12.2.5 A hidegháború második szakasza

12.2.5 A Hidegháború második szakasza

[12-es tananyag]

Átmeneti enyhülés a hidegháborúban [link]

• Ausztria ügyében a megállapodás => 1955-ben külön megállapodás született arról, hogy orosz-amerikai vegyes megszállás alá tartozó Ausztriából kivonulnak a szovjetek, de Ausztria nem csatlakozhat a NATO hoz.
• Jugoszlávia ügye => 1948-ban a Tito vezette Jugoszlávia a sztálini modelltől eltérő útra lépett. Egy ideig, 1949-ben ellenséges viszony alakult ki Sztálin és Tito közt. Ebben az időben próbált Sztálin kedvében járni idehaza Rákosi azzal, hogy Tito-hű kémkedéssel vádolta meg és végeztette ki Rajk Lászlót.) Végül a Szovjetunió elfogadta hogy Ju. egy másik kommunista úton halad.
• SALT-1 és SALT-2 => 1972/1979 Strategic Arms Limitation Talks Fegyverkorlátozási szerződések voltak az USA és a Szovjetunió közt.
• Helsinki Értekezlet => 1975-ben 33 európai ország közt  a szocilaista országok is aláírták az emberi jogok és határok tiszteletben tartásáról, az erőszakos megoldások elutasításáról szóló záróokmányt.
• A két német állam szerződése 1972-ben => Willy Brandt (NSZK) vezető kezdeményezésére a két német állam közeledett egymáshoz

Bandungi Konferencia (1955) => Az egyik nagyhatalmi tömbhöz sem tartozó országok egy része India vezetésével közösen ítélték el a hidegháborút és a modern gyarmatosítást. Ők voltak az el nem kötelezett országok. Nehru, Tito

Újabb elhidegülés: A kis hidegháború (1979-1985)

Az az 1979-ben elkezdődő korszakot, mely az 1985-ös csúcstalálkozók korszakáig, 6 éven keresztül tartott és a nagyhatalmak közti újbóli viszonyromlást jelentette, "kis hidegháborúnak" nevezzük.

1.) Rakéta telepítések: Amerikai rakéta telepítések Nyugat-Európába => 1979-ben újra ellenséges lett a hidegháborús tömbök viszonya, amikor a NATO újabb rakétákat telepített Nyugat Európába.

2.) A Szovjetunió afganisztáni háborúja (1979-1989) LINK => A Szovjetunió 1979 végén megszállta a szomszédos Afganisztánt és 10 évig próbálta stabilizálni. Az USA viszont titokban a felkelőket támogatta fegyverekkel. Végül 1989-ben az oroszok feladták a hiábavaló harcot.

3.) Olimpiák ügye: Az 1980-as moszkvai olimpiát a nyugat bojkottálta (az afganisztáni támadás miatt) válaszul az 1984-es Los-Angelesi olimpiát meg a keleti tömb bojkottálta.

4.) Űrfegyverkezési verseny indult Ronald Reagan - Brezsnyev idején, 1981 -től. Az első ember az űrben 1961-ben szovjet volt (Jurij Gagarin) viszont az első Holdra lépő, amerikai lett, 1969-ben, Neil Armstrong. A legköltségesebb versengért szintén Amerika nyerte a 80-as évek végére.

5.) Utolsó atomháborús válság: 1983 november 9-11 közt történt. Ekkor kevésen múlt az atomháború. Reagan és Andropov közt viták zajlottak 1983 őszén, majd 1983 november 3-án egy nagy amerikai hadgyakorlat kezdődött (neve: Able Archer 83), amit a szovjetek valódi támadásnak hittek. Az oroszok Szu-24 es vadászbombázóikat taktikai atomfegyverekkel szerelték fel és indításra készítettek elő, plusz 300 interkontinentális rakétát helyeztek készenlétbe. Mindezen túl a Szovjetunió mozgósította az Északi és Balti Flottát, miután több atomtengeralattjárót indítottak el az USA partjai felé. Végül egy kettősügynök (Oleg Gorgyijevszkij) révén értesült Reagan arról, hogy a Szovjetunió félreértette hadgyakorlatukat és ellencsapásra készül. Willam Casey CIA igazgató és Robert McFarlane nemzetbiztonsági tanácsadó veszélyesnek minősítették a helyzetet. Brent Scowcroft elnöki tanácsadót küldték az amerikaiak Moszkvába, aki végül tisztázta a helyzetet. (LINK)

A Szovjetunió vezetői a hidegháború alatt: Sztálin (1924-1953) Hruscsov (1953-1964), Brezsnyev (1964-1982), Jurij Andropov (1982-1984), Konsztantyin Csernyenko (1984-1985), Mihail Gorbacsov (1985-1991)

Az USA belpolitikája a hidegháborúban

Az USA ban kommunista ellenes hisztéria alakult ki az 50-es években, McCarthy szenátor hatására, aki egy egész bizottságot alapított a "szovjetbarátsággal" gyanúsítottak számára. (Százakat tartóztattak le.)

A 60-as években polgárjogi mozgalmak jelentek meg Amerika szerte, melyek a nők egyenjogúságáért, a vietnámi háború befejezéséért és a feketék egyenjogúságáért tüntettek. Elterjedt a hippi mozgalom, a háború ellen tiltakozó, lázadó ifjúság mozgalma.

Martin Luther King baptista lelkész, sokat tette a feketék egyenjogúságáért. 1963 aug.28-i beszéde híres lett) Végül 60-as években törvények tiltották a faji megkülönböztetést.

Kennedy - Nixon korszak: John F. Kennedy Az 1960-as elnökválasztásn Nixont legyőzve lett elnök. Ő indította meg a vietnámi háborúban való amerikai részvételt, ám később a csapatok kivonásán fáradozott. Kennedy a maffiával is megpróbált leszámolni, ám ez a kísérlete sikertelenülül zárult. Az idősekre is kiterjesztette az egészségügyi ellátást. A Kennedy-kabinet törvényeket kezdeményezett az iskolákban, munkahelyeken és középületekben érvényben lévő faji megkülönböztetés eltörlésére is. A kommunista Kuba elleni sikertelen Disznó-öbölbeli partraszállás után (1961 április 17.) hirdette meg a Békehadtest programot (későbbi nevén: Szövetség a haladásért). 1962-ben a szovjet űrfegyverkezési versenyre válaszul Kennedy a kongresszussal megszavaztatta az Apolló-űrprogramot, melynek célja az volt, hogy az évtized végére embert juttasson a Holdra.

Botrányok: Kennedy merénylet (1963. november 22.) 10 érdekesség. Watergate botrány (Nixon bukása) FIM: JFK Watergate botrány: 1972 június 17-én a washingtoni Watergate épületében, a demokrata párt irodáiban lehallgató-készülékeket helyeztek el ismeretlenek. Kiderült: maga Nixon küldte oda embereit. Botrány tör ki, amibe Nixon belebukik és lemond!

Űrverseny: Az első ember a világűrben a szovjet Jurij Gagarin volt, aki 1961-ben 1 óra 48 percet töltött az űrben. Válaszul az USA elindította az Apollo programot (szintén 1961-ben), mely 8 évvel később, 1969 július 20-án az Apollo-11 keretében embert juttatott a Holdra. Ő volt Neil Armstrong.

A hidegháború meghatározó vezetői: DeGaulle, Peron (se tőkés, se kommunista), Mao Ce-tung, Willia Brandt, Margareth Teacher

Elnökök: John F. Kennedy (1961-1963) elhárította a kubai rakétaválságot, majd merénylet áldozata lett és Richard Nixon (1969-1974), aki egy politikai botrányba keveredve lemondásra kényerült. Későbbi elnökök: Carter, Reagan, Bush, Clinton a hidegháború befejezését készítették elő.

A hidegháború lezárulása:

1.) Mihail Gorbacsov reformjai - kelet-európai rendszerváltások. Gorbacsov: 1985 március 11 - 1991 december 25. (Watergate) Peresztrojka (intézkedés-csomag): gazdasági nyitás, glasznoszty (inézkedés-csomag) politikai nyitás. Ezek révén csökent a cenzúra és a párt teljhatalma. A Szovjetunió közeledni kezdett az USA -hoz, 1985és1991 közt évről-évre javult a két ország kapcsolata. Ez volt a csúcstalálkozók kora. 

Csúcstalálkozók:

• Genfi csúcstalálkozó: 1985 november 19-21. Reagan - Gorbacsov
• Reykjaviki csúcstalálkozó: 1986 október 11-12. Reagan - Gorbacsov
• Első washingtoni csúcstalálkozó: 1987 december 7-10. Reagan - Gorbacsov
• Moszkvai csúcstalálkozó: 1988 május 29-június 2. Reagan - Gorbacsov
• Máltai csúcstalálkozó: 1989 december 2-3. Bush - Gorbacsov
• Második washingtoni csúcstalálkozó: 1990 május 31-júni.3 Bush - Gorbacsov

2.) A berlini fal lebontása: Az NDK élén Walter Ulbricht után, 1971-től állt Erich Honecker egészen 1989 október 18-ig, amikor lemond. Megindul a rendszerváltás az NDK-ban. 1989 november 9-én az utazási törvény ügyében tartott sajtótájékoztatón bejelentik kelet és nyugat Berlin közt az azonnali határnyitást. Tömegek indulnak meg Nygat-Berlinbe, majd megkezdődik a fal lebontása spontán módon vésőkkel, kalapácsokkal, csákányokkal. 

3.) A Varsói Szerződés és a Szovjetunió felbomlása: 1991 július 1 (Varsói Szerződés) és 1991 december 25.(Szovjetunió). Végetér a hidegháború.

***