Az olasz fasizmus, Mussolini, illetve a Weimari Köztársaság és a nácizmus

Az olasz fasizmus és Mussolini 

Olaszország az első világháború küszöbén még a németek vezette Hármasszövetség tagja volt, ám 1915 -ben bizonyos területekért átállt az antant oldalára. A háború után azonban válságok súlytották:

1. Csalódottság: Bár Olaszország a győztes oldalon fejezte be az első világháborút, mégis elégedetlen volt lakossága. Ugyanis nem kapta meg mindazt a területet, amit 1915-ös átállásakor megígértek neki: így nem lett az olaszoké Dalmácia és Albánia sem, sőt kimaradt a németek afrikai gyarmatainak felosztásából is. Emellett nagy volt a munkanélküliség és az infláció az 1920-as években.
2. Szélsőségek megjelenése: Az általános elégedetlenség közben a két politikai szélsőség erősödött meg: a kommunisták és a fasiszták is előretörtek. A kommunisták az olasz munkásosztály körében óriási népszerűségre tesznek szert!
3. A kommunisták: A kommunisták az olasz munkásosztály körében óriási népszerűségre tesznek szert 1918 után. Munkás-sztrájkok és tüntetések zajlanak Olaszország-szerte. A lakosság egy része ekkor már retteg egy kommunista hatalomátvételtől, mely ellen sokak szerint csak e új mozgalom, a fasizmus nyújthat "védelmet".
4. Fasizmus: A fasiszták pártja 1921-ben jött létre Benito Mussolini vezetésével. Feketeinges rohamosztagaikkal számtalan kommunista gyűlést vertek szét.A latin fasces szóból ered a kifejezés, mely vesszőnyalábot jelent és az összefogást szimbolizálja. Szélsőjobboldali, nacionalista irányzat, mely totális diktatúrát és agresszív terjeszkedést tűzött ki céljául. Eltér a nácizmustól annyiban, hogy a fajelméletet nem alkalmazza. 
5. Mussolini hatalomra kerülése: Olaszország nagy része a fasisztákat kezdte támogatni, a kommunista hatalomtól félve. Mussolini törvényesen elérte, hogy az olasz király, III. Viktor Emánuel 1922 október 31-én őt nevezze ki kormányfővé. Embereivel hatásos felvonulást rendezett Rómában. Ez volt a "római menetelés"
6. Fasiszta diktatúrává alakulás: Mussolini 1925-ben totális diktatúrát vezetette be Olaszországban. Ő lett a "Duce" (vezér) feloszlatta a pártokat és a parlamentet. Ezek helyett  ő maga és a Fasiszta Nagytanács hozta meg a döntéseket. Létrehozta a korporációs rendszert. Ennek lényege: az állami vezetés uralja a  munka világát is, szakmánként létrehozott korporációk révén. A korporációkban munkaadók, dolgozók és az állam képviselői szerepeltek. Mussolini külpolitikai célja a Római Birodalom feltámasztása lett., terjeszkedésekkel. A 30-as évekre Hitler oldalán már Etiópia, Albánia, Görögország és Egyiptom meghódítását fontolgatta. (Végül: 1935 és 1940 közt mind a négyet meg is támadta.) VIDEO (16:54-19:22)

​

A Weimari köztársaság válsága, Németország az 1920-as években:

Weimári Köztársaság: A Német Birodalom 1918 -ra elvesztette az első világháborút és ezzel egyidejűleg a császárság is megbukott. 1918 november 9 -én II. Vilmost forradalom távolította el a hatalomból (Hollandiába menekült) A német parlament (Reichstag) Weimar városában összeült és új alkotmányt hozott létre. Az ország első embere innentől a köztársasági elnök lett. Kezdetben (1918-1925 közt) Friedrich Ebert, majd Paul von Hindenbburg (1925-1934). A második ember pedig a mindenkori kancellár (miniszterelnök).

Problémák Németországban (1918-1932):

1. Nyomor, éhinség, munkanélküliség, ami miatt a lakosság a politikai szélsőségek, eleinte a kommunista mozgalmak később a szélsőjobb felé fordul. Egyre népszerűbbek lesznek ezek a pártok, majd 1919 és 1923 közt megmozdulásokat, felkeléseket szerveznek.
2. A francia csapatok 1923 január 11 -én önkényesen megszállják Németország ipari szívét, a Ruhr-vidéket. Ok: A Német Állam nem fizette a jóvátételt számukra. 
3. Nemzetközi elszigeteltségbe kerül az Németország, Európa nem kereskedik vele. 
4. A jóvátátel fizetése miatt (angolok, franciák felé) esélytelen a gazdasági talpraállás.

Megoldások Németországban: 

1.  Gustave Streeseman külügyminiszter (1923-1929) kimozdítja Németországot az elszigeteltségből: mind keleten, mind nyugaton rendezi Németország viszonyait a nagyhatalmakkal: megszületik a Rapallo egyezmény a szovjetekkel (1922) lemondanak egymás háborús kártalanításáról és létrejön a Locarno szerződés (1925), mely kiutasítja  afranciákat a Ruhr-vidékről és Anglia illetve Olaszország garanciavállalása mellett demilitarizált övezetté nyilvánítja.
2. Németország felvételt nyer a Népszövetségben (1926)
3. Az USA támogatni kezdi Németországot 1924 -ban a Dawes-tervvel (800 millió márka), majd a Young-tervvel (1929), majd az 1932 -es Lausanne -i Konferencia elengedi a jóvátétel fizetést a világválságra való tekintettel.
4. A német kormány úrrá lesz a politikai szélsőségek megmozdulásain. Ezekből 5 súlytotta Németországot 1919 és 1923 közt, három kommunista lázadás: Spartacus-felkelés (1919), Bajos Tanácsköztársaság (1919), Ruhr-vidéki munkásfelkelés (1920), két szélsőjobboldali felkelés: Kapp puccs (1920) és a müncheni sörpuccs (1923).

Adolf Hitler:

• Ausztriában született, fiatalon festőművésznek készült (szüleit korán elvesztette). Örökségéből próbált Bécsben igazi festőművésszé válni. A bécsi művészeti akadémia azonban elutasította felvételét. Elhagyta Ausztriát és Müncehnebn ment.
• Művészeti terveit az első világháború megakadályozta, katona lett belőle. Ott volt a Somme -i csatában is. Futárfeladatokat látott el.
• A háború után Münchenben telepedett le és a Reichwehr (hadsereg) tagja maradt. Azzal bízták meg, hogy tanulmányozza kormányra veszélyessé váló pártokat.
• 1920 -ban a Német Munkáspárt megtetszett Hitlernek, így tagja, majd vezetője lett és otthagyta a hadsereget.
• Ebből a pártból hozta létre 1920 -ban a Nemzetiszocialista Német Munkáspártot, melyet szenvedélyes beszédeive tett egyre népszerűbbé (VIDEO - Hitler egyik beszéde) Könyv: 200. oldal Mein Kamp mondatai
• A röviden csak "náci pártnak" nevezett mozgalomhoz fegyveres alakulatot is létrehozott, ez lett az SA (Sturmabteilung - rohamosztag). Egyenruhás verőemberekből állt, akiket Hitler jobbkeze Ernst Röhm vezetett. A párttagok és az SA is vezérüknek, azaz führernek szólitották Hitlert. Közben saját újságjuk is lett, a Völkischer Beobachter (népi figyelő) A párt jelképe pedig az indiai gyökerű horogkereszt, vagy szvasztika lett. 
• Hitler 1923 -ra úgy érezte: pártjával együtt készen áll a hatalomátvételre. /Adolf Hitler életrajza/ VIDEO: 3:00 - 8:45

​

Óravázlat

I. Weimari köztársaság:

1. A Német Birodalomból alakul ki 1918 novemberében, II. Vilmos császár hatalmának megdöntése után és 1933 -ig áll fenn, Hitler hatalomra jutásáig.
2. A Weimari Köztársaság belső problémái: Spartacus-felkelés (1919), Bajor Tanácsköztársaság (1919), Ruhr-vidéki munkásfelkelés (1920), Kapp puccs (1920) és a müncheni sörpuccs (1923)
3. A Weimári Köztársaság külpolitikai problémái: a Ruhr-vidék francia megszállása (1923), elszigeteltség, jóvtétel fizetése

II. Németország sikerei:

1. Gustave Stresemann révén: Rapallo egyezmény (1922) Locarno szerződés (1925)
2. Felvétel a Népszövetségbe (1926)
3. Dawe-terv (1924), jóvátétel elengedése (Lausenne -i Konferencia - 1932)

III. Adolf Hitler és a náci párt felbukkanása:

1. Ausztriában született, festő, majd katona az I. világháborúban
2. Politikai besúgó Müncehben, majd a Német Munkáspárt tagja 1920 -ban
3. A Nemzetiszocilaista Német Munkáspárt vezére, führere lesz és a náci mozgalom élén 1920 és 1932 közt megteremti a párt fegyveres szárnyát az SA -t és mozgalma szimbólumát, a horogkeresztet. 

A nácik előretörése és a náci Németország

A Hitler vezette náci párt az 1920 -as években történő előretörése:

1. Adolf Hitler első hatalomszerzési kísérlete az 1923 -as müncheni sörpuccs volt (LINK). A kudarc után börtönbe vonult.
2. A börtönben írja meg a Mein Kampf -ot (Harcom) - 1923
3. Szabadulva tisztogatásokat tart pártjában, majd megszerzi a nagytőkések, gyárosok támogatását. A pénből: új pártközpont, Barna Ház (1930-1933)
4. A nácizmus a német nép felsőbbrendűségét hirdette és azt, hogy a náci párt felemeli majd a németséget. 
5. Hitler népszerűségének három oka: 1.) Minden rétegnek azt ígérte, amire az vágyott: a munkásoknak munkát és a tőke megfékezését, a parasztoknak földet, a gyárosoknak a kommunisták megfékezését, a kispolgároknak pedig felemelkedést  2.) A háborús sérelmek osrvoslását ígérte: keleti terjeszkedést (élettér elmélet) 3.) Megnevezte azokat, akiknek Németország a rossz sorság köszönheti: zsidók, kommunisták, antant nagyhatalmak
6. A náci párt 1932 július 31-én megnyeri a választásokat (37% => 14 millió szavazat), ám a Reichstagban nem lesz teljes többségük. Így Paul von Hindenburg köztársasági elnök átmenetileg másokat nevez ki kancellárnak. Végül fél évvel a választások után, 1933 január 30-án Hitler lesz Németország kancellárja.

​

Fajelmélet = azt hirdette, hogy az ember több fajra tagolódik, mely fajok nem egyenértékűek: a németek és rokon népeik (pl. skandinávok, angolok) felsőbbrendűek, a szlávok viszont például szolga népek, a zsidók, cigányok pedig kifejezetten kártékonyak (azaz kiirtandóak). A fasizmus többek közt abban különbözött a nácizmustól, hogy a fajelmélet hiányzott belőle. A fajelmélet révén a németek egy része hitte, hogy joga van más népeken uralkodni, és joga van más népek földjét elvenni. Élettér elmélet = a németeknek nagyobb élettér jár!

Adolf Hitler életrajza

Spanyol polgárháború (1936-1939):

• Spanyolországban az 1936-os választásokon baloldali győzelem született, amit a hadsereg nem akart elfogadni. Francesco Franko tábornok (cadillo = vezér) vezetésével Spanyolország afrikai gyarmatairól kiindulva harcot kezdtek a kormány ellen. 
• A polgárháború 3 éven át tartott. A fasiszta hatalmak, Olaszország és a németek Frankót támogatták, míg a demokráciák, pl. USA a spanyol kormány mellett álltak ki. Végül Frankó győzött és egészen 1975-ig diktatúrában tartotta Spanyolországot.

Diktatúrák Európában:

Az 1930-as évekre Európa országai közül csak Anglia, Franciaország és a skandináv államok működtek demokráciában. A többi államban tekintélyuralmi rendszerek vagy totális diktatúrák működtek. A négy totális állam: Szovjetunió, Németország, Olaszország és Spanyolország volt. Tekintélyuralom működött Lengyelországban, Magyarországon (Horthy-rendszer), A Balkán államaiban és Törökországban is.

• Demokrácia: Amikor egy országban a törvényesen megválasztott parlament kezében van a hatalom és a pártok szabadon működhetnek a polgári szabadságjogok biztosítása mellett.
• Tekintélyuralom: Más néven autokrácia, amikor még nincs diktatúra, de az adott ország valamilyen kiválasztott csoport befolyása alatt műkodik és a polgári szabadságjogok egy része is korlátozott. (Ilyen tekintélyuralmi rendszer volt a Horthy-rendszer is 1920 és 1944 közt.)
• Totális diktatúra:Amikor egy országban nem a parlament kezében van a hatalom, nincsenek pártok, vagy csak egyetlen párt létezik és nem biztosítottak a polgári szabadságjogok. Ilyen totális diktatúra volt a :
  • náci Németország 1933 és 1945 közt, a
  • Mussolini vezette Olaszország 1922 és 1944 közt,
  • Japán 1931 és 1945 közt, illetve a
  • Franco vezette Spanyolország 1936 és 1975 között.

A hitleri totális állam jellemzői:

1. Hitler betiltotta a pártokat, CSAK a náci párt működhetett.
2. A parlament elvesztette jelentőségét, helyette a kormány hozta meg a döntéseket (ami viszont Hitler kezében volt). Ezt mondta ki a felhatalmazási törvény 1933 március 23-án.
3. Teljhatalmat kaptak az állami erőszakszervezetek, mert Hitler a Reichstag felgyújtása ürügyén (1933 február 27) szükségállapotot hirdetett. Két fontos erőszakszervezet:

• GESTAPO (Geheime Staatspolizei) = titkos államrendőrség. Élén Hitler jobbkeze: Hermann Göring állt
• SS (SchutzStaffel) = Védőosztag. Élén: Heinrich Himmler állt. Egyik része a Waffen-SS a hadsereggel működött együtt, viszont másik része az Allgemeine-SS a koncentrációs táborokat őrizte. A táborokba Hitler ellenségeit és később a zsidókat zárták. Az első koncentrációs tábor Dachauban kezdett működni 1933 márciusától.

4. Polgári szabadságjogokat korlátozták. Például a sajtót (újságokat) alárendelték a Joseph Goebbels által vezetett propaganda minisztériumnak, mely ügyelt arra, hogy csak a nácikat dicsérő, Hitlert méltató cikkek jelenjenek meg Németországban.

5. Hitler összevonta a Hindenburg 1934-es halála után megüresedett köztársasági elnöki tisztséget és a kancellárit. Így az ország führere lett. Megjelent a III. Birodalom megnevezés is: az első német birodalom a Német-Római Császárság volt 962-1806 közt, a második német birodalom az 1871-1914 közti Német Császárság volt és a harmadik a hitleri Németország lett.

6. Teljes egyeduralom kiépítése: Hitler még pártján belül is eltüntette a riválisaivá váló, Ernst Röhm vezette SA -t. A hosszú kések éjszakáján (1934 nyara) megölette az SA vezetőit.

7. Németország a háború kirobbanásakor már egy elfajzott totális állam képét mutatta, ahol 1933-tól könyvégetések zajlottak, a nürnbergi pártnapokon százezrek éltették a Führerüket és a fiatalokat a Hitlerjugend tanította az árja német értékrendre.

8. Hitler államának legkegyetlenebb rendelkezései az 1935-ös nürnbergi zsidótörvények voltak, melyek megvonták a zsidó lakosoktól az állampolgári jogokat és másodrendű lakosokká változtatták őket.

9. Adolf Hitler 1935 -től a faj- és élettérelmélet szerint, - mely a felsőbbrendű németeknek nagyobb  területek birtoklását követeli - megindította a terjeszkedés politikáját. Németország tudatosan megszegve a versaillesi békét, elrendelte az általános hadkötelezettséget, a Rajna-vidék megszállását, majd Ausztria és Csehország bekebelezésének előkészítését.