6. dolgozat 10a: Az ország három részre szakadása és a várháborúk kora

A törökök támadásai Magyarország ellen (1521-1526)

Török támadások:

1. Az 1521-es török hadjárat Szulejmán vezetésével Isztambulból indult, és a magyar végekhez érve elfoglalta Szabácsot illetve Nándorfehérvárt is.
2. A második, 1523/24 -es török hadjáratot a nándorfehérvári bég indította és bevette Szörényvárt. A védekező magyar csapatokat Tomori Pál, kalocsai érsek vezette. II. Lajos kísérletet tett arra, hogy összetartsa a magyar nemeseket és a királyi tekintélyt helyreállítsa. (Ekkor nevezte ki nádornak Werbőczyt.)
3. Az 1526-os török hadjárat célja már Magyarország végső legyőzése és elfoglalása lett!

Mohácsi csata (1526 augusztus 29.): A 60 ezres török sereg Pétervárad és Újlak bevétele után kelt át a határt jelentő Száván. Tomori nem tudta meggátolni sem a Száván sem a Dráván való oszmán átkelést, így a törökök Mohács alá érhettek. A magyar király hadai Pest alól érkeztek, 28 ezer fővel. Ám Szapolyai János 15 ezres és Frangepán Kristóf 8-10 ezres serege lekéste a csatát. Így 60 ezer török állt szembe 28 ezer magyarral. A törökök gyors győzelmet arattak, elesett 28 főúr, hét főpap és II. Lajos is. A török feldúlta Budát, majd az országot legyőzöttnek minősítve kivonult hazánkból. (Új határ: Nándorfehérvár - Eszék vonal.)

Az ország három részre szakadása

Polgárháború: A török távozása után, 1526 -ban a főnemesek Habsburg Ferdinándot a köznemesek pedig Szapolyait választották királyukká. Kettejük közt polgárháború kezdődött és a harcokat Ferdinánd nyerte. Ekkor azonban Szapolyai alkut kötött a szultánnal: hűbérese lesz, ha cserébe a törökök kiűzik az osztrákokat. Az alku működött: a törökök elűzték Ferdinándot, aki csak a Dunántúlt és a Felvidéket tudta megtartani az ország többi részén pedig Szapolyai lett az úr. (1529-ben Budán ült a trónra.)

Váradi békében (1538):  Szapolyai ígéretet tett Ferdinándnak: halála után átadja neki Magyarország egészét. Mivel azonban közben 1540-ben fia született: ő maga szegte meg az alkut. Halálakor trónját csecsemő fiára (János Zsigmond) hagyta. (A váradi alkut titkos volt.)

A három részre szakadás: Szapolyai a halálos ágyán 1540-ben csecsemő gyermeke mellé gyámnak nevezi ki Fráter Györgyöt (Martinuzzi György) és Török Bálintot, akik elérik a szultánnál, hogy elismerje a kisgyermeket (János Zsigmondot) magyar királynak. Ferdinánd azonban nem törődött bele, hogy becsapták és nem övé, hanem a gyermeké lett a magyar trón és Budára támadt.

Ekkor Szapolyai özvegye (Izabella királyné) behívta a törököket, így 1541 augusztus 29 –én Buda 145 évre oszmán kézre került. Az ország pedig három részre szakadt. A gyermekkirály gyámjaival: Izabella királynéval és Fráter Györggyel együtt Erdélybe ment, ahol a török nevében uralkodhatott, Erdély és a Tiszántúl felett. Az ország középső részén, vagyis az Alföldön és a Duna-Tisza közén illetve Budán a török lett az úr. Ez volt a Hódoltság. (Itt jött létre a budai vilayet). A Dunántúlon pedig és a Felvidéken maradt a Habsburg uralom, a Magyar Királyság, Ferdinánd uralma alatt.

Kísérlet az ország egyesítésére: A gyermek király gyámja, Fráter György a titkos, Gyalui egyezményben arra tett kísérletet, hogy Erdélyt és a királyi Magyarországot egyesítse. 1541-ben felkínálta hát az ország keleti részeit Ferdinándnak, ha az visszafoglalja a töröktől Budát. Az osztrákok azonban kudarcot vallottak Buda visszavételével és kivívták a szultán haragját, aki újabb sereget indított a Hódoltság kibővítésére.

Várháborúk kora:

Az 1541 és 1568 közt három nagy háborús időszak követte egymást:

1. Az 1541 és 1546 közti török várfoglalások: A törökök beveszik a Buda környéki várakat, elesik Esztergom (1543), Tata, Visegrád, Nógrád, Hatvan, és elesik néhány dunántúli magyar erősség is: Siklós, Pécs, Pápa, Székesfehérvár.
2. Az 1552 - 1556 -os török hadjáratok
3. Az 1566 -os szigetvári török várostrom

Az 1552-es török-magyar harcok: 1552-ben két török sereg támadt az országra. Az egyiket Ahmed másodvezér vezette Erdély ellen, elfoglalva Temesvárt és elérve Szolnokot, a másikat Ali budai pasa vezette és Veszprém illetve néhány felvidéki vár bevétele után szintén Szolnok alá ért. A két oszmán sereg egyesülve foglalta el Szolnokot, majd közösen indult Eger bevételére.

Egri ostrom: A várat 2000 magyar katona védte a kb. 40 ezres oszmán haddal szemben, Dobó István vezetésével. A védők 38 napig tartottak ki, mikor a törökök végül 1552 október 17-én feladták a harcot és elvonultak. (Az egri vár végül csak 44 évvel később, 1596-ban került török kézre.) LINK (Egri csillagok)

Az 1566-os szigetvári ostrom: A Dél-dunántúli Szigetvárt Zrínyi Miklós védte. Amikor elfogytak készletei (lőszer, élelem) feláldozta magát: kitört a várból és embereivel hősi halált halt. A várostrom alatt hunyt el Szulejmán is. Az új szultán II. Szelim békét kötött a magyarokkal.

Drinápolyi béke (1568): II. Szelim és Miksa osztrák császár köti meg a békét. Lényege: A császár évi 30 ezer arany adót fizet a szultánnak, aki megtartja az addig elfoglalt magyar várakat. (Pl.: Szigetvárt)

 D O L G O Z A T

1. II. Ulászló és a belső széthúzás Magyarországon (Kiemelve, hogy kik akarnak Habsburg és kik nemzeti királyt) + Tipartitum
2. Dózsa féle parasztháború
3. A mohácsi csata és előzményei
4. A három részre szakadás
5. A várháborúk

F O L Y T A T Á S : 15 ÉVES HÁBORÚ, ERDÉLY