Érettségi tételek vázlatai - 2018

Érettségi tételek vázlatai - 2023

A vázlatok a kidolgozásokkal együtt tanulandóak. Részletes kidolgozások: ITT

1.: Mutassa be Athén és Spárta társadalmát, valamint államszervezetét az alábbi szempontok alapján!

I. Athén társadalmi rétegei

  1. Athént iónok alapították, eleinte királyok vezették, majd a népgyűlés lett legfőbb szerve
  2. A társadalom legnagyobb részét a démosz, azaz köznép alkotta kisebb részét az arisztokrácia
  3. Társadalmi rétegek: arisztokraták, kereskedők, földművesek, rabszolgák. Egy részük metokisz azaz betelepült volt.
  4. Az athéni polisz részei: akropolisz (fellegvár), agóra (piactér), khóra (vidék), parália (tengerpart)
  5. Athén jellege: kereskedő városállam fejlett hajózással és kézműves-iparral

II. Tisztségviselők és államszervezet:

  1. Legfőbb irányító testülete a népgyűlés (ekklészia). Tagjai nem lehettek nők, gyerekek, metokiszok, rabszolgák
  2. Közigazgatási felosztás: phülék (választókerületek) és timokrácia, amikor nem a származás hanem a vagyon a politikai jogok alapja
  3. Athén államszervezete: legfőbb hatalom a népgyűlésé, tisztségviselők: arkhónok, areioszpagosz (Árész dombi tanács), bulé, esküdtbíróságok, sztratégoszok

III. Az athéni demokrácia:

  1. Drakón: törvények írásba foglalása
  2. Szolón, timokrácia bevezetése (a vagyon alapján kerülnek meghatározásra a polgárok politikai jogai)
  3. Peiszisztrátosz és a türannosz intézménye: önkényuralom (de Peiszisztrátisz fejlesztette Athént)
  4. Kleiszthenész: cserépszavazás, phülé rendszer igazságosabbá tétele
  5. Periklész: a demokrácia és Athén fénykora

IV. Athén és Spárta összevetése

2.: Mutassa be a polgárháborúk korát Rómában!

I. Az első triumvirátus:

  • Kr.e. 60-ban jött létre Crassus, Pompeius és Caesar részvételével
  • Célja kettős: főbb tisztségek megszerzése + a birodalom felosztása
  • Felbomlása: Crassus meghal, Caesar és Pompeius pedig polgárháborút vív egymással. Pharszaloszi csata Kr.e. 49 -ben. Itt győz Caesar, ezzel megszerzi a teljhatalmat.

II. Caesar uralma:

  • Hatalmának jellege: katonai diktatúra, Caesar imperátor és örökös consul
  • Rendelkezései: szegényeket segítette, polgárjogot adományozott, híres naptárreformja
  • Bukása: a szenátus tagjait mellőzte így azok ellene fordultak és Cassius illetve Brutus vezetésével megölték.

III. A második triumvirátus:

  • Kr.e. 43 -ban jött létre, tagjai: Octavianus, Lepidus, Antonius. Octavianus az unokaöccse és örököse volt, Antonius a hadvezére (és barátja), Lepidus pedig a lovasság parancsnoka.
  • A második triumvirátus célja: megbosszulni Caesart, majd felosztani a birodalmat egymás között. Keleti részek: Antonius, nyugati: Octavianus, középső (észak-afrikai rész): Lepidus
  • Caesar megbosszuilása: Philippi csata Kr.e. 42-ben, Antonius és Octavianus seregei legyőzik Brutust és Cassiust a Balkánon.

IV. Augustus hatalomra jutása és a principátus:

  • Lepidus lemond, Octavianus pedig az Egyiptomban berendezkedő és Kleopátrával viszonyt folytató Antonius ellen hangolja a szenátust.
  • Döntő csata Octavianus és Antonius közt: Actiumnál zajlott Kr.e. 31-ban, a görög partoknál. Győz Octavianus és megszerzi a teljhatalmat.
  • Principátus rendszere: Augusztus korától Diocletianuszig tartott (284-ig), 250 éven keresztül. Lényege: a köztársasági formák, azaz a tisztségviselők hatalma elvben megmarad, ám valójában minden hatalom a princepsé. Princeps: első polgár. A provinciák egy része császári, másik része szenátusi irányítás alá került.

3. Mutassa be Szent István államalapító tevékenységét

I. István hatalomra kerülése:

  1. István apja, Géza fejedelem követek útján - a 972 -es quedlinsburgi birodalmi gyűlésbe elküldve embereit - felvetette a magyarokkal a kereszténységet.
  2. Gézának arra is volt gondja, hogy Istvánt összeházasítsa a bajor herceg, a későbbi II. Henrik császár húgával, Gizellával. Ezzel biztosította a békét német szomszédainkkal.
  3. István 997-ben fejedelem, majd 1000 karácsonyán király lett, keresztény - európai elismertséggel.
  4. Hatalmának megszilárdítása során leszámolt azokkal a törzsi vezetőkel, akik nem ismerték el hatalmát.

II. Az államalapítás folyamata:

  1. Az államalapítás három folyamatból állt: az egyházi közigazgatás (püspökségek) kialakításából, a világi közigazgatás (vármegyerendszer) létrejöttéből és a lakosság keresztényi életmódra téréséből.
  2. A megszülető magyar államban a vármegyék jelentették a közigazgatás alapját, élükön ispánok álltak, felettük pedig a nádor (a király utáni legfontosabb ember) foglalt helyet. Ispán = a megye hadait vezette, kihirdette a királyi rendelkezéseket, adót szedett.
  3. Keresztényi életmód kialakítása: István két törvénykönyvet alkotott. Ezekben: előírta az egyházi (10-ed) és földesúri (9-ed) adófizetést, a magántulajdon tiszteletét, a kötelező misére járást, 10 falunkénti templomépítést. Ugyanakkor tiltotta a korábbi pogány életmód (kóborlás) és vallás gyakorlását.

III. Szent István uralkodása:

  1. Pénzverés megindul István idején => ezüst dénárok
  2. Német támadás indul a Magyar Királyság ellen, 1030-ban, II. Konrád részéről => felperzselt föld taktikája (Új dinasztia áll a Német-Római Császárság élén, a Száli dinasztia.)
  3. Trónutódlás kérdése: Imre herceg meghal, de nem az apja testvérének ágából választ örököst (Vazult és fiait), hanem húga fiát, Orseolo Pétert jelöli a trónra. Oka: ő biztosan keresztény
  4. István történelmi szerepe: létrehozta a középkori, feudális, szuverén magyar államot, mely beilleszkedett Európába.

IV. A X. századi magyar társadalom:

  • A kalandozások idején: törzsi - nemzettségi - nagycsaládokra bomló rendszer
  • A kalandozások idején: urak, bők, ínek rétegei. Otthon maradottak és a kalandozásokban részt vevők.
  • Az államalapítást követő időszakban: bárók-nagybirtokosok, vitézek, szerviensek, szolgák
  • Árpád-kor végére: létrejön a jogilag egységes jobbágyság és a kiváltságokat élvező nemesség rétege.

4. IV. Béla és a tatárjárás eseménytörténete

I. IV. Béla uralkodásának szakaszai:

  • 1235 és 1241 közt, a tatárjárás előtti 6 év, melyben IV. Béla a királyi hatalom újbóli megerősítésén fáradozott.
  • 1241/1242 - A tatárjárás időszaka
  • 1242-1270 - A második honalapítás vagy újjáépítés

II. A király és a nemesek viszonya:

  • Istvántól kezdődően az Árpád-házi királyok trónharcokat vívtak és ezek során az uralkodói földek nagy részét eladományozták a nemességnek. Ezen földek egy részét próbálta IV. Béla visszaszerezni. Viszonya rossz volt tehát a nemesekkel.
  • A kunok és a magyar király kapcsolata: 1239-ben egyezség születik köztük: a tatárok elleni harcban összefognak és cserébe a kunok letelepedhetnek a magyar határok mentén. Ezzel IV. Béla a nemesekkel szemben hozzá hű katonai réteget nyert.
  • A kun-magyar kapcsolat: A tatárok megéárkezése után a Muhi csata előtt a pestiek megölik Kötönyt. A kunok kivonulnak az országból és csak a tatárjárás után jönnek víssza, IV. Béla hívó szavára. (Letelepíti őket.)

III. A tatárjárás eseménytörténete:

  • Julianus barát vatikáni szerzetes figyelmeztette a magyarokat a tatárok közeledésére.
  • Három nagy csata: vereckei hágó, Pest alatt, Muhi csata (1241 április 11) Mindháromban magyar vereség. IV. Béla elmenekül az országból.
  • A kétmilliós magyarság negyede elpusztul
  • 1242 tavaszán a tatárok távoznak, valószínű oka: Ögödej nagykán halála és a kánválasztás.
  • A tatárjárás mongol vezetői: Batu kán és Szubutáj

IV. A második honalapítás:

  • Azért hívják így, mert a tatárok távozása után szinte a semmiből kellett újraépíteni az országot.
  • Az újjáépítés területei: 1. népességpótlás (a kipusztított részeken) pl.: kunok, jászok letelepítése az Alföldön. 2. Kővár építések indulnak, oka => az a meggyőződés, hogy a mongolok nem tudnak kővárakat bevenni 3. Városok támogatása => nemesekkel szembeni térnyerés
  • A magyar nemességgel kiegyezés: 1267-es törvények. Megerősíti a nemesség kiváltságait, elfogadottá válik a familiaritás rendszere.
  • Familiáris: amikor a kisebb birtokos kényszer hatására átadja földfjeit a nagyobb birtokosnak és szolgálatába szegődik.
  • IV. Béla után: torzul a magyar birtokszerkezet => ez lesz kiskirályok kora, ahol néhány tartományúr országrészek felett rendelkezik korlátlan hatalommal.

5. Az Anjouk Magyarországon: Károly Róbert és Nagy Lajos

I. Károly Róbert hatalomra kerülése:

  • Árpád-ház kihalása: 1301 (III. Andrással). Több külföldi trónkövetelő jelenik meg, de végül V. István leányági dédunokájaként Károly Róbert szerzi meg a magyar trónt.
  • Első feladata: leszámolni a kiskirályokkal. pl. Rozgonyi csata 1312, az Aba család legyőzése.
  • Háromszor koronázzák meg Károly Róbertet: 1301, 1309, 1310. Probléma: a három feltétel valamelyikének a hiánya (Eszetrgomi érsek, Székesfehérvárott, a Szent Koronával)

II. Károly Róbert reformpolitikája:

  • Károly Róbert legfőbb célja az volt, hogy megerősítse meg a királyi hatalmat és tele legyen a kincstár, illetve megnövekedjen az Árpád-korban elosztogatott királyi földek és várak mennyisége.
  • A fenti cél érdekében leszámolt a kiskirályokkal. Pl. Rozgonyi csatában legyőzte az Aba család seregét (1312)
  • A kincstár megtöltése, háom fő rendelkezésével valósult meg: 1.) Urbura átalakítása: ha a földesurak aranyat találtak földjük, ezentúl annak egyharmadát megtarthatták. Ezzel érdekeltekké váltak a lelőhelyek felkutatásában. Megindult aza arnybányászat. Károly Róbert aranypénzt tudott veretni. 2.) 30-ad vám bevezetése a határokon: behozott áru 1/30-ad réste a királyé 3.) Kapuadó: a jobbágy fizette portája után a királynak.

III. Károly Róbert külpolitikája:

  • Visegrádi királytalálkozó (1335): a cseh, lengyel és magyar uralkodók gazdasági-kereskedelmi összefogása Bécs túlsúlyával szemben.
  • Havasalföld teljes elszakadása Magyarországtól. Posadai csata (1330). Létrejön az önálló Havasalföldi Fejedelemség
  • A trónöröklés kérdése: Károly Róbertnek, lengyel felesége (Lokietek Erzsébet) révén két fia született. Az idősebbiket, Lajost a magyar-lengyel trónra jelölte, a fiatalabbat, Endrét pedig az Anjou család nápolyi királysága élére. Lajost meg is koronázzák, ám Endrét sajnos megöleti Nápolyban riválisa, Johanna.

IV. Nagy Lajos uralkodása (13421382):

  • Uralma kezdetét öccse halálát kell megtorolni. Két hadjáratot is vezet Nápolyba.
  • Hódítások: Dalmáciát megszerzi Velencétől, Galíciát pedig Litvániától.
  • Az 1351-es törvények: legfőbb része az ősiség tv (aviticitas), mely a nemesi föld eladhatatlanságát rögzíti. Ezt a nemesek kérték, hogy védve legyenek a főnemesektől, akik gyakran kényszerítették őket fölldjük eladására. Fiscalitas: a birtok mindig apáról utódaira szállt, majd ha kihallt a család, akkor visszaszállt a királyra. Az 1351-es törvények előírták az egységes 9-ed szedését és szabályozta az úriszékek működését is. Egyéb: Aranybulla megerősítése.
  • Nagy Lajos támogatta a városokat és az ő idején alakultak ki a céhek. Ezek érdekvédelmi és szakmai szervezetek, városonként egy-egy szakmában. Árakat-béreket, gyártást, képzést is szabályozta.

6. A török terjeszkedés (1521-1568)

I. A mohácsi csata előzményei:

  1. Gyenge kezű a király, II. Ulászló, így valójában a nemesek kezébe  kerül az ország. Viszont teljse a széthúzás a főnemesi és köznemesi tábor között.
  2. A három legfőbb konfliktus és vitaok: 1. melyik tábor adja a nádort 2. Ki legyen a következő király, ha II. Ulászló gyermektelenül halna meg? 3. A nemesi jogok terén a köznemességet ugyanazon kiváltságok illetik e meg, mint a főnemességet?
  3. A főnemesek Habsburg királyt akartak, ezért Ferdinánddal házassági szerződést kötöttek (1506), a köznemesek pedig az 1505-ös rákosi gyűlésen kimondatták egy nemzeti király, Szapolyai János erdélyi vajda későbbi trónra emelését. Ami a köznemesi jogokat illeti: Werebőczy az 1514-es Tripartitumban azonos jogállásúnak nyilvánította őkat a főnemességgel.
  4. Külpolitikai helyzet: II. Ulászló, majd fia II. Lajos hiába kérték követeik útján Nyugat-Európa segítségét a várható török támadással szemben, a németek és franciák a reformációval, a parasztháborúkkal és az egymással vívott háborúval voltak elfoglalva.

II. A mohácsi csata:

  1. A kirélynak 1506-ban fia született, aki II. Lajos néven 1516-ban elfoglalta a trónt, feladata az 1514-es Dózsa-féle parasztfelkelés utáni rendteremtés volt, másrészt felkészülés a török elleni harcra.
  2. II. Lajos 1520-ban elutasította a törökökkel 1483 -óta fennálló béke meghosszabbítását, mert bízott abbna, hogy Szelim szultán után gyenge kezű török uralkodó következik. 1520-ban viszont Nagy Szulejmán került hatalomra és rögtön mgetámadta a déli végvári vonalat. 1521-ben elesett: Nándorfehérvár, Szabács, 1524-ben Szörényvár, majd 1526-ban megindult egy Magyarország belseje felé irányuló hadjárat. Tomori Pál, kalocsai érsek nem tudta feltartóztatni.
  3. Mohács mezején 1526 augusztus 29-én csatát veszett Magyarország, mert nem volt teljes összefogás, hiszen az erdélyi és horvát hadak nem értek időben Mohácshoz. Elesett II. Lajos királyunk is.

III. Az ország három részre szakadása:

  1. Polgárháború és kettős királyválasztás: A mohácsi csatát követően, 1526 végén mindkét király-jelöltet megkoronázzák: Habsburg Ferdinándot is és Szapolyai Jánost is. Polgárháború kezdődik közöttük, amit Ferdinánd nyer meg, Szapolyai pedig Lengyelországba menekül.
  2. Szapolyai alkuja Szulejmánnal és a Habsburgok kiűzése: A vesztes Szapolyai 1528-ban alkut ajánlott Szulejmánnak: elismeri hűbérurának, ha a szultán trónra segíti és elűzi az osztrákokat. Ez meg is történik, bár a Felvidéken és a Dunántúl egy részén megmarad a Habsburg uralom. Szapolyai magyar király lesz, de a szultán hűbérese.
  3. A váradi alku és annak megszegése: 1538 -ban Szapolyai titokban Ferdinándnak is alkut ajánl: ha gyermektelenül halna meg, átengedi számára Magyarországot. Ez a török előtt titok volt. Ám 1540-ben Szapolyainak mégis gyereke születik, így eláll az alkutól és megkoronáztatja újszülött fiát, János Zsigmondot, majd váratlanul meghal.
  4. Ferdinánd támadása és a törökök behívása Buda alá: Ferdinánd az alkuszegés miatt megtámadja az országot, ám Török Bálint megállítja az osztrákokat, viszont Izabella királyné segítségül hívja a szultánt. Szulejmán tehát Buda alá vonul és 1541 augusztus 29-én három részre szakítja az országot.
  5. Szulejmán döntése, az ország három részre szakítása: Erdély és a keleti területek az újszülött János Zsigmond és gyámja Fráter György kezébe kerül, akik Szulejmán hűbéresei maradnak. Az ország középső része lesz a török hódoltság, északi és nyugati rész pedig marad Habsburg terület.

IV. Török hadjáratok (1541-1552):

  1. Az 1541 és 1546 közti török hadjáratok: céljuk a Hódoltság kiszélesítése. Török kézre kerül: Esztergom, Visegrád, Székesfehérvár, Pécs. A hadjáratok másik oka: Fráter György "hintapolitikája" amikor titokban tárgyal Gyalun Ferdinánddal, de az osztrákok már nem hisznek neki és 1551-ben megölik.
  2. Az 1552-es egri hadjárat: Kara Ahmed másodvezér serege Erdély felől, Temesvár bevétele után megy Szolnokhoz, Ali, budai pasa serege pedig Drégely bevétele után. A szolnoki egyesülést követően jön a 38 napos egri ostrom, de Dobó István megvédi Eger várát.
  3. Szigetvár 1566 -os ostroma. Elesik a vár, Zrinyi Miklós feláldozza magát. Drinápoliy béke (1568) lezárja a korszakot.

V. Török berendezkedés:

  • Török közigazgatás: vilayetek, szandzsák, nahijék.
  • Kettős adózás: a hódoltsági jobbágyok adót fizettek a töröknek és régi magyar földesuraiknak is.
  • Kádik, muftik (bírók), defterdárok (adószedő), szpáhik (török földesurak), pasák, bégek (szandzsák, vilayetek vezetői voltak).

7. A nagy földrajzi felfedezések

I. A nagy földrajzi felfedezések okai:

  1. Európa aranykészletei (Magyarország) kimerülnek
  2. Új kereskedelmi utakra lett szükség, mert létrejön a levantei utat elzáró Oszmán Birodalom
  3. Tudományos kíváncsiság és a technikai eszközök. Példák: Toscanelli térképe (1474), karavella hajók, iránytűk.

II. A legfontosabb felfedezők:

  1. Bartolomeo Diaz => ő érte el először Afrika csúcsát (Jóreménység fok) 1487-ben
  2. Vasco de Gama => ő érte el először Indiát Afrika megkerülésével 1498-ban
  3. Kolumbusz Kristóf => ő fedezte fel Amerikát 1492-ben. Toscanelli térképe alapján
  4. Amerigo Vespucci => ő bizonyította be 1504 körül, hogy Amerika különálló földrész
  5. Fernando Magellán => az ő flottája kerülte meg először a Földet 1522-ben

III. Gyarmatosítás jellemzői:

A Föld felosztása: A spanyolok és portugálok 1494-ben és 1529-ben a tordesillasi és zaragózai egyezményekben osztotta fel egymás közt a Földet (a 48. és 138. hosszúsági kör mentén). 

  1. Spanyolország - Portugália célterületei a gyarmatosítás során
  2. A 300 éves spanyol uralom hatásai (nyelv, vallás)
  3. A gyarmatopsító seregek győzelmeinek 3 fő oka: tűzfegyverek, járványok, a törzsek megosztása

IV. A nagy földrajzi felfedezések következményei:

  1. Új növények európai megjelenése
  2. Az arany és ezüst árzuhanása, infláció
  3. Árforradalom: népességnövekedés => kevesebb élelem jut egy főre => csökken az arany ára => nő az élelmiszerek ára => válság, éhinség
  4. A világkereskedelem áthelyeződik: Levante helyett Amerika - Afrika - Európa
  5. Véget ér a középkor, megkezdődik az újkor

8. Hunyadi Mátyás uralkodása

I. Mátyás hatalomra jutása:

  1. A nándorfehérvári csata után meghal Hunyadi János, az ország pedig a fiai (László és Mátyás) illetve V. László közti viszálynak van kitéve.
  2. V. László bosszút áll a Nándorfehérvárba küldött rokona, Cillei Ulrik megöléséért (akit a csata után a vár átvételére küld oda) és Budán lefejezteti Hunyadi Lászlót. Öccsét, a 15 éves Mátyást pedig Prágába viszi magával túszként. Prágában V. László meghal.
  3. A magyar főnemesek és országnagyok úgy döntenek 1457-ben, hogy az új magyar király legyen a törökverő Hunyadi János életben maradt fia, Mátyás.
  4. A döntés két fő oka: 1. Mindenki azt hiszi, hogy az ifjú Mátyás majd apja nyomdokaiba lép és elűzi a törököket a déli határoktól. 2. Mivel Mátyás nagyon fiatal volt, ráadásul  nem királyi sarj és így kiszolgáltatott a nemeseknek, az országnagyok úgy gondolták: kedvükre irányíthatják majd megkoronázása után.
  5. Mátyás 1458-ban Magyarországra érkezik, de trónra kerülése előtt ígéreteket (alkukat) kell tennie: 1. El kell vennie Podjebrád Katalint, a Mátyást fogvatartó cseh kormányzó (későbbi cseh király) lányát. 2. Kormányzóvá kell emelnie nagybátyját, Szilágyi Mihályt 3. Örökös nádorrá kell nyilvánítania Garai Lászlót.

II. Mátyás egyeduralmának kiépítése:

  1. A Mátyás által létrehozott berendezkedés három fő jellemzője: magas adók kivetése, erős központosítás, a török helyett Csehország és Ausztria elleni háború.
  2. Politikai alkukat nem tartotta be, Szilágyi és Garai nádor végül nem kapta meg, amit a koronázás előtt kért.
  3. A fekete sereg létrehozása => zsoldossereg, nem függ a király a nemesektől
  4. Adópolitika: a) Hadiadó évente kétszer b) füstpénz (kapuadó) háztartásonként c) koronavám
  5. Hivalok átszervezése: központosított, új kancellária, bíróságok, kincstár. Ezek élén Mátyástól függő tisztségviselők voltak.
  6. Belső lázadások: Két jelentősebb összeesküvés is volt Mátyás ellen: Garai nádor + Vitéz János és Janus Pannonius (Csezmiczei János)
  7. Koronázás a Szent Koronával - 1464-ben szerzi vissza a Habsburgoktól.

III. Mátyás-kori kultúra:

  1. Második feleség: Aragóniai Beatrix segíti a reneszánsz-humanizmus megjelenését Mo-on
  2. Corvinák - Mátyás híres, kétezer kötetes könyvtára Európában egyedülálló volt.
  3. A Budai vár újjáépítése reneszánsz stílusban.
  4. Antonio Bonfini, jeles itáliai történetíró Budán tartózkodik évekig, Mátyás udvarában.ű

IV. Mátyás külpolitikája:

  1. Török elleni harcok: három jelentősebb csata / várharc: 1479-es kenyérmezei csata Erdélyben (Kinizsi Pál), a Jajcai vár visszavétele Boszniában (1463-ban) és Szabács visszafoglalása 1476-ban. 1483-ban békét kötött az oszmánokkal, mely béke egészen 1520-ig fennállt!
  2. Mátyás fő célja a török elleni háborúk lezárása után: a császári cím. Ehhez kell a cseh korona, mert így lehet jelen a császárválasztók közt.
  3. Csehország - Ausztria elleni háborúk. Eredménytelenek, mert a cseh korona II. Ulászlóé lesz. Viszont beveszi Bécset (1485). Itt hal meg 1490-ben.

9.: Mutassa be a reformáció folyamatát:

I. Luther Márton fellépése:

  1. Luther egyházi személy volt (szerzetes) és egyetemi tanár (Wittembergben). 1517 október 31 -én összeírja kifogásait a katolikus egyház kapcsán (95). Közvetlen kiváltó ok: búcsúcédula árusítás (X. Leó engedélyével). /pentiencia kiváltása pénzért/
  2. Luther főbb tanításai: 7 helyett 2 szentség (kereszt + úrvacsora), a bűnt csak Isten bocsájtja meg + csak a Biblia fontos.; két szín alatti áldozás, anyanyelvi mise, pápai tévedhetetlenség, felesleges a szentek kultusza és a szerzetesség.

II. A pápa és a császár tiltakozása:

  1. X. Leo és V. Károly gondoskodtak Luther kiátkozásáról és elfogatásának elrendeléséről.
  2. Luthert védelmébe vette Bölcs Frigyes szász fejedelem és Wartburg várába vitette. Itt Luther németre fordította a Bibliát.
  3. Speyeri birodalmi gyűlés (1529): a Luthert támogató német fejedelmek tiltakoztak, azaz protestáltak Luther üldözése ellen. /Protestánsok = mindazok, akik a lutheri tanok üldözése ellen tiltakoznak. Ezen belül alakulnak majd ki az új vallások./
  4. 1530-ban Philipp Melanchton megfogalmazta az ágostai hitvallást (Augsburgi koncessziókat) mely lényegében Luther tanokat (6 pontot) tartalmazta, kihagyva belőle a pápát, a szenteket és az egyházi rendet kritizáló részt.

III. A lutheri tanok következményei:

  1. A Schmalkaldeni Szövetség (protestánsok) harca a császárral, melyet az Augsburgi vallásbéke zárt le 1555 -ben, lényege: "Cuius regio, eius religio” – akié a föld azé a vallás.
  2. A második következmény: az 1524/26 –os német parasztháború. A német parasztok félreértették Luther tanait és azt hitték, a reformáció után nem kell teljesíteni feudális kötelezettségeiket. A német fejedelmek leverték felkelésüket.

IV. A reformáció ágai:

  1. Zwingiánizmus
  2. Kálvinizmus
  3. Anti trinitáriusok
  4. Anabaptisták

V. Az ellenreformáció.

A katolikus egyház megpróbálta visszahódítani híveit és meggátolni a további áttéréseket. Ezért az 1545 és 1563 közti Tridenti zsinaton békés és erőszakos ellenreformációt hirdetett, a Jezsuita rend és Loyolai Szent Ignác vezetésével. Búcsúcédulák tiltása, megfelelő papnevelő intézetek létrehozása, korszerű katolikus iskolák alapítása, szent kultuszok felélesztése, a könyvnyomtatás felhasználása. Erőszakos ellenreformáció: bizonyos könyvek betiltása, és az inkvizíció felélesztése. Pázmány Péter: a békés reformáció példája Magyarországon. Esztergomi érsek (1616-1637), ő alapította a nagyszombati egyetmet.

10.: Az ipari forradalom

I. Elkőfeltételek:

  1. Angliából indult ki, mert egyedül csak itt alakult ki 1689-re az alkotmányos monarchia rendszere, melyben a valódi hatalom már nem a király kezében volt, hanem a modernizációban érdekelt parlament  kezében.

  2. Lényege: Ugrásszerű változás a gazdaságban, melynek során a manifaktúra iprt a gyáripar váltja fel, a tőke és munkaerő pedig a mezőgazdaság helyett már az iparba báramlik.

  3. Az ipari forradalom kezdete: 1769 bJames Watt gőzgépe

II. Fontosabb találmányok:

  1. Edmund Cartwright gőz szövőgépe 1785-ben
  2. A gőz szövőgép után a közlekedés fejlesztése következett, mert a gyárak megnövekedett termelését ki kellett szolgálni.
  3. Az első találmányok:
  • Gőzhajó: 1807 - Robert Fulton
  • Gőzmotdony: 1814 - George Stephenson
  • Eszterga gép: 1797 - Henry Maudsley
  • Távíró: 1837 - Samuel Morse
  • Dinamit: 1867 - Alfred Nobel
  • Szénszálas izzó: 1879 - Thomas Alva Edison

Az ipari forradalom terjedése: textilipar => közlekedés => vasútipar => szerszámgép gyártás => vaskohászat. Földrajzilag: Anglia => USA => Franciaország => Ny.Európa => Kelet Európa

III. Gazdasági következmények:

  • Kialakul a gyáripar a manufaktúrák helyett
  • Beindul a hitelezés. Bank alakulnak melyek kölcsönöket adnak
  • Óriáscégek jönnek létre
  • Hatalmas fejlődésnek indul az ipar, szerte Európában és az USA -ban

IV. Társadalmi következmények:

  • Kialakul a munkásság rétege
  • Városiasodás kezdődik. Ahol megjelent az ipari forradalom ott nagyvárosok keletkeztek
  • A munkásság gazdasági körülményeinek és politikai jogainak kibővítését kezdi követelni.
  • Megalakulnak az első munkás szakszervezetek, létrejönnek az első munkástörvények. (Pl: 8 órás munkaidő, munkavédelmi eszközök stb)
  • A munkásság politikai jogokat kezd magának követelni. Kialakul a Chartizmus (1832-től a munkások választójogot kapnak Angliában)
  • Megjelenik a munkások hatalmára épülő kommunizmus eszméje (Karl Marx: Kommunista Kiáltvány, 1848)

11. A reformkor, Széchenyi és Kossuth

I. Gazdasági, társadalmi háttér a reformkor küszöbén:

  • Feudális terhek alatt élt az ország. A reformkor 1830 és 1848 közti időszakot jelentette, vagyis a Hitel megjelenése és a szabadságharc közti 18 esztendő.
  • Feudális terhek: 9-ed, 10-ed, robot és a személyi függés a földesúrtól, illetve az ősiség törvény.
  • Az 1830 előtti, feudális Magyarország jellemzői: nem adóztak a nemesek, gyenge volt a polgárság, a városok nem rendelkeztek szavazati joggal a diétán, cenzúrázták az újságokat, nem volt a parlamentnek felelős kormány, Erdély el volt szakítva Magyarországtól.
  • A reformkor nagyjai: gróf Széchenyi István, báró Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos.
  • Széchenyi: 1825 - felajánlás MTA, 1830 -ban megírja a Hitelt. Ennek lényege: fel kell számolni a feudalizmust vagyis az ősiséget, 9-ed, 10-ed fizetést, robot teljesítést, hogy fejlődjön az ország. Később gazdasági programot indít: gőzhajózás, bank alapítás, Lánchíd építése ... stb.

II. A rendi országgyűlések:

  • 1830 és 1848 között 4 reformországgyűlés volt
  • Kossuth: jogász végzettségű, a sátoraljaújhelyi megyegyűlésben dolgozott, majd ablegátusként az 1832/36 -os diétáról írt az Országgyűlési Tudósításokban.
  • A Kossuth által megfogalmazott főbb kérdések: közteherviselés, úrbéri örökváltság (jobbágyfelszabadítás), sajtószabadság. Tudósításai miatt börtönbe kerül, majd szabadulva a Pesti Hírlap főszerkesztője lesz.

III. Kossuth és Széchenyi: Négy fő különbség Kossuth és Széchenyi programja között: 

  • Főnemesek vagy közenemesek vezessék a reformokat
  • A gazdaságból vagy a társadalmi átalakulásból induljanak e ki a reformok
  • Széchenyi a császárral megegyezve, míg Kossuth a császárral szembeszállva akarta a változást
  • Széchenyi a nemzetiségekkel megbékélve, míg Kossuth a kollektív nemzetiségi jogok elutasításával viszonyult a környező népekhez

IV. A reformok győzelme:

  • A reformkor 1848-ig nem hozott sikereket, csak 1844-ben a magyar nyelv hivatalossá tétele volt siker.
  • Az utolsó reform országgyűlés 1847/48 -ban zajlott. Ezen már Kossuth és Széchenyi is alsóházi képviselőként vett részt.
  • Az 1848-as európai forradalmi hullám, vagyis a népek tavasza segítette a reformereket. Az udvar a bécsi és pesti forradalom hatására meghátrált és az áprilisi törvények révén hozzájárult Magyarország polgári átalakulásához.

12. Az 1848/49 -es forradalom és szabadságharc

I. Az 1847/48-as diéta és a forradalom

  • A reformkor utolsó országgyűlésén, mely 1847 végén kezdődött a Kossuth vezette ellenzék a következőket akarta: közteherviselés, jobbágyfelszabadítás, sajtószabadság, feudális kötöttségek (pl. ősiség) eltörlése és a nemzeti önrendelkezés a birodalmon belül. Ám a konzervatívok folyton leszavazták.
  • Fordulat: párizsi, bécsi végül pesti forradalom hírére meghátráltak a konzervatívok és a felsőház is átengedte a törvényjavaslatokat.
  • Március 15-én Pesten a márciusi ifjak: Petőfi, Jókai és Vasvári vezetésével kirobbantották a forradalmat, miközben Kossuth vezette küldöttség elérte Bécsben, hogy V. Ferdinánd aláírja a változásokat tartalmaző javaslatokat. Megalakulhatott a Batthyány-kormány.

II. Az áprilisi törvények:

  • A magyar diéta 1848 tavaszán 31 törvényt alkotott, melyeket V. Ferdinánd április 11-én szentesített: 1)Közteherviselés 2)Jobbágyfelszabadítás vagy úrbéri örökváltság, 3)Unió Erdéllyel, 4)Sajtószabadság, 5)Királyi városoknak szavazati jog, 6)Felelős kormány, 7)Feudális kötöttségek, például ősiség, céhek, belső vámok eltörlése.
  • A bécsi udvar azonban 3 hónappal később, mikor úrrá lett a forradalmakon visszavonta engedményeit és a magyarok elleni támadásra ösztönözte a nemzetiségeket. 1848 nyarán fellázadtak a szerbek és elérte, hogy Magyarországra támadjon Jelasics horvát bán. A Batthyány-kormány lemondott, a vezetés a Kossuth irányította OHB kezébe került.
  • Kossuth tobrzó útra indult és a diétától katonát, hadihitelt kért. Az első honvédzászlóaljak kivédték Jellasics támadását Pákozdnál (1848 szept. 29) és ugyan Schwechatnál vesztettek az ország megvédte magát Görgey Artúr vezette hadseregével.

III. Az osztrák intervenció

  • A Habsburg család 1848 december 2-án Ferenc Józsefet emelte trónra V. Ferdinánd helyére, aki azonnal megindította seregét Magyarország ellen.
  • Pest 1849 január 5-én elesett ugyan, de a diéta Debrecenbe költözött és Görgey híres felvidéki hadjáratával kimentette hadsregét is a főváros alól.
  • Bár a kápolnai csata nagy vereség volt 1849 februárjában és Kossuth bizalma is megingott Görgeyben, 1849 áprilisában a tavaszi hadjárat kiűzte az osztrákokat az országból. Fontos győzelem volt a hatvani, tápióbicskei és isaszegi csata. Bem József közben Erdélyből űzte el az osztrákokat.
  • Kossuth 1849 április 14-én kimondatta a függetlenséget és a trónfosztást a debreceni nagytemplomban. Maga Kossuth kormányzó lett és megalakult a Szemere Bertalan vezette kormány. A sikerek betetőzése a budai vár visszavétele volt 1849 május 21-én.

IV. A szabadságharc leverése

  • Ferenc József 1849 májusában levélben kérte I. Miklós orosz cár segítségét a Szent Szövetségre hivatkozva ahhoz, hogy leverje a szabadságharcot.
  • Az osztrák-orosz haderő 1849 június 15-én több irányból kezdte meg a támadást. Az osztrákokat Julius von Haynau, az oroszokat Paszkevics herceg vezette.
  • Kossuth sajnos Dembinszky és nem Görgey tervét választotta, így a Szeged-Arad és nem Komárom térségbe vonta össze csapatainkat.
  • Utolsó csaták: Erdélyben segesvár (1849 júli 31), Magyarországon Temesvár (1849 augusztus 9.) Bár Görgey feltartja az oroszokat nyári hadjáratával a főerők Temesvárnál Bem vezetésével veszítenek Haynaival szemben. Világosi fegyverletétel: 1849 augusztus 13-án Görgey vezetésével, az oroszok előtt. Kossuth elmenekül az országból. A vereség okai: Szent Szövetség, nemzetiségek, nincs a magyarok számára külső segítség.