10.2.2 A török idők és az oszmánok kiűzése

10.2.2 A török idők és az oszmánok kiűzése

[10-es tananyag]

A Magyar Királyság és Erdély jellemzői

Erdély: Már a honfoglalástól kezdődően fontos határvédelmi terület volt a keletről, Ázsia irányából érkező sztyeppei nomád népek (pl besenyők) ellen. Ezért kaptak kiváltságokat az Erdélyben élő székelyek is (védték a királyságot). Később vajda állt mindig Erdély élén, akit a magyar uralkodó nevezett ki (zászlósúri méltóság volt a vajda cím).

Fordulópontot jelentett a fejedelmi rangra emelkedés 1570-ben, a speyeri egyezményben. Az egyezményt Habsburg Miksa császár (Ferdinánd fia) kötötte János Zsigmonddal (Szapolyai János fiával). Az alkuban: János Zsigmond lemond magyar királyi címéről cserében Miksa elismeri erdélyi fejedelmi rangját és Erdély határait. 

Erdély jellemzői a török időkben:

• Főváros és fejedelmi központ: Gyulafehérvár
• A fejedelem mindig választott személy, a tisztség nem öröklött cm
• A fejedelmi tanács dönt a fejedelem személyéről, de szultáni jóváhagyás is kellett mindig (ez a szultáni athname - kinevező okirat)
• Erdély történelmében 1570 és 1711 között mindig két párt befolyásolta a fejedelmet és a fontos döntéseket: a törökös párt és az osztrák párt.
• Vallási sokszínűség jellemezte Erdélyt: a székelyek katolikusak, a szászok evangélikusok, a románok görög-keletiek, a magyarok körében pedig a református és unitárius vallás volt a jellemző.
• Tordai országgyűlés 1557-ben vallásszabadságot adott Erdélynek a legfőbb egyházak számára

Fontosabb fejedelmek

• Báthory István: 1571-1586 Erdély első választott fejedelme
• Bocskai István: 1605-1606 Egy felkelés vezetője ami az osztrák megszállás ellen irányult
• Bethlen Gábor: 1613-1629 Az ő uralkodására esett Erdély virágkora
• II. Rákóczi György: 1648-1660 Erdély romlásának ideje, amikor a szultán megbüntette Erdély a fejedelem engedetlenségéért. 

A Tizenötéves háború (1591-1606):

Boszniában a török határon álló Sziszek vára miatt tört ki az ellenségeskedés a Ausztria-Magyarország és a törökök között 1591-ben. Ekkor a vár eleste miatt II. Szelim nagy hadjáratot indította  a Dunántúl ellen és egészen Győrig tört előre. (Győr eleste:1594 szeptembere) Válaszul Pálffy Miklós a nógrádi várakat veszi vissza, Bocskai István pedig Gyurgyevónál veri meg a törököt (1595). Emellett létrejön a Prágai Szövetség (1595) Au, Mo, Havasalföld és Erdély részvételével.

A mezőkeresztesi csatában azonban (1596 október 26-án) győznek a törökök, így Erdély és Báthory Zsigmond kilép a szövetségből és visszatér a török hűségére. Válaszul 1600-ban Ausztria megszállja Erdélyt és kizsákmányolja, vallási elnyomást alkalmazva. Innentől két szálon folytatódnak az események: egyrészt a Királyi Magyarország tovább harcol a török ellen, másrészt viszont Erdély a Királyi Magyarország és Ausztria ellen indít harcot.

Bocskai szabadságharc (1604-1606):

A hajdúk kérik fel Bocskai István főnemest, hogy az élükre állva űzze el az osztrákokat Erdélyből. (Hajdúk = hajtók, a 15. századi birtokos nemesek által parasztságból kiemelt marha-terelők, akik idővel a nemesek katonáivá váltak.) Az összefogás sikeres lesz: Bocska hajdúserege nem csak Erdélyből de egy időre még a Felvidékről is kiűzi az osztrákokat.

Békekötések:

Zsitvatoroki béke zárja le a 15 éves háborút, Bécsi béke pedig a Bocskai szabadságharcot, mindkettő 1606-ban. A török nagyobb várakkal gazdagodik (mint Kanizsa és Eger), viszont  a Magyar Királyság visszaszerzi a nógrádi várakat (Felvidéken). 

Erdély virágkora

Bethlen Gábor 1613-ban lett Erdély fejedelme és 16 évnyi uralkodása alatt végig hű marad a szultánhoz, felvirágoztatta Erdélyt

1. Bethlen megteremtette Erdély saját iparát német iparosok behívásával
2. Megtöltötte a fejedelmi kincstárat azzal, hogy állami monopóliummá tette a marha, méz, vas és viasz kereskedelmet.
3. Merkantilizmus jellemezte gazdaságpolitikáját. Vagyis: nyersanyag be, késztermék ki.
4. Erdély hadseregét a 30 éves háborúban Ausztria ellen küldte. Győzelmeket aratott a Felvidéken.
5. Bethlen fejlesztette az oktatást Erdélyben, pl.: gyulafehérvári főiskola alapítása.
6. Bethlen után 1630-1648 közt következett I. Rákóczi György, aki folytatta Bethlen ország-fejlesztő politikáját, így tovább virágzott Erdély.

Erdély bukása: II. Rákóczi György idején a szultán (IV. Mehmed) megbüntette Erdélyt és II. Rákóczi Györgyöt engedetléenségéért, hiszen szultáni engedély nélkül támadta meg Lengyelországot. A büntetés során a török had felperzselte Erdély területét.

Zrinyi Miklós harcai a török ellen:[link]

Zrínyi Miklós: A szigetvári hős dédunokája, horvát bán, főúr a török-ellenes harc legfőbb alakja, költő. Terve a török kiűzésére: Habsburg segítség nélkül a II. Rákóczi György vezette Erdéllyel összefogva kiűzni a törököket. Terve azonban nem sikerül, mert II. Rákóczi György meghal váradon 1660-ban.

Az 1663/64 -es háború: Előzménye, oka, hogy a szultán (IV. Megmed) sérelmezi Zrínyi új várait, melyek szerinte megszegik a zsitvatoroki békét. Másrészt vádolja a Királyi Magyarországot azzal, hogy támogatta II. Rákóczit, amikor ellene szegült.

Harcok: A híres téli hadjáratban Zrínyi betört a Hódoltságba és felégette Eszéknél a drávai fahidat. A háború lezárulása: Bár Zrínyit kinevezik főparancsnoknak, cserben hagyják várait az osztrákok, így Zrínyi inkább lemond és visszavonul birtokaira. A törökök közben a Rába folyóig törnek és a szentgotthárdi csatában 1664 augusztus 1-én az új fővezér, Raimundo Montecuccoli győz a török felett. Alig 10 nappal később (1664 augusztus 10) Ausztria érthetetlen módon megköti a vasvári békét. A magyarok felháborodnak. Ausztria indoka: a Franciaország felől érkező veszély (XIV. Lajos). 

Osztrák ellenes mozgalmak: 

• Wesselényi összeesküvés (1669) Zríyi Miklós halála után (1664 november 18) a magyar főnemesek felkelést szerveztek Ausztria ellen, Wesselényi Ferenc nádor vezetésével, mert úgy érezték, hogy az osztrákok cserben-hagytak bennünket. Ám az össszeesküvés korán lelepleződik. Kivégzik Frangepán Ferencet és Zrínyi Péter is. I. Rákóczi Ferenc megússza a büntetést, mert megvásárolja a szabadságát. A felkelés megtorlásaként az osztrákok felfüggesztik alkotmányos jogainkat, mint az országgyűlések tartása, nádorválasztás, vármegyék szabad működése, kormányszerveink működése.
• Thököly Imre vezette kuruc-mozgalom Ausztria ellen (1682-1685) Crux = kereszt = kuruc. Dózsa György keresztes lázadóinak nyomdokain haladnak, vagyis felkelnek az elnyomók ellen. Thököly és kuruc, bujdosó katonái egy időre kiűzik az osztrákokat a Felvidékről. Három esztendőre 4 részre szakad az ország (Thököly fejedelemsége 1682-1685 között létezett.)

Zrínyiek - Rákócziak - Thököly kapcsolata: Zrínyi Péter lánya, Zrínyi Ilona feleségül ment I. Rákóczi Ferenchez. Közös gyermekük lesz II. Rákóczi Ferenc (a későbbi szabadságharcos). Ám I. Rákóczi Ferenc korán meghal, Ilona pedig Thökölyhez megy másodszor feleségül. Így Thököly lesz a kisgyermek (II. Rákóczi Ferenc) nevelőapja (14 éves koráig). 

A török kiűzése

Török támadás Bécs ellen: A szultán, IV. Mehmed (1648-1687) úgy gondolja, hogy a Török Birodalom képes egy sikeres Ausztria elleni hadjáratra. Ám tévesen méri fel a helyzetet. A téves helyzetértékelés oka: valójában ekkor már a Török Birodalom gyenge 3 okból: korrupció, szolgálati birtokok rendszere és a hadi-fejlesztések hiánya. (Korrupció: a török pasák hivatali ügyeikben saját gyarapodásukat nézték, szolgálati birtok: ezeket nem fejlesztették, hiszen nem örökbe kapták őket.)

A szultán mégis megtámadja Ausztriát, amikor Kara Musztafa és Murád Giráj kán vezetésével óriási had vonult a Duna két partján Bécshez, melynek védelmét Rüdiger Starhemberg és Lotaringiai Károly vezette. A 120 ezres oszmán sereg 1683 július 19-én fogott Bécs ostromához. Szeptember 2-án elesett a külváros ekkor azonban megérkezett a császárral szövetséges Sobieski János, lengyel uralkodó 30 ezres hada, mely felszabadította Bécset! 

Kahlenbergi csata: 1683 szeptember 12-én Bécs mellett a lengyel - osztrák - német sereg (keresztény haderő) nagy győzelmet arat a törökök felett. 

A török kiűzésének első szakasza: A törökök kiűzése 16 évig tartott (1683-1699). Ennek első szakaszában XI. Ince pápa erős keresztény szövetséget szervezett a török ellen. Ez volt a Szent Liga (1684). Tagjai: Ausztria, Lengyelország, Velence és egyes német tartományok (Bajor, szász). A pápa rászorította XIV. Lajost egy 20 éves fegyverszünet megkötésére a Habsburgokkal, így Ausztria koncentrálhatott a török elleni harcra.

A Thököly kezén lévő Felvidék 1685-ben esett el, amikor a kuruc vezér emberei átálltak az osztrákok oldalára. Thököly elmenekült és végül Törökországban halt meg. Buda 78 napos ostrom után, 1686 szeptember 2 -án került újra keresztény kézre. Összesen 145 éven keresztül volt török kézen. 

1687-re Magyarország túlnyomó része a Délvidék kivételével felszabadult a török uralom alól. Döntő csata zajlott Nagyharsánynál, melyet "második mohácsi csatának" is hívnak és Lotaringiai Károly győzelmével zárult.

A török kiűzésének második szakasza: A harcok 1688-ra befejeződhettek volna, ám XIV. Lajos megszegve korábbi ígéretét, megtámadta Ausztriát. Emiatt a császár seregeit nyugatra kellett küldeni, és a török elleni harcok elhúzódtak. Köprülü Musztafa erőskezű nagyvezérként a fegyelem megerősítésével újjászervezte a török hadakat és ellentámadásokat kezdett. Újra török kézre került Belgrád.

Utolsó nagy csaták:

• Nagyharsányi csata (1687) Második Mohács
• Szalánkeméni csata (1691) - itt hal meg Köprülü Musztafa
• Zentai csata (1697) - Savoyai Jenő szétveri a délvidéki török seregeket

Békekötés: A karlócai béke 1699 -ben lezárta a török háborúk korát. Ám annak, hogy a törököket Ausztria űzte ki, ára volt. A magyaroknak az 1687-es pozsonyi országgyűlésen le kellett mondaniuk szabad királyválasztó jogukról és el kellett fogadniuk az örökös Habsburg uralmat. Innentől a Habsburgok férfiága adta a magyar királyokat, és a magyarok lemondtak az Aranybulla ellenállási záradékáról. A karlócai békében Magyarország a Temesköz kivételével felszabadult.

Berendezkedés 1699 után, az osztrák uralom alatt:

• Bizonyos területeket Ausztria elvett Magyarországtól és közvetlen Bécs alá rendelt. Ilyen volt Erdély és a Határőrvidék is. A határőrvidéken szerbek éltek, és 1698-1705 közt autonómiát élveztek, kiváltságokkal. Ők őrizték a déli határokat. Erdélynek saját országgyűlése lett (Gyulafehérváron) és Bécsből irányították területét.
• Bécs fegyverrel meghódított területként kezelte Magyarországot. Az Udvari Kamara irányította a felszabadított területeket.
• A magyar nemesek csak úgy kaphatták vissza a török alól felszabadult birtokaikat, ha földjeik értékének 10% -át fegyverváltság címén kifizetik a kincstárnak. (jus armorum)
• A lakosságra nagy terhek nehezedtek: új adóemelések, és az osztrák katonák kötelező beszállásolása, kiteleltetése
• Az Udvar hitelezői, hadvezérei hatalmas birtokokat kaptak Magyarországon
• Bécs szélnek eresztette a magyar végvári katonákat.

 -------------