amerika őslakó indiánjait, majd földjeiket a spanyol uralkodó nevében lefoglalták és kifosztották. Összesen 300 éven keresztül érvényesült spanyol-portugál uralom Amerikában, mely idő alatt a kontinens átvette a hódítóktól a spanyol-portugál nyelvet és a katolikus vallást. 

3.) A gyarmatosító seregek hatalmas létszámú indián erőket győztek le 3 okból: egyrészt mert tűzfegyverekkel rendelkeztek (puskák, ágyúk), másrészt mert járványokat hurcoltak be, harmadrészt pedig mert megosztották a helyi törzseket. 

A leigázott kultúrák:

• Maják: Közép-Amerikában a Yucatán félszigeten (ma Mexikó) élő indiánok voltak. Jellemzőik: fejlett csillagászat és matematika,
• Aztékok: Közép-Amerikában, a maják közelében (Ma Mexikó) éltek. Jellemzőik: emberáldozatok, lépcsős piramisok, fejlett földművelés. Fővárosuk: Tenocstitlán, nagy királyuk: II. Montezuma.
• Inkák: Dél-Amerikában, az Andok csúcsai közt éltek. Jellemzőik: fejlett orvoslás, és építészet. Legfőbb uralkodó viselte az „inka” címet.

A gyarmatositások vezetői:

• Alvarado: maják legyőzője
• Cortez: aztékok leigázója
• Pizarro: az inka birodalom meghódítója

IV. A nagy földrajzi felfedezések következményei:

1. Új növények jelentek meg Európában: burgonya, kukorica, bab, kávé, kakaó.
2. A gyarmatokról Európába áramló sok nemesfém miatt leesett az arany-ezüst ára, ami inflációt gerjesztett.
3. Mivel nőtt a népesség és az iparcikkek jelentős része a gyarmatokra áramlott, megemelkedett az élelmiszerek és egyéb eszközök iránti kereslet. Ez áremelkedést okozott (ez volt az árforradalom)
4. A világkereskedelem súlypontja a korábbi Levantei útvonalról áthelyeződött az Amerika - Európa - Afrika közti kereskedelemre. Amerika cukrot szállított Európának, ahol ebből alkoholt készítettek és Afrikában értékesítettek. Afrikában az alkoholokért rabszolgát lehetett venni és Amerikában eladni. Körforgalom alakult ki.
5. Amerika felfedezésével végetért a középkor és kezdetét vette az újkor.

8.: Mutassa be Hunyadi Mátyás uralkodását, bel- és külpolitikáját, reformjait és céljait! (1,4 old)

• Mátyás trónra kerülése
• Központosító politika, nemesség visszaszorítása
• Államigazgatási, pénzügyi reformok, kultúra
• Hódító háborúk a török ellen és Ausztria - Csehország felé

I. Mátyás hatalomra jutása: Hunyadi János halála után a fiatal Habsburg uralkodó, V. László át akarta venni a déli végvárakat a Hunyadiaktól. Nándorfehérvárra küldte rokonát Cillei Ulrikot, akit azonban a Hunyadi ifjak, László és Mátyás hívei megöltek. A király bosszút esküdött és Budára csalva a Hunyadi ifjakat, Lászlót kivégeztette, Mátyást pedig túszul ejtve Prágába vitte magával. Csehországban V. László váratlanul meghal a magyar nemesek pedig 1457-ben úgy döntenek, hogy az új magyar király legyen a nagy törökverő Hunyadi János életben maradt fia Mátyás.

A döntés két fő oka: 1. Mindenki azt hiszi, hogy az ifjú Mátyás majd apja nyomdokaiba lép és elűzi a törököket a déli határoktól. 2. Mivel Mátyás nagyon fiatal volt, ráadásul  nem királyi sarj és így kiszolgáltatott a nemeseknek, az országnagyok úgy gondolták: kedvükre irányíthatják majd megkoronázása után.

Mátyás 1458-ban tér vissza Magyarországra és csak úgy foglalhatja el a trónt, hogy támogatónak sorra megígéri: teljesíti kéréseiket. Szilágyi Mihály kormányzó akart lenni, Garai László az örökös nádorságra vágyott, a cseh trón várományosa, Podjebrád György pedig Mátyáshoz kívánta adni lányát.

II. Mátyás egyeduralmának kiépítése: Mátyás uralkodására három dolog volt leginkább jellemző: magas adók kivetése, a nemesség mellőzése és központosítás végrehajtása, illetve háborúk indítása Ausztria és Csehország felé.

1.) Központosította a hatalmat és ennek során az első lépésben kiiktatta mindazokat, akik a koronázása előtt különböző kiváltságokat kértek tőle. Szilágyi Mihályt a harcba küldte, Garai lányát nem vette el, nádorként lemondatta és az összes fontos tisztséget kis, vagy közép-nemeseknek adta.

2.) Önálló zsoldossereg létrehozása: Mátyás előtt banderiális hadak alkották a királyok seregeit. Ezek a nemesi hadak a királyokat arra kényszerítették, hogy tulajdonosaikkal az uralkodók jó viszonyt tartsanak fenn. Különben nem segítették a királyokat. Mátyás zsoldossereget hozott létre, ez volt a híres fekete sereg. Ez a haderő független volt a nemesektől, így Mátyás nem volt a nemesekre utalva semmilyen téren.

3.) Adópolitika: Minden évben, sőt néha egy évben kétszer is beszedte a hadiadót. A füstpénzt háztartásonként szedte. A harmincadvám helyett koronavámot szedett, amire nem voltak érvényesek a korábbi mentességek.

4.) Hivatalok átszervezése: Személyesen felügyelte a központosított kancelláriát és a legfelsőbb bíróságot. A kincstár élére csak tőle függő polgári vezető kerülhetett.

5.) A belső ellenállások letörése: Mátyás nem tűrte az ellentmondást és a lázadásokat bár a nemesek többször is szembeszálltak vele. Legelőször a Garai nádor köré gyűlt főnemesek lázadtak ellene mert Mátyás nem teljesítette koronázásakor nekik tett ígéreteit. A második nagyobb lázadás Vitéz János és Janus Pannonius (Csezmiczei János) részvételével zajlott. Mátyás mindkét lázadást leverte. 1463-ban visszavásárolta a Szent Koronát III. Frigyestől és 1464-ban újra megkoronáztatta magát.

III. Mátyás és a kultúra:

Mátyás második felesége Aragóniai Beatrix révén a reneszánsz és humanizmus hamar megjelent Magyarországon. Mátyás rendelkezett a korabeli világ második legnagyobb könyvtárával. Ez összesen 2000-2500 corvinából állt. Mátyás idején nagyszabású építkezések folytak az egész országban. A budai várat teljesen  reneszánsz stílusúra alakította át.

IV. Mátyás külpolitikája:

A törökökkel csak kisebb csatákat és hadjáratok vállalt. Ilyen volt 1479-es kenyérmezei csata Erdélyben, a Jajcai vár visszavétele Boszniában (1463-ban) és Szabács visszafoglalása 1476-ban. Miután kiépített a második végvári vonalat a Temesvár - Adria közt, 1483-ban békét kötött az oszmánokkal, mely béke egészen 1520-ig fennállt!

Mátyás valódi célja mindvégig a német-római császári korona megszerzése volt! Ennek érdekében viselt hadat Csehországban, hogy cseh királyként bekerüljön a császárt választó német fejedelmek közé. Terve nem sikerült, mert Csehországnak csak egy részét tudta elfoglalni és a másik rész Jagelló Ulászlót küldte a császárválasztók közé. Bosszúból Mátyás Ausztria ellen is háborút indított és 1485-ben elfoglalta Bécset. Itt érte a halál 1490 áprilisában!

9.: Mutassa be a reformáció folyamatát és Luther munkásságát az alábbi szempontok szerint (2 old)

• Luther Márton fellépése
• A lutheri tanok következményei: vallásháború, német parasztháború
• A reformáció ágai
• Ellenreformáció és katolikus megújulás

I. Luther Márton fellépése

1.) Luther paraszti származású, Ágoston rendi szerzetes volt, aki a wittenbergi egyetemen tanított teológiát (Lipcse közelében). 1517-ben felháborította, hogy X. Leó pápa engedélyével búcsúcédulákat árusítanak szerte a Német Birodalomban és Vatikánban is. A búcsúcédulák olyan papok által kiadott iratok voltak, melyek azokat oldoztak fel bűneik alól, akik megvásárolták azokat. Luther erkölcstelennek tartotta hogy pénzért adjon az egyház feloldozást. 1517 október 31-én 95 pontba foglalta az egyházzal szembeni kifogásait és közzétette azokat. (Egyes források szerint vitairatát kiszegezte a wittenbergi vártemplom kapujára.)

2.) Luther tanainak 6 legfőbb pontja:

1. A katolikus hét szentség közül csupán kettő megtartása szükséges: a keresztségé és az úrvacsoráé. A többi öt katolikus szentség elvethető, így a bérmálás, házasság, bűnbocsánat, utolsó kenet és az egyházi rend.
2. Az üdvözüléshez és bűnbocsánathoz elegendő önmagában a hit is. Ehhez nem szükségesek a papok, mert a bűnt egyedül csak Isten bocsáthatja meg. Csak a Biblia „sola scripta” szükséges a hit gyakorlásához.
3. Az áldozás két szín alatt történhet a hívek számára is (nem csak a papoknak)
4. A miséket lehet mindenhol anyanyelven is megtartani (nem kell latinul celebrálni)
5. A pápa nem tévedhetetlen és nincs világi hatalma a hívek felett
6. Nincs szükség a szentek tiszteletére és a szerzetesrendekre

II. A pápa és a császár tiltakozása

X. Leo pápa és V. Károly császár tiltakoztak Luther tanai ellen, hisz azok csökkentették volna hatalmukat. A pápa kiátkozta, a császár pedig eretneknek nyilvánította és elrendelte elfogását. Ám Bölcs Frigyes szász választófejedelem védelmébe vette Luthert és Wartburg várában oltalma alá helyezte. (Luther itt fordította le németre a Bibliát.)

Az 1529-es Speyeri birodalmi gyűlésen a császár megtiltotta a lutheri tanok terjesztését, ami ellen azonnal tiltakoztak (protestáltak) a Luthert támogató fejedelmek. Azóta nevezzük protestánsoknak a reformációt követő egyházakat. Később pedig, 1530-ban Philipp Melanchton megfogalmazta az ágostai hitvallást (Augsburgi koncessziókat) mely lényegében Luther 6 pontját tartalmazta, kihagyva belőle a pápát, a szenteket és az egyházi rendet kritizáló részt.

III. A lutheri tanok következményei

A lutheri tanok két komoly következménnyel jártak:

1.) A Luthert támogató protestáns fejedelmek összefogva létrehozták a Schmalkaldeni Szövetséget és harcot kezdtek a császárral azért, hogy szabadon lehessen gyakorolni és terjeszteni a lutheri tanokat. Bár a küzdelmeket a császár nyerte, 1555-ben az augsburgi vallásbékében kimodta: a fejedelmek szabadon gyakorolhatják saját vallásukat. Cuius regio, eius religio” – akié a föld azé a vallás.

2.) A második következmény: az 1524/26 –os német parasztháború. Ugyanis a német parasztok félreértették Luther tanait és úgy gondolták: egyenlőek a nemesekkel. Megtagadták a feudális kötelezettségeik teljesítését. Ám a német fejedelmek leverték felkelésüket.

IV. A reformáció ágai:

1.) Zwingliánizmus: Ulrich Zwingli követői Svájcban teljesen új egyházrendszert hirdetett. Hívei fegyvert ragadtak a katolikusok ellen. Zwingli elesett a harcokban.

2.) Kálvinizmus: Kálvin János francia származású svájci prédikátor követői tartoztak ide. Tanaik 4 legfőbb lényege:

• eleve elrendelés elve (cselekedeteinktől függetlenül dől el, hogy üdvözülünk vagy elkárhozunk)
• a vagyont nem az élet élvezetére, hanem a közösség javára és az erkölcsös, értéket teremtő, alkotó életre kell fordítani
• dísztelen, egyszerű templomok szükségesek, minden kép felesleges
• az egyházban nem kell hierarchia, de egyes hitközösségekben szükséges a méltó világiak részvétele (presbiterek)

3.) Anti trinitáriusok: Tagadták a szentháromságot, mert szerintük Jézus ember volt. Vezetőjük: Szervét Mihály.

4.) Anabaptisták: Szerintük csak felnőtt korban kell megkeresztelkedni, amikor már méltóvá válunk rá.

A reformáció gyors terjedésének három oka: könyvnyomtatás, anyanyelvi misézés, a lutheri és kálvini iskolák alapítása.

V. Az ellenreformáció

Lényege: A katolikus egyház megpróbálta visszahódítani híveit és meggátolni a további áttéréseket. Ezért az 1545 és 1563 közti Tridenti zsinaton ellenreformációt hirdetett. Ennek lebonyolítására az újonnan létrejövő Jezsuita rendet választották. Vezetője: Loyolai Szent Ignác volt. A jezsuiták megjelentek a királyi udvarokban, és főrendi házaknál, diplomáciai és házitanítói munkát vállalva. Közben szolgálva az ellenreformációt.

Az ellenreformáció két ága: békés ellenreformáció és erőszakos ellenreformáció. A békés lényege: Búcsúcédulák tiltása, megfelelő papnevelő intézetek létrehozása, korszerű katolikus iskolák alapítása, szent kultuszok felélesztése, a könyvnyomtatás felhasználása. Erőszakos ellenreformáció: bizonyos könyvek betiltása, és az inkvizíció felélesztése.

10.: Mutassa be az első ipari forradalom időszakát, a legfontosabb gazdasági és társadalmi következményeket! (1,9 old)

• Az ipari forradalom előfeltételei
• A legfontosabb találmányok
• Gazdasági következmények
• Társadalmi következmények

I. Előfeltételek: A XIX. századi Anglia, majd az USA, illetve a Nyugat-európai országok gazdasági termelésében ugrásszerűen bekövetkező mennyiségi, minőségi növekedést, melynek során a manufaktúraipart a gyáripar váltotta fel, és a tőke illetve munkaerő a mezőgazdaság helyett már az iparba áramlott, ipari forradalomnak nevezzük.

A folyamat azért épp Angliában indult meg, mert az egész Földön egyedül itt alakult ki 1689-re egy olyan alkotmányos rendszer, melyben a valódi hatalom a király helyett a modernizációban érdekelt parlament kezében volt. Tehát csak itt voltak meg a feltételei annak, hogy az ipar illetve kereskedelem robbanásszerűen fejlődésnek induljon.

II. A fontosabb találmányok:

A folyamat kezdete az 1700-as évek végére tehető, amikor a körülményes gyapjúfeldolgozást felváltotta a gyarmatok révén Angliába kerülő gyapotnövény-feldolgozás, és az abból nyert pamut elterjedése. A gyapot feldolgozását a teljesítmény-növelés érdekében gépesíteni akarták. Kezdetben, a gőz felhasználása előtt, a kézi erőt megnövelő egyszerű mechanikus szerkezetek jelentek meg:

• Repülő vetélő (1733) John Kay
• Fonó Jenny (1764) James Hargreaves
• Fonógép (1769) Richard Arkwright

A gőzzel hajtott gépek feltalálása. A gőzgépet 1769-ben James Watt találta fel, Skóciában, a glasgow-i egyetem műhelyében. Innentől a gőz erejét kezdték alkalmazni a pamutgyártásban. Így az első gőzzel hajtott gép a gőz-szövőszék lett, melyet Edmund Cartwright talált fel 1785-ben. A gőzzel működő szövőgépek sokkal több textíliát tudtak előállítani, így lényegesen több ruha készült, amit viszont a régi közlekedési eszközökkel (lovas-kocsikkal) már nem győztek elszállítani. Szükség lett tehát hatékonyabb, gyorsabb, gőzzel hajtott közlekedési eszközökre.

Gőzzel hajtott közlekedési eszközök:

• Gőzhajó (1807) Robert Fulton
• Gőzmozdony (1814) George Stephenson

Az ipari forradalom terjedése ipari területek szerint: Textilipar => Közlekedés => Vasútipar => Szerszámgépgyártás => Vaskohászat. A folyamat lényege: a textilipar megnövekedett szállítási igénye miatt gyorsabb szállítóeszközökre volt szükség, így a gőzgépet mozdonyok és hajók meghajtására is kifejlesztették. Megindult a vasútipar fejlődése. A vasúthoz azonban rengeteg szerszámgépre: lemezekre, csavarokra, csapágyakra lett szükség, így jött létre a szerszámgépgyártás. Ez viszont életre hívta a nagyobb vastermelést a modern vaskohászat megszületését

Az ipari forradalom terjedése földrajzilag: Anglia => USA => Franciaország => Nyugat Európa többi része => Kelet Európa. Vagyis Angliából először az USA –ra terjedt az ipari forradalom és csak után jelent meg Franciaországban és Nyugat-Európában. Legvégül pedig keleten.

Új találmányok:

• Távíró (1837) Samuel Morse
• Fecskendő (1853) Charles Pravaz
• Belsőégésű motor (1860) Etienne Lenoir
• Dinamit (1867) Alfred Nobel
• Írógép (1867) Christopher Sholes
• MÁSODIK IPARI FORRADALOM (1870-1914):
• Telefon (1876) Alexander Graham Bell
• Lámpa, szénszálas izzóval (1879) Thomas Alva Edison
• Repülőgép (1903) Wright testvérek

Következmények: A manufaktúrát felváltotta a gyáripar. Ugrásszerűen átalakult a gazdaság.

Társadalmi következmények:

• Kialakul a munkásság rétege
• Városiasodás kezdődik. Ahol megjelent az ipari forradalom ott nagyvárosok keletkeztek
• A munkásság gazdasági körülményeinek és politikai jogainak kibővítését kezdi követelni.
• Megalakulnak az első munkás szakszervezetek, létrejönnek az első munkástörvények. (Pl: 8 órás munkaidő, munkavédelmi eszközök stb)
• A munkásság politikai jogokat kezd magának követelni. Kialakul a Chartizmus (1832-től a munkások választójogot kapnak Angliában)
• Megjelenik a munkások hatalmára épülő kommunizmus eszméje (Karl Marx: Kommunista Kiáltvány, 1848)

Gazdasági következmények:

• Kialakul a gyáripar a manufaktúrák helyett
• Beindul a hitelezés. Bank alakulnak melyek kölcsönöket adnak
• Óriáscégek jönnek létre
• Hatalmas fejlődésnek indul az ipar, szerte Európában és az USA -ban

11.: Ismertesse a reformkori Magyarország törekvéseit Széchenyi és Kossuth pályája és programja alapján! (2,1 old)

• Gazdasági és társadalmi háttér
• A rendi országgyűlésEK
• Széchenyi István és Kossuth Lajos
• A reformok győzelme

I. Gazdasági, társadalmi háttér a reformkor küszöbén: Magyarország a 19. század első évtizedeiben egy feudális viszonyok közt megrekedt és Ausztriának mindenben alávetett tartományként élte mindennapjait. Elmaradottságának hét legfontosabb tényezője a következő volt:

• a jobbágyság feudális terhek alatt élt – robotolt, kilencedet és tizedet fizetett – személyi függésben élt, nem volt érdekelt gazdasága modernizálásában
• a nemesek nem vehettek fel hitelt az ősiség törvény miatt, így nem fejleszthették birtokaikat sem és nem fektethették vagyonukat jövedelmező beruházásokba
• a birtokosoknak nem kellett hozzájárulniuk az ország kiadásaihoz, adómentességük okán
• a polgárság gyenge volt és a városok nem érvényesíthették politikai jogaikat
•  a sajtószabadságot korlátozták (cenzúra)
• az országnak nem volt országgyűlésnek felelő kormánya
• Erdélyt Bécsből igazgatták a magyar diéta jogköre alól kivonva

Mindezen adottságok tarthatatlanságát több magyar nemes is felismerte, így például gróf Széchenyi István, báró Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc és Kossuth Lajos. Elsőként Széchenyi István volt az, aki lépéseket tett! Előbb 1825-ben birtokai egy éves jövedelmét ajánlotta fel egy magyar tudós társaság megalapítására, majd 1830-ban egy európai körutazása után megírta a Hitel című munkáját, mely reformgondolatok sorát indította el Magyarországon. Írásában rávilágított arra, hogy az ősiség törvény az ország fejlődésének gátját képezi, hiszen a nemesi föld eladhatatlansága miatt nem szolgálhat fedezetül a hiteleknek. Emiatt pedig a legvagyonosabbak nem képesek befektetésekre és fejlesztésekre. A jobbágyok a robot, a kereskedők pedig a vámok miatt nem érdekeltek a fejlődésben. Gondolatébresztő munkájának megjelenésétől számítjuk a reformkor kezdetét.

II. A rendi országgyűlések: A reformkor 18 esztendeje alatt, 1830 és 1848 közt a Széchenyi gondolatait követő liberális reformer nemesség négy országgyűlésen fejtette ki követelésit. Kossuth Lajos az 1832/36-os diétán felsőházi tagok követeként (szavazati és felszólalási jog nélkül) vett részt. Megbízói kérésére Országgyűlési Tudósításokat írt, melyet százak olvastak, és a diéta vitáit mutatta be. Tájékoztatta az embereket például arról, hogy a diétán nagy vita zajlott az úrbéri örökváltságról, melynek bevezetésével a jobbágyok örökre megszabadulhattak volna feudális kötöttségeiktől. Ám a diéta konzervatív többsége megakadályozta a reformok törvénybe iktatását. Amikor az 1832/36-os diéta véget ért Kossuth a megyegyűlésekről tudósított. Ezek voltak a Törvényhatósági Tudósítások.

Az ellenzéki képviselők, Kossuth, Kölcsey és Wesselényi népszerűsége miatt végül azonban 1835-ben lesújtott a bécsi udvar: letartóztatták a reformereket. Kossuth két évet töltött börtönben (1835-1837). A második reform országgyűlésen azonban Deák Ferenc kiharcolta Kossuth szabadon bocsátását, amikor a magyar újoncok megajánlását csak a politikai foglyok elengedéséhez kötötte.  A köznemesből lett ifjú jogász ezt követően három éven át (1841-1844 közt) a Pesti Hírlapban jelentethette meg cikkeit. Közben a reformkor utolsó előtti diétáján, 1844 –ben egyetlen sikerként az ellenzék elérte, hogy Magyarország hivatalos nyelve a latin helyett a magyar legyen.

III. Kossuth és Széchenyi: Mindketten Magyarország felvirágzását és fejlődését akarták, ám négy dologban nem értettek egyet:

1. Egyrészt Széchenyi a főnemesek, míg Kossuth a köznemesek vezetésével képzelte el az átalakulást
2. másodrészt Széchenyi előbb a gazdaság átalakításával kezdte volna a reformokat, míg Kossuth a társadalmi átalakulást helyezte előre
3. harmadrészt Széchenyi az Udvarral megegyezve, míg Kossuth a császárral szembeszállva – sérelmi politikát követve - tervezte elindítani a változásokat!
4. negyedrészt Széchenyi a nemzetiségekkel megbékélve, velük egyezségre jutva, míg Kossuth a kollektív nemzetiségi jogok elutasításával viszonyult a környező etnikumokhoz.

Legmarkánsabb különbség a legutóbbit tekintve vagyis a nemzetiségekhez való viszonyt illetően alakult ki közöttük. Kossuthék azt gondolták: ha reformjaikat végrehajtják és megvalósul a jogegyenlőség illetve a jobbágyfelszabadítás, akkor a nemzetiségek örömmel lesznek majd tagjai a "magyar politikai nemzetnek" és nem fognak küzdeni saját nemzetiségi elkülönülésükért. Sajnos tévedtek, a nemzetiségek önálló nyelvük, vallásuk, kultúrájuk és teljes elkülönülésük végrehajtását követelték, és szembe helyezkedtek Kossuthék törekvéseivel. A bécsi udvar pedig kihasználta ezt és fegyverként használta fel őket velünk szemben.

Kossuth jogász volt, aki a sajtó hasábjain a nyilvánosság előtt vívta harcát az udvar ellen, Széchenyi pedig egy főnemes volt, aki saját gazdasági programjával próbálta javítani hazája helyzetét. Nemzeti Kaszinót alapított, hogy magyar nemesek számára megfelelő társasági színteret biztosítson a reformgondolatok megfogalmazásához, fejlesztette a dunai és balatoni hajózást, részt vett a Tisza szabályozásában, kezdeményezte a Lánchíd felépítését (1842-49), részese volt a Kereskedelmi Bank megalapításának és a hazai ipar fejlesztésének (hengermalom, vasöntöde, hajógyár). Széchenyi munkásságát a Hitel mellett a Világ (1831), a Stádium (1833) és a Kelet Népe (1841) őrzi.

IV. A reformok győzelme: A reformkor utolsó országgyűlése 1847-ben kezdődött. Ekkorra két politikai táborra szakadt a birodalom. Egyik oldalon Metternich kancellár és a császári udvar állt, a hozzájuk hű magyar konzervatívokkal, a másik oldalon pedig a magyar ellenzék, melynek két irányzatát a Kossuthot követő liberálisok és a Szalay Lászlót követő centralisták alkották. Az udvar 1844-ben elérte Kossuth Pesti Hírlaptól való menesztését és az adminisztrátori rendszer bevezetését, melynek során a megyékbe császári hivatalnokokat küldve gátolták a reformereket. Válaszul Kossuth az Iparegyesület hetilapjában írta tovább cikkeit, megszervezte az Ellenzéki Kört és megalkotta legfőbb követeléseiknek listáját. Ennek része volt:

• a közteherviselés
• a jobbágyfelszabadítás
• az ősiség eltörlés
• a felelős nemzeti kormány
• az erdélyi unió
• a sajtószabadság

követelése. Az 1847/48-as diétán mindezekért szállt harcba Kossuth, Széchenyi, Deák, Klauzál Gábor és Batthyány Lajos. Végül az 1848-as európai forradalmi hullám, vagyis a népek tavasza segítette a reformereket. Az udvar a bécsi és pesti forradalom hatására meghátrált és az áprilisi törvények révén hozzájárult Magyarország polgári átalakulásához.

12.: Mutassa be az 1848-as magyar forradalom eseményeit és vívmányait! (2,1 old)

• Az 1847/48 -as országgyűlés, a "törvényes forradalom"
• Az áprilisi törvények
• Az osztrák intervenció és a magyar ellentámadás
• Az orosz intervenció és a vereség

 I.Az 1847/48-as országgyűlés: A reformkor nagyjai: Széchenyi, Kossuth, Deák, Batthyány és Kaluzál Gábor az 1847/48 –as diétán akarták kiharcolni reformköveteléseik teljesítését: a közteherviselés, jobbágyfelszabadítás, sajtószabadság törvénybe iktatását és a feudális kötöttségek eltörlését. Ám az országgyűlés első hónapjaiban a diéta konzervatív része sorra leszavazta Kossuthék reformjavaslatait. Ám 1848 március 1-én fordulat történt: megérkezett Pozsonyba a hír, miszerint Párizsban forradalom tört ki. (A forradalom február 24-én kezdődött) A hír hallatán a konzervatívok beadták derekukat: március 3-án elfogadták Kossuth feliratát. Ám ezután a felsőház kezdett időhúzásba, aminek viszont a bécsi forradalom híre vetett véget. Végül, amikor már Pesten a márciusi ifjak Petőfi, Jókai és Vasvári vezetésével forradalmat kezdtek, a felsőház sőt a bécsi udvar is meghátrált. V. Ferdinánd hozzájárult a Batthyány-kormány megalakulásához, majd 1848 április 11-én szentesítette a reformkori követelések alapján megalkotott áprilisi törvényeket.  

II.Az április törvények és a végő szembenállás: A magyar diéta hét területen – melyeket a reformkor jelölt ki - összesen 31 törvényt alkotott: 1)Közteherviselés 2)Jobbágyfelszabadítás vagy úrbéri örökváltság, 3)Unió Erdéllyel, 4)Sajtószabadság, 5)Királyi városoknak szavazati jog, 6)Felelős kormány, 7)Feudális kötöttségek, például ősiség, céhek, belső vámok eltörlése. Ezzel Magyarország továbblépett a középkorból és modern, polgári állam lett. Közben azonban az 1848 –as forradalmi hullámot Európa-szerte leverték a konzervatív erők és Itáliában is győzni tudtak a császári csapatok. A fordulat megváltoztatta a bécsi udvar politikáját is: elhatározták a magyar reform mozgalom visszaszorítását és a korábban megalkotott törvények visszavonását.  

A császári udvar első lépésként megtagadta a magyaroktól a további reformokról való tárgyalást így a katonaállítási és pénzügyi törvény elfogadását. Második lépésként a magyarokkal szemben eleve elégedetlen nemzetiségeket (horvátokat, románokat, szerbeket) biztatta magyar-ellenes támadásra, melynek nyomán megkezdődött a szerbek lázadása és Jellasics horvát bán támadásának előkészítése. Végül harmadik lépésben 1848 szeptember 25-én Lamberg Ferenc személyében katonai helytartó küldtek Magyarországra, hogy átvegye a hatalmat a Batthyány kormánytól.  

Kossuth válasza sem késett sokáig: utasítást adott 10 honvéd-zászlólalj azonnali felállítására, majd népképviseleti választásokat írt ki, hogy egy új magyar parlamenttől kérjen pénzügyi segítséget a harchoz! A választások után az első NEM rendi, hanem népképviseleti diéta ült össze július 5-én. Kossuth 200 ezer újoncot és 42 millió Ft hadi-hitelt kért a képviselőktől. Ezt követően magyar bankjegy forgalmazást rendelt el (Pesti Magyar Kereskedelmi Bank), majd toborzóútra ment az Alföldre.  Utolsó lépésben a Batthyány kormány helyére az OHB -t tette (Országos Honvédelmi Bizottmány) melynek ő maga lett az elnöke.

III. Osztrák intervenció: Ausztria csapatainak mozgósításáig előbb a szerbeket és horvátokat ösztökélte Magyarország megtámadására. A szerbek már 1848 nyarán a délvidéki magyar laktanyákra támadtak Péterváradnál, a horvátok pedig Josip Jellacsics bán vezetésével 1848 szeptemberében indultak meg Magyarország ellen. Székesfehérvár közelében azonban Móga János megverte Jellacsics seregét a pákozdi csatában (1848 szeptember 29.) A magyarok egészen az osztrák határig üldözték a horvátokat, ott azonban Schwechatnál (1848 október 30), Windisgratz hercegtől vereséget szenvedtek.

A valódi osztrák támadás Ferenc József trónra lépését (1848 december 2.) követően, 1848 december 16-án indult meg hazánk ellen: egyrészt a Duna mentén Pest felé, északról, Kassa irányából és Erdélyben román segítséggel. A magyar csapatokat Görgey Artúr és Perczel Mór vezette. Az utóbbi tábornok Mór városa mellett felesleges csatát vállalt, melynek elvesztése után az osztrákok 1849 január első napjaiban akadálytalanul bevonulhattak Pestre.

Kossuth a diétát és az OHB -t Debrecenbe költöztette, Görgey pedig új haditervet dolgozott ki: minden magyar erőt a Felső-Tiszához vonnak, és tavasszal onnan indítanak ellentámadást az ország visszavételére. A tervet sikeresen végrehajtották: Görgey a bravúros felvidéki hadjáratával kerülőúton jutott el az összevonási területre (Kassához) miközben végig lekötötte az osztrákokat, akik őt követték ahelyett, hogy Debrecent támadták volna, mert nem tudták nem fordul e nyugatra, Pozsony és Bécs ellen. A sikerhez hozzájárult a Branyiszkói áttörés bravúrja is (1849 február 5-én)! A magyar haditerv egyetlen kudarcát a kápolnai csata jelentette (1849 február 27), melyben a Görgey helyére kinevezett Henrik Dembinszky tábornok vereséget szenvedett. A csata után a magyar tisztek fellázadtak Tiszafüreden és újra Görgeyt követelték főparancsnoknak.

Kossuth eleget tett a tisztek követelésének és Görgeyt tette meg a nagy ellentámadás, a tavaszi hadjárat vezetőjének. A tavaszi hadjáratban a magyarok 6 győztes csatában diadalmaskodva, kiűzték az osztrákokat az országból és 1849 május 21-re a budai várat is megkaparintották. Fontos győzelem volt a hatvani, tápióbicskei és isaszegi csata is. Közben Bem József tábornok Erdélyből űzte ki az osztrákokat. A számtalan győzelem időszakában Kossuth elhatározta: kimondatja Magyarország önállóságát és a Habsburgok trónfosztását, hogy elejét vegye a háta mögött esetleg elinduló béketárgyalásokat és bebizonyítsa Európának: itt egy önálló nemzet küzd a szabadságáért! 1849 április 14-én sor került a trónfosztásra a debreceni nagytemplomban. Itt született meg a magyar Függetlenségi nyilatkozat is, április 19-én! Kossuthból kormányzó lett, az új kormány miniszterelnöke pedig Szemere Bertalan lett (Kormánytagok például: Görgey - hadügyminiszter, Horváth Mihály - közoktatási miniszter) A magyar sikerek betetőzése: a budai vár visszafoglalása 1849 május 21 -én.

IV. A szabadságharc leverése: Ferenc József 1849 május 1-én a Szent Szövetségre (1815) és a Münchengratzi Szerződésre (1833) hivatkozva fegyveres segítséget kért I. Miklós cártól, aki május 9-én 200 ezres hadat indított a magyar szabadságharc leverésére! Az osztrák-orosz csapatok 1849 június 15-én több irányból törtek az országra Ivan Paszievics herceg és Julius von Haynau táborszernagy vezetésével. Erdélyben Alexander Lüders vezette az orosz csapatokat. Kossuth abban bízott, hogy időhúzással talán Nyugat-Európa megsegíti Magyarországot. Ám rossz haditerv mellett döntött és a Görgey javasolta komáromi helyett a Dembinszky javasolta Szeged-Aradi összevonást választotta. Görgey a nyári hadjáratban vonult csapataival Aradra, lekötve az orosz erőket.

Utolsó csaták: Erdélyben a segesvári csata (júli.31), és a nagycsűri ütközet (aug.5-6) morzsolta fel a magyarokat, a Dembinszky vezette magyar főerőket pedig Szegednél (szőregi csata - augusztus 5.) érte vereség. Bár Görgey augusztusra elérte Aradot, a legvégső csatában Bem József vereséget szenvedett Temesvárnál (1849 augusztus 9.)! Kossuth a csata után lemondott (aug.11-én), a hatalmat Görgeyre ruházta és elmenekült az országból. Görgey 1849 augusztus 13-án Világosnál az oroszok előtt tette le a fegyvert.

V. A szabadságharc vereségének legfőbb okai: 

• Az osztrák-orosz szövetség megléte, mely lehetővé tette azt, hogy Ferenc József segítséget kérjen az oroszoktól.
• A magyar szabadságharcnak mindvégig ellenségei voltak a nemzetiségek.
• A magyarok harca elszigetelt maradt, nem találtunk szövetségeseket!

13.: Mutassa be Magyarország történetét a szabadságharc bukásától a kiegyezésig az alábbi szempontok szerint! (3,1 old)

• A Bach-rendszer jellemzői
• A kiegyezés kül- és belpolitikai előzményei
• A kiegyezés törvényének ismertetése
• A kiegyezés megítélése

I. A Bach-rendszer jellemzői: Alexander Bach belügyminiszter 9 éves uralma idején Ausztria önkényes módon, diktatórikusan igazgatta Magyarországot. Parlament nélkül, rendeletekkel kormányoztak. Ezt az időszakot, mely a Bach-korszakkal vette kezdetét neoabszolutizmusnak nevezzük. A Bach-korszak jellemzői:

• Ausztria megszüntette az ezer éves magyar vármegyerendszert, helyette 5 körzetet hozott létre. Ráadásul Bécsből kormányzott terület lett Erdély, Horvátország és a déli határőrvidék (szerbek lakta rész)
• Magyarországot osztrák hivatalnokok árasztották el. A magyarok "Bach-huszároknak" csúfolták őket.
• Rendőri besúgóhálózat jött létre
• Polgári átalakulás: jobbágyfelszabadítás (1853), közteherviselés (1850), ősiség eltörlése (1852). Az Udvar belátta: igenis szükségesek ezek a Kossuthék által követelt újítások, különben a birodalom lemarad Nyugat-Európától a fejlődésben. A végrehajtás azonban sokszor hibásan zajlott: majorsági jobbágyokról nem rendelkeztek, a szőlődézsma nem lett eltörölve, a földesurak kárpótlása pedig lassan haladt (és állampapírokban történt) A jobbágyfelszabadításról szóló törvény neve: ÚRBÉRI PÁTENS volt!
• Eltörölték (1851) az 1754-es belső vámhatárt, így egységes belső piac jött létre, a magyar termékek előnybe kerültek. Fejlődés indult.
• Az osztrák elnyomás dacára az1850-es években gazdasági fellendülés kezdődött Magyarországon. Épültek a vasútvonalak, fellendült az ipar, gabonakonjunktúra kezdődött.

A magyarok ellenállása:

1. Nyílt ellenállás, néhány esetben fegyveresen
2. Passzív ellenállás, Deák vezetésével
3. Emigránsok vezette ellenállás

Nyílt ellenállás: Négy konkrét esetben a magyarok nyíltan is fellázadtak az osztrák önkény ellen:

1. A Dunántúlon Noszlopy Gáspár volt honvédőrnagy és kormánybiztos 1851-52 -ben szervezett felkelő csapatokat, de elfogták őket
2. Makk József tüzérezredes 1851-ben miután Kossuthtal találkozott, kezdett egy országos felkelés szervezésébe, de egy besúgó miatt lelepleződtek
3. Libényi János szabólegény merényletet kísérelt meg Ferenc József ellen 1853-ban
4. Széchenyi István fellépése 1859-ben szintén nyílt szembenállás volt. Ein Blick című röpiratában ugyanis (melyet a döblingi intézetből csempésztek ki) kigúnyolta a Bach rendszert. Írása válasz volt Alexander Bach öndicsérő irományára (címe: Rückblick)

Passzív ellenállás: A vidéki birtokairól Pestre felköltöző Deák Ferenc vezette a passzív ellenállási mozgalmat, melynek lényege a következő volt:

• adófizetés kollektív (közös) megtagadása
• állami beosztások, hivatalok vállalásának megtagadása
• egyéb állampolgári kötelességek megtagadása, például választásoktól távolmaradás, sorkatonai szolgálat megtagadása

Emigráció vezette ellenállás: Kossuth eleinte Törökországban élt, majd beutazta a világot, hogy támogatókat keressen a harc újrakezdéséhez. Eljutott Londonba és New Yorkba is. Végül Torinóban telepedett le. Itt alakította meg a Magyar Nemzeti Igazgatóságot (Klapkával és Telekivel közösen) és tárgyalt 1859-ben III. Napóleonnal arról, hogy támogatja a piemontiakat és felkelést szervez, ha csapataik elérik a magyar határt. A terv meghiúsult. De a Kossuth vezette emigránsok mindig az Ausztriával szembeni ellenállás támogatói maradtak.

II. A kiegyezés előzményei:

A császár 1859 nyarán leváltotta Bachot és enyhített az önkényen három okból:

1. Külpolitikailag elszigetelődött Bécs. Oka: a Krími háborúban cserbenhagyta az oroszokat, így azok szembefordultak vele, és vereséget szenvedett a franciáktól is a Solferinoi csatában.
2. A német egység élére akart állni, Poroszországgal szemben. Ehhez kiegyensúlyozott magyar viszony mellett
3. Túl sokba került a magyarokkal szembeni besúgóhálózat és hivatalnokrendszer fenntartása.

Mindezek miatt 1860 októberében az októberi diploma egy időre visszaállította Magyarország jogait (megyéknek és az országgyűléseknek a visszaállítása).

Újabb önkényuralmi időszak (1861-1866): Bach után Anton Schmerling lett az új belügyminiszter. Azonban 1861 februárjában kiadta a februári pátenst, mely igazi sértés volt a magyarok számára!

• Olyan birodalmi gyűlést terveztek, melyben minden nép elküldhette a képviselőit, ám a magyarok csak 85-öt képviselői helyet kaptak, vagyis csak a helyek 25% -át kínálták fel a magyaroknak.
• Az 1861-es magyar diétán nagy vita volta arról, hogy hogyan utasítsák el a javaslatot! Deák pártja (Felirati párt) egy egyszerű feliratban akarta elutasítani, meghagyva az esélyt egy későbbi egyezkedésre. Teleki pártja (Határozati párt) határozatban akarta elutasítani, elzárkózva a későbbi tárgyalásoktól. Deákék nyertek, így jött az újabb osztrák önkény kora!

A nemzetiségek helyzete (1850-1865): A szabadságharcban Ausztria oldalára állt, magyarok ellen harcoló nemzetiségek csalódtak az 1849-ben teremtett viszonyokban. Nem kapták meg ugyanis az általuk követelt területi autonómiát.

A kiegyezés létrejötte:

A magyar diéta feloszlatása után, 1861 és 1866 közt tartott a provizórium időszaka. Ez is önkényuralom volt, de már változásokat mutatott. Ausztria kezdte belátni, hogy ki kell egyeznie a magyarokkal, mert elveszítheti nagyhatalmi státuszát. Deák pedig elismerte: ha nem enged, akkor hazánk örökre szolganép maradhat.

Deák húsvéti cikke (1865): A Pesti Naplóban jelent meg. Lényege: Magyarország hajlandó engedi az 1848-as követeléseiből és elismerni közös ügynek a hadügyet, külügyet és pénzügyeket, ha ennek fejében minden más téren önállósodhat. Ausztria ezt elfogadta, menesztették Schmerlinget és újra lehetővé tették a magyar diéta működését. Az 1865-ben összehívott országgyűlést már három politikai erő alkotta:

• Deák-párt és konzervatívok, akik megegyezést kerestek Ausztriával
• Balközép párt, mely csak perszonáluniót akart Ausztriával
• Szélsőbal, mely teljes elszakadást akart

A kiegyezés megkötése (1867): A diéta bizottságot hozott létre a kiegyezési törvények előkészítésére, Andrássy Gyula gróf vezetésével. A bizottság azonban eleinte nem tudott önállóságot kiharcolni. Közben kitört a porosz-osztrák háború, és elhalasztották a tárgyalásokat. A háborút Ausztria elvesztette (Königratzi vereség) és a császár végleg belátta: ha a magyarokkal nem jut egyezségre, széthullhat birodalma. A tárgyalások újraindultak és Ausztria kiegyezett Magyarországgal.

• Magyar kormány alakult (1867 február 17-én) magyar miniszterelnökké nevezték ki Andrássy Gyulát
• Kiegyezési törvények (1867 május 27-én a diéta elfogadta a kiegyezési törvényeket: 1867/12,14,15,16.)
• Királlyá koronázás (1867 június 8-án magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet)

III. A kiegyezés tartalma:

1. Közös ügyekről szóló rész:a hadügy, külügy, pénzügy a két országot összekötő közös ügy lett. Ezeket Magyarország csak Ausztriával együtt intézhette
2. Közös szervekről szóló rész: az említett három terület miniszterei közösek lettek, és ha összeültek, akkor közös minisztertanácsot alkottak.  Rajtuk kívül közös szervként működött még a két ország parlamentje által választott 60-60 fős delegációk évenkénti közös tanácskozása (hol Bécsben, hol Pesten). A tanácskozások többnyire a közös ügyek költségvetéseiről hoztak döntéseket.
3. Ausztria és Magyarország egységéről szóló rész: Létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, mely két-központú, azaz dualista és alkotmányos királyságként működött. Dualizmus kora: 1867-1918
4. Uralkodói jogok: Külön minisztertanácsi határozat kapcsolódott a kiegyezési törvényekhez, melyben három dologban a királynak különleges jogokat adott: a hadsereg vezetése, a magyar diéta feloszlatása, és a törvények előszentesítése terén. 
5. Gazdasági kiegyezésről szóló rész (1867/16. törvénycikk): Ennek három fő része volt, mégpedig az első kimondta, hogy Ausztria és Magyarország a közös terhekeiket együtt fizeti (pl. államadósság és közös ügyek költségei) mégpedig 70 / 30 arányban. A második rész arról szólt, hogy a két ország vámközösséget alkot, vagyis együtt dönt az adókról, vámokról és közös pénzt használ. A harmadik rész pedig rögzítette, hogy a két ország parlamentjei 10 évente újratárgyalja, hogy meghosszabbítják e a gazdasági kiegyezést. 

IV. A kiegyezés értékelése:

• Kossuth ellenezte és sérelmezte a kiegyezést, híres Kasszandra levelében. (Kasszandra trójai királylány volt, Priamosz leánya, aki jósolni tudott, de nem hallgattak rá.)
• A kiegyezést ésszerű kompromisszunként helyes értékelni. Magyarország nem lett teljesen független, de kiharcolta mindazzt, amit az adott helyzetben ki lehetett. Hazánk egy 50 éves fejlődést hozó korszakot, a dualizmust kezdhette meg.

14.: Mutassa be milyen alapvető nagyhatalmi ellentétek húzódtak meg az első világháború kirobbanása mögött! Ismertesse vázlatosan a háború menetét! (2,3 oldal)

• Nagyhatalmi ellentétek a századforduló időszakában
• Frontok, főbb csaták
• A háború jellege, új fegyverek
• Hátország

I. Nagyhatalmi ellentétek a századfordulón:

Az 1800-as évek végére Európa és a világ fejlett államai három fő konfliktus mentén oszlottak két táborra és alakítottak ki két szembenálló katonai szövetséget (az antant –ot 1904-ben és a Hármasszövetséget 1882-ben). A három konfliktus: a világ újrafelosztása a Balkán kérdése és a rivalizálás volt.

Az első konfliktus a világ újrafelosztásának problémája volt. A hosszú évszázadok óta gyarmatosítással foglalkozó nagyhatalmak, mint Anglia, Franciaország és Oroszország, a századfordulóra megszerezték a Föld értékes területének a javarészét. Anglia birtokolta Indiát, Ausztráliát, Kanadát és Afrika keleti részeit (Kairótól egészen a Fokföldig), Franciaországé volt Észak Afrika többsége és Indokína, Oroszország pedig megszerezte a hatalmas Szibériát. Az új, feltörekvő nagyhatalmak, mint Németország, Olaszország és a Monarchia már csak a kevésbé fontos régiókat tudták birtokba venni. Az utóbbi államok tehát követelni kezdték a világ újrafelosztást, és az értékes gyarmatok megszerzésére törekedtek.

A második fő konfliktus a Balkán kérdése volt. A Balkán évszázadok óta volt a törököké, ám ennek 1878-ra vége szakadt, amikor a szerbek orosz segítséggel kiűzték az oszmánokat. Ekkor a nyugati hatalmak közbeléptek és a Berlini Kongresszuson kiutasították az oroszokat, illetve a Monarchiának ítélték a szerbek lakta Boszniát. Ezzel Oroszország és Szerbia a németek és a Monarchia ellensége lett.

A harmadik konfliktust a rivalizálás jelentette. Ide tartozott az angol – német flottaépítési versengés és a francia – német ellentét Elzász-Lotaringia kérdésében. Ez a terület a századfordulón Németországhoz tartozott, ám a franciák a visszavételére törekedtek. A két ország közt feszültség alakult ki a határviták miatt.

II. Az első világháború kirobbanása, frontjai és csatái:

Egy boszniai hadgyakorlaton egy szerb nacionalista diák (Gavrilo Princip) 1914 június 28 –án lelőtte a Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot. Az osztrák ultimátumot követően megtörtént a hadüzenetváltás, és a szövetségi szerződések okán minden szembenálló hadat üzent a másiknak. Az első világháború végül, 1914 július 28-án tört ki, a Szerbia elleni hadüzenet napján.

A háborúban 5 front alakult ki: Az első volt a nyugati front, Franciaország és Németország közt (Észak-Franciaország területén), a második a keleti front, Oroszország és Németország (illetve Oroszország és a Monarchia közt), a harmadik az itáliai front az olaszok és osztrákok közt, a negyedik balkáni front, a Monarchia illetve Szerbia közt és végül az ötödik front Mezopotámiában a törökök és Anglia között.

Fontosak voltak a különleges helyzetű országok: Ide tartozott Olaszország, Románia, Bulgária, Törökország és az USA. Ami Olaszországot és Romániát illeti: kezdetben mindketten a Hármasszövetséghez tartoztak, ám a harcok elején átálltak az antant oldalára. Olaszország azért mert neki ígérték Tirolt, Románia pedig azért, mert Erdélyre kapott ígéretet. Bulgária és Törökország a háború kirobbanását követően csatlakoztak a Hármasszövetséghez, az USA pedig 1917-ben a háború végén lépett be a harcokba az antant oldalán.

A főbb csaták: Az első két évben, 1914 és 1916 közt Németország illetve szövetségese a Monarchia alkották a támadó és kezdeményező tábort, amikor villámháborúval próbálták gyorsan legyőzni Franciaországot illetve Szerbiát. Ám ez nem sikerült és állóháborúba bonyolódtak. A Monarchia ugyan végül legyőzte Szerbiát ám később Olaszországgal és az oroszokkal szintén állóháborúra kényszerült. Nyugaton Somme és Verdun mellett zajlottak több hónapos nagy csaták, döntetlen kimenetellel, keleten pedig Premysl váránál voltak nagy harcok. Bár az 1915-ös gorlicei áttörés nagy eredményeket hozott a Monarchia számára az oroszok 1916-os nagy ellentámadása, a Bruszilov-offenzíva visszaverte a Hármasszövetség csapatait. Az itáliai fronton az Isonzó folyó mentén vívtak nagy harcokat az olasz és osztrák-magyar katonák.

Fordulat éve: 1917-re Oroszország kimerült, majd egy forradalmat és egy bolsevik hatalomátvételt követően kilépett a háborúból. Az 1918-as Berszt-Litovszki békét követően Lenin és vörös hadserege Szovjet-Oroszország belső polgárháborújával volt elfoglalva. Oroszország kilépésével meggyengült az antant, ám közben hadba lépett az USA. Amerika belépésére 1917-ben került sor, miután a németek több amerikai kereskedelmi hajót is elsüllyesztettek.

A balkáni front áthelyeződése: A Balkánon a Monarchia csak 1915-re tudta legyőzni Szerbiát, de közben a nyugati hatalmak a törökországi szorosoknál Gallipolinál indítottak támadást. Itt súlyok harcok után 1915 őszére központi hatalmak győztek. Az antant erőit 1915 végén a görögországi Thesszalonkibe vitték, ahol újabb balkáni frontot nyitottak.

III. A háború jellege és az új fegyverek

Az első világháborúban az ipari forradalom találmányai, fegyverei sorra bevetésre kerültek. Így például a történelemben először kerültek harci alkalmazásba: repülőgépek, tankok, tengeralattjárók, géppuskák, vegyi-fegyverek (mustárgáz), és hírközlési berendezések. A háború szinte minden fronton lövészárok-harcokat és állóháborút jelentett. Vagyis a katonák lövészárkaikból az ellenség lövészárkaiba próbáltak átfutni, ám közben drótakadályokon és géppuskatűzön kellett átfutniuk. A pusztítás mindig óriási volt és a felek rendszerint nem bírtak egymással. A háborúban 15 millió ember halt meg (fele civilként)

A háború nagy tábornokai: Németeknél: Paul Hindenburg és Erich Luddendorf, a franciáknál: Ferdinánd Foch, Louis d'Espérey, az oroszoknál: Alekszej Bruszilov, a Monarchia vezérkari főnöke: Franz Hötzendorf

IV. A hátországok szerepe és a háború vége:

A hátországoknak kellett biztosítaniuk a seregek ellátását, fegyvereit, élelmezését, miközben a lakosság önmagát is el kellett, hogy tartsa. A gyengébb gazdaságú államok, mint Oroszország és a Monarchia 2 év után nem bírták ezt a megterhelést és a nyomor általános lett. A háború iránti elszántságot a propagandának kellett biztosítania, mely a lakosságot tüzelte harcra újságcikkek, röplapok formájában és az ellenségről terjesztett többnyire kitalált rémtörténeteket.

A háború vége: Amerika belépésével a nyugati fronton többségbe kerültek az antant csapatok és 1918 nyarán sorozatos győzelmeket arattak. A Balkánon d’Espérey tábornok antant csapatai – a bolgár és török kilépést követően - egész Magyarország határáig törtek előre, az Isonzónál pedig 1918 októberében omlott össze a Monarchia serege.

Fegyverszünetek: A Compiegnei fegyverszünet 1918 november 11-én történt, amikor Németország vezetői egy vasúti kocsiban aláírták a megadást. Padovai fegyverszünet: a Monarchia tette le a fegyvert 1918 november 3-án.

15.:  Ismertesse a Horthy-rendszer kiépülését és konszolidációját Magyarországon! (2,3 oldal)

• Az ellenforradalom győzelme
• A törvényes hatalom kiépítése, a király nélküli királyság
• A trianoni békeszerződés
• A gazdasági viszonyok és belpolitikai konszolidáció a 20-as években

I. Az ellenforradalom győzelme:

Az első világháború hazánkban egy forradalommal ért véget, Károlyi Mihály gróf vezetésével. Az 1918 október 31-én kibontakozó úgynevezett őszirózsás forradalom  5 fontos cél mentén indult: azonnali kilépés a háborúból, elszakadás a Monarchiától, általános választójog bevezetése, földosztás és a polgári szabadságjogok biztosítása. Mivel a Tisza István fémjelezte konzervatív vezetés ezeket nem kívánta biztosítani, a nép saját kezébe vette az irányítást. Az emberek kiharcolták a Károlyi vezette új, polgári állam létrejöttét és az első köztársaság kikiáltását. Ám az új rendszer alig 4 hónap után, 1919 márciusában megbukott, mert bár a kitűzött 5 célból 4 megvalósult, a földosztás elmaradt, a nyomor pedig nem mérséklődött és a környező országok hadseregei - az antant tétlensége mellett - jelentős magyar területekre nyomultak be. A Vix-jegyzék elfogadhatatlansága miatt Károlyi lemondott, ám a hatalom akarata ellenére a kommunisták kezébe került.

1919 március 21-én megkezdődött a Tanácsköztársaság 4,5 hónapig tartó kommunista diktatúrája, Kun Béla vezetésével. Ez volt hazánkban a vörös terror időszaka, melyet erőszakos államosítások, egypárt rendszer és teljes elnyomás jellemzett. Bár a néphadsereg átmenetileg sikereket aratott bizonyos frontokon, például az északi hadjáratban, a nyomor továbbra is általános volt. Ráadásul a földosztás továbbra sem valósult meg. Végül a francia elnök Georges Clemenceau (Klemanszó) kijátszotta Kun Bélát, és elérte, hogy a román hadsereg 1919 augusztus elsején leverje a magyar tanácsköztársaságot. 

Ekkoriban, 1919 nyarán kezdődött az ellenforradalom időszaka Magyarországon. Miközben az ország keleti részein és Budapesten a román megszállás érvényesült, a fővárosban illegitim kormányok voltak hatalmon, a Dunántúlon pedig Horthy Miklós korábbi tengernagy rendezett be saját fővezérséget. Horthy nemzeti hadserege élén mindenkitől független hatalmat gyakorolt. Közben az antant Magyarországra küldte diplomatáját George Clerket, hogy találjon itt valakit, aki rendet tesz az országban és legitim parlamentet létrehozva kiküldi majd követeit a trianoni béke aláírására. Az angol diplomata végül Horthyval kötött alkut: a tengernagy hatalomra kerülhetett és a románokat is kiküldték az országból, de ennek fejében Horthynak is meg kellett ígérnie, hogy törvényes magyar kormány és parlament létrehozása után elküldi követeit Páriszba a béke aláírására. 

II. A törvényes hatalom kiépítése és a király nélküli királyság:

Horthy Miklóst 1920 március elsején Magyarország kormányzójává választotta a frissen létrejött parlament. Államformánkat illetően a köztársaságot elvetette az országgyűlés, mivel ezt az államformát az egész ország a két sikertelen baloldali forradalomhoz kötötte. Királyság lett tehát országunk, de miután a leendő uralkodó személyében nem volt egyezség, így király nélküli királyságként működött az ország. Horthy viszont kibővített jogköreivel királyhoz hasonló befolyást kapott. A Horthy-korszak 1920 -tól egészen 1944 októberéig tartott és 24 éve alatt 12 kormány váltotta egymást.

III. A trianoni diktátum: 

A párizsi békekonferencia 1920 január 15 és 1920 június 4 közt foglalkozott Magyarországgal. A magyar küldöttség három legfontosabb tagja: Apponyi Albert, Teleki Pál és Bethlen István voltak. A küldöttek mindent elkövettek azért, hogy meggyőzzék a Clemenceau vezette konferenciát arról, hogy ne vegyék el hazánk területének kétharmadát. Érveléseik két szempontot emeltek ki: egyrészt azt, hogy hazánk egy nagyobb birodalom részeként nem volt önálló döntéshozói pozícióban a világháború alatt, így nem lehet szigorúan súlytani mindazon politikáért, amit Ausztria képviselt. Másik érvük pedig Teleki gróf vörös térképével lett szemléltetve, melyen bemutatták, hogy a békeszerződés milyen sok magyar lakta területet csatolna el hazánktól. Érveik azonban süket fülekre találtak. A békekonferencia ragaszkodott az új határokhoz. Az Apponyi vezete küldöttség így lemondott és a békediktátumot végül 1920 június 4-én két jelentéktelen magyar diplomata írta alá. Az aláírás gyásznap lett és 2010 óta a nemzeti összetartozás napja is.

A békediktátum a 282 ezer négyzetkilométeres hajdani Magyarországból alig 93 ezer négyszetkilométert hagyott meg, lakossága 18 millióról 7,5 millióra csökkent. Összesen 3,2 millió magyar került határainkon kívülre és hazánk fontos bányavidékekkel és természeti kincsekkel lett szegényebb. A Felvidék Csehszlovákiához, Erdély Romániához, a Délvidék a Szerb-horvát-szlovén királysághoz, Burgenland Ausztriához került. Magyarország kormányai évtizedeken keresztül próbálták elérni a békediktátum revízióját (azaz érvénytelenítését).

IV. Az 1920-as évek Magyarországa:

Hazánkban 1920 és 1931 közt a Teleki és Bethlen kormányok alakították a bel-, és külpolitikát. Teleki Pál első kormánya alig 9 hónap alatt megkezdte a konszolidációt. Ennek főbb elemei: földosztás elrendelése (Nagyatádi Szabó István kisgazda politikus tervei alapján 0,4 millió magyar parasztnak), a kommunista párt betiltása (a Rend Törvényben) a tisztikülönítmények feloszlatása, a Vitézi Rend létrehozása és végül a zsidók továbbtanulását korlátozó Numerus Clausus törvény beiktatása.

Bethlen István korszaka (1921-1931): Hazánk történelmében ezt az időszakot konszolidációnak nevezzük, mert a forradalmak és ellenforradalom harcokkal és felfordulásokkal teli korszakát a rend, a nyugalom és a fejlődés időszaka váltotta fel. A Bethleni konszolidáció elemei a következők voltak:

1. Bethlen-Peyer paktum. Ebben a kormányfő egyezséget kötött a Peyer Károly vezett szociáldemokratákkal. Lényege: a kormányzat hagyja szabadon működni az SZDP -t, ám azok nem ösztönözhetik sztrájkokra a munkásokat.
2. Új, erősebb kormánypárt létrehozása. Ez volt az Egységes Párt, melyet saját pártjából és a Kisgazdapártból alakított ki Bethlen. Az új kormánypárt elsősorban a Horthy-rendszer támaszaiból állt.
3. Új választási rendszer teremtése, melyben szűkítették a választásra jogosultak körét és bevezették a nyílt szavazást. Ezzel elérték, hogy a baloldali eszmékre fogékony szegények kiszoruljanak a választásokból.
4. Visszaállították az 1918 előtti kétkamarás parlamentet, ám a felsőházba a Horthy-rendszer legfőbb hívei kerülhettek csak: főméltóságok, egyházi vezetők és Horthy kinevezettjei.
5. Pénzügyek helyrehozása: Népszövetségi kölcsön felvétele, Magyar Nemzeti Bank létrehozása és új pénznem a pengő bevezetése 1927-ben (a korona helyett).  
6. Az ország kivezetése a nemzetközi elszigeteltségből: Magyarország az első világháborúból vesztes félként került ki, nemzetközileg elszigetelődött. Ám Bethlenék elérték, hogy 1922-ben felvegyék hazánkat a Népszövetségbe és 1927-ben megszülessen az olasz-magyar örök barátsági szerződés.  

16.: Ismertesse a nemzetiszocializmus megjelenésének történetét és Adolf Hitler hatalomra jutását, az alábbi szempontok szerint (2,2 oldal)

• Németország viszonyai a két világháború között
• A nemzetiszocialista párt céljai és elvei
• Adolf Hitler hatalomra jutása
• A Hitler vezette totális állam jellemzői

I. Németország a két világháború között, kilépés az elszigeteltségből:

1. Németország Gustav Stresemann külügyminiszter ravasz politikája révén 1923 és 1929 közt kilépett a nemzetközi elszigeteltségből. Ehhez hozzájárult a francia Aristide Briand megengedő politikája is.
2. Megszületett a Rapallo szerződés 1922-ben keleten, a Szovjetunióval. Ebben a németek és oroszok békés kereskedelmi kapcsolatot hoztak létre. Lemondtak egymás felé a háborús kártalanításról.
3. Megszületett a Locarno szerződés 1925-ben, nyugaton, a franciákkal, angolokkla, olaszokkal. Ebben kiutasították a Ruhr vidéket megszálló franciákat, majd demilitarizált övezetté nyilvánították a Ruhr-vidéket.
4. A Dawes terv 1924-ben 800 millió márka kölcsönt adott Németország talpraállásához.
5. Németországot 1926-ban felvették a Népszövetségbe.
6. A német háborús jóvátételt 1932-ben a világválságra hivatkozva szinte elengedték a németeknek a Lausennei Konferencián.
7. Németország az első világháború végén, 1918 novemberében császárság helyett köztársasággá változott. Weimar városában a német nemzetgyűlés új alkotmányt dolgozott ki. Erről elnevezve Németország új neve: Weimári Köztársaság lett.
8. A németek többsége úgy gondolta, hogy nem győzték le a német hadsereget az első világháborúban, csak a hátországi szocialisták és zsidók hátbatámadták az országot.
9. Németországot kommunista és szélsőjobbos forradalmak súlytották. Három kommunista felkelés: Spartacus-felkelés (1919), Bajor Tanácsköztársaság (1919), Ruhr-vidéki munkásfelkelés (1920). A szélsőjobb felkelései: Kapp-puccs (1920), Adolf Hitler vezette söpuccs Münchenben (1923)
10. Németország Stresemannak hála, 1925 után stabilizálódott. Az új köztársasági elnök Friedrich Ebert után Paul von Hindenburg lett, az első világháború hős tábornoka.

A Weimári demokrácia válsága:

• Németország gazdasága Stresemann munkássága nyomán 1923 és 1929 közt felívelt. Ám ezután a világválságban újra visszaesett az életszínvonal. Újra nagy lett a munkanélküiség. Az elégedetlen tömegek az Adolf Hitler vezette náci párt felé fordultak. 
• A nácik 1932 július 31-én nagy győzelmet arattak a választásokon. 14 millióan szavaztak rájuk, a szavazásra jogosultak 37% -a! 
• Ugyanakkor a nácik győzelme nem volt átütő. A parlamentben (reichstag) nem alkottak teljes többséget. Így Hindenburg nem volt hajlandó kancellárrá kinevezni Hitlert. Előbb Franz von Papen, majd Kurt von Scleicher lett a kancellár. Ám a parlament működésképtelen lett.

II. A nemzetiszocialista párt céljai és elvei:

• Hitler a német középrétegeknek, kisiparosoknak, kiskereskedőknek, kispolgároknak felemelkedést és hatalmat ígért
• A gazdagoknak - gyárosoknak a kommunisták visszaszorítását ígérte. Emiatt ezek hajlandóak voltak pénzelni is Hitler pártját.
• A szegényeknek egy közösséghez tartozást és a felsőbbrendűség érzését kínálta. Azt mondta nekik: a németek felsőbbrendűek, megeteremtette a fajelméletet. A fajelmélet azt hirdette, hogy az ember több fajra tagolódik, mely fajok nem egyenértékűek: a németek és rokon népeik (pl. skandinávok, angolok) felsőbbrendűek, a szlávok viszont például szolga népek, a zsidók, cigányok pedig kártékonyak (kiirtandóak).
• Hitler felmentette népét az önvád és lelkiismeret alól, hoszen világosan megmondta, hogy kik azok, akik miatt Németország nem tud felemelkedni és akik miatt elvesztették az első világháborút. Ezek szerinte a zsidók, a kommunisták és nyugati hatalmak. 
• Hitler tehetséges szónokként fanatizálni tudta hallgatóságát. Ebben segítették a jól kitalált külsőségek is, az egyenruhás SA (Sturmabteilung - rohamosztag) mely erősnek mutatta mozgalmát és pártját.

III. Adolf Hitler hatalomra jutása:

Hitler 1921-re lett a Német Nemzetiszocialista Párt elnöke, majd München környékén nagy népszerűséget szerzett. Első hatalomszerzési kísérlete az 1923-as müncheni sörpuccs még elbukott (és ezért börtönbe is került egy évre.) Kiszabadulva azonban Hitler országosan is megerősítette a náci pártot. Kialakult a párt szimbólumrendszere: a horogkereszt, a karlendítéses "Heil Hitler" köszönés a fajelmélet és a III. Birodalom létrehozásának vágya. A nácik 1932 nyarán választásokat nyertek, (bár abszolút többséget nem szereztek) majd 1933 január 30-án Paul von Hindenburg köztársasági elnök kancellárrá nevezte ki Adolf Hitlert. Bár a nácik az 1932 novemberében megtartott választásokon sem tudtak teljes többséget szerezni a parlamentben, a kommunisták megerősödése rábírta Hindenburgot hogy mégis kinevezze Hitlert.

IV. A Hitler vezette totális állam jellemzői:

1.  Hitler hatalomra jutása után betiltotta a pártokat, CSAK a náci párt működhetett.
2. A parlament elvesztette jelentőségét, helyette a kormány hozta meg a döntéseket (ami viszont Hitler kezében volt). Ezt mondta ki a felhatalmazási törvény 1933 március 23-án.
3. Teljhatalmat kaptak az állami erőszakszervezetek, mert Hitler a Reichstag felgyújtása ürügyén (1933 február 27) szükségállapotot hirdetett. Két fontos erőszakszervezet: GESTAPO (Geheime Staatspolizei) = titkos államrendőrség. Élén Hitler jobbkeze: Hermann Göring állt. SS (SchutzStaffel) = Védőosztag. Élén: Heinrich Himmler állt. Egyik része a Waffen-SS a hadsereggel működött együtt, viszont másik része az Allgemeine-SS a koncentrációs táborokat őrizte. A táborokba Hitler ellenségeit és később a zsidókat zárták. Az első koncentrációs tábor Dachauban kezdett működni 1933 márciusától.
4. Polgári szabadságjogokat korlátozták. Például a sajtó alárendelése a Joseph Goebbels által vezetett propaganda minisztériumnak, mely ügyelt arra, hogy a nácikat dicsérő, Hitlert méltató cikkek jelenjenek meg Németországban.
5. Hitler összevonta a Hindenburg 1934-es halála után megüresedett köztársasági elnöki tisztséget és a kancellárit. Így az ország führere lett. Megjelent a III. Birodalom megnevezés is: az első német birodalom a Német-Római Császárság volt 962-1806 közt, a második német birodalom az 1871-1914 közti Német Császárság volt és a harmadik a hitleri Németország lett.
6. Teljes egyeduralom kiépítése: Hitler még pártján belül is eltüntette a riválisaivá váló, Ernst Röhm vezette SA -t. A hosszú kések éjszakáján (1934 nyara) megölette az SA vezetőit.
7. Németország a háború kirobbanásakor már egy elfajzott totális állam képét mutatta, ahol 1933-tól könyvégetések zajlottak, a nürnbergi pártnapokon százezrek éltették a Führerüket és a fiatalokat a Hitlerjugend tanította az árja német értékrendre.
8. Hitler államának legkegyetlenebb rendelkezései az 1935-ös nürnbergi zsidótörvények voltak, melyek megvonták a zsidó lakosoktól az állampolgári jogokat és másodrendű lakosokká változtatták őket.
9. Adolf Hitler 1935 -től a faj- és élettérelmélet szerint, - mely a felsőbbrendű németeknek nagyobb  területek birtoklását követeli - megindította a terjeszkedés politikáját. Németország tudatosan megszegve a versaillesi békét, elrendelte az általános hadkötelezettséget, a Rajna-vidék megszállását, majd Ausztria és Csehország bekebelezésének előkészítését.

17.: Ismertesse Magyarország részvételét a II. világháborúban 1939 és 1945 között az alábbi szempontok alapján! (2,8 oldal)

• A magyar külpolitika az 1930-as években
• A magyar hadba lépés és a Szovjetunió elleni háború
• Törekvés az előzetes fegyverszünetre
• A német megszállás, a kiugrási kísérlet és a nyilas uralom

I. A magyar külpolitika az 1930-as években:

• A Horthy-korszak Magyarországa számára a legfontosabb külpolitikai célkitűzés (különösen a 1930-as években) a revízió volt. Ez azt jelentette, hogy Gömbös Gyula 1932 -ben kezdődő miniszterelnöki korszakától kezdődően, az egymást követő három kormány, vagyis Darányi Kálmám, Imrédy Béla és Teelki Pál kormánya egyaránt az 1920-as trianoni diktátum semmissé tételén és a hajdani nagy Magyarország visszaállításán fáradozott.
• Mivel a magyar revíziós terveket egyetlen európai nagyhatalom támogatta csupán, mégpedig a hitleri Németország, igy hazánk a 30-as években fokozatosan elköteleződött a németek oldalán. Miközben az első és második Bécsi döntés 1938-1939 -ben visszaadta Magyarországnak a Felvidék és Erdély egy részét (illetve Kárpátalját), mi csatlakoztunk az Antikomintern Paktumhoz, kiléptünk a Népszövetségből, bevezettük a zsidótörvényeket (1938-1939) és végül 1940 -ben beléptünk a fasiszta hatalmak Háromhatalmi Egyezményébe is.

II. A magyar hadbalépés és a Szovjetunió elleni háború

Teleki 1941 márciusában óriási válságba került, ugyanis Hitler, mint szövetségese felszólította Magyarországot a Jugoszlávia elleni harcban való részvételre, ugyanakkor Teleki 3 hónappal korábban örökbarátsági szerződést írt alá velük. Végül Teleki az öngyilkosságba menekült: 1941 április 3-án főbe lőtte magát.

Megalakult a Bárdossy László vezette új kormány (1941 április - 1942 március) mely elrendelte Jugoszlávia megtámadását (a németekkel szövetségben). A magyar csapatok a Bácska-Bánát háromszöget foglalták el, és a 12 ezer négyzetkilométeres területet hazánkhoz csatolták. (Újvidéki vérengzés: 1942 elején zajlott, amikor nyilas tisztek parancsára több ezer, zsidónak vagy partizánnak tartott újvidéki szerbet öltek meg.)

Magyar hadbalépés

Amikor Németország a Barbarosa-terv keretében 1941 június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, román és szlovák csapatok is segítették a németeket. Viszont Magyarország ekkor még nem küldött katonákat a támadáshoz. Ezt már a akkor is vita kísérte, mert sok magyar képviselő szerint kellett volna csapatokat küldenünk, hogy ne kerüljünk hátrányba a románokkal-szlovákokkal szemben.

Végül 1941 június 27-én Magyarország belépet a második világháborúba, és hadat üzent a Szovjetuniónak! Oka: előtte való nap ismeretlen jelzésű gépek (de gyaníthatóan szovjet repülők) bombázták Kassa városát. Az eset csak ürügy volt arra, hogy ahadt üzenjünk és bizonyítsuk Hitlernek: mi is vagyunk annyira jó szövetségesei mint a románok!

A magyar hadsereg harca a keleti fronton

A magyar kormány 1941 júliusában 45 ezer katonát indított a Szovjetunió ellen (Kárpát-csoport) és a Dnyeszter folyóig tört előre, majd megszálló feladatokat látott el. A német csapatok jórészt elfoglalták a Szovjetunió keleti részeit, ám egy idő után Hitler ráébredt arra, hogy nem fog tudni az egész hosszú orosz fronton egyszerre támadni. Kiválasztotta tehát a déli frontszakaszt és a "Kék hadművelet" keretében csak ott akart támadást indítani. Ennek célja a Kaukázus és Sztálingrád elfoglalása lett.

• A 200 ezer fős 2. magyar hadsereg a Don folyó partján, Voronyezs városától délre kellett hogy biztosítsa a folyót, 200 km hosszan.
• A magyar csapatoknak kevés páncéltörő fegyvere, géppuskája illetve páncélosa volt és létszámához képest túl hosszú frontszakaszt kellett tartania. Emellett nyári felszereléssel védekezett. Parancsnok: Jány Gusztáv
• A szovjet haderő 1942 novemberében bekerítette Sztálingrádnál a németeket, majd ellentámadást indított és ennek során rázúdult a Don menti német-olasz-magyar állásokra. A 2. magyar hadsereg 1943 január 12-én összeomlott és jórészt megsemmisült. 120 ezer magyar katona esett el, vagy került fogságba.

III. Törekvés az előzetes fegyverszünetre, Kállay hintapolitikája

Horthy Miklós kormányzónak a németek győzelmébe vetett hite, 1942 márciusára megrendült. Ennek fő oka volt, hogy a Wehrmacht Moszkva alatt veresége szenvedett. Levéltotta a németpárti Bárdossy László és helyette miniszterelnökké tette a nyugathoz közeledni akaró Kállay Miklóst. Az új kormányfő pedig az El-Alameini, sztálingrádi vereségek után és doni kudarcot követően elhatározta, hogy kilépteti hazánkat a háborúból.

• A cél érdekében a Kállay-kormány hintapolitikába kezdett: vagyis a lakosság, a nyilvánosság és a németek előtt továbbra is Hitler várható győzelmét várta, ám titokban a semleges országokban (Svájc, Törökország, Svédország) követeoi útján tárgyalni kezdett az angolokkla és amerikaiakkal.
• A tárgyalások azonban 1944 elejéán elakadtak, miután az 1943 novemberben megtartott Teheráni Konferencia kimondta, hogy Kelet-Európából a szovjet hadsereg fogja kiűzni a németeket. Így Kállayéknak a továbbiakban az oroszokkal kellett volna tárgyalnia.
• Hitler közben tudomást szerzett arról, hogy Kállayék titokkban tárgyalnak a szövetségesekkel így 1944 március 19-én a német hadsereg megszállta Magyarországot.

IV. A német megszállás és a kiugrási kísérlet

• A megszállás a Margarethe terv alapján történt, váratlanul.
• Közvetlen előtte Németországba hívták Horthyt, majd kész tények elé állították. Végül a magyar kormányzó elfogadta, hogy Magyarország barátként fogadja a német megszálló csapatokat.
• Horthy a helyén maradt, de a nácik új kormányt neveztek ki: Sztójay Döme korábbi berlini követ vezetésével és Magyarország kapott egy teljhatalmú német vezetőt is, Edmund Veesenmayer személyében.
• A német megszállás első fél évében (1944 március - szeptember) a nácik betiltották a baloldali pártokat, újságokat, még több magyar katonát küldtek a frontra és megkezdték nyersanyagaink Németországba szállítását.
• Magyar holokauszt: Adolf Eichmann Gestapo tiszt vezetésével megkezdődött a magyar zsidóság üldözése. Elős lépésben a zsidókat Dávid-csillag viselésére kötelezték, majd elrendelték minden városban a gettókba gyűjtésüket, végül harmadik lépésben 440 ezer magyar zsidót szállítottak vasúton, másfél hónap alatt 1944 május-június során Auschwitzba. Később, 1944 júliusában a magyar holokauszt második fejezete kezdődött, a budapesti zsidók elszállítása  a haláltáborokba. Ezt azonban már Horthy megakadályozta. A magyar holokauszt 3. fejezete, a nyilas uralomra esett.

Horthy kiugrási kísérlete

• Horthy bizalma először a németek Moszkva alatti veresége után ingott meg Hitlerben. Ekkor nevezte ki a kormányra a nyugat-barát Kállay.
• Majd a normandiai partraszállás és Románia átállása (kiugrása) után eldöntötte: országával együtt kiugrik ő is a háborúból. Küldötteket menesztett Sztálinhoz tárgyalni, majd 1944 október 15-én bejelentette a rádióban is Magyarország kiugrását.
• A magyar hadsereg nyilas tisztjei azonban meggátolták a katonaság átállását.
• A németek lemondásra kényszerítették Horthyt és a Szálasi Ferencnek illetve a nyilasoknak adták a hatalmat. Új hivatali beosztás: nemzetvezető (a miniszterelnöki és köztársasági elnöki pozíciók összevonása)

A nyilas uralom

A szovjet front 1944 szeptembere és 1945 márciusa közt haladt át az országon. Ebben a fél évben jórészt a nmyilasok kezében volt az ország nyugati fele. Nyilas rendelkezések:

• Teljes mozgósítás 14-60 év közt.
• Zsidó halálmenetek és Dunába lövések.
• Bajcsy-Zsilinszky Endre és más ellenállók kivégzése
• Budapest védése 51 napon keresztül: 1944 karácsonya és 1945 február 13 közt
• Utolsó nagy ellentámadás: Tavaszi ébredés német hadművelet Székesfehérvárnál. Német kudarc
• A németek elhagyják az országot: 1945 április 13.

18.: Mutassa be a II. világháború utáni Magyarország történetét 1945 és 1956 között az alábbi szempontok alapján! (2,1 oldal)

• A szovjet megszállás utáni Magyarország
• A kommunista hatalomátvétel
• Az elnyomás eszközei
• A Rákosi-korszak

I. A szovjet megszállás utáni Magyarország

1. Malenkij robot => Jelentése: „kis munka”, ami azt jelentette, hogy 130 ezer embert hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunióba.
2. Szovjet katonai megszállás kezdődött. Az ország valódi ura a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) nevében: Vorosilov tábornok lett. A Párizsi Béke értelmében 300 millió dollárt kellett fizetnünk + alá kellett vetnünk magunkat a lakosságcserének Csehszlovákiával (70-70 ezer fő)
3. Új vezetés: Megalakult az első háború utáni ideiglenes parlament és kormány: 1944 decemberében. A Dálnoki Miklós Béla tábornok vezette kormánynak 5 párt adta tagjait: Kommunisták, Kisgazdák, Szociáldemokraták, Polgári Demokraták, Parasztpárt.
4. Az új vezetés első teendői közé tartozott: 1.) népbíróságok alakítása, a háborús bűnösök elítéltetéséért, 2.) földosztás elrendelése, 642 ezer paraszt-család kapott egyenként 5 holdat 3.) Választások kiírása: 1945 novemberében a Kisgazda Párt nyerte a választásokat (57%), és Tildy Zoltán alakított kormányt.
5. Kommunista előretörés: A választások után a 17% -ot kapott kommunisták, szovjet nyomásra megkapták a legfontosabb minisztériumokat, így övék lett a belügyminisztérium a rendőrséggel együtt és a gazdasági főminisztérium (Gazdasági Főtanács).
6. Magyarország új államformája 1946 február 1-től a királyság helyett a köztársaság lett. Második Magyar Köztársaság időszaka: 1946-1949.
7. Államosítások kezdődtek: Kezdetben, 1946 nyarán a bányák, ipari nagyüzemek kerültek állami kézbe, majd 1946-1949 közt a boltok, bankok és a földek is. A földtulajdonosoknak termelőszövetkezeteket kellett alakítaniuk, be kellett adniuk a közösbe földjeiket. Ez volt a kollektivizálás, mely eltartott az 50-es évekig.

II. A kommunista hatalomátvétel

Szalámi Politika: Lényege, hogy a kommunisták különböző trükkökkel felszeleteljék a rivális Kisgazda Pártot, mint egy szalámit! Rákos Mátyás, a kommunista párt legfőbb vezetője a szovjetek támogatásával, rengeteg kisgazda képviselőt mondatott le, az 1946 évi VII.törvényre hivatkozva. A demokratikus államrend megdöntésére irányuló összeesküvés volt a vád ellenük. A Kisgazda Párt vezérét, Kovács Bélát is letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták 1947 február 25-én. (Ez a nap, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja.) 

Választási csalás: 1947 augusztus 31-én a kommunisták elcsalták a választásokat. A kommunista szavazók mozgó urnák révén több helyen is szavazhattak. Legalább 100 ezer szavazatot szerzett is a Kommunista Párt. Ez volt a hírhedt „kékcédulás választás”.

A szociáldemokrata pártot beolvasztották a Kommunista Pártba (1948). Új párt neve: Magyar Dolgozók Pártja lett. Elnöke: Rákosi Mátyás.

Az összes pártot belekényszerítették a kommunisták vezette Magyar Függetlenségi Népfrontba. Ezzel létrejött az egypárt-rendszer.

Létrejött Magyarország új, sztálinista alkotmánya: 1949 augusztus 20-án. Ezzel véget ér a második magyar köztársaság kora, mely 1946 február 1 és 1949 augusztus 20 közt állt fenn. (Napjaink a harmadik magyar köztársaság időszaka.)

III. Az elnyomás eszközei:

• Az elnyomás legfőbb eszköze a megfélemlítés volt.
• Már 1946-ban megalakult az ÁVO (BM Államvédelmi Osztálya) majd 1948-ban az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) mely teljhatalommal felruházva tartóztathatta le a politikailag gyanúsakat. Voltak nyomozóik, fegyvereseik, és besúgóik is. (A besúgók 1962 után már a Belügyminisztérium III/3 –as ügyosztályának jelentettek.)
• Recsk mellett 1950-1953 közt egy munkatábor működött. Itt a 3 évben 1300-an raboskodtak.
• 1948 végén letartóztatták Mindszenti József esztergomi érseket
• Megtisztították a hadsereget a tábornok perekben
• A közigazgatásban dolgozók közül a megbízhatatlanokat "B" listákra írták össze, majd eltiltották őket a választásoktól és meggátolták előléptetésüket, végül fokozatosan eltávolították őket állásaikból is
• A Horthy-korszakban vagyonos, arisztokrata vagy szélsőjobboldali lakosokat 1949-1953 közt a Hortobágyra telepítették. Összesen 650 ezer ember került kitelepítésre.
• A rendszer leszámolt mindenkivel, aki kritizálta a kommunistákat: kivégezték többek közt Rajk Lászlót (korábbi minisztert) is, mert állítólag Tito kémje volt. A vád nem volt igaz, de Rákosi kivégeztette Rajkot (1949), hogy bizonyítsa Sztálinnak elkötelezettségét és hűségét.

IV. Rákosi-korszak

• Magyarországot 1949 és 1956 között Rákosi Mátyás és néhány bizalmasa (Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József) irányította. Minden az ő kezükben volt, a népnek kötelezően rajongania kellett Rákosiért. Személyi kultusza alakult ki, akárcsak a Szovjetunióban.
• Tervgazdálkodás szerint működött az ipar 1947-től. (Az első még 3 éves volt.) Később a pártvezetés 5 évente előre meghatározta, hogy az országnak miből, mennyit kell termelnie. A vezetés főleg a nehézipart és a fegyvergyártást támogatta, hogy hasznos szövetségese legyen a Szovjetuniónak. Mindezek miatt az 50-es évek közepére visszazuhant az életszínvonal.
• Kollektivizálták, azaz közös tulajdonba vették a földeket (1949-1953). Ha a módosabb gazdák ellenálltak földjeik, traktoraik elvételénél, akkor kulákoknak bélyegezték őket és eleinte kisebb majd egyre nagyobb büntetésekkel sújtották. 
• Végül Rákosi ellen országos elégedetlenség indul, így Hruscsov egy időre mellőzte és 1953-ban kinevezte Nagy Imrét miniszterelnöknek. Nagy Imre 1953 és 1955 közt emberbarát reformokat hajtott végre: visszafogta az ÁVH -t, leállította a kollektivizálást, és a nehézipar helyett az életszínvonal emelését támogatta. Végül a nemzetközi helyzet miatt mégis leváltották és visszatért Rákosi. Folytatódott az elnyomás egészen az 1956 nyaráig, amikor szovjetek végleg leváltották a magyar lakosság általános elégedetlensége és gyűlölete miatt.

19.:  Mutassa be a hidegháború fogalmát, kibontakozását a II. világháború utáni Európában és vegye számba a főbb hidegháborús konfliktusokat! (2,5 oldal)

• A hidegháború kezdete, az ellentétek elmélyülése
• A hidegháborúban szembenálló szövetségek kialakulása
• A legfontosabb hidegháborús konfliktusok
• A kis hidegháború és a korszak vége

I. A hidegháború kezdete:

A II. világháború során Európát felszabadító és a hitleri Németországot legyőző két nagyhatalom - a Szovjetunió és az USA - a jaltai és potsdami konferenciákon még csak kisebb vitákat folytattak egymással, ám a harcok után ellentéteik elmélyültek. Az első nagy konfilkus Németország kapcsán merült fel: 1945-46 -ban Németország 4 megszállási övezetre oszlott: szovjet zóna (Kelet Németország), amerikai zóna, angol zóna és francia zóna. Berlinben - mely szovjet területre esett - melyek közül a nyugati zónákat 1948 nyarán egyesítették és közös pénzt vezettek be. Tiltakozásul Sztálin lezáratta a Berlinbe vezető utakat. Végül 11 hónap után megszünt a blokád, de Németország kettészakadt 40 évre. Létrejött a nyugati hatalmakkal szövetséges Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) és a szovjetek uralta Német Demokratikus Köztársaság (NDK). Berlinben pedig a nyugati rész önálló állam lett. Ezzel lezárult a szovjet - amerikai békés együttműködés kora, kezdetét vette a hidegháború.

II. A hidegháborúban szemben álló szövetségek kialakulása

• Churchill 1946 március 5-én, az amerikai Fultonban kijelentette: Európát vasfüggöny választja ketté. Úgy vélte megromlott a viszony a nyugati hatalmak és a Szovjetunió közt, mert az oroszok saját rendszerüket (kommunizmus) más országokra akarják réeröltetni. 
• Ezzel kezdetét vette a hidegháború az USA vezette kapitalista és a Szovjetunió vezette szocialista országok közt. Kialakult a kétpólusú, bipoláris világrend.
• A hidegháború azt jelentette, hogy a két tömb valójában nem viselt egymással hadat, de minden téren versengett egymással és folyamatosan készült a háborúra. Jelentős fegyverkezési verseny zajlott a nagyhatalmak közt és 1949-ben illetve 1955 -ben kialakultak szövetségi rendszereik is: előbb a NATO (Észak-Atlanti Katonai Szerződés Szervezete), majd a Varsói Szerződés jött létre.
• A Truman doktrina és a Marshall-terv amerikai részről biztosította 1947-től, hogy a nyugati államokat az USA minden téren támogassa a kommunizmus elleni védekezésben. A másik oldalon a KGST (Költcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) fogta össze gazdaságilag a keleti államokat.

III. A legfontosabb hidegháborús konfliktusok

1. Koreai háború (1950-1953) => Ez a háború 1950 és 1953 közt zajlott a Koreai félszigeten. A kis ázsiai félsziget északi részéről ugyanis a szovjetek, déli részéről pedig az amerikaiak űzték el a japán hadsereget. Északon létrejött a kommunista Koreai Köztársaság, délen a kapitlista Kora. Végül az északiak 1950 nyarán lerohanták dél. A harcokba észak oldalán a szovjetek és kínaiak, dél oldalán az amerikaiak avatkoztak be. Végül 1953 narán tűzszünet jött létre, nagyjából azon a vonalon, ahol 1945-ben is volt a határ. Békekötés máig nem történt.
2. Szuezi válság (1956): Egyiptom elnöke Gamal Nasszer szovjet segítséggel államosította a Szuezi csatornát, mely a nyugati hatalmak számára kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal volt. Anglia, Franciaország és Izrael válaszul háborút indítottak Egyiptom ellen. Végül Hruscsov kijelentette: világháborút kezd, ha nem hagyják békén Egyiptomot. A válságnak része volt az 1956-os forradalom is: Hruscsov egyszerre követelte a nyugatiak távolmaradását Egyiptomtól és a forradalmi Magyarországtól.
3. Berlini fal (1961): LINK Berlin városa 1948 után 13 éven keresztül két zónára oszlott: egy nyugat barát zónára és egy oroszok megszállta övezetre. Ezek közt csak gyér elválasztó vonal létezett. Ám 1961-re tömegessé vált az átszökés az orosz övezetből nyugatra. Ezért 1961 augusztus 13-án Hruscsov elrendelte egy fal felépítését. A 28 éven keresztül, egészen 1989-ig fennálló 3,5 méter magas fal 160 km hosszan kanyargott a városban. (80 embert lőttek agyon a 28 év alatt, a fal átmászásakor.)
4. Kubai rakétaválság (1962): LINK Kuba szigetén 1959-ben Fidel Castro forradalma után egy szovjetbarát kommunista rezsim alakult ki. Három évvel később a szovjetek titokban rakétákat telepítettek Kubába, melyek fenyegették a nagyon közeli USA területét. Ám 1962 októberében egy amerikai kémrepülő felfedezte a szovjet rakétákat. John F. Kennedy elnök az amerikia flottával körbezáratta Kuba szigetét (blokád). A két szuperhatalom végül megállapodott: a szovjetek elviszik a rakétákat és cserébe az amerikaiak meg Törökországból vonják vissza rakéta támaszpontjaikat. A válság végén forródrót létesült a két szuperhatalom közt.
5. Vietnámi háború (1957-1975): LINK. Vietnám 1885 -re lett Franciaország gyarmata. Később, a II. világháborús Japán hódítás után néhán évre még visszatért a francia uralom, de 1954-re Vietnám kivívta önálóságát. Ekkor azonban ketté is szakadt:  Északon kommunista köztársaság jött létre, délen nyugatbarát, kapitalista állam. A két országrész 1955 ben háborút kezdett egymással, melyben 1960-tól az USA is beavatkozott a déliek oldalán. A harcok 1960 és 1973 közt Amerika fokozott részvételével zajlottak. Végül az USA feladta az otthoni tiltakozások miatt és 1973-ban, Nixon elnök parancsára az amerikai sereg kivonult Vietnámból. Később 1975-re Észak-Vietnám győzött Ho Si Minh vezetésével. 

IV. A kis hidegháború és a korszak vége:

1. Amerikai rakéta telepítések Nyugat-Európába => 1979-ben újra ellenséges lett a hidegháborús tömbök viszonya, amikor a NATO újabb rakétákat telepített Ny-Európába.
2. Afganisztáni háború (1979-1989) => A Szovjetunió 1979 végén megszállta a szomszédos Afganisztánt és 10 évig próbálta stabilizálni. Az USA viszont titokban a felkelőket támogatta fegyverekkel. Végül 1989-ben az oroszok feladták a hiábavaló harcot.
3. Az 1980-as moszkvai olimpiát a nyugat bojkottálta (az afganisztáni támadás miatt) válaszul az 1984-es Los-Angelesi olimpiát meg a keleti tömb bojkottálta.
4. Űrfegyverkezési verseny indult Ronald Reagan - Brezsnyev idején, 1981 -től. Az első ember az űrben 1961-ben szovjet volt (Jurij Gagarin) viszont az első Holdra lépő, amerikai lett, 1969-ben, Neil Armstrong. A legköltségesebb versengért szintén Amerika nyerte a 80-as évek végére.
5. A Szovjetunió vezetői a hidegháború alatt: Sztálin (1924-1953) Hruscsov (1953-1964), Brezsnyev (1964-1982) voltak, ám 1985-ben egy olyan új vezető következett Mihail Gorbacsov személyében, aki hajlandó volt befejezni a hidegháborús korszakot
6. Megkezdődött a csúcstalálkozók ideje: az USA és a Szovjetunió elnökei 1985-1990 közt 6 csúcstalálkozón tárgyaltak a hidegháború lezárásáról. Legfontosabb a máltai csúcs volt 1989 decemberében.
7. A berlini falat 1989 november 9-én bontotta le a német nép. Ezt az eseményt tekintjük a hidegháború végének.
8. A Szovjetunió 1991 decemberében felbomlott. Létrejött Oroszország és 14 másik független állam (pl. Ukrajna, Lettország, Litvánia, Kazahsztán ... stb) 

20.: Mutassa be a rendszerváltás időszakát és a demokratikus államszervezet felépítését Magyarországon! (2,5 oldal)

• A rendszerváltás fogalma és a Kádár-korszak utolsó évei
• A rendszerváltás kezdeti eseményei és a reformkommunisták 
• A rendszerváltás megvalósítása és törvényei
• Az első szabad választások és az új magyar államszervezet

I. A rendszerváltozás fogalma: A Magyarországon 1985 –től megindult és az 1990 –es szabad választásokkal részben befejeződött, békés eszközökkel végbement politikai folyamatot, amely a kommunista hatalom diktatórikus jellegű egypártrendszerét, illetve az állami és társadalmi tulajdonra épülő tervgazdálkodását átalakította többpártrendszeres parlamentáris demokráciává és magántulajdonra épülő piacgazdasággá, magyarországi rendszerváltozásnak nevezzük.

A Kádár-korszak utolsó évtizede:

• A 70 -es évek közepétől az ország lakossága még ugyan teljes mértékben élvezte a szociális biztonság előnyeit, ám a teljes foglalkoztatás fenntartása érdekében megkezdődött a hitelek folyamatos felvétele, az ország titokban tartott eladósítása. Közben megindult az ellenzék megszerveződése is: titkos kiadványok (úgynevezett szamizdat irodalom) kezdett terjedni, például: Demokrata, a Figyelő és a Hírmondó, mégpedig Bibó István, Kiss Kános, Csoóri Sándor, Illyés Gyula írásaival. 
• Később, 1985-re aztán a kommunista rendszer is "puhulni kezdett", amikor a Szovjetunió élére a reformer Mihail Gorbacsov került. Az új orosz vezető egyszerre kezdett a Szovjetunió átalakításához és a hidegháború tárgyalásos lezárásához.

II. A rendszerváltás első eseményei:

• Előbb 1985 júniusában Monoron, majd 1987 szeptemberében Lakitelken találkoztak a hazai ellenzék népi és urbánus vezetői, értelmiségi alakjai. A lakitelki találkozón született meg a Magyar Demokrata Fórum is (1987)
• Az utolsó egypárti, de már némileg reform körülmények között megtartott parlamenti választásokra 1985 júniusában került sor. Ennek során már 40 ellenzéki képviselő is mandátumhoz juthatott. Ez a parlament alkotta meg később, 1988/89 során  a rendszerváltás törvényeit, 58 jogszabályát.
• Az 1988-as esztendőben sorra alakultak Magyarországon a pártok, így például a FIDESZ (1988.03.30), az SZDSZ, a Független Kisgazda Párt, majd 1989-ben a KDNP és végül az állampártból az MSZP (1989.10.09.)

Kádár félreállítása, a reformkomunisták előretörése:

• ​Az állampártban (MSZMP) 1988 -ra a reformkommunisták kerültek többségbe. Legjelentősebb képviselőik: Németh Miklós, Pozsgay Imre, Nyers Rezső voltak. Kádárt mégis egy törtető régi-kommunista állította félre 1988 május 22-én, mégpedig Grósz Károly. Kádárnak a pártelnöki pozíciót kínálta fel és ezzel valójában kivette kezéből az irányítást. (Kádár egy évvel később meghalt, 1989 július 6-án.)
• Grósz csak fél évre tudta megkaparintani hatalmat, mert 1989 novemberében egy tehetséges reformernek kellett átadnia  a vezetés, ő volt Németh Miklós. Az ország élén 1989 november 24 és 1990 május 23 közt miniszterelnöként állva Németh Miklós törvényesítette a rendszerváltás rendelkezéseit.

III. A rendszerváltás megvalósítása és törvényei:

• Az ország átalakításának, vagyis a piacgazdaság létrehozásának, a többpárt rendszer megteremtésének és egy új alkotmány megírásának feladatát az úgynevezett Ellenzéki Kerekasztal készítette elő, 1989 tavaszán. Ennek az új formációnak az ellenzéki pártok vezetői alkották a gerincét. Például: Szabad György, Antall József, Pető Iván. Néhány hónappal később az EK tárgyalásokat kezdett az MSZMP és a szakszervezetek vezetőivel. Ezzel létrejött a Nemzeti Kerekasztal (1989 június 13.).
• Az ellenzék és a régi vezetés együttműködése alatt született meg a rendszerváltást lehetővé tevő két első fontos törvény, a Társasági törvény (1988 október 10.) és az Egyesülési törvény (1989 január). Ezek révén lehetővé vált a vállakozások szabad alapítása és pártok létrehozása. Vagyis a magyar gazdaság és politikai élet plurálissá vált. (Vége lett az egypárt-rendszer és tervgazdálkodás korának.)
• Az 1956-os forradalom hősének Nagy Imrének az újratemetésével (1989 június 16.) egyértelművé vált: Magyarország felszámolta a kommunista diktatúrát.
• A Németh kormány külügyminisztere, Horn Gyula 1989 augusztus 19-én az osztrák vezetőkkel közösen megnyitotta a vasfüggönyt Sopronnál (páneurópai picnic) és lehetővé tette 23 ezer keletnémet állampolgár nyugatra "menekülését".Ezzel a világ számára is megüzente hazánk: új korszakba lépett Magyarország.

IV. A harmadik köztársaság kikiáltása és az első szabad választások:

• A magyar parlament 1989 őszén sorra fogadta el és öntötte törvényi formába a Nemzeti Kereskasztal javaslatait, többek közt Magyarország új alkotmányát is (Az 1949 évi XX. törvényt, módosította az 1989 évi XXXI. törvény). Ennek nyomán Magyarország népköztársaságból újra köztársaság lett. A köztársaságot 1989 október 23-án kiáltotta ki Szűrös Mátyás, a parlament elnöke.
• Az első szabad választásokat 1947 után 43 évvel, 1990 március 25-én tartották meg. A győztes az MDF lett, így hazánk rendszerváltás utáni első miniszterelnöke Antall József lett. Az új alkotmány szerint köztársasági elnököt is választani kellett, ez azonban már a parlament feladata lett a négyigenes népszavazás döntése alapján. 1990-ben az első köztársasági elnök Göncz Árpád lett.

Az 1990 utáni új magyar állam szervezeti felépítése:

• Az állam legfőbb méltósága a parlament által 5 évre választott köztársasági elnök (államfő)
• Az állam legfőbb irányító szerve a parlament, mely 4 évente megtartott választások eredményeként jön létre, és 200 tagú (2012 előtt 386 tagú volt.)
• Választásokon csak az országos listát állítani tudó pártok indulhatnak és csak 5% eredmény elérése után juthatnak a parlamentbe.
• A választási rendszer vegyes, vagyis pártlistára és egyéni jelöltekre is szavazhatunk, így a képviselők egy része a pártlistákról (93 fő), másik része pedig egyéni választókerületekben (106 fő) győzve juthat az országgyűlésbe.
• Az állam végrehajtó hatalmát a választásokon győztes párt(ok) által létrehozott kormány és miniszterelnök lépezi.

​A rendszerváltás révén Magyarország egy új korszakba lépve lezárta az egypárti kommunista diktatúra 43 éves időszakát (1947-1990) és a piacgazdaság, illetve többpártrendszer fenntartásával szabad, szuverén országként Európa teljes jogú államává vált. (NATO tagság: 1999 -től, Európai Uniós tagságunk: 2004 óta.)