Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc

Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc

[11-es tananyag]

A márciusi forradalom (1848)

I. Az utolsó reform-országgyűlés Pozsonyban:

1.) Az első nagy eredmény: Az országgyűlés 1847 november és 1848 március 1 közt nem ért el semmilyen komoly eredményt. A diéta konzervatív része mindig leszavazta Kossuthék reformjavaslatait. Ám 1848 március 1-én fordulat történt: megérkezett Pozsonyba a hír, miszerint Párizsban forradalom tört ki. (A forradalom február 24-én kezdődött) A hír hallatán a konzervatívok beadták derekukat: március 3-án elfogadták Kossuth feliratát. Ebben szerepelt a reformkor 7 fő követelése közül három:

  • Kötelező úrbéri örökváltság
  • Közteherviselés
  • Felelős kormány

2.) A felsőház ellenállása is megtörik: Az alsóház után azonban a felsőház ellenállt és csak az időt húzta. Nem hagyta jóvá a javaslatokat. Közben Kossuthot felkereste Pozsonyban a pesti Ellenzéki Kör nevében Irányi Dániel, akivel egyezség született: 12 pontba foglalva petíciót készítenek, mely tartalmazza majd a reformjavaslatokat. Így 1848 március 11-én megszületett a 12 pont. Készítője Irinyi József. A 12 pontból 5 tartalmazta a reformkor főbb követeléseit: sajtószabadság, felelős minisztérium, úrbéri örökváltság, közteherviselés, unió Erdéllyel. A többi hét pont a radikális pesti forradalmi ifjak követeléseiről szólt: évenkénti diéta, törvény előtti egyenlőség, nemzeti őrsereg felállítása, esküdtszékek felállítása, nemzeti bank létrehozása, katonaság átalakítása, a politikai foglyok szabadon bocsátása.

Végül március 14-én a felsőház is meghátrált és elfogadta a javaslatokat, amikor Bécsben is forradalom tört ki. Másnap, március 15-én 72 fős magyar küldöttség indult hajón Bécsbe, hogy a királlyal is szentesítsék a javaslatokat. A hajón kibővítették követeléseiket azzal, hogy a király haladéktalanul nevezze ki Batthyány Lajost miniszterelnöknek, és a magyar reformokat támogató István nádort ( a király unokatestvérét) helytartónak.

II. Pesti forradalom: Petőfi, Jókai, Vasvári Pál március 15-én reggel

  • a Pilvax kávéházban tanácskoztak, ahol már jelentős tömeg gyűlt össze.
  • Onnan az Egyetemhez vonultak, ahol Petőfi 10 ezer ember előtt elszavalt a Nemzeti Dalt és felolvasta a 12 pontot! Innen mentek
  • a Landerer nyomdához, ahol kinyomtatták mindkét dokumentumot.
  • Következett a Nemzeti Múzeum (délután 3-kor) ahol nagygyűlést tartottak, majd a tömeg
  • a pesti városháza elé vonult, ahol Nyári Pál alispán és Klauzál Gábor képviselő átadták (petícióként) a 12 pontot! A városi tanács a forradalmárok mellé állt. Forradalmi Választmány alakult, benne 4 forradalmi ifjú (köztük Petőfi), 6 liberális nemes és 6 tanácsos.
  • A tömeg végül Budára vonult a várba, a Helytartótanácshoz, hogy kikövetelje Táncsics Mihály, jobbágy származású újságíró szabadon bocsátását. Ennek megtörténte után aznap este a forradalmi tömeg a Nemzeti Színházban gyűlt össze a Bánk Bán megtekintésére. Jókai pedig bejelentette a forradalom győzelmét.

III. Az első felelős magyar kormány: Március 16-án a király fogadta Kossuthékat, és átvette a reform javaslatokat. Este összeült az Államtanács és jóváhagyta a követeléseket, egyetlen kivétellel: nem járultak hozzá Batthyány miniszterelnöki kinevezéséhez. Ezt csak másnap István nádor tudta kiharcolni, amikor rávette erre unokatestvérét V. Ferdinándot. A magyar küldöttség március 17-én tért vissza Pozsonyba.

A Batthyány-kormány március 23-án alakult meg.

A szabadságharc előzményei

A Batthyány-kormány tagjai:

  • Batthyány Lajos - miniszterelnök
  • Szemere Bertalan - belügyminiszter
  • Esterházy Pál - külügyminiszter (király személye körüli miniszter)
  • Klauzál Gábor - földművelésügyi miniszter
  • Kossuth Lajos - pénzügyminiszter
  • Mészáros Lázár - honvédelmi miniszter
  • Széchenyi István - közlekedési miniszter
  • Eötvös József - vallási és közoktatási miniszter
  • Deák Ferenc - igazságügyi miniszter

Az áprilisi törvények: A magyar diéta március 18 után, alig 3 hét alatt hozott 31 törvényt azon szentesített reformfelirat alapján, melyet Kossuthék írattak alá a császárral. A törvényeket aztán április 11-én V. Ferdinánd maga szentesítette Pozsonyban az országgyűlés előtt. A törvények révén Magyarország modern, haladó állam lett.

  1. Magyarország kilépett a feudalizmusból
  2. Visszakaptuk Erdélyt
  3. Hazánk alkotmányos monarchia lett
  4. Országgyűlésünk a korábbi rendi gyűlés helyett népkéviseleti országgyűlésséalakult, Pozsony helyett Pesten. A népképviselet diétba országos választások révén lehetett bejutni, de csak az szavazhatot, aki megfelelt a cenzusnak. (Cenzus: adott vagyoni szint előírása a szavazati joghoz.)

A végső szembenállás Ausztriával

Amikor Kossuth és Deák az önálló magyar hadseregről és pénzügyminisztériumról próbált tárgyalni az Udvarral és nem álltak velük szóba, kiderült: Ausztria a magyar reformok visszavonására készül. Oka: látta már a császár, hogy az európai forradalmak sorra elbuktak, így tudta, hogy elbírnak a magyarokkal is.

  1. Az osztrák hadsereg mozgósítását megkezdték, de időre volt szükségük. 
  2. Így időnyerés céljából a nemzetiségeket uszították a magyarok ellen. A szerbek Karlócán nagygyűlést tartva fegyvert ragadtak és 1848 júniusában megtámadták Péterváradot meg a déli magyar városokat. A románok Balázsfai gyűlésükön döntöttek a magyarok megtámadásáról, Nemzeti Komitét alakítottak és 1848 októberébena  székelyekre támadtak.
  3. Horvátország élére Josip Jelassicsot nevezte ki az udvar, aki 1848 szeptemberében Magyarország megtámadására készült.
  4. Visszavonták az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium létrehozásának engedélyét
  5. 1848szeptember 25-én Lamberg Ferenc altábornagyot küldte Pestre, hogy a császár nevében átvegye a hatalmat az ország felett, hadiállapotba kerültünk Ausztriával.

Kossuthék felkészülése a harcra:

  • A magyar diéta gyorsított eljárásban megkezdte a jobbágyfelszabadítást, nehogy az udvar saját parasztjainkat lázítsa ellenünk.
  • Népképviseleti választások után új diéta ült össze 1848 júliusában, melyen 10 honvédzászlóalj felállításáról döntöttek és Kossuth kérésére 200 ezer katona behívására. Emellett megszavaztak 42 millió hadihitelt is a háborúhoz.
  • Kossuth toborzóútra ment az Alföldre, hogy még több katonát gyűjtsön a kezdődő harcokhoz.

Az 1848/49-es szabadságharc első része

Hadiesemények 1848-ban

1848 október 2-án a Batthyány kormánytól a harcok idejére az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) kezébe került a végrehajtó hatalom. (Elnöke: Kossuth lett)

II. A pákozdi csata: A horvát sereg 1848 szeptember 11-én lépte át a határt és indult meg Pestre. Ám Pákozdnál és Ozoránál a magyarok kettős győzelmet arattak felettük. A pákozdi csatában szeptember 29-én Móga János magát Jellecsicsot verte meg, az ozorai csatában pedig Görgey Artúr és Perczel Mór a horvát segédhadak felet arattak diadalt.

III. A schwechati vereség: Jellacsics a veresége után Bécs felé menekült csapataival, ahol a 3. bécsi forradalom zajlott. Terv: bécsi forradalmárok és a magyar csapatok egyesítése volt. Móga János üldözte, de az osztrák határhoz érve vonakodott átlépni azt. Közben Windischgratz herceg le tudta verni a bécsi forradalmat, majd a magyarok ellen indult és Schwechatnál 1848 október 30-án győzelmet aratott.

IV. Az osztrák intervencó:

  1. Ferenc József trónra lépése: A Habsburg család félreállította V. Ferdinándot és helyette unokaöccse, a 18 éves Ferenc József lett a császár 1848 december 2-án A királyváltás oka: Az új császár elmondhatta, ő nem írt aláé semmit a magyarokkal.
  2. A támadás irányai: Osztrákok főserege Windisgratz vezetésével a Duna mentén tört Pestre, a második erő északról Schlick tábornok vezetésével Kassa felé. Erdélyben Anton Puchner indult meg.
  3. Pest eleste: A túlerőben lévő osztrákok visszaszorították Görgeyt, aki vitába keveredett Kossuthal. A vita lényege: Kossuth katonai kérdésekbe is beleszólt nem értve, hogy Görgey miért hátrál. Végül Kossuth Perczel Mórt utasította arra, hogy bármi áron állítsa meg Pest előtt az osztrákokat. Így következett a Móri csata (1848 december 30-án) melyet a magyarok elvesztettek, az osztrák sereg pedig elfoglalhatta Pestet. A diéta és az OHB Debrecenbe menekült és egy új haditerv született. A magyar vezetők közt volt egy békepárt, akik még ekkor is hittek az osztrákokkal való megegyezésben. Küldöttséget indítottak Windischgratzhez, Deák és Batthyány vezetésével, ám ez eredménytelenül végződött. Felső-tiszai csapatösszevonás elrendelése: minden magyar erőt a Felső-Tiszához rendeltek egy magyar ellentámadás előkészítéséhez.
  4. A Felvidéki hadjárat: Görgey serege 1849 januárjában Vácon és a Felvidéken keresztül vonult a Hernád völgyéhez, Kassa alá. Ezzel lekötötte Windischgratz erőinek egy részét, melyek az üldözésébe kezdtek ahelyett, hogy Debrecent támadták volna (ahol a diéta volt). A felvidéki hadjárat fontos csatája volt a Branyiszkói csata (1849 február 5.) melynek hőse Guyon Richárd áttört a branyiszkói hágon és egyesülni tudott Kassán Klapka György csapataival.
  5. A kápolnai vereség: A Felső-Tiszánál összevont sereg élére Kossuth Henrik Dembinszkyt nevezte ki, mert megingott bizalma Görgeyben. A bizalomvesztés oka: Görgei váci kiáltványa volt. Ezt Kossuth úgy értelmezte, hogy serege függetlenedni akar tőle. A Dembinszky vezette sereg azonban Kápolnánál vereséget szenvedett az osztrákoktól, 1849 február 27-én. Windischgatz teljes győzelmet jelentett az Udvarnak, ki Bécs kiadta az Olmützi alkotmányt, mely felszámolta a vármegyerendszert és egy 5 tartományú, központosított birodalmat hozott létre.
  6. Tiszti-lázadás: A kápolnai csata után a tisztikar felmondta az engedelmességet Dembinszkynek és Kossuth a helyszínre sietve Görgeit sejtette a lázadás mögött. Szemere tisztázta a helyzetet így Kossuth újra Görgeit nevezte ki főparancsnoknak.

D O L G O Z A T

Az 1848/49 -es szabadságharc második dolgozata

Erdélyi harcok:

Erdélyben a magyarokkal szemben ellenséges románság a balázsfai gyűlés után (1848 május 15-17.) összefogott Anton Puchner tábornok osztrák csapataival és megtámadta az erdélyi magyar csapatokat. November közepén kezükre került Kolozsvár is. Félő lett, hogy Erdély megszerzése után kitörnek majd az Alföldre is, hátba támadva a magyarországi erőket. Ám a székelyek összefogtak, felkelést hirdettek és meggátolták ezt. A székelyeket leverték ugyan, de 1848 decemberében Jozef Bem került az erdélyi magyar csapatok élére, aki a csucsai szorosból ellentámadást indított. 1848 karácsonyára visszavette Kolozsvárt, majd 1849 február 9-én Piskinél is nagy győzelmet aratott, sőt 1849 március 11-re visszavette Szebent is. 1849 júniusára gyakorlatilag kiűzte a császáriakat Erdélyből.

A tavaszi hadjárat - az ország felszabadítása

I. A tavaszi hadjárat csatái: 1849 márciusában az egri haditanácson született meg a terv: nagyarányú ellentámadást indítanak a magyarok a Tiszától, és ennek során bekerítik Windischgatz erőit is. Az offenzíva 1849 április 2 és május 21 közt zajlott és sorozatos győzelmeket hozott: Hatvan, Tápobicske, Isaszeg csatiban. A hadjáratot Görgey vezette, de részt vett benne: Aulich Lajos, Damjanich János és Klapka György is. A magyar sereg Gödöllőnél, majd Komáromnál sem tudta bekeríteni az osztrákokat, ám a nagysallói diadal után (április 19.) lehetővé vált a bekerített Buda visszavétele.

II. A függetlenség kimondása: A sorozatos győzelmek után Kossuth két dologtól kezdett tartani: egyrészt attól, hogy a képviselők egy része (békepárt) egyezkedni kezd Béccsel, és esetleg békét köt a háta mögött, másrészt attól, hogy a szabadságharc elszigetelődik és nem lesz ország mely támogatná a magyarok harcát. Mindkettő megoldást kínált a Habsburg-ház trónfosztásának és a függetlenségnek a kimondása. Erre 1849 április 14-én került sor a debreceni nagytemplomban. Itt született meg a magyar Függetlenségi nyilatkozat is, április 19-én!

Az új berendezkedés: Kossuthot kormányzóvá választották és új kormány alakult:

  • Szemere Bertalan miniszterelnök és belügyminiszter
  • Görgey Artúr hadügyminiszter
  • Batthyány Kázmér külügyminiszter (távoli rokona Batthyány Lajosnak)
  • Duschek Ferenc pénzügyminiszter
  • Vukovics Sebő igazságügyminiszter
  • Horváth Mihály közoktatási miniszter
  • Csány László közlekedési miniszter

III. Buda felszabadítása: A függetlenség kimondása után Buda visszavétele sürgős lesz, hisz milyen független állam az, melynek fővárosa idegen kézen van. Ám a visszavétel elhúzódott, három hétig is eltartott és csak 1849 május 21-re sikerült!

A vereség

Ferenc József segítséget kér az oroszoktól:1849 májusára Ausztria vereséget szenvedett a magyar szabadságharctól, egyetlen esélye a győzelemre az lett, ha szövetségesétől, Oroszországtól kér segítséget! Így Ferenc József 1849 május 1-én a Szent Szövetségre (1815) és a Münchengratzi Szerződésre (1833) hivatkozva fegyveres segítséget kért I. Miklós cártól, aki május 9-én 200 ezres hadat indított a magyar szabadságharc leverésére!

Az orosz-osztrák támadás: 1849 június 15-én 200 ezer orosz és 66 ezer osztrák katona zúdult hazánkra, több irányból. Az oroszok főereje Ivan Paszkevics hercig vezetésével északról, a Kassa-Miskolc útvonalon közeledett, az osztrákok pedig Julius von Haynau táborszernagy vezetésével a Duna mentén törtek Pest felé. Erdélyben az orosz-osztrák seregeket Alexandr Lüders irányította a Tömösi szoroson át Brassó felé haladva. Erőviszonyok: 300 ezer => <= 90 ezer. A magyarok egyetlen esélye az időhúzás volt, amíg valamelyik európai nagyhatalom be nem avatkozik. Ám ez sajnos nem történt meg.

Kísérletek a nemzetiségek megbékítésére: A magyar vezetés 1849 nyarán megpróbált megegyezni a nemzetiségekkel, hogy legalább velük ne kelljen harcolnia.

1.) Először a szerbekkel tárgyaltak, de a szerbek nem elégedtek meg a nyelvhasználati jogokkal, területi autonómiát akartak. Így a tárgyalások velük nem vezettek eredményre.

2.) Másodszor a románokkal tárgyaltak a magyarok: előbb Ian Dragos tárgyalt Buteanuval, de közben Arudbányán kiújultak a román-magyar harcok és meghalt Dragos. Később Nicolae Balsescunak sikerült kiegyezni a magyarokkal július 14-én. Ennek figyelembe vételével született meg 1849 július 28-án (túl későn) a nemzetiségi határozat! Széleskörű nyelvhasználat, de hangsúlyozza: magyar az államnyelv és senki nem kaphat területi autonómiát!

Viták a haditervről: Két haditerv született. Görgey haditerve Komárom térségében tervezte összevonni a magyar erőket. Ennek előnye, hogy a komáromi vár magyar kézen volt, és ha itt összpontosult volna a magyar seteg, akkor Ausztriát is fenyegetni tudtuk volna. Bécs közelsége miatt az osztrák seregek egy része Bécset kelle volna, hogy védje. Dembinszky haditerve a Szeged-Arad térségbe vonta volna össze a magyar erőket. Itt azonban a várak ellenséges kézen voltak, és Ausztriát sem tudtuk fenyegetni. Sajnos Kossuth Dembinszky tervét fpgadta el.

Az utolsó csaták:

  1. Szőregi csata: 1849 augusztus 5. Dembinszky Buda alól vonul Szegedre, itt vereséget szenved Haynautól.
  2. Debreceni csata: 1849 augusztus 2. Előzménye: Görgeinek is Arad térségébe kell vonulnia Komáromtól, de ő leköti közben az oroszokat, mert a Felvdéken és Debrecenen keresztül vonul Aradhoz.
  3. Erdélyi csaták: Segesvári csata (1849 úlius 31.), nagycsűri csata (1849 augusztus 6.) Ezekben megsemmisül az erdélyi sereg. Segesvárnál esik el Petőfi.
  4. Legutolsó, temesváricsata: 1849 augusztus 9. Egyik oldalon Bem József serege, vele szemben Haynau hadereje. Bem megsérül a catában így nem tudja irányítani azt.

Az utolsó események:

  • Kossuth elmenekül délre, a Török Birdalomba, előtte a hatalmat Görgeire ruháza
  • Görgei leteszi a fegyvert Arad mellett Világosál 1849 augusztus 13-án
  • Haynau elfogatja a magyar tábornokokat és Aradnál kivégzésükre készül. (Aradi vértanúk.)

A szabadságharc vereségének legfőbb okai:

  • Az osztrák-orosz szövetség megléte, mely lehetővé tette azt, hogy Ferenc József segítséget kérjen az oroszoktól.
  • A magyar szabadságharcnak mindvégig ellenségei voltak a nemzetiségek.
  • A magyarok harca elszigetelt maradt, nem találtunk szövetségeseket!

VI. A Görgey kérdés: Az elmenekült Kossuth bejárta a világot és mindenhol Görgeyt tette felelőssé a szabadságharc leveréséért. Oka: könnyebb elfogadni, hogy elárultak, mint azt hogy megvertek bennünket.

D O L G O Z A T

***