8. A náci diktatúra kialakulása és Hitler

Beküldte Harmat Árpád Péter - k, 02/14/2017 - 12:00

8. A náci diktatúra kialakulása és Adolf Hitler

Németország kapcsolata Európával:

1.) Spanyol polgárháború (1936-1939):

Spanyolországban az 1936-os választásokon baloldali győzelem született, amit a hadsereg nem akart elfogadni. Francesco Franko tábornok (cadillo = vezér) vezetésével Spanyolország afrikai gyarmatairól kiindulva harcot kezdtek a kormány ellen.
A polgárháború 3 éven át tartott. A fasiszta hatalmak, Olaszország és a németek Frankót támogatták, míg a demokráciák, pl. USA a spanyol kormány mellett álltak ki. Végül Frankó győzött és egészen 1975-ig diktatúrában tartotta Spanyolországot.

2.) Diktatúrák Európában:

Az 1930-as évekre Európa országai közül csak Anglia, Franciaország és a skandináv államok működtek demokráciában. A többi államban tekintélyuralmi rendszerek vagy totális diktatúrák működtek. A négy totális állam: Szovjetunió, Németország, Olaszország és Spanyolország volt. Tekintélyuralom működött Lengyelországban, Magyarországon (Horthy-rendszer), A Balkán államaiban és Törökországban is.

Demokrácia: Amikor egy országban a törvényesen megválasztott parlament kezében van a hatalom és a pártok szabadon működhetnek a polgári szabadságjogok biztosítása mellett.
Tekintélyuralom: Más néven autokrácia, amikor még nincs diktatúra, de az adott ország valamilyen kiválasztott csoport befolyása alatt műkodik és a polgári szabadságjogok egy része is korlátozott. (Ilyen tekintélyuralmi rendszer volt a Horthy-rendszer is 1920 és 1944 közt.)
Totális diktatúra:Amikor egy országban nem a parlament kezében van a hatalom, nincsenek pártok, vagy csak egyetlen párt létezik és nem biztosítottak a polgári szabadságjogok. Ilyen totális diktatúra volt a :
- náci Németország 1933 és 1945 közt, a
- Mussolini vezette Olaszország 1922 és 1944 közt,
- Japán 1931 és 1945 közt, illetve a
- Franco vezette Spanyolország 1936 és 1975 között.

Adolf Hitler hatalomra jutása: LINK

Gyermekkor, bécsi évek: festő szeretett volna lenni, de nem vették fel, 24 évesen költözött Müchenbe
Az első világháborúban tizedes (káplár) volt és futárszolgálatot látott el. 1914 végén vaskereszttel is kitüntették
A háború után Münchenben szerelték le, a Reichwehr besúgója lett. Feladata: a müncheni pátgyűlések látogatása volt
Hitler 1919 szeptemberében ismerte meg a Német Munkáspártot, amikor besúgóként részt vett egy gyűlésükön. Otthagyta állását, belépett és 5 esztendő alatt (1919-1924) megszerezte a Náci Párton belüli egyeduralmat.
A párt neve közben Nemzetiszocialista Német Munkáspártra változott. Hitler 1921-be lett elnöke.
Hitler első hatalomátvételi kísérlete 1923-ban történt, amikor embereivel megprónbálta túszul ejteni Münchenben a tartományi kormányt. Elbukott egy évre börtönbe került ott írta meg a Min Kampfot.
Kiszabadulva sikerre vitte pártját. Sikerének fő okai: a középrétegeknek felemelkedést ígért, a népnek nemzeti sikereket, a gazdagoknak pedig a kommunizmus teljes visszaszorítását. Utóbbinbak hála a milliomosok pénzelni kezdték.
Hitler és a nácik nagy választási győzelme: 1932 július 31-én következett be. Hitler 1933 január 30 -án vette át kancellári megbízását Hindenburgtól. Németországban azonal diktatúrát vezetett be.

A hitleri totális állam jellemzői:

Hitler betiltotta a pártokat, CSAK a náci párt működhetett.
A parlament elvesztette jelentőségét, helyette a kormány hozta meg a döntéseket (ami viszont Hitler kezében volt). Ezt mondta ki a felhatalmazási törvény 1933 március 23-án.
Teljhatalmat kaptak az állami erőszakszervezetek, mert Hitler a Reichstag felgyújtása ürügyén (1933 február 27) szükségállapotot hirdetett. Két fontos erőszakszervezet:

GESTAPO (Geheime Staatspolizei) = titkos államrendőrség. Élén Hitler jobbkeze: Hermann Göring állt
SS (SchutzStaffel) = Védőosztag. Élén: Heinrich Himmler állt. Egyik része a Waffen-SS a hadsereggel működött együtt, viszont másik része az Allgemeine-SS a koncentrációs táborokat őrizte. A táborokba Hitler ellenségeit és később a zsidókat zárták. Az első koncentrációs tábor Dachauban kezdett működni 1933 márciusától.

4. Polgári szabadságjogokat korlátozták. Például a sajtót (újságokat) alárendelték a Joseph Goebbels által vezetett propaganda minisztériumnak, mely ügyelt arra, hogy csak a nácikat dicsérő, Hitlert méltató cikkek jelenjenek meg Németországban.

5. Hitler összevonta a Hindenburg 1934-es halála után megüresedett köztársasági elnöki tisztséget és a kancellárit. Így az ország führere lett. Megjelent a III. Birodalom megnevezés is: az első német birodalom a Német-Római Császárság volt 962-1806 közt, a második német birodalom az 1871-1914 közti Német Császárság volt és a harmadik a hitleri Németország lett.

6. Teljes egyeduralom kiépítése: Hitler még pártján belül is eltüntette a riválisaivá váló, Ernst Röhm vezette SA -t. A hosszú kések éjszakáján (1934 nyara) megölette az SA vezetőit.

7. Németország a háború kirobbanásakor már egy elfajzott totális állam képét mutatta, ahol 1933-tól könyvégetések zajlottak, a nürnbergi pártnapokon százezrek éltették a Führerüket és a fiatalokat a Hitlerjugend tanította az árja német értékrendre.

8. Hitler államának legkegyetlenebb rendelkezései az 1935-ös nürnbergi zsidótörvények voltak, melyek megvonták a zsidó lakosoktól az állampolgári jogokat és másodrendű lakosokká változtatták őket.

9. Adolf Hitler 1935 -től a faj- és élettérelmélet szerint, - mely a felsőbbrendű németeknek nagyobb területek birtoklását követeli - megindította a terjeszkedés politikáját. Németország tudatosan megszegve a versaillesi békét, elrendelte az általános hadkötelezettséget, a Rajna-vidék megszállását, majd Ausztria és Csehország bekebelezésének előkészítését.

Hódító diktatúrák

Németország: Adolf Hitler 1935 után agresszív terjeszkedő politikába kezdett, melynek során megszegte az első világháború utáni békszerződését:

Megkezdte a német hadsereg, vagyis a Wehrmacht felfejlesztését, megnövelését. 100 ezerről 7 millióra (1918 => 139)
1935-ben elérte, hogy népszavazással Németország visszakapja a Saar vidéket
1936-ban bevonult a Rajna vidékre, melynek az első világháborút lezáró béke szerint demilitarizáltnak kellett volna lennie. Korábban, 1923-ban a franciák szállták meg, mert Németország nem fizette jóvátételét. De a németek elértéka francia kivonulást (1925). Ezt követően, újra demilitarizált övezet lett, egészen Hitleri hadsereg 1936-os bevonulásáig!
1938 március 12-én Hitler elérte, hogy Ausztria kérje a Németországgal való egyesülést. Ez volt az Anschluss. Előtte az osztrák nácik vették át Bécsben a hatalmat. Ők hívták be a németeket.
Csehország német bekebelezése. Előzménye: Münchenyi Kongresszus

Müncheni Egyezmény (1938 szeptember 30.)

Ez volt Csehország német bekebelezése. Első lépésben Hitler emberei arra ösztökélték a Szudéta vidéken élő (csehországi) németeket, hogy lázongjanak. Második lépésben Hitler követelni kezdte, hogy a szudéta-németek védelmében csatolják a Szudétavidéket Németországhoz. Végül nemzetközi konferenciát hívtak össze az ügyben: német, olasz, francia, angol részvétellel. A Müncheni Konferencia a Szudéta-vidéket Hitlernek ítélte. Fél évvel később azonban, 1939 márciusában a németek egész Németországot megszállták. Létrejötta a Cseh-Morva protektorátus Németországon belül és bábállamként Slovákia (névleg önállóan). A felvidék egy része és akárpátalja pedig Magyarországé lett. (Első bécsi döntés - 1938 november 2

Anglia és Franciaország viszonya a német terjeszkedéshez:

Neville Chamberlain angol és Edouard Daladier (Dalagyié) francia miniszterelnök eltűrték Hitler terjeszkedéseit, féve attól hogy különben a Führer kirobbantja a háborút. Csehország német bekebelezése után azonban megálljt mondtak: szövetségre léptek Lengyelországgal (1939 augusztus 25-én) hogy jelezzék: azt már nem hagyják, hogy a lengyeleket is bekebelezze Hitler. Amikor 1939 szeptember 1-én a Wehrmacht átlépte a lengyel határt, kitört a második világháború.