13. dolgozat 11L: A török kiűzése és a Rákóczi-szab.harc

13. dolgozat 11L: A török kiűzése és a Rákóczi-szab.harc

A török kiűzése Magyarországról

Bécs elleni török támadás: IV. Mehmed szultán és Kara Musztafa nagyvezír 1683-ban 120 ezres török sereggel támadt Bécsre. Az osztrák fővárost három hadvezér védte: Rüdiger Starhemberg, Lotaringiai Károly és Sobieski János lengyel király.

A Szent Liga támadása: XI. Ince pápa 1684-ben Bécs ostroma során 4-5 állam összefogásában erős török elleni szövetséget szervezett. Tagjai: Ausztria, Magyarország, Lengyelország, Velence, Bajorország, Szászország.

  • A Szent Liga elűzte Bécs alól a törököket, majd megindult Magyarországra, hogy onnan is kiűzze az oszmánokat.
  • A török kiűzése: 1686 szeptember 2-án felszabadult Buda, 1688-ra a Felvidéj és Erdély
  • Az utolsó nagy csaták: Szalánkeméni csata (1691) és Zentai csata (1697)
  • A török kiűzése azért húzódott el egészen 1699-ig, mert XIV. Lajos francia király megtámadta Ausztriát nyugatról.
  • A szembenálló hadvezérek: Köprülü Musztafa török vezér és Lotharingiai Károly
  • A magyaroknak nagy árat kellett fizetnie Ausztriának a török kiűzéséért: 1687-ben a pozsonyi országgyűlés kimondta hogy Magyarország elismeri az örökös Habsburtg uralmat.
  • Karlócai béke: 1699. Ezzel véget ért a 150 éves török uralom Magyarországon.

Berendezkedés 1699 után, az osztrák uralom alatt:

  1. Bizonyos területeket Ausztria elvett Magyarországtól és közvetlen Bécs alá rendelt. Ilyen volt Erdély és a Határőrvidék is. A határőrvidéken szerbek éltek, és 1698-1705 közt autonómiát élveztek, kiváltságokkal. Ők őrizték a déli határokat. Erdélynek saját országgyűlése lett (Gyulafehérváron) és Bécsből irányították területét.
  2. Bécs fegyverrel meghódított területként kezelte Magyarországot. Az Udvari Kamara irányította a felszabadított területeket.
  3. A magyar nemesek csak úgy kaphatták vissza a török alól felszabadult birtokaikat, ha földjeik értékének 10% -át fegyverváltság címén kifizetik a kincstárnak. (jus armorum)
  4. A lakosságra nagy terhek nehezedtek: új adóemelések, és az osztrák katonák kötelező beszállásolása, kiteleltetése
  5. Az Udvar hitelezői, hadvezérei hatalmas birtokokat kaptak Magyarországon
  6. Bécs szélnek eresztette a magyar végvári katonákat.

Erdély helyzete: Erdélyt 1687-ben Lotaringiai Károly csapatai szabadították fel. Apafy fejedelemnek alá kellett írnia a balázsfai szerződést, melyben 700 ezer forint megfizetésére és 12 vár átadására kötelezte magát a tartomány. Apafi után Lipót lett Erdély ura, és 1691-ben adta ki a Leopoldinumot, melyben biztosította az erdélyi hagyományok tiszteletét. A fejedelemség élére gubernátor került. 

A Rákóczi-szabadságharc és 11-es tananyag kezdete

A Rákóczi-szabadságharc

A magyar lakosság sérelmei: A török kiűzése után az osztrák hadsereg megszállva tartotta az országot és erős elnyomás vette kezdetét. A nemesek és a parasztok is "nyögtek" az osztrák uralom alatt. 

Sérelmek:

  • az osztrákok magas adókat vetettek ki a magyarokra
  • vallási elnyomás kezdődött, a nem katolikusok
  • beszállásolások: amikor az osztrák megszálló sereg katonáit a helyi, magyar lakossággal tartatták el úgy, hogy a parasztoknál helyezték el őket (szállás + étkezés)
  • jus armorum: vagy fegyverváltság, amikor a török kiűzése után, az oszmánoktól visszaszerzett nemesi birtokokat, a terület értékének 10% áért adták csak vissza tulajdonosaiknak.
  • a végvári katonák szélnek eresztése
  • osztrák elnyomás: Erdély és a határőrvidék elcsatolása

Már 1697-ben a karlócau béke előtt kitört egy osztrák ellenese lázadás, ez volt a hegyaljai felkelés I. Lipót uralma ellen.

II. Rákóczi Ferenc: Az ország legnagyobb és leggazdagabb birtokosa volt, mikor Bercsényi Miklós felvidéki főnemessel titkos levelezésbe kezdett arról, hogy francia segítséggel rázzák le az országról az osztrák uralmat. A levelek azonban Bécs kezébe kerültek, így az Udvar letartóztatta Rákóczit, aki hamar megszökött és Lengyelországba menekült. Itt kereste meg Brezán várában a magyar parasztok egyik küldöttsége azzal a kéréssel, hogy térjen haza és álljon egy Ausztria ellenes felkelés élére.

A szabadságharc első szakasza: A szabadságharc 1703-ban a brezáni kiáltvánnyal vette kezdetét, melyben Rákóczi általános harcra hívta az egész országot! Ekkor még a magyar nemesek többsége csak parasztlázadásnak tartotta a felkelést. Így Károlyi Sándor megyei alispán (később Rákóczi fő hadvezére) szétverte az első felkelő csoportokat. Ám Rákóczi két rendelettel egységet teremtett a parasztok és nemesek közt:

  • Parasztok megnyerése: Vetési pátens => a csatlakozó parasztok és családjaik mentesülnek a harc idejére a földesúri szolgáltatások alól.
  • Nemesek megnyerése: Gyulai pátens => Tilos a nemesek kastélyainak fosztogatása.

Az első hadi-sikerek (1703-1705): Elsőként a Felvidék, majd a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze került a magyar kuruc-seregek kezére. A Dunántúl és Erdély csak időlegesen lett a felkelőké. A gyors győzelmek hátterében az állt, hogy Ausztria Nyugat-Európában is harcolt, a Spanyol örökösödési háborúban a franciák ellen, így serege egy része ott volt lekötve.

Fordulópont: 1704 nyarán Ausztria nagy győzelmet aratott a felkelésünket támogató francia hadseregen Höchstadt mellett. Innentől Bécs egyre több katonát tudott Magyarországra küldeni.

Országgyűlések: A szabadságharc 8 éve alatt három fontos országgyűlés is volt:

  • Szécsényi országgyűlés (1705): Itt választották vezérlő fejedelemmé Rákóczit, majd a rendek szövetséget (konföderációt) kötöttek és egy 24 tagú szenátust választottak a fejedelem mellé. Létrejött egy kancellária, egy Gazdasági Tanács (feladata: hadsereg ellátása) és döntés született saját pénz gyártásáról. Ez volt a Libertas, a rézpénz! Mindezeken túl vallásszabadságot hirdettek a 3 legnagyobb felekezetnek (katolikus, evangélikus, református)
  • Ónodi országgyűlés (1707): Itt már a nemesség elégedetlenkedett, ám Rákóczi emberei megfélemlítették őket. Kimondták a Habsburg-ház trónfosztását és kétmillió forint adót vetettek ki az országra, melyet a nemeseknek is fizetniük kellett (jövedelmük után)
  • Sárospataki országgyűlés (1708): Ezen a diétán Rákóczi rendeletileg hozott döntést arról, hogy a harcot vállaló jobbágyok felszabadulást nyerhetnek szolgáltatásaik alól. (9-ed, robot, bíráskodás)

A szabadságharc második szakasza (1708-1711): A szabadságharc 1708 és 1711 közt már osztrák győzelmeket hozott. Trencsénnél a kuruc főerőket szétverték a császári hadak, melyek élén Pálffy János tábornok állt. Vele szemben Károlyi Sándor és Bottyán János tábornokok, illetve Esze Tamás (korábbi jobbágy) vezették a kurucokat. Az 1708-1711 közti években egyre szaporodtak az átállások, például Ocskay László brigadéros is átállt (amiért később ki is végezték a kurucok). Súlyosbította a helyzetet a sok járvány, például 1709-ben egy országos pestisjárvány, mely Vak Bottyánt is elvitte.

Utolsó kuruc sikerek: az 1708-as sárospataki országgyűlésen még egyszer sikerült feltüzelni a kurucokat, mikor Rákóczi hajdúszabadságot ígért, és ennek hatására 1710-re még fellángoltak a harcok. Romhánynál megállították az osztrákokat és Északkelet-Magyarországra húzódtak vissza, a végső ellenállásra.

Rákóczi 1707 -től mindent elkövetett azért, hogy külső szövetségeseket találjon, hiszen Franciaország vesztésre állt és egyre kevéssé tudta támogatni a magyarokat. Ám csak I. Péter orosz cárral tudott konkrét szerződést aláírni de az az egyezmény is későn született meg. 

A szatmári béke: Pálffy János császári főparancsnok - Rákóczi távollétében (aki épp I. Péternél járt) - Károlyi Sándor kuruc generálissal kezdett fegyverszüneti tárgyalásokat. A végső egyezséget a szatmári gyűlésen hagyták jóvá a magyar nemesek, majd 1711 április 30-án a majtényi síkon 12 ezer kuruc felkelő ünnepélyes zászlóletételen jelent meg. Békepontok:

  • Teljes amnesztia és büntetlenség minden magyar katonának
  • alkotmány visszaállítása
  • szabad vallásgyakorlat
  • országgyűlések jogköreinek visszaállítása

A béke kifejezetten enyhe volt a magyarokra nézve. Rákóczi Törökországban telepedett le, soha nem tért vissza Magyarországra. Rodostóban halt meg 1735-ben.

A bukás okai:

  1. A magyar felkelők nem találtak külső szövetséges hatalmakat, akik segítették volna harcunkat az osztrákok ellen.
  2. A magyar seregek felszereltsége képzettsége, harci tapasztalata alatta volt az osztrákokénak.
  3. A kuruc állam gazdasági és pénzügyi gondokkal küzdött, melyeken soha nem tudott igazán úrrá lenni.
  4. Járványok, átállások.