3. dolgozat 9a: ókori történelem 3. Kna, India, Fönícia, Pelsztina, Makedónia

Beküldte Harmat Árpád Péter - cs, 11/09/2017 - 19:48

Ázsiai kultúrák: Kína, India, Fönícia, Palesztina, Makedónia

India

Indus völgyi civilizáció: Krisztus előtt 2 ezer évvel virágzott az Indus folyó völgyében. Öntözéses földművelés jellemezte. Bronzeszközök, kőépületek.
Kr.e. 1500 körül árja törzsek érkeztek a területre, ahol kialakult a kasztrendszer: brahmanák (papok), ksatriják (katonai előkelők), vaijsák (közrendűek), súdrák (szolgálók). Többisten hit volt a jellemző, a háom főisten: Brahma, Visnu, Siva.
A Krisztus előtti 6. században élt Buddha (igazi neve: Gautama Siddhárta). Követői a buddhisták önmegtartóztatást vallottak, elmélkedést és büntelen életet folytattak, a lélekvándorlásban és nirvanában hittek.
A Krisztus előtti 2-4, században létezett Észak-Indiában a Maurja Birodalom. Legfőbb uralkodója: Asóka (Kr.e.268-232) az első pun háború idején élt. Egyesítette Indiát, majd Afganisztánt is és államvallássá tette a Buddhizmust.
Később a Gupta család alapított birodalmat a Krisztus utáni 4-6. században. Ekkor virágzott a terület művészete és gazdasága is. Ezt az iszlám előretörése követte és India felaprózódott, hanyatlani kezdett.

Kína:

Krisztus előtt 221 -ben az első kínai császár: Csin Si Huang-ti egyesítette a kínai fejedelemségeket és megkezdte a kínai nagy fal építtetését.
A hunok Kr.e. 316 -os megjelenéséig, majd 100 éven keresztül jól fejlődött Kína. Az első császár dinasztiája (Csin-dinasztia) hatalmát a Han-dinasztia váltotta fel Krisztus előtt 206 és Krisztus után 220 közt.
Kína befolyása alá vonta a selyemutat, beindult a kereskedelem. Ám közben Kína újra szétesett különböző államokra. Vallások: Kung Fu-ce és Lao-ce (taoizmus). Konfúciusz a Krisztus előtti 6. században élt

Fönícia: LINK

Ősi, kereskedelemmel foglalkozó városállamok alkották. Legjelentősebbek: Szidón, Büblosz, Türosz
A Föníciaiak találták fel a mai hangjelölő vagy betűírást és az első ABC -t.
A föníciaiak voltak a leghíresebb hajósok, fával, papírral kereskedtek és a Kínából ideérkező selyemút termékeit vitték Európába.

Palesztina:

Eredeti neve: Kánaán volt. Krisztus előtt 1200 körül zsidó törzsek érkeztek ide Egyiptomból, Mózes vezetésével.
A zsidók saját államot hoztak létre a területen, Dávid király vezetésével Kre. 1000 kötül. Az állam neve Izrael lett, fővárosa pedig Jeruzsálem.
Izraek fénykorát Salamon király idején élte 970-928 közt.
Salamon után Izrael hódító birodalmaké lett (Asszíria, Babilon, Perzsia, Nagy Sándor), majd Kr.e. 63 -tól a Római Birodalomé lett. Ekkor kapta a Palesztina nevet.

A makedón állam LINK

Athén és Spárta visszaszorulása

A görög-perzsa háborúk után az Athén körül kialakult Déloszi Szövetséggel szemben létrejött a Spárta vezette Peloponnészoszi Szövetség is. A két szövetség közt Kr.e. 431-404 közt hosszú háború kezdődött , ez volt a Peloponnészoszi háború. Oka: rivalizálás, és kereskedelmi-gazdasági viták. A háborúban Athén flottájával, Spárta pedig szárazföldi erőivel volt fölényben. A harcok végén Athén vereséget szenvedett, elveszett vezető szerepe a poliszok közt. Három évtizedre Spárta, majd 10 évre Thébai kezébe került a vezetés. Közben a demokrácia meggyengült, megnőtt a rabszolgák, nincstelenek száma.

Makedónia felemelkedése:

A makedónok a görögökkel rokon nép északon. Már a Kr.e. 12. században kialakult saját területük fővárosuk környékén, melynek neve: Pella.
Makedónia lassan erősödött meg, miközben a görög-perzsa és a Peloponnészoszi háborúk alatt ravasz módon hol ide, hol oda állt.
Igazi nagyhatalommá II. Philipposz tette Makedóniát Kr.e. 356-336 között! Jelentősen kibővítette Makedónia határait, megszerezte a trák aranybányákat (aranypénzt veretett) felfejlesztette a makedón hadsereget (8 ezer főre, új fegyverük a sarissa lett, mely 6 méteres lándzsa a falanxban)Meghódította a hatalmas Thessalia tartományt.
A poliszok egy része támogatta Philipposz azon tervét, hogy egyesíteni kell a görögöket. Azokat pedig, akik ellenezték, legyőzte Kr.e. 338-ban a Khairóneiai csatában.
A csata évében Kre. 338-ban a második Pánhellén Kongresszuson Philipposz létrehozta az Összgörög Szövetséget, majdfelvetette a Perzsia elleni hadjárat tervét. Erre azt az ürügyet találta ki, hogy a támadás bosszú lenne a 152 évvel korábbi (Kr.e. 490 –es) nagy perzsa invázió és fosztogatás megtorlására. (Beszédében a görög szentélyek felgyújtásának felemlegetésével próbálta terve mellé állítani a poliszok képviselőit.) A kongresszus végül a hadjárat támogatása mellett döntött. így a következő évben, Kr.e. 337 –ben a király legfőbb hadvezére Parmenion 11 ezer harcossal elindult Kis-Ázsia partjai felé. Miközben II. Philipposz a perzsa hódításokkal volt elfoglalva, Kr.e. 336 –ban lánya esküvőjére is készülődött. A mennyegzőn azonban az egyik ifjú testőre – Pauszaniasz – váratlanul meggyilkolta. (személyes okokból)

Nagy Sándor birodalma

Nagy Sándor: Apjával nem volt jó a kapcsolata, de nagy hatással volt rá nevelője, Arisztotelész. Alig 20 évesen, Kr.e. 336-ban került a trónra és mindössze 13 évig uralkodott. De ezen időszak alatt meghódította az egész akkori világot Egyiptomtól Indiáig. Végül a Földgolyó leghatalmasabb uraként, 33 évesen maláriában (vagy májzsugorban) halt meg Babilon városában.

Hódítások: Nagy Sándor körülbelül 65 ezer katonával próbálta megvalósítani apja álmát, Perzsia meghódítását és III. Dareiosz legyőzését. Kr.e. 334-ben kelt át a Hellészpontoszon (Dardanellák) A kis-ázsiai partok mentén indult meg seregeivel. ÚTVONAL:LINK

Első csata: Granikosznál a perzsa helytartót veri meg (utána: Gordiuszi csomót vágta át a görög mitológia szerint. A híres csomót még senki nem tudta kibontani, de Nagy Sándor egyszerűen átvágta)
Második csata: Isszosz mellett magát III. Dareioszt győzi le
Délre fordulva Föníciát és Egyiptomot is meghódítja. (Egyiptomban a perzsa helytartó behódol)
Harmadik nagy csata: Gaugaméla mellett, Ninive közelében Mezopotámiában Kr.e. 331-ben. A perzsa király elmenekült, de egy helytartója megölette.
Nagy Sándor elfoglalta a perzsa fővárosokat: Perszepoliszt és Szuszát.
Indiai hadjárat: Kr.e.327-ben átkelt az Indus folyón, és legyőzte az indiai sereget. Ám hadserege fellázadt és a hazatérést követelte. Miközben Európa felé vonult seregével, Babilonban meghalt maláriában.

Nagy Sándor végső terve: Egységes hellén-perzsa birodalmat akart. Ennek érdekében békét szeretett volna a perzsák és görögök közt. Példát mutatva direkt perzsa nőt vett feleségül. Ám a görögök megharagudtak rá (csak bizalmas tanácsadója és szerelme Hefaiston tartott ki mellette).

Hellenisztikus államok

Nagy Sándor halálos ágyán a hatalmat főtanácsadójára hagyja: Perdikkaszra, akit Kratérosz és Antipatrosz támogatott. Ideiglenesen vezetik a birodalmat, miközben Nagy Sándor fiát - aki félig perzsa - megkoronázzák. Ám a fiút megölik és bár Nagy Sándor féltestvérét is megkoronázzák, a hatalom az egymással marakodó makedón hadvezérek (diodokhoszok) kezébe kerül! Végül Kr.e. 306-ra a régi nagy Makedón Birodalom részekre esik szét, ezek a HELLENISZTIKUS ÁLLAMOK /LINK /