12. dolgozat 11L: A mohácsi csata előzményei és a három részre szakadás

A mohácsi csata előzményei

II. Ulászló uralomra kerülése: A magyar nemesek Mátyás után olyan királyt akartak, aki gyenge kezű, a nemesekre hagyja a kormányzást, de ugyanakkor saját költségén megvédi az országot a törököktől. Ennek leginkább Mátyás régi ellenfele, II. Ulászló felelt meg leginkább. (Nagy Lajos unokájának unokaöccse.)

Ulászló királlyá választásának okai:

1. Vállalta, hogy saját költségén - a cseh királyi jövedelmeiből - megvédelmezi hazánkat a töröktől
2. Felesküdött arra, hogy nem szed rendkívüli hadiadót.
3. Felesküdött arra, hogy mindenben a nemesekkel együtt dönt.

II. Belső széthúzás az országban (1490-1516):

A magyar nemesség két táborra oszlott, melyek a gyenge kezű király mellett egymással vetélkedtek a hatalomért. Az egyik a köznemesek tábora volt, Szapolyai János (erdélyi vajda) és Werbőczy István ítélőmester vezetésével, a másik pedig a főnemesi tábor a Báthoryak vezetésével. A vetélkedés három oka:

1. Melyik tábor adja az éppen soron következő nádort?
2. Ki legyen a soron következő király, ha II. Ulászló gyermektelenül halna meg?
3. Azonos jogai vannak e a köznemeseknek és főnemeseknek?

Mindhárom kérdésben átmeneti győzelmet arattak a köznemesek. A nádor kérdést illetően a köznemesi párt sikerét jelentette, hogy Werbőczy rövid időre betölthette ezt a tisztséget. A király-kérdést illetően a két párt két döntést hozott, mely ellentmondott egymásnak. 

• A köznemesi párt az 1505 -ös rákosi végzésben kimondta: ha a király fiú utód nélkül halna meg, akkor az országgyűlés nemzeti királyt fog választani. Ez kimondatlanul Szapolyait jelentette!
• Ezzel szemben a főnemesi párt 1506-ban egy házassági szerződés révén Habsburg Ferdinándot jelölte meg következő királyként! (II. Ulászló lányát összeadták Ferdinánddal.)

A két ellentétes döntés után végül 1506-ban fia született II. Ulászlónak, így a vita elnapolódott. Ám később, 1526-ban emiatt majd polgárháborúba sodródik az ország!

A harmadik vitakérdés a fő-. és köznemesek közt, a jogok kérdéséről szólt, nevezetesen, hogy a köznemesek azonos jogállásúak e a főnemesekkel?! A megoldást Werbőczy híres Tripartituma jelentette. Jelentése: Hármaskönyv és 1514-ben keletkezett!

Tripartitum (Hármaskönyv): Ebben Werbőczy összefoglalta a köznemesség kivívott jogait, kimondta hogy az ország egységét a Szent Korona jelképezi, és a rendek (nemesek) a királlyal együtt alkotják. Tehát: a nemesek jogilag egységes réteget képeznek és a törvényalkotás joga révén a királlyal közösen uralkodnak! A Tripartitumról nem alkottak törvényt, mégis 1848-ig meghatározó lett Magyarországon.

A Dózsa-féle parasztfelkelés (1514): 

Előzményei: Bakócz Tamás esztergomi érsek és bíboros javaslatára a pápa keresztes hadjárat elindítását rendelte el 1514 -ben. Cél, a Török Birodalom legyőzése és visszaszorítása volt, a hadjárat résztvevői pedig a tervek szerint magyar parasztok. 

A parasztsereg élére Dózsa György végvári vitézt nevezték ki. A hadjárat elindulásának küszöbén azonban a nemesség tiltakozni kezdett a parasztjaik munkától való elvonása miatt és az egész akció lefújását követelte a királytól. Az uralkodó elhatározta, hogy visszavonja a kersztes hadjáratra kiadott utasítást. Válaszul a parasztok tiltakozni kezdtek, mert úgy hitték, hogy a király a beígért üdvözülést meg akarja fosztani tőlük. Közben lázító agitátorok jelentek meg köztük és a jobbágyokat a nemesek ellen fordították. Így a török elleni hadjárat végül parasztlázadássá változott. 

A parasztseregek Erdély felé vonultak, számtalan nemesi kastélyt kifosztva. Közben a király és a nemesség összefogtak és katonákat küldtek Dózsáék ellen. Az első összecsapást Nagylaknál azonban a parasztok nyerték, Báthory István temesi ispán ellen. A döntő csata Temesvár mellett zajlott, ahol Báthory és Szapolyai János erdélyi vajda seregei legyőzték a jobbágyokat. Megtorlásul Dózsát megkínozták, és növelték a parasztok terheit (robot növelése, költözés megtiltása)!

A mohácsi csata közvetlen előzményei

Trónutódlás: II. Ulászlónak váratlanul született fia, II. Lajos, így a fő-, és köznemesek közti harc az új király személyéről, elhalasztódott. II. Lajos 10 éves volt apja halálakor, így nagykorúsításáig egy nemesekből-főpapokból álló tanács vezette az országot.

Külpolitikai helyzet Mohács előtt: Európát három konfliktus kötötte le ekkoriban.

1. Németországi parasztháború (1524/26)
2. Reformáció
3. Habsburg - francia ellentétek Észak-Itália birtoklásáért

Mindezek miatt az európai hatalmak nem segítettek a magyaroknak a török támadás elleni felkészülésben.

Török - magyar viszony: A két ország között Mátyás óta, az 1483-as békekötéstől béke volt. A törökök rendszeresen elküldték követeiket a magyar királyokhoz, hogy ezt a békét meghosszabbítsák. Ám 1520-ban II. Lajos elutasította a béke meghosszabbítását, mert úgy gondolta, hogy Szelim szultán 1520-as halála után lehetősége lesz a délvidéki várak visszavételére. Ám súlyosan tévedett: az új szultán I. Szulejmán minden korábbi török uralkodónál nagyobb hódításokra készült. 

Török támadás (1521-1526): Az 1521-es török hadjárat Szulejmán vezetésével Isztambulból indult, és a magyar végekhez érve elfoglalta Szabácsot illetve Nándorfehérvárt is. A második, 1523/24 -es török hadjáratot a nándorfehérvári bég indította és bevette Szörényvárt. A védekező magyar csapatokat Tomori Pál, kalocsai érsek vezette. II. Lajos kísérletet tett arra, hogy összetartsa a magyar nemeseket és a királyi tekintélyt helyreállítsa. (Ekkor nevezte ki nádornak Werbőczyt.) Az 1526-os török hadjárat célja már Magyarország végső legyőzése és elfoglalása lett!

Mohácsi csata (1526 augusztus 29.): A 60 ezres török sereg Pétervárad és Újlak bevétele után kelt át a határt jelentő Száván. Tomori nem tudta meggátolni sem a Száván sem a Dráván való oszmán átkelést, így a törökök Mohács alá érhettek. A magyar király hadai Pest alól érkeztek, 28 ezer fővel. Ám Szapolyai János 15 ezres és Frangepán Kristóf 8-10 ezres serege lekéste a csatát. Így 60 ezer török állt szembe 28 ezer magyarral. A törökök gyors győzelmet arattak, elesett 28 főúr, hét főpap és II. Lajos is. A török feldúlta Budát, majd az országot legyőzöttnek minősítve kivonult hazánkból. (Új határ: Nándorfehérvár - Eszék vonal.)

Az ország három részre szakadása

Polgárháború: A török távozása után, 1526 -ban a főnemesek Habsburg Ferdinándot a köznemesek pedig Szapolyait választották királyukká. Kettejük közt polgárháború kezdődött és a harcokat Ferdinánd nyerte. Ekkor azonban Szapolyai alkut kötött a szultánnal: hűbérese lesz, ha cserébe a törökök kiűzik az osztrákokat. Az alku működött: a törökök elűzték Ferdinándot, aki csak a Dunántúlt és a Felvidéket tudta megtartani az ország többi részén pedig Szapolyai lett az úr. (1529-ben Budán ült a trónra.)

Váradi békében (1538):  Szapolyai ígéretet tett Ferdinándnak: halála után átadja neki Magyarország egészét. Mivel azonban közben 1540-ben fia született: ő maga szegte meg az alkut. Halálakor trónját csecsemő fiára (János Zsigmond) hagyta. (A váradi alkut titkos volt.)

A három részre szakadás: Szapolyai a halálos ágyán 1540-ben csecsemő gyermeke mellé gyámnak nevezi ki Fráter Györgyöt (Martinuzzi György) és Török Bálintot, akik elérik a szultánnál, hogy elismerje a kisgyermeket (János Zsigmondot) magyar királynak. Ferdinánd azonban nem törődött bele, hogy becsapták és nem övé, hanem a gyermeké lett a magyar trón és Budára támadt.

Ekkor Szapolyai özvegye (Izabella királyné) behívta a törököket, így 1541 augusztus 29 –én Buda 145 évre oszmán kézre került. Az ország pedig három részre szakadt. A gyermekkirály gyámjaival: Izabella királynéval és Fráter Györggyel együtt Erdélybe ment, ahol a török nevében uralkodhatott, Erdély és a Tiszántúl felett. Az ország középső részén, vagyis az Alföldön és a Duna-Tisza közén illetve Budán a török lett az úr. Ez volt a Hódoltság. (Itt jött létre a budai vilayet). A Dunántúlon pedig és a Felvidéken maradt a Habsburg uralom, a Magyar Királyság, Ferdinánd uralma alatt.

Kísérlet az ország egyesítésére: A gyermek király gyámja, Fráter György a titkos, Gyalui egyezményben arra tett kísérletet, hogy Erdélyt és a királyi Magyarországot egyesítse. 1541-ben felkínálta hát az ország keleti részeit Ferdinándnak, ha az visszafoglalja a töröktől Budát. Az osztrákok azonban kudarcot vallottak Buda visszavételével és kivívták a szultán haragját, aki újabb sereget indított a Hódoltság kibővítésére.

Várháborúk kora:

Az 1541 és 1568 közt három nagy háborús időszak követte egymást:

1. Az 1541 és 1546 közti török várfoglalások: A törökök beveszik a Buda környéki várakat, elesik Esztergom (1543), Tata, Visegrád, Nógrád, Hatvan, és elesik néhány dunántúli magyar erősség is: Siklós, Pécs, Pápa, Székesfehérvár.
2. Az 1552 - 1556 -os török hadjáratok
3. Az 1566 -os szigetvári török várostrom

Az 1552-es török-magyar harcok: 1552-ben két török sereg támadt az országra. Az egyiket Ahmed másodvezér vezette Erdély ellen, elfoglalva Temesvárt és elérve Szolnokot, a másikat Ali budai pasa vezette és Veszprém illetve néhány felvidéki vár bevétele után szintén Szolnok alá ért. A két oszmán sereg egyesülve foglalta el Szolnokot, majd közösen indult Eger bevételére.

Egri ostrom: A várat 2000 magyar katona védte a kb. 40 ezres oszmán haddal szemben, Dobó István vezetésével. A védők 38 napig tartottak ki, mikor a törökök végül 1552 október 17-én feladták a harcot és elvonultak. (Az egri vár végül csak 44 évvel később, 1596-ban került török kézre.) LINK (Egri csillagok)

Az 1566-os szigetvári ostrom: A Dél-dunántúli Szigetvárt Zrínyi Miklós védte. Amikor elfogytak készletei (lőszer, élelem) feláldozta magát: kitört a várból és embereivel hősi halált halt. A várostrom alatt hunyt el Szulejmán is. Az új szultán II. Szelim békét kötött a magyarokkal.

Drinápolyi béke (1568): II. Szelim és Miksa osztrák császár köti meg a békét. Lényege: A császár évi 30 ezer arany adót fizet a szultánnak, aki megtartja az addig elfoglalt magyar várakat. (Pl.: Szigetvárt)

 D O L G O Z A T

1. II. Ulászló és a belső széthúzás Magyarországon (Kiemelve, hogy kik akarnak Habsburg és kik nemzeti királyt) + Tipartitum
2. Dózsa féle parasztháború
3. A mohácsi csata és előzményei
4. A három részre szakadás
5. A várháborúk

Erdély története a török időkben

Az Erdélyi Fejedelemség:

• Erdély már a honfoglalás utáni időkben kissé elkülönült Magyarországtól.
• Az Árpád-korban mint vajdaság létezett
• Fejedelemséggé 1570-ben vált, amikor Speyerben János Zsigmond (Szapolyai fia) és Ferdinánd alkut kötöttek. Az alku: János Zsigmond lemond magyar királyi címéről, cserébe Ferdinánd elismeri Erdély fejedelmének.
• Erdély fejedelmei (pl.) Báthori István, Bethlen Gábor, Bocskai István, I. és II. Rákóczi György

Erdélyi reformáció: A reformáció több ága is eljutott Erdeélybe. 1557-ben a tordai országgyűlés Erdélyre vallásszabadságot hirdetett.

A 15 éves háború:

1. Ideje: 1591-1606. Az Oszmán Birodalom és az osztrák-magyar-havasalföldi-moldvai szövetség közt zajlott.
2. A háborút a törökök kezdik, amikor lerohanják a Dunántúlt és Gyurgyevónál Havasalföldet.
3. A háború két hőse: Pálffy Miklós és Bocskai István.
4. Fontos csata: Mezőkeresztesnél 1596-ban. Győznek a törökök, így Báthory Zsigmond fejedelem parancsára Erdély visszatér a török hűségére.
5. A háború második szakasza: miközben Erdély harcot kezdett Ausztria ellen (Bocskai felkelés) a Dunántúlon és a Felvidéken tovább folytak a harcok a törökökkel. 1600-ban elesett Kanizsa vára, 1596-ban Eger.

A Bocskai felkelés (1604-1606):

1. Az Erdély és Ausztria közti harc a 15 éves háború utolsó két évében zajlott, 1604 és 1606 közt. A felkelés oka: Erdély átállása, melyet követően Ausztria 1600-ban megszállta a tartományt.
2. A megszálló osztrák csapatok Basta generális vezetésével az erdélyi lakosság elnyomásába kezdtek.
3. Az elnyomás főbb formái: vallásüldözés, beszállásolás, az erdélyi főuraktól mondvacsinált okokkal földek elvétele.
4. Bocskai: bihari főnemes, a gyurgyevói csata győztese, majd igaztalan megvádolása után az Ausztriával szembenállók vezére. A felkelés alatt Erdély fejedelme lesz.
5. Hajdúk: olyan parasztkatonák, akik az erdélyi földesurak marháit terelték a vásárokba, majd a nemesek fegyveresei lettek.
6. A felkelés eseményei: A hajdúk felkérik Bocskait, hogy legyen a vezérük, majd megtámadják a Felvidéket. Beveszik Kassát és kiűzik az osztrákokat a Magya Királyság felvidéki területeiről.

A háborúk lezárása: 1606-ban a 15 éves háború és a Bocska-felkelés is lezárul. A 15 éves háborút a zsitvatoroki béke, a Bocskai-*felkelést a bécsi béke zárta le.

A két béke: Zsitvatoroki: Nagyjából döntetlen módon rendezi a török-osztrák viszonyt: két nagy vár (Kanizsa, Eger) török kézre kerül ugyan, de több kisebb, nógrádi vár újra a magyaroké lesz. Bécsi béke: Bocskai kikényszeríti, hogy Erdélyhez kerüljenek bizonyos területek és a Felvidéken a magyarság vallásszabadságot kapjon.

Erdély virágkora és Zrínyi harcai

Erdély virágkora: Bethlen Gábor 1613-ban lett Erdély fejedelme és 16 évnyi uralkodása alatt végig hű marad a szultánhoz, felvirágoztatta Erdélyt

1. Bethlen megteremtette Erdély saját iparát német iparosok behívásával
2. Megtöltötte a fejedelmi kincstárat azzal, hogy állami monopóliummá tette a marha, méz, vas és viasz kereskedelmet.
3. Merkantilizmus jellemezte gazdaságpolitikáját. Vagyis: nyersanyag be, késztermék ki.
4. Erdély hadseregét a 30 éves háborúban Ausztria ellen küldte. Győzelmeket aratott a Felvidéken.
5. Bethlen fejlesztette az oktatást Erdélyben, pl.: gyulafehérvári főiskola alapítása.
6. Bethlen után 1630-1648 közt következett I. Rákóczi György, aki folytatta Bethlen ország-fejlesztő politikáját, így tovább virágzott Erdély.

Erdély bukása: II. Rákóczi György idején a szultán (IV. Mehmed) megbüntette Erdélyt és II. Rákóczi Györgyöt engedetléenségéért, hiszen szultáni engedély nélkül támadta meg Lengyelországot. A büntetés során a török had felperzselte Erdély területét.

Zrínyi Miklós harcai (1663-1664): A szigetvári hős dédunokája, horvát bánként az ország legnagyobb főura volt. 1660-ban II. Rákóczi Györggyel összfogva akarta kiűzni a törököket Magyarországról. A fejedelem halála után azonban maga kezdett harcokba. 1664-ben egy merész hadjáratában felégette az eszéki fahidat, melyen a törökök biztosították csapataik ellátását.

• Az osztrák császár (I. Lipót) főparancsnoknak nevezte ki Zrínyit, ám később cserben hagyta és az osztrák sereget visszavonta a Rába folyóhoz (Bécs védelmére).
• Zrínyi seregrésze magára maradt, elvesztek Zrínyi saját várai is. A hadvezér-költő megsértődött és birtokaira vonult vissza. (1664 novemberében halt meg egy vadászbalesetben.)
• Az új fővezér Raimondo Montecuccoli Szentgotthárdnál (1661.08.01.) nagy győzelmet aratott a törökök felett, ám utána megkötötte a vasvári békét (1664.aug.10.).
• A magyar nemesség felháborodott és 1669-ben a Wesselényi-összeesküvésben szállt szembe a császárral. Ám az összeesküvés hamar lelepleződött, vezetőit kivégezték. Így halt meg Zrínyi Miklós öccse Zrínyi Péter is. I. Rákóczi Ferenc megmenekült, mert hatalmas összeget fizetett azért, hogy ne ítéljék el.
• A Wesselényi-összeesküvést osztrák megtorlás követte: nem ülhetett össze a magyar országgyűlés, üldözték a protestánsokat, szélnek eresztették a végvári katonákat.

Thököly Imre kurucmozgalma:

• Az elnyomás miatt a Felvidéken, Erdély határán Thököly Imre vezetésével kuruc mozgalom alakult ki a bujdosókból. (Kuruc = crux = kereszt = kerszetes harcos). A kurucok elfoglalták az osztrákoktól a Felvidéket. Egy időre 4 részre szakadt az ország.
• 1681-re a bécsi udvar meghátrált: jelentős engedményeket tett, végetért a vallásüldözés és újra lehettek országgyűlések.

D O L G O Z A T

***

FOLYTATÁS