2. dolgozat 11L: Az ókor története 2.

2. dolgozat 11L: Az ókor története 2.

2. dolgozat 9a: ókori történelem 2. Hellasz, görögség története

I.1.Görög törzsek betelepedése, Kr.e. 2200 körül. Négy törzs: akhájok, iónok, dórok, aiolok. Az első fontos városállam:Mükéne. Lakói az akhájok voltak. Jellemzők: városfalak, a gazdálkodás központja a palota, fejlett művészet. Nagy háború: Trója ellen indult a Kr.előtti 12. században.

I.2.A görög törzsek honfoglalása: a dórok délen (Peloponnészosz), a iónok az Attika félszigeten és a kisázsiai partokon telepednek le. Ez a vándorlás elpusztítja a görögök útjába kerülő más népeket, így perzselik a mükénei kultúrát is a dórok.

II.1.Poliszok: A polisz olyan vallási, politikai, kulturális közösség, melynek lakói egy városias jellegű település köré csoportosulva saját vezetők, törvények és szabályok szerint éltek, és magukat megkülönböztették más hasonló településektől. 

II.2.Poliszok jellemzői:

• A királyságot felváltja a köztársasági forma, megjelennek a népgyűlések
• A poliszok népgyűlései tisztségviselőkkel működnek együtt az állam irányításában
• A tisztségviselőket (például: arkhónok) választják ugyan, de kezdetben csak a leggazdagabbak, vagyis az arisztokraták közül. Ezért ezt az államformát arisztokratikus köztársaságnak nevezzük.
• A nép nagy része a démoszt alkotta, mely a földeket művelte vagy egyszerű iparosként, kereskedőként dolgozott.

III.A görög gyarmatosítás: Az egyes poliszok (pl. Athén, Korinthosz, Megarra) a Kr.előtti 8. században hajós csoportokat indítottak új tájak felfedezésére, szerte a Földközi tengeren. Az egyes csoportok kereskedőtelepeket, gyarmatvárosokat alapítottak, melyek nem függtek az anyavárostól. A legtöbb gyarmatváros: Dél-Itáliában, Szicíliában, Afrika partjainál és a Fekete tenger partjain jött létre. (Karthagót a föníciai Türrosz város hajósai alapították Kr.e.814-ben.)

Spárta katonaállama

Ajánlott link: Spártaiak

I.1.Spárta alapítása: Kr.e.9. században a Peloponnészosz félszigete dórok alapították. Északról érkeztek és leigázták a korábban itt már megtelepedett őslakosokat (akhájokat). Bár kevesebben voltak, mégis legyőzték az őslakosokat és földművelésre kényszerítették őket, miközben megtermelt terményeik nagy részét folyamatosan elvették tőlük. Elnevezésük: helóták lett! A spártaiak államának neve: Lakedaimon (pajzsaikaon lambda betű szerepelt), fővárosuk: Spárta. Hamar terjeszkedő háborúkba kezdtek és gyorsan megszervezték a Peloponnészoszi szövetséget a legyőzöttekből.

I.2.Társadalom: teljes jogú spártaiak (dór katonáskodók), polgárjog nélküli körüllakók (peroikoszok), helóták

I.2.Spárta államberendezkedése: Az állam élén két király, mellettük állt a vének tanácsa (geruszia) és a felügyelők (ephoroszok), akik ellenőrizték a királyokat. A népgyűlés hatalma korlátozott volt. Elvben ők hozták a törvényeket, de ezeket a gerúszia vagy az ephoroszok megsemmisíthették. Államforma: arisztokratikus köztársaság.

II.Spártai társadalom:

• Gyermeknevelés => 7 éves korig a család nevelte a gyerekeket, utána az állam. Folyamatosan katonai kiképzést kaptak, gyakorlatozniuk kellett és csatába menniük. 30 éves korig a spártai férfiak katonai táborokban éltek, utána alapíthattak csak saját családot.
• Krüpteia (helóták elleni hadviselés gyakorlása) => egyetlen fegyverrel kellett a vadonban boldogulniuk és megölniük egy helótát
• Életmód => a spártaiaknak semmi más dolguk nem volt csak katonáskodni. Az ókor legjobb harcosai voltak. A földeket a helóták művelték meg helyettük.

Az athéni demokrácia kialakulása

I.Athén irányító szervei, testületei

• Népgyűlés vagy ekklészia: a legfőbb döntéshozó szerv volt (mint ma a parlament). Tagja csak athéni polgárok lehettek (de családjaik már nem). A népgyűlésen nem vehettek részt rabszolgák és a metoikoszok (betelepültek) sem.
• Arkhónok: A legfontosabb döntéseket meghozó választott tisztségviselők voltak, akik kezdetben az arisztokraták közül kerültek ki. Kezdetben még bíráskodási jogkörrel is rendelkeztek.
• Areioszpagosz: korábbi arkhónokból álló tanács volt, mely jóváhagyta vagy elutasította (felülvizsgálatra kérte) az arkhónok döntéseit.
• Bulé: Olyan választott tanács volt, mely előkészítette a népgyűlés elé terjesztendő javaslatokat. Olyan szerepe volt, mint ma a kormányoknak.
• Esküdtbíróság (héliaia): bíráskodást végző, egyszerű polgárok voltak, akiket sorsolással választottak ki. Mint ma az esküdtszék Amerikában.
• Sztratégoszok: kezdetben katonai vezetők voltak, majd később olyan hatalmuk lett mint az arkhónoknak. Az állam legfőbb vezetőivé váltak. (Periklész is sztratégosz volt.)

Közigazgatás: Két jellemzője volt: egyrészt phülékre oszlott (választókerületek) másrészt timokratikus elven működött. Timokratikus rendszer = a polgárok vagyonuk alapján részesülnek állampolgári jogokban.

Az athéni demokrácia első képviselői (Kr.e.621-493 közt):

Drakón (621-594): Írásba foglaltatta a szokásjogot, melyet mindenkire egyformán érvényesítettek (arisztokratákra ugyanúgy mint szegényekre)

Szolón (594-570): Megszüntette az adósrabszolgaságot, és a származás helyett a vagyon tette meg a politikai jogok alapjává. Ezekben vagyon szerinti osztályokhoz igazította a tisztségek betölthetőségét. Ez volt a TIMOKRÁCIA.

Timokratikus szolóni rendszer: Athén lakosságát és az éves jövedelem alapján 4 csoportba sorolták. Ezeknek a csoportoknak az alapját az adta, hogy az adott rétegbe tartozóknak hány mérőnyi gabonája, bora vagy olaja termett az adott évben.

1. a leggazdagabbak a minimum 500 mérősök, az úgynevezett pentakosziomedimnoszok voltak,
2. őket a 300 mérős hippeiszek („lovasok” vagy lovagok, mert tudtak lovat is tartani),
3. a 200 mérős, nehézfegyverzetű hoplitákat adó zeugitészek,
4. végül a 200 mérő alatti jövedelemhez jutó thészek (napszámosok) követték.

• Türannisz intézménye: Több görög poliszban is kialakult a türannisz rendszere. Egy időre Athénban is létrejött egy bizonyosPeiszisztrátosz uralma idején (Kr.e.560 és 527 között) A rendszer lényege az, hogy egy arisztokrata ragadja magához a hatalmat a démoszra támaszkodva - mintha a népet szolgálná - ám valójában zsarnokságot teremtve. Peiszisztratosz zsarnoki uralma dacára jelentős építkezéseket hajtott végre: Píreusz (kikötő) kiépítése, templomok, vízvezetékek létesítése, hadsereg és flotta fejlesztések, földosztás. Fiai követték a hatalomban (Hippiasz és Hipparkhosz) de őket elűzte a nép.

Az athéni demokrácia intézményei, működése

I. Kleiszthenész (Kr.e.508-493): 

 - Cserépszavazás: a zsarnoki uralomra törekvő athéni polgárok száműzése volt legfőbb célja. Kleiszthenész vezette be. Akire a legtöbben szavaztak, azt 10 évre száműzték Athénból.

- Kleiszthenész új közigazgatási rendszert vezetett be, úgynevezett phülékre (fülékre) osztotta a várost, melyek mindegyike három további részre tagolódott a három társadalmi réteg szerint. A 10 filé mindegyike képviselőt küldhetett a Buléba, mely képviselő ugyanakkora eséllyel lehetett paraszt, városi szegény vagy arisztokrata. 

- Kleiszthenész alatt lett Athén valódi demokrácia, mert még a legszegényebbek is ugyanakkora eséllyel kerülhettek fontos tisztségekbe mint a gazdagok. A legtöbb tisztség sorsolással került betöltésre, kivétel a sztratégosz (azt választották) Ugyanakkor mégis korlátozottnak mondjuk Athén demokráciáját, mert a nők, metoikoszok és rabszolgák nem kerülhettek be a népgyűlésbe.

- Közvetlen demokrácia: amikor a polgárok személyesen vehetnek részt államuk döntéseinek meghozatalában.

II. A demokrácia fénykora:

Ez Periklész korára esett, akit a Krisztus előtti 5. század végén, 444 és 429 közt tizenötször választottak sztratégosznak! Ekkor vezették be a napidíjat a bulés és az esküdtbíróságok tagjainak. Periklész idején virágzott Athén. Fellendült a kereskedelem, a fazekasság a művészetek.

Athén és Spárta összehasonlítása (táblázat):

Javasolt kisegítő anyag: LINK: Görög-perzsa háborúk (Történelemklub)

I. A perzsa-görög viszony a Krisztus előtti 5. század végén

I.1.A terjeszkedő Perzsa Birodalom Kr.e. 546-ban foglalja el Kürosz utasítására a Kis-ázsiai partvidék ión városállamait. Ezzel jelentős számú görög kerül perzsa uralom alá. Később, a Perzsa Birodalom élére Kr.e.522-ben I. Dareiosz király kerül, aki 499-493 közt kíméletlenül leveri ezeknek a ión városoknak a lázadását. Győzelme után pedig Dareiosz elhatározza hadjáratban bünteti meg a felkelést támogató Athént és Eretriát.

II. Három perzsa támadás a görögök ellen:

1.) A Kr.e. 492 -ben induló perzsa hadjárat: A perzsa támadás tengeren és vizen indul, de korán kudarcba fullad. A szárazföldi csapatokat a trákok szórják szét, a perzsa hajóhadat pedig egy hatalmas vihar süllyeszti el az Athosz félsziget csúcsánál.

2.) A Kr.e. 490 -ben induló perzsa hadjárat: Dareiosz a támadás előtt minden görög poliszba elküldte követeit, és mindenkitől behódolást várt. Több állam meg is tette ezt, hogy elkerüljék a perzsák haragját. Ám Athén és Spárta elutasították a behódolást. Válaszul hatalmas sereg, 25 ezer perzsa katona szállt hajókra, hogy átkelve az Égei tengeren (600 hajón) megtámadják Athént. Eretria felégetése után Maratónnál szálltak újra partra (segítette őket Peiszisztrátosz elűzött fia: Hippias) A marathóni csatában Miltiadész vezette az athéniakat és a hoplita falanx győzelmet aratott. (Visszavonulást színleltek a görögök, majd az előretörő perzsákat bekerítették.) A perzsák erőssége a lovasság és az íjjászok nem tudtak érvényesülni, a görög támadáskor a ugyanis lovakat éppen itatták, és járatták, messze a vonalak mögött. A spártaiak bár elindultak segíteni Athénnak a perzsák ellen, késve érkeztek meg. (Későn indultak mert épp Karneia ünnepét ülték.) A vereség után a perzsák hajókra szálltak, hogy megkerülve az Attika félszigetet, közvetlenül rohanják le Athént. Ám egy bátor athéni katona futva megvitte a hírt Athénnak, és az felkészülhetett. (Ez teremtette meg a maratóni futás hagyományát. A táv: 42,195 km) Végül a perzsák nem próbáltak meg újra partra szállni, inkább hazatértek.

Ajánlott térkép: TÉRKÉP

3.) A Kr.e. 480 -ban induló perzsa hadjárat: A hadjárat előtt Athénban vita alakult ki arról, hogy az újabb perzsa hadjáratra készülve a lauroni ezüstbányák bevételeiből a szárazföldi hoplita-sereget fejlesszék e, vagy inkább a hadiflottát! Ariszteidész a szárazföldi sereg fejlesztését támogatta (és a földműves parasztok, arisztokraták egyetértettek vele), viszont Themisztoklészinkább a hajóflottát akarta megerősíteni. Themisztoklészt a kereskedők támogatták, mert az építendő hajók és a tengerek biztonsága éppen érdekeiket szolgálta. Végül Themisztoklész győzöt, 180 db triérészt (3 evezősoros döfőorral rendelkező gályát) építettek. TRIÉRÉSZ link. Közben Perzsiában I. Dareiosz után Xerxész lett a király. Kr.e 480-ben elrendelte a hadjáratot a görögök ellen. Követeket küldött a poliszokban, de Athén és Spárta most is elutasította a behódolást. (Spártában a követeit ezúttal még kútba is dobták.) 

Görög haditerv: A görög poliszok követei az Isztmoszon döntötték el haditervüket (Kr.e.481) A perzsák megállítására a thermopülai szorost választották. Itt ugyanis a földrajzi viszonyok lehetővé tették, hogy egy kisebb haderő is sikeresen verjen vissza egy számbeli túlerőben lévő sereget. A tanácskozás azonban számolt annak lehetőségével is, hogy esetleg a perzsák majd mégis áttörnek a szorosban. Erre az esetre azt tervezték, hogy kiürítik Athént, és minden erejüket az isztmoszi szoroshoz vonják, melynél falat emelnek, a Pelopponészosz védelmére.

A thermopülai csata:  Körülbelül 200 ezres sereggel indult a perzsa támadás szárazföldön északról dél felé és vele párhuzamosan a tengeren is. link: TÉRKÉP Egy 8 ezres görög sereg vonult a thermopülai szoroshoz, Leonidasz spártai király vezetésével. A perzsa támadás ötödik napján egy Ephialtész nevű malisi (helybéli) görög – magas pénzjutalom fejében - megmutatta a perzsáknak az Anopaia ösvényt, melyen keresztül a szoros megkerülhető volt. Amikor a görögök számára világossá vált, hogy elárulva őket, a perzsák a szoros mindkét végén támadhatnak, azt a döntést hozták, hogy megosztják erőiket. A Leonidasz vezette 300 legbátrabb spártai és a thébaiak feláldozva magukat a szorosban maradnak, és addig tartják fel a perzsákat, amíg csak tudják, és amíg mind el nem hullanak. Ezen idő alatt pedig az eredetileg 8000 fős görög sereg többi része visszavonul az Iszthmoszhoz. A tervet végrehajtották, a 300 spártai mind elesett, de a sereg megmenekült.

A perzsák kiűzése: A perzsák feldúlták Athént (a  lakosság elmenekült a közeli szigetekre). Az athéni flotta pedig a szalamiszi tengeri csatában legyőzte a perzsákat. Ezt követően a perzsák már nem mertek tovább támadni dél felé, de egy évre Athénban maradtak. Döntő csata: 479-ben zajlott Plataia mellett. Óriási görög győzelem született. A perzsák kivonultak Hellaszból. Az athéniak pedig 478-ban létrehozták a déloszi szövetséget, hogy tagjai pénzzel és hajókkal támogassák Athént, az esetleges újabb perzsa támadás esetére. A görög - perzsa háborúkat a Kalliaszi béke zárta le végérvényesen Kr.e.449-ben

A makedón állam LINK

Athén és Spárta visszaszorulása

A görög-perzsa háborúk után az Athén körül kialakult Déloszi Szövetséggel szemben létrejött a Spárta vezette Peloponnészoszi Szövetség is. A két szövetség közt Kr.e. 431-404 közt hosszú háború kezdődött , ez volt a Peloponnészoszi háború. Oka: rivalizálás, és kereskedelmi-gazdasági viták. A háborúban Athén flottájával, Spárta pedig szárazföldi erőivel volt fölényben. A harcok végén Athén vereséget szenvedett, elveszett vezető szerepe a poliszok közt. Három évtizedre Spárta, majd 10 évre Thébai kezébe került a vezetés. Közben a demokrácia meggyengült, megnőtt a rabszolgák, nincstelenek száma.

Makedónia felemelkedése:

• A makedónok a görögökkel rokon nép északon. Már a Kr.e. 12. században kialakult saját területük fővárosuk környékén, melynek neve: Pella.
• Makedónia lassan erősödött meg, miközben a görög-perzsa és a Peloponnészoszi háborúk alatt ravasz módon hol ide, hol oda állt.
• Igazi nagyhatalommá II. Philipposz tette Makedóniát Kr.e. 356-336 között! Jelentősen kibővítette Makedónia határait, megszerezte a trák aranybányákat (aranypénzt veretett) felfejlesztette a makedón hadsereget (8 ezer főre, új fegyverük a sarissa lett, mely 6 méteres lándzsa a falanxban)Meghódította a hatalmas Thessalia tartományt.
• A poliszok egy része támogatta Philipposz azon tervét, hogy egyesíteni kell a görögöket. Azokat pedig, akik ellenezték, legyőzte Kr.e. 338-ban a Khairóneiai csatában.
• A csata évében Kre. 338-ban a második Pánhellén Kongresszuson Philipposz létrehozta az Összgörög Szövetséget, majdfelvetette a Perzsia elleni hadjárat tervét. Erre azt az ürügyet találta ki, hogy a támadás bosszú lenne a 152 évvel korábbi (Kr.e. 490 –es) nagy perzsa invázió és fosztogatás megtorlására. (Beszédében a görög szentélyek felgyújtásának felemlegetésével próbálta terve mellé állítani a poliszok képviselőit.) A kongresszus végül a hadjárat támogatása mellett döntött.  így a következő évben, Kr.e. 337 –ben a király legfőbb hadvezére Parmenion 11 ezer harcossal elindult Kis-Ázsia partjai felé. Miközben II. Philipposz a perzsa hódításokkal volt elfoglalva, Kr.e. 336 –ban lánya esküvőjére is készülődött. A mennyegzőn azonban az egyik ifjú testőre – Pauszaniasz – váratlanul meggyilkolta. (személyes okokból)

Nagy Sándor birodalma

Nagy Sándor: Apjával nem volt jó a kapcsolata, de nagy hatással volt rá nevelője, Arisztotelész. Alig 20 évesen, Kr.e. 336-ban került a trónra és mindössze 13 évig uralkodott. De ezen időszak alatt meghódította az egész akkori világot Egyiptomtól Indiáig. Végül a Földgolyó leghatalmasabb uraként, 33 évesen maláriában (vagy májzsugorban) halt meg Babilon városában.

Hódítások: Nagy Sándor körülbelül 65 ezer katonával próbálta megvalósítani apja álmát, Perzsia meghódítását és III. Dareiosz legyőzését. Kr.e. 334-ben kelt át a Hellészpontoszon (Dardanellák) A kis-ázsiai partok mentén indult meg seregeivel. ÚTVONAL:LINK

• Első csata: Granikosznál a perzsa helytartót veri meg (utána: Gordiuszi csomót vágta át a görög mitológia szerint. A híres csomót még senki nem tudta kibontani, de Nagy Sándor egyszerűen átvágta)
• Második csata: Isszosz mellett magát III. Dareioszt győzi le
• Délre fordulva Föníciát és Egyiptomot is meghódítja. (Egyiptomban a perzsa helytartó behódol)
• Harmadik nagy csata: Gaugaméla mellett, Ninive közelében Mezopotámiában Kr.e. 331-ben. A perzsa király elmenekült, de egy helytartója megölette.
• Nagy Sándor elfoglalta a perzsa fővárosokat: Perszepoliszt és Szuszát.
• Indiai hadjárat: Kr.e.327-ben átkelt az Indus folyón, és legyőzte az indiai sereget. Ám hadserege fellázadt és a hazatérést követelte. Miközben Európa felé vonult seregével, Babilonban meghalt maláriában.

​

Nagy Sándor végső terve: Egységes hellén-perzsa birodalmat akart. Ennek érdekében békét szeretett volna a perzsák és görögök közt. Példát mutatva direkt perzsa nőt vett feleségül. Ám a görögök megharagudtak rá (csak bizalmas tanácsadója és szerelme Hefaiston tartott ki mellette).

Hellenisztikus államok

Nagy Sándor halálos ágyán a hatalmat főtanácsadójára hagyja: Perdikkaszra, akit Kratérosz és Antipatrosz támogatott. Ideiglenesen vezetik a birodalmat, miközben Nagy Sándor fiát  - aki félig perzsa - megkoronázzák. Ám a fiút megölik és bár Nagy Sándor féltestvérét is megkoronázzák, a hatalom az egymással marakodó makedón hadvezérek (diodokhoszok) kezébe kerül! Végül Kr.e. 306-ra a régi nagy Makedón Birodalom részekre esik szét, ezek a HELLENISZTIKUS ÁLLAMOK /LINK /

• Makedónia: Antigonidák állama (Antigonosz utódai)
• Egyiptom: Ptolemajdák állama (Ptolemajosz utódai)
• Szíria: Szeleukidák állama (Szeleukosz leszármazottai)
• Pergamon: Attalidák állama (Attalosz leszármazottai)

 A hellenisztikus államokat a görög és ázsiai (főleg perzsa) kultúra keveredése jellemezte. A görög műveltség, hellénizmus erősen jelen volt.

Ázsiai kultúrák: Kína, India, Fönícia

Indus völgyi civilizáció:  Krisztus előtt 2 ezer évvel virágzott az Indus folyó völgyében. Öntözéses földművelés jellemezte. Bronzeszközök, kőépületek. Kr.e. 1500 körül árja törzsek érkeztek a területre, ahol kialakult a kasztrendszer: brahmanák (papok), ksatriják (katonai előkelők), vaijsák (közrendűek), súdrák (szolgálók). Többisten hit volt a jellemző, a háom főisten: Brahma, Visnu, Siva. A Krisztus előtti 6. században élt Buddha (igazi neve: Gautama Siddhárta). Követői a buddhisták önmegtartóztatást vallottak, elmélkedést és büntelen életet folytattak, a lélekvándorlásban és nirvanában hittek.

India későbbi története: A Krisztus előtti 2-4, században létezett Észak-Indiában a Maurja Birodalom. Legfőbb uralkodója: Asóka (Kr.e.268-232) az első pun háború idején élt. Egyesítette Indiát, majd Afganisztánt is és államvallássá tette a Buddhizmust. Később a Gupta család alapított birodalmat a Krisztus utáni 4-6. században. Ekkor virágzott a terület művészete és gazdasága is. Ezt az iszlám előretörése követte és India felaprózódott, hanyatlani kezdett.

Kína: Krisztus előtt 221 -ben az első kínai császár: Csin Si Huang-ti egyesítette a kínai fejedelemségeket és megkezdte a kínai nagy fal építtetését. A hunok Kr.e. 316 -os megjelenéséig, majd 100 éven keresztül jól fejlődött Kína. Az első császár dinasztiája (Csin-dinasztia) hatalmát a Han-dinasztia váltotta fel Krisztus előtt 206 és Krisztus után 220 közt. Kína befolyása alá vonta a selyemutat, beindult a kereskedelem. Ám közben Kína újra szétesett különböző államokra. Vallások: Kung Fu-ce és Lao-ce (taoizmus). Konfúciusz a Krisztus előtti 6. században élt

Fönícia: LINK

---------- x ----------