9. dolgozat 10a: Zrínyi Miklós harcai és a török kiűzése

Beküldte Harmat Árpád Péter - k, 12/04/2018 - 15:29

Zrínyi Miklós

Zrínyi Miklós (1663-1664): A szigetvári hős dédunokája, horvát bánként az ország legnagyobb főura volt. 1660-ban II. Rákóczi Györggyel összfogva akarta kiűzni a törököket Magyarországról. A fejedelem halála után azonban maga kezdett harcokba. 1664-ben egy merész hadjáratában felégette az eszéki fahidat, melyen a törökök biztosították csapataik ellátását.

Az osztrák császár (I. Lipót) főparancsnoknak nevezte ki Zrínyit, ám később cserben hagyta és az osztrák sereget visszavonta a Rába folyóhoz (Bécs védelmére).
Zrínyi seregrésze magára maradt, elvesztek Zrínyi saját várai is. A hadvezér-költő megsértődött és birtokaira vonult vissza. (1664 novemberében halt meg egy vadászbalesetben.)
Az új fővezér Raimondo Montecuccoli Szentgotthárdnál (1661.08.01.) nagy győzelmet aratott a törökök felett, ám utána megkötötte a vasvári békét (1664.aug.10.). A békekötés a győztes csata után felháborította a magyarokat, hiszen a szentgotthárdi diadal révén esély lett voln a török kiűzésére.
Ausztria azért kötött békét az oszmánokkal, mert Franciaország megtámadta nyugatról és seregét át kellett irányítania Magyarországról a nyugati területeire.
A magyar nemesség nem látta át Ausztria okait és felháborodott a békekötésen. 1669-ben a Wesselényi-összeesküvésben szálltak szembe a császárral. Ám az összeesküvés hamar lelepleződött, vezetőit kivégezték. Így halt meg Zrínyi Miklós öccse Zrínyi Péter is. I. Rákóczi Ferenc megmenekült, mert hatalmas összeget fizetett azért, hogy ne ítéljék el.
A Wesselényi-összeesküvést osztrák megtorlás követte: nem ülhetett össze a magyar országgyűlés, üldözték a protestánsokat, szélnek eresztették a végvári katonákat.

Thököly Imre kurucmozgalma:

Az osztrák elnyomás miatt a Felvidéken, Erdély határán Thököly Imre nemes vezetésével kuruc mozgalom alakult ki a bujdosókból. (Kuruc = crux = kereszt = kerszetes harcos). A kurucok elfoglalták az osztrákoktól a Felvidéket, itt jött létre Kassa központtal Thököly saját fejedelemsége. Egy időre 4 részre szakadt az ország.
1681-re a bécsi udvar meghátrált: jelentős engedményeket tett, végetért a vallásüldözés és újra lehettek országgyűlések.

A török kiűzése Magyarországról

Bécs elleni török támadás: IV. Mehmed szultán és Kara Musztafa nagyvezír 1683-ban 120 ezres török sereggel támadt Bécsre. Az osztrák fővárost három hadvezér védte: Rüdiger Starhemberg, Lotaringiai Károly és Sobieski János lengyel király. A Bécsért folyó csatát a lengyel király felmentésként érkező lovas serege fordította meg. Kahlenbergi csata (1683 szeptember 12.) Keresztény győzelem.

A Szent Liga támadása: XI. Ince pápa 1684-ben Bécs ostroma során 4-5 állam összefogásában erős török elleni szövetséget szervezett. Tagjai: Ausztria, Magyarország, Lengyelország, Velence, Bajorország, Szászország. A törököket elűző keresztény sereg 4 legfőbb vezetője: Lotharingiai Károly, II. Miksa Emánuel bajor fejedelem, Savoyai Jenő herceg, Bádeni Lajos őrgróf.

A Szent Liga elűzte Bécs alól a törököket, majd megindult Magyarországra, hogy onnan is kiűzze az oszmánokat.
A török kiűzése: 1686 szeptember 2-án felszabadult Buda, 1688-ra pedig a Felvidék és Erdély
Az utolsó nagy csaták: Nagyharsányi csata (1687), LINK Szalánkeméni csata (1691) és Zentai csata (1697) Mindhárom a délvidéken található. A nagyharsányi győzelemnek köszönhetően Szlavónia illetve a délvidék nagy része felszabadulhatott és a magyarság is elégtételként konstatálhatta: majdnem ugyanott, ahol a mohácsi csata is zajlott, végre revansot vehettünk a törökökön.
A török sereg vezetője Nagyharsánynál és Szalánkeménnél: Köprülü Musztafa török vezér
A török kiűzése elhúzódott el egészen 1699-ig, mert XIV. Lajos francia király megtámadta Ausztriát nyugatról.
A magyaroknak nagy árat kellett fizetnie Ausztriának a török kiűzéséért: 1687-ben a pozsonyi országgyűlés kimondta hogy Magyarország elismeri az örökös Habsburtg uralmat.
Karlócai béke: 1699. Ezzel véget ért a 150 éves török uralom Magyarországon.

Berendezkedés 1699 után, az osztrák uralom alatt:

Bizonyos területeket Ausztria elvett Magyarországtól és közvetlen Bécs alá rendelt. Ilyen volt Erdély és a Határőrvidék is. A határőrvidéken szerbek éltek, és 1698-1705 közt autonómiát élveztek, kiváltságokkal. Ők őrizték a déli határokat. Erdélynek saját országgyűlése lett (Gyulafehérváron) és Bécsből irányították területét.
Bécs fegyverrel meghódított területként kezelte Magyarországot. Az Udvari Kamara irányította a felszabadított területeket.
A magyar nemesek csak úgy kaphatták vissza a török alól felszabadult birtokaikat, ha földjeik értékének 10% -át fegyverváltság címén kifizetik a kincstárnak. (jus armorum)
A lakosságra nagy terhek nehezedtek: új adóemelések, és az osztrák katonák kötelező beszállásolása, kiteleltetése
Az Udvar hitelezői, hadvezérei hatalmas birtokokat kaptak Magyarországon
Bécs szélnek eresztette a magyar végvári katonákat.

Erdély helyzete: Erdélyt 1687-ben Lotaringiai Károly csapatai szabadították fel. Apafy fejedelemnek alá kellett írnia a balázsfai szerződést, melyben 700 ezer forint megfizetésére és 12 vár átadására kötelezte magát a tartomány. Apafi után Lipót lett Erdély ura, és 1691-ben adta ki a Leopoldinumot, melyben biztosította az erdélyi hagyományok tiszteletét. A fejedelemség élére gubernátor került.