5. dolgozat 12ab - Magyarország 1945-1956 között

Magyarország 1945-1956 között

I. A kétpólusú világrend:

  • A II. világháború végén Európa nyugati részén kapitalista, keleti részén kommunista rendszer alakult ki, az 1945 májusában érvényesülő katonai helyzetnek megfelelően (megszállási zónák).
  • A két tömb szembefordul egymással (fultoni beszéd), majd a német válság nyomán megalakul a NATO (1944) és a vsz (1955), illetve a rivális gazdasági szervezetek (EGK, KGST) 
  • Fegyverkezési verseny alakul ki, majd a nagy hidegháborús konfliktusok a III. világháború veszélyét hordozzák. Főbb konfliktusok: Koreai háború (1950-53), Szuezi válság (1956), Berlini válság (1961), Kubai rakétaválság (1962), Vietnami háború (1957-1975), Afganisztáni háború (1979-1989)

II. Magyarország a háború végén:

  • Óriási pusztítást hozott a háború: 1 millió halott, városaink romokban, Budapesten a hidak lebombázva. 
  • Legfőbb problémák: éhinség, szegénység, munkanélküliség, hatalmas infláció
  • Az országvezetés hármas megosztásban működött: 1.) SZEB (Vorosilov) a szovjet hadseregre támaszkodva, 2.) Első vezető testületek (Magyar Nemzeti Függetlenségi Front - 1944 december 3.) Hazatérő kommunisták (Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály = trojka) LINK 
  • Horthysták, volt nácik üldözése, népbíróságok működése.

Hazánk 1945 -ben a háború nyomait viselte magán: lerombolt házak, hidak, hihetetlen nyomor, éhinség és rekord magas infláció, amit az egyre nagyobb kiadott címletek is mutattak: például a képen látható százmillió bill pengő.

III. Rákos Mátyás életútja => LINK

  • Rosenfeld Mátyás (1892), kereskedelmi iskolát végzett, az I vh.-ban katona, orosz hadifogsága után kommunista.
  • Tanácsköztársaság: keresekedelmi, szociális népbiztos, majd Bécsen át a Szovjetunióba menekül. Sztálin barátja lesz.
  • Hazatér a Horthy-kori Mo.-ra, 15 évre börtönbe kerül (1925-40). Sztálin eléri kiengedését, Moszkvában: 1940-1945
  • A németek kiűzése után jön Mo-ra (1945 jan). A kommunista párt vezetője, irányítj a hatalomátvételt 1945-1949  
  • 1949-1956: hazánk teljhatalmú diktátora, személyi kultusszal, a szovjet hadseregre és az ÁVH -ra támaszkodva
  • Néphangulat Rákosi ellen fordul (1955), Sztálin halálával Moszkvában is bukott lesz, 1956 július: Hruscsov leváltja.
  • Élete utolsó 15 évét (1956-71) a Szovjetunióban tölti: Moszkva, Krasznodar, Tokmak, Gorkij. Meghal: 1971.

IV. Az 1950-es évek elejének kulcsfigurái: Miklós Béla, Tildy Zoltán, Rajk László 

  • Dálnoki Miklós Béla: A II. világháború kirobbanásakor lett tábornok, majd 1944 -ben az 1. magyar hadsereg parancsnoka. Átállt Horthy kiugrási kísérletekor, elnyerte a szovjetek bizalmát.
  • Ő lehetett az első ideiglenes kormány feje 1944 december 22-én. Egy évig volt miniszterelnök, az 1945 november 15 -i választásokig.
  • Tildy Zoltán: eredetileg lelkész, majd 1929-től kisgazda politikus. Miklós Béla után miniszterelnök 2,5 hónapig, majd 2,5 évig köztársasági elnök (1946 február 1 - 1948 augusztus 3-ig), közben Nagy Ferenc a miniszterelnök majd elmenekül a kommunisták elől. Tildyt 1948 juliusában lemondatják és 8 évig háziőrizetben marad. Az 1956-os forradalmi kormányban miniszterelnök helyette. A bukás után 1 évig van börtönben, majd szabadul és 1961-ben hal meg.
  • Rajk László: Erdélyi polgárcsalád sarja, 22 éves korától kommunista, a spanyol polgárháborúban is harcolt. A II. vh aladt tér haza, ellenálló lesz. A háború után belügyminiszter (1946 március 20 - 1948 augusztus 5), majd 9 hónapig külügyminiszter. Később 1949 májusában Rákosi koncepciós perben vádolja kémkedéssel, majd kivégezteti 1949 október 15-én.

A szovjet megszállás következményei Magyarországon, 1945/46:

  1. Malenkij robot => Kis munka, 130 ezer ember elhurcolása kényszermunkára a Szovjetunióba.
  2. Szovjet katonai megszállás kezdődött. Az ország valódi ura a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) nevében: Vorosilov tábornok lett. A Párizsi Béke értelmében (1947 február 10.) 300 millió dollárt kellett fizetnünk + alá kellett vetnünk magunkat a lakosságcserének Csehszlovákiával (70-70 ezer fő)
  3. Új vezetés: Megalakult az első háború utáni ideiglenes parlament és kormány: 1944 decemberében. A Dálnoki Miklós Béla tábornok vezette kormánynak 5 párt adta tagjait: Kommunisták, Kisgazdák, Szociáldemokraták, Polgári Demokraták, Parasztpárt.
  4. Az új vezetés első teendői (1945): 1.) Népbíróságok alakítása, a háborús bűnösök elítéltetéséért, 2.) Földosztás elrendelése, 642 ezer paraszt-család kapott egyenként 5 holdat. Felszámolták a nagy és közép birtokokat, de földhöz jutottak a zsellérek is. A terv kidolgozója Nagy Imre volt. 3.) Választások kiírása: 1945 novemberében a Kisgazda Párt nyerte a választásokat (57% -kal), és Tildy Zoltán alakított kormányt.

Kommunista előretörés:

1.) Kulcs-minisztériumok megszerzése: A választások után a 17% -ot kapott kommunisták, szovjet nyomásra megkapták a legfontosabb minisztériumokat, így övék lett a belügyminisztérium a rendőrséggel együtt és a gazdasági főminisztérium (Gazdasági Főtanács). Fő kihívás: infláció lekűzdése, forint bevezetése, az ország talpraállítása, utak-hidak helyreállítása.

Magyarország új államformája: 1946 február 1-től a királyság helyett a köztársaság lett. Második Magyar Köztársaság: 1946-1949 közt.

  1. 2.) Államosítások kezdődtek: Kezdetben, 1946 nyarán a bányák, ipari nagyüzemek kerültek állami kézbe, majd 1946-1949 közt a boltok, bankok és a földek is. A földtulajdonosoknak termelőszövetkezeteket kellett alakítaniuk, be kellett adnouk a közösbe földjeiket. Ez volt a kollektivizálás, mely eltartott az 50-es évekig. LINK - Mindennapok video (26:48 - 29:44) m2

3.) Szalámitaktika: Lényege, hogy a kommunisták különböző trükkökkel felszeleteljék a rivális Kisgazda Pártot, mint egy szalámit! Rákosi Mátyás, a kommunista párt legfőbb vezetője a szovjetek támogatásával, rengeteg kisgazda képviselőt mondatott le, az 1946 évi I. törvényre hivatkozva. A demokratikus államrend megdöntésére irányuló összeesküvés volt a vád ellenük. A Kisgazda Párt vezérét, Kovács Bélát is letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták 1947 február 25-én. (Ez a nap, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja.) LINK - video (1:08 - 4:00) m2 2016 július 17. (A miért? című történelmi ismretterjesztő műsor adása.)

„ … büntetendő az, aki az 1946 évi I. törvénycikkben megalkotott demokratikus államrend vagy demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló cselekményt követ el, mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez, vezet vagy azt lényeges anyagi támogatásban részesíti. … Büntetendő, aki az államrend vagy köztársaság megváltoztatására lázít, … annak alapintézményei ellen gyűlöletre izgat. … Vétséget követ el, aki két vagy több személy jelenlétében olyan valótlan tényt állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy az államrend vagy köztársaság iránt megvetést keltsen vagy nemzetközi megbecsülését csorbítsa. Az államrend megdöntésére irányuló cselekmények büntetése halál vagy életfogytig tartó kényszermunka.”

4.) Választási csalás:  (kékcédulás választás): 1947 agugusztus 31-én a kommunisták elcsalták a választásokat. A kommunista szavazók mozgó urnák révén több helyen is szavazhattak. Legalább 100 ezer szavazatot szerzett is a Kommunista Párt.

5.) Beolvasztás: A szociáldemokrata pártot (MSZDP) beolvasztották a Kommunista Pártba (1948 június 12.). Szakasits Árpád az MSZDP vezetője, a létrejövő új párt, Magyar Dolgozók Pártja élére került. A valódi hatalmat Rákosi gyakorolta. (Szakasits 1948 augusztus 5-től Tildy Zoltántól a köztársasági elnöki címet vette át.) A miniszterelnök helyettesek: Gerő Ernő és Marosán György.

6.) Pártok felszámolása: Az összes pártot belekényszerítették a kommunisták vezette Magyar Függetlenségi Népfrontba, melynek elnöke a kommunisták vezére, Rákos Mátyás volt. Ezzel létrejött az egypárt-rendszer.

7.) Új alkotmány: Létrejött Magyarország új, sztálinista alkotmánya: 1949 augusztus 20-án. Deklarálta az egypárti diktatúrát. Alkotmány (1949/XX.tc.)

Leszámolás a kommunisták ellenségeivel:

  • Megfélemlítésképp letartóztatták Mindszenty József esztergomi érseket, bíborost és hercegprímást majd megtisztították a hadsereget a tábornok perekben és a közigazgatásban dolgozókat a "B" listás eljárásokban azoktól, akik nem voltak elkötelezett kommunisták. Végül 1949-1953 közt tízezreket telepítettek a Hortobágyra (arisztokratákat és ellenségnek tartott gazdagokat, Horthystákat)

  • Megalakult az ÁVO (Államvédelmi Osztály) majd 1948-ban az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) mely teljhatalommal felruházva tartóztathatta le a politikailag gyanúsakat. A recski táborba 1950-1953 közt 1300-an raboskodtak.​ A táborba kifejezetten politikai okból kerültek az emberek. Azokat hozták ide, akik elégedetlenkedtek, lázítottak vagy a rendszer ellen tiltakoztak. LINK - Duna Tv (39:08 - 42.25)

Óravázlat

I. A kommunista hatalomátvétel alapja:

  1. A II. világháború végén a szovjet megszállás kommunista diktatúrát kényszerített ránk
  2. Az új berendezkedés 1945 és 1949 közt, fokról fokra alakult ki
  3. A hazai kommunisták (Rákosi) szorosan együttműködtek a szovjet vezetőkkel 

II. A kommunista hatalomátvétel lépései:

  1. Szalámitaktika 
  2. Választási csalás - 1947 nyarán 
  3. Beolvasztás  
  4. Pártok felszámolása 
  5. Új alkotmány 

III. A hatalomátvétel következményei:

  1. Magyarország egypárti, kommunista diktatúra lett
  2. A diktatúra leszámolt a rendszer ellenségeivel
  3. A hatalom a megfélemlítésen alapult, melyet az ÁVH tartott fenn.

Az ÁVH jellemzői (kiegészítés):

  • 1948 és 1956 közt működött (1953 -tól jelentős hatáskör csökkentéssel)
  • Főbb osztályai: Főosztály: hálózati tevékenység, vagyis a lakosság ellenőrzése, megfigyelése, 2. főosztály: kémelhárítás-hírszerzés, Többi osztály: levél-telefon ellenőrzés, rádiólehallgatás, határvédelem, politikai elítéltek őrzése, gazdasági feladatok (1953-56 közt 14 osztáyból állt)
  • ÁVH táborok: Recsk, Kazincbarcika, Kistarcsa, Tiszalök
  • Teljes létszáma 30 ezer fő volt (ebből: 15 ezer határőr) és ehhez jött 40 ezer besúgó
  • Az ÁVH közvetlenül a trojka alá tartozott (Rákosi, Gerő, Farkas), de volt külön vezetője is: Péter Gábor, aki az ÁVH központjából, az Andrássy út 60 alól vezette a szervezetet. (Ma az épület: Terror Háza Múzeum)

A sztálini rendszer Magyarországon

  1. Személyi kultusz =  A legfelső állami vezető kötelező, kikényszerített rajongászserű tisztelete. Magyarországot 1949 és 1956 között Rákosi Mátyás alakított ki személyi kultuszt (Sztálint utánozva. Ezt néhány bizalmasa (Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József) segítette fenntartani. 
  2. Az ÁVH uralt mindent. Államvédelmi Hatóság. Voltak nyomozóik, fegyvereseik, és besúgóik is. 
  3. Megfélemlítés: A rendszer leszámolt mindenkivel, aki kritizálta a kommunistákat: kivégezték Rajk Lászlót (korábbi minisztert), bebörtönözték az ország esztergomi érsekét, Mindszenthy bíborost, a Hortobágyra telepítették az "osztályellenségeket" 
  4. Tervgazdálkodás szerint működött az ipar: a pártvezetés 5 évente előre meghatározta, hogy az országnak miből, mennyit kell termelnie. A vezuetés főleg a nehézipart és a fegyvergyártást támogatta, hogy hasznos szövetségese legyen a Szovjetuniónak. Mindezek miatt az 50-es évek közepére visszazuhant az életszínvonal. Link (Hofi - malacok)
  5. Kollektivizálás, azaz közös tulajdonba vették a földeket (1949-1953). Ha a módosabb gazdák ellenálltak földjeik, traktoraik elvételénél, akkor kulákoknak bélyegezték őket és eleinte kisebb majd egyre nagyobb büntetésekkel sújtották. 

Nagy Imre felbukkanása: Rákosi ellen 1953-ra országos elégedetlenség indult, így Hruscsov egy időre mellőzte és 1953 nyarán kinevezte Nagy Imrét miniszterelnöknek. Nagy Imre emberbarát reformokat hajtott végre: visszafogta az ÁVH -t, leállította a kollektivizálást, és a nehézipar helyett az életszínvonal emelését támogatta. Az ország lelkesedéssel fogadta reformjait. Végül azonban a nemzetközi helyzet miatt mégis leváltották és visszatért Rákosi. Folytatódott tehát az elnyomás.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

A forradalom előzményei: LINK

  • Rákosi leváltása: Rákosi ellen 1956-ban már országos volt az elégedetlenség. Mivel Sztálin már nem védte Rákosi, hiszen 3 éve meghalt, az új vezető: Hruscsov elrendelte leváltását. (1956 nyara). Az ország élére Gerő Ernő került, aki Rákosi politikáját folytatta.
  • Rajk-ügy: 1949 október 15-én Rákosi kivégeztette a kémkedéssel alaptanaul megvádolt Rajk Lászlót, az ország külügymiiszterét. Ez óriási felháborodást szült.
  • Tüntetés: 1956 október 6-án lezajlott Rajk László újratemetése mely egy 200 ezres tüntetéssé változott! A temetést követő napokban az elégedetlenek a Petőfi-kör értelmiségi íróinak megjelent cikkeit olvasták
  • Lengyel megmozdulások: Lengyelországban jelentős szovjet-ellenes tüntetések zajlottak, 1956 őszén, mely ellen a szovjet hadsereg beavatkozásra készült. A magyar egyetemisták  a lengyelek ügyéért szimpátia tüntetésre készültek. Szervezetük, a MEFESZ a kommunista hatalomtól független szövetség volt (Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületekt Szövetsége) Ők kezdték a forradalmat, mikor megfogalmazták követeléseiket és meghirdették az október 23-i tüntetést. Filmrészlet: 21:00

A forradalom első napja: 1956 október 23 LINK

  • A pesti műegyetem diákjai október 23-ra a lengyel szabadságharcos Bem József szobrához hívták tüntetni a fővárosiakat. Cél: kimutatni egyetértésünket a kommunizmus ellen fellázadt lengyelekkel.
  • Ugyancsak jelentős megmozdulás volt a Petőfi szobornál, ahol Sinkovits Imre szavalta el a nemzeti dalt.
  • Később pedig a parlamentnél alaklult ki egy óriástüntetés 200 ezres tömeggel. Nagy Imrét követelték, aki rövid beszédében inkább nyugalmat kért. A tömeg azért tőle várta a megoldásokat, mert emlékezett 1953-55 közti reformpolitikájára.
  • Megszületett a forradalom jelképe, a közepén lyukas nemzeti zászló, melyből kivágták a népre erőltetett és történelmünktől idegen kommunista címert. 
  • A városligeti 9 méteres Sztálin szobor ledöntése. Jelképnek tartott szobrot szétverte a tömeg.
  • A Rádió ostroma. Este a felkelők elfoglalták egy rövid tűzharc után a Bródy Sándor utcai rádiót.

A forradalom átmeneti győzelme (október 24-27)

  • Hruscsov a második napon rendelte el, hogy a Pest környéki orosz laktanyák páncélosai verják szét a fővárosi tüntetéseket. A magyar diákok, munkások közül azonban 13-14 ezren felkelő csoportokat alkottak (Széna tér, Corvin köz, Baross tér, Tűzoltó utca) és molotov koktélokkal, vagy zsákmányolt fegyverekkel száltak szembe az orosz tankokkal.
  • Október 24-én a harcok közben, a Gerő uralta pártvezetés, szovjet engedéllyel hozzájárult Nagy Imre miniszterelnöki kinevezéséhez
  • Október 25-én a parlament elé vonult tömegre a tetőkről tüzelni kezdtek az ÁVH -s fegyveresek éa 70-80 embert öltek meg.
  • Október 26-án a felkelők bevették a Kilián laktanyát és oldalukra állt az oda vezényelt katonai egység is, Maléter Pál ezredes vezetésével.
  • Ezekben a napokban országszerte több városban zajlottak tüntetések. Például: Debrecenben, Miskolcon, Mosonmagyaróváron.
  • Október 27-én átmenetileg meghátrált a szovjet vezetés: hozzájárultak egy vegyes (koalíciós) kormány felállításához, melybe kisgazda politikusok is helyet kaphattak (Kovács Béla, Tildy Zoltán). A párt élére pedig Gerő helyett Kádár János került, aki látszólag a felkelőkkel tartott.

Az új, forradalmi Magyarország (október 28-november 3):

​Nagy Imre október 28-án a rádióban jelentette be a változásokat:

  1. A szovjet csapatok ki fognak vonulni Budapestről
  2. Feloszlatják az ÁVH -t. Két nappal később a pesti tömeg az ÁVH fészkének tartott Köztársaság téri pártszékházat is bevette. Sok ÁVH -s fegyverest vertek agyon.
  3. Bevezetik a többpárt rendszert, így október 30-án 9 párt alakult újjá.
  4. Visszaállítják a magyar jelképeket: címert, nemzeti ünnepeinket
  5. Abbamaradnak az erőszakos tészesítések

A szovjet vezetés taktikázása: Hruscsov időnyerés céljából volt engedékeny. Valójában katonai erőt mozgósított a forradalom leverésére a Forgószél hadművelethez. Második teendője: a pont ekkoriban zajló egyiptomi válság ügyében bejelentette az USA vezetésének (Eisenhower elnöknek): akár világháborúra is kész, ha a nyugati államok támogatják az egyiptomra támadó izraelieket és a magyar felkelőket. Amerika meghátrált: letettek Egyiptom megtámadásáról és válasz nélkül hagyták Nagy Imre segítségkérését. Így Nagy Imre hiába jelentette be hazánk semlegességét és kilépésünket a Varsói Szerződésből.

A forradalom leverése (november 4-11)

1956 november 4-én a szovjet hadsereg elözönötte hazánkat, Konyev marsall vezetésével. LINK (Filmrészlet: 1:30 tól) Nagy Imréék a jugoszláv követségre menekültek, de innen kicsalták őket és végül a szovjetek Romániába vitték őket fogságba. Közben a magyar Kommunista Párt vezetője, Kádár János (aki Gerő után került ebbe a pozícióba) úgy tűnt, hogy a forradalommal tart, ám november 1-én mégis, szovjet felkérésre átállt Hruscsov oldalára. A szovjet pártfőtitkár megbízta Kádárt azzal, hogy a forradalom leverése után tegyen rendet az országban. Kádár beszéde:

 

"Magyar munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Az új párt egyszer s mindenkorra szakít a múlt bűneivel ... a nemzeti függetlenség alapján kíván baráti viszonyt minden közeli és távoli országgal, elsősorban a szomszédos szocialista országokkal....felhívunk minden magyar dolgozót, akit a nép és haza odaadó szeretete vezérel, hogy csatlakozzon pártunkhoz, melynek neve: Magyar Szocialista Munkáspárt. ... küzdjük le a fenyegető ellenforradalom és a külső beavatkozás veszélyét." (Elhangzott 1956. november 1-jén 22 óra előtt a Szabad Kossuth Rádióban.)

 

A szovjet tankokon érkező Kádár János Forradalmi Munkás-Paraszt kormányt alakított szovjet támogatással. Megkezdődtek a megtorlások: kivégeztek 230 embert, 35 ezret pedig internáltak vagy bebörtönöztek.Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst 1958 június 16-án végezték ki. Eleinte pufajkás belügyi alakulatok tartottak rendet, majd megalakult a munkásőrség későbbi felkelések elfojtására. 1957-ben államközi szerződés rögzítette a szovjet csapatok itt tartózkodását. A megtorlások 1963-ig tartottak, amikor rendeletben hirdettek közkegyelmet az 56-osoknak.

D O L G O Z A T

Főbb témák: 

  1. A szovjet megszállás utáni főbb változások Magyarországon
  2. A kommunisták hatalomátvételének lépései (szalámi taktika, választási csalás, beolvasztás, pártok felsz, alkotm)
  3. A sztálini rendszer jellemzői Magyarországon
  4. Az 56-os forradalom előzményei és első napja
  5. A forradalom átmeneti győzelme
  6. Az új, forradalmi Magyarország
  7. A forradalom leverése

Főbb fogamak, személyek: 

  1. malenkij robot - "kis munka", 1945-ben a szovjet csapatok kényszermunkára hurcoltak tízezreket (pl. romeltakarítás)
  2. szalámitaktika - a kommunisták módszere volt 1945-1949 közt a rivális kisgazdapárt többségének felszámolására
  3. kékcédulás választás - 1947. augusztus 31 - a kommunisták választási csalása, mozgóurákkal, egy-egy ember többszöri szavaztatásával
  4. ÁVO, ÁVH - Államvédelmi Osztály, Államvédelmi Hatóság. A kommunisták politikai rendőrsége 1956 előtt
  5. trojka - az 1956 előtti Magyarország legfőbb kommunista vezetői: Rákosi, Gerő, Farkas Mihály
  6. személyi kultusz - a kommunista diktátor kötelező körülrajongásának kikényszerítése
  7. tervgazdálkodás - kommunista gazdaságvezetés, amikor a pártvezetők 5 évente meghatározzák: miből mennyit kell termelni
  8. kollektivizálás - a földek kommunisták által elrendelt köztulajdonba vétele
  9. kulákok - olyan földet birtokló parasztok, akik ellenálltak a kollektivizálásoknak
  10. MEFESZ - 1956-os diákszövetség, mely szembeszállt a kommunistákkal
  11. Maléter Pál
  12. Nagy Imre
  13. Rajk László
  14. Recski tábor
  15. Kádár János
  16. Mindszenti József
  17. Gerő Ernő
  18. Ivan Konyev
  19. Vorosilov
  20. Véres csütörtök, parlamenti mészárlás
  21. Forgószél hadművelet
  22. munkásőrség
  23. pufajkások
  24. Ivan Konyev