Az 1848/49 -es szabadságharc (vázlat)

Beküldte Harmat Árpád Péter - h, 05/08/2017 - 09:15

Az 1848/49 -es szabadságharc (vázlat)

I. Előzmények:

  1. Nemzetiségek támadása: szerbek: 1848 nyarán fellázadtak a délvidéken, románok: Erdélyben lázadtak a magyarok ellen, horvátok: szervezetten, Jellasics vezetésével indultak Magyarország ellen 1848 szeptemberében.
  2. Kossuth előkészületei: hadihitelt kért az országgyűléstől, toborzóútra ment, felállították az első honvéd zászlóaljakat
  3. Első csaták:
  • Pákozdi csata: Jellasics horvát bán a császár nevében 1848 szeptemberében megtámadta Magyarországot. Pákozdnál Móga János és Görgey Artúr azonban legyőzték.
  • Schwechati csata: A horvátok Ausztria felé menekültek ki az országból, a magyarok pedig a határon, Schwechatnál ütköztek meg az egyesített horvát-osztrák erőkkel. Itt osztrák győzelem született, Windischgratz vezetésével.

II. Az osztrák intervenció (katonai beavatkozás) LINK

  1. Miért cserélték le V. Ferdinándot Ferenc Józsefre? (1848 december 2.)? Válasz: mert Ferenc József mondhatta, hogy ő nem írt alá a magyaroknak semmit. Ferdinánd viszont szentesítette az áprilisi törvényeket.
  2. Az osztrák támadás: 1848 decemberében nyugatról, északról és Erdélyből is megindult Windischgratz vezetésével. Pest előtt, Mórnál kísérelték meg az osztrákok megállítását, sikertelenül. A császári hadak 1848 utolsó napján bevonultak Pestre. Kossuth, az OHB és a diéta Debrecenbe menekült, Görgey pedig észak felé csalta Windischgratzet, majd ő is a Felső-Tiszához vonult seregével.
  3. A tavaszi hadjárat: A Tisza mentén összevontak minden magyar tartalékot, ám először Kápolna mellett 1849 februárjában még veszítettek a magyarok (Henrik Dembinszky vezetésével), emiatt a magyar tisztek Dembinszky leváltását és Görgey főparancsnoki kinevezését követelték. A nagy ellentámadás, a tavaszi hadjárat már Görgeyvel indult. A tavaszi hadjárat 1849 április 2 és május 21 közt magyar győzelmek sorozatát hozta: Hatvani, tápiobicskei, isaszegi csata. Sőt, május 21-én a magyarok visszafoglalták Budát is és az országból szinte teljesen kiűzték az osztrákokat.
  4. Erdélyi harcok: Erdélyben a román lakosság a magyar szabadságharc leverésére indult az osztrákok oldalán. DE a székelyek megállították a román támadást. Felkelésüket 1848 decemberére verték le az osztrák-román csapatok. Ekkor került az erdélyi magyar csapatok élére Bem József, aki a tavaszi hadjárat alatt kiűzte az osztrákokat Erdélyből és megverte a románokat is.
  5. A függetlenség és trónfosztás: 1849 április 14-én, a tavaszi hadjárat alatt Debrecenben (nagytemplomban) a magyar országgyűlés kimondta a Habsburgok trónfosztását és függetlenségünket. Kossuth kormányzó lett, és megalakult a Szemere Bertalan vezette kormány. Április 19-én megszületett a Függetlenségi Nyilatkozat.

III. Az orosz intervenció:

  1. Ferenc József a Szent Szövetségre hivatkozva kért katonai segítséget I. Miklós orosz cártól (1849 május 1.) Az oroszok 200 ezres haderővel indultak meg a magyar szabadságharc leverésére. 1849 június 15-én az orosz csapatok az osztrákokkal közösen, 3 irányból érkeztek (nyugatról, északról és Erdélyben) A túlerő háromszoros volt. A támadás két főparancsnoka: Haynau és Paszkevics tábornokok.
  2. Kossuthék kísérletei a megoldásra: megpróbáltak egyezségre jutni a nemzetiségekkel. A szerbekkel ez nem sikerült, a románokkal igen (1849 júliusában) túl későn. A másik: igyekeztek külföldi segítséget kérni, bíztak abban, hogy ha kitartanak, akkor az angolok és franciák beavatkoznak az oldalunkon az orosz térnyerés ellen.
  3. Haditervek: Dembinszky a Szeged-Arad-Temesvár körzetbe javasolta összevonni a magyar csapatokat és itt megvívni a végső harcot; Görgey pedig a Komáromi várhoz akarta összpontosítani erőinket. Sajnos Kossuth a Dembinszky-féle haditervet fogadta el. A Görgey vezette 25-30 ezres sereg a Felvidéken átvonulva, majd a Tiszán átkelve, Tokaj-Debrecen-Arad vonalon érkezett a kijelölt területre. Az oroszokat maga után vonva. Dembinszki az 55 ezres fősereggel Budáról a Duna-Tisza közén át érkezett Szegedre.
  4. Az utolsó csaták: A két magyar sereg egyaránt a kijelölt Szeged - Arad - Temesvár térségbe vonult. Itt zajlottak a szabadságharc utolsó csatái:
  • a szőregi csata (Szegednél) 1849 augusztus 5-én. Haynau és Dembinszky csapott össze.
  • erdélyi csaták: Segesvárnál (1849 július 31-én) itt esett el Petőfi és a nagycsűri csata (1849.aug.6)
  • temesvári csata (1849 augusztus 9) Ez volt a legutolsó csata. Bem József vezette a magyarokat és Haynau az osztrák sereget.

IV. Fegyverletétel és a vereség okai:

A temesvári vereség után Kossuth Görgeyre ruházza a hatalmat majd elmenekül Törökországba. Görgey pedig úgy dönt, hogy a kezén lévő kisebb sereggel nem harcol tovább és leteszi a fegyvert Arad mellett, Világosnál 1849 augusztus 13-án. A magyar vereség okai:

  • Az osztrák-orosz szövetség megléte, mely lehetővé tette azt, hogy Ferenc József segítséget kérjen az oroszoktól.
  • A magyar szabadságharcnak mindvégig ellenségei voltak a nemzetiségek.
  • A magyarok harca elszigetelt maradt, nem találtunk szövetségeseket!

Az aradi vértanúk: A fiatal Ferenc József császár bosszút akart állni a lázadó magyarokon és 1849 október 6-án Aradon kivégeztette a szabadságharc 13 honvédtábornokát. Kiss Ernő, Dessewffy Arisztid, Sweidl József, Lázár Vilmos, Poltenberg Ernő, Aulich Lajos, Leiningen-Westerburg Károly, Láner György, Damjanich János, Knézics Károly, Török Ignác, Nagysándor József, Vécsey Károly. (5 nevet kell tudni, bármelyik ötöt)

D O L G O Z AT