A hagyományos és modern diktatúrák Európában (Mussolini, Hitler. Sztálin)

Diktatúrák Európában (Mussolini, Hitler, Sztálin) és az USA

(3 tanóra)

Mussolini Olaszországa: 

• Bár Olaszország a győztes oldalon fejezte be az első világháborút, mégis elégedetlen volt lakossága. Ugyanis nem kapta meg mindazt a területet, amit 1915-ös átállásakor megígértek neki: így nem lett az olaszoké Dalmácia és Albánia sem, sőt kimaradt a németek afrikai gyarmatainak felosztásából is. Emellett nagy volt a munkanélküliség és az infláció az 1920-as években.
• Az általános elégedetlenség közben a két politikai szélsőség erősödött meg: a kommunisták és a fasiszták is előretörtek. A fasiszták pártja 1921-ben jött létre Benito Mussolini vezetésével. Feketeinges rohamosztagaikkal számtalan kommunista gyűlést vertek szét.
• Végül Olaszország nagy része a fasisztákat kezdte támogatni, a kommunista hatalomtól félve. Mussolini törvényesen elérte, hogy az olasz király, III. Viktor Emánuel 1922 október 31-én őt nevezze ki kormányfővé. Embereivel hatásos felvonulást rendezett Rómában. Ez volt a "római menetelés"
• Mussolini 1925-ben totális diktatúrát vezetette be Olaszországban. Ő lett a "Duce" (vezér) feloszlatta a pártokat és a parlamentet. Célja a Római Birodalom feltámasztása lett. Tervbe vette: Etiópia, Albánia, Görögország és Egyiptom megfhódítását. (Végül: 1935 és 1940 közt mind a négyet meg is támadta.)

Németország, a weimári demokrácia válsága

• Németország gazdasága Stresemann munkássága nyomán 1923 és 1929 közt felívelt. Ám ezután a világválságban újra visszaesett az életszínvonal. Újra nagy lett a munkanélküiség. Az elégedetlen tömegek az Adolf Hitler vezette náci párt felé fordultak. 
• A nácik 1932 július 31-én nagy győzelmet arattak a választásokon. 14 millióan szavaztak rájuk, a szavazásra jogosultak 37% -a! 
• Ugyanakkor a nácik győzelme nem volt átütő. A parlamentben (reichstag) nem alkottak teljes többséget. Így Hindenburg nem volt hajlandó kancellárrá kinevezni Hitlert. Előbb Franz von Papen, majd Kurt von Scleicher lett a kancellár. Ám a parlament működésképtelen lett.

A náci párt és Hitler népszerűségének okai:

• Hitler a német középrétegeknek, kisiparosoknak, kiskereskedőknek, kispolgároknak felemelkedést és hatalmat ígért
• a gazdagoknak - gyárosoknak a kommunisták visszaszorítását ígérte. (Emiatt ezek hajlandóak voltak pénzelni is őt.)
• a szegényeknek egy közösséghez tartozást és a felsőbbrendűség érzését kínálta. Azt mondta nekik: a németek felsőbbrendűek, megetermtette a fajelméletet. Fajelmélet = azt hirdette, hogy az ember több fajra tagolódik, mely fajok nem egyenértékűek: a németek és rokon népeik (pl. skandinávok, angolok) felsőbbrendűek, a szlávok viszont például szolga népek, a zsidók, cigányok pedig kártékonyak (kiirtandóak).
• Hitler felmentette népét az önvád és lelkiismeret alól, hoszen világosan megmondta, hogy kik azok, akik miatt Németország nem tud felemelkedni és akik miatt elvesztették az első világháborút. Ezek szerinte a zsidók, a kommunisták és nyugati hatalmak. 
• Hitler tehetséges szónokként fanatizálni tudta hallgatóságát. Ebben segítették a jól kitalált külsőségek is, az egyenruhás SA (Sturmabteilung - rohamosztag) mely erősnek mutatta mozgalmát és pártját.

Spanyol polgárháború (1936-1939):

• Spanyolországban az 1936-os választásokon baloldali győzelem született, amit a hadsereg nem akart elfogadni. Francesco Franko tábornok (cadillo = vezér) vezetésével Spanyolország afrikai gyarmatairól kiindulva harcot kezdtek a kormány ellen. 
• A polgárháború 3 évven át tartott. A fasiszta hatalmak, Olaszország és a németek Frankót támogatták, míg a demokráciák, pl. USA a spanyol kormány mellett álltak ki. Végül Frankó győzött és egészen 1975-ig diktatúrában tartotta Spanyolországot.

Diktatúrák Európában:

Az 1930-as évekre Európa országai közül csak Anglia, Franciaország és a skandináv államok működtek demokráciában. A többi államban tekintélyuralmi rendszerek vagy totális diktatúrák működtek. A négy totális állam: Szovjetunió, Németország, Olaszország és Spanyolország volt. Tekintélyuralom működött Lengyelországban, Magyarországon (Horthy-rendszer), A Balkán államaiban és Törökországban is.

• Demokrácia: Amikor egy országban a törvényesen megválasztott parlament kezében van a hatalom és a pártok szabadon működhetnek a polgári szabadságjogok biztosítása mellett.
• Tekintélyuralom: Más néven autokrácia, amikor még nincs diktatúra, de az adott ország valamilyen kiválasztott csoport befolyása alatt műkodik és a polgári szabadságjogok egy része is korlátozott. (Ilyen tekintélyuralmi rendszer volt a Horthy-rendszer is 1920 és 1944 közt.)
• Totális diktatúra:Amikor egy országban nem a parlament kezében van a hatalom, nincsenek pártok, vagy csak egyetlen párt létezik és nem biztosítottak a polgári szabadságjogok. Ilyen totális diktatúra volt a :
  
  • náci Németország 1933 és 1945 közt, a
  • Mussolini vezette Olaszország 1922 és 1944 közt,
  • Japán 1931 és 1945 közt, illetve a
  • Franco vezette Spanyolország 1936 és 1975 között.

A nácizmus

Hitler hatalomra jutása:

1933 január 30-án Paul von Hindenburg köztársasági elnök kancellárrá nevezte ki Adolf Hitlert.Bár a nácik az 1932 novemberében megtartott választásokon sem tudtak teljes többséget szerezni a parlamentben, a kommunisták megerősödése rábírta Hindenburgot hogy mégis kinevezze Hitlert.

A hitleri totális állam jellemzői:

1. Hitler betiltotta a pártokat, CSAK a náci párt működhetett.
2. A parlament elvesztette jelentőségét, helyette a kormány hozta meg a döntéseket (ami viszont Hitler kezében volt). Ezt mondta ki a felhatalmazási törvény 1933 március 23-án.
3. Teljhatalmat kaptak az állami erőszakszervezetek, mert Hitler a Reichstag felgyújtása ürügyén (1933 február 27) szükségállapotot hirdetett. Két fontos erőszakszervezet:

• GESTAPO (Geheime Staatspolizei) = titkos államrendőrség. Élén Hitler jobbkeze: Hermann Göring állt
• SS (SchutzStaffel) = Védőosztag. Élén: Heinrich Himmler állt. Egyik része a Waffen-SS a hadsereggel működött együtt, viszont másik része az Allgemeine-SS a koncentrációs táborokat őrizte. A táborokba Hitler ellenségeit és később a zsidókat zárták. Az első koncentrációs tábor Dachauban kezdett működni 1933 márciusától.

4. Polgári szabadságjogokat korlátozták. Például a sajtót (újságokat) alárendelték a Joseph Goebbels által vezetett propaganda minisztériumnak, mely ügyelt arra, hogy csak a nácikat dicsérő, Hitlert méltató cikkek jelenjenek meg Németországban.

5. Hitler összevonta a Hindenburg 1934-es halála után megüresedett köztársasági elnöki tisztséget és a kancellárit. Így az ország führere lett. Megjelent a III. Birodalom megnevezés is: az első német birodalom a Német-Római Császárság volt 962-1806 közt, a második német birodalom az 1871-1914 közti Német Császárság volt és a harmadik a hitleri Németország lett.

6. Teljes egyeduralom kiépítése: Hitler még pártján belül is eltüntette a riválisaivá váló, Ernst Röhm vezette SA -t. A hosszú kések éjszakáján (1934 nyara) megölette az SA vezetőit.

7. Németország a háború kirobbanásakor már egy elfajzott totális állam képét mutatta, ahol 1933-tól könyvégetések zajlottak, a nürnbergi pártnapokon százezrek éltették a Führerüket és a fiatalokat a Hitlerjugend tanította az árja német értékrendre.

8. Hitler államának legkegyetlenebb rendelkezései az 1935-ös nürnbergi zsidótörvények voltak, melyek megvonták a zsidó lakosoktól az állampolgári jogokat és másodrendű lakosokká változtatták őket.

9. Adolf Hitler 1935 -től a faj- és élettérelmélet szerint, - mely a felsőbbrendű németeknek nagyobb  területek birtoklását követeli - megindította a terjeszkedés politikáját. Németország tudatosan megszegve a versaillesi békét, elrendelte az általános hadkötelezettséget, a Rajna-vidék megszállását, majd Ausztria és Csehország bekebelezésének előkészítését.

Sztálin diktatúrája

A sztálini fordulat korszaka:

• 1922 december 30-án létrejött a Szovjetunió. Legfőbb szerve a pártkongresszus lett, de a valódi irányítás a Lenin vezette, 10-15 fős Politikai Iroda (vagy Politikia Bizottság) kezében összpontosult.
• A Szovjetunió 15 Szcialista Köztársaságból állt, melyek csak látszólag lehettek önállóak. 
• Amikor Lenin 1924 januárjában meghalt, a párt főtitkára Joszif Sztálin vette kezébe az irányítást és száműzette riválisát Lev Trockijt.
• Sztálin szakított a NEP megengedő rendszerével és megindította a tervgazdálkodást, mely előre meghatározott célokat írt elő. Jellemzői: a nehézipar eröltetett fejlesztése és kötelezően termelőszövetkezetek alakítása a parasztoktól elvett földekből. 
• 

Sztálin

Joszif Sztálin 1924 és 1953 közt, majdnem 30 évig vezette a Szovjetuniót. Ezen időszakban uralma 4 fontos tényezőn nyugodott:

1.) Kommunista gazdaságirányítás. Két eleme: a tervgazdálkodás és a kollektivizálás.

a) A tervgazdálkodás lényege, hogy a kommunista párt vezetése minden 5 évre előre meghatározta, hogy az egyes gazdasági területeken milyen menniységi célokat kell elérnie az ország gyárainak és mezőgazdasági szövetkezeteinek. Az 1929-ben kezdődő első 5 éve terv sok száz nehézipari gyár, kohó építését írta elő, miközben nem törődött az emberek szükségleteivel. 

b) A kollektivizálás azt jelentette, hogy 1929-1930 -ban az összes parasztot kolhozokba, vagyis termelőszövetkezetekbe és szovhozokba, vagyis állami gazdaságokba kényszerítettek. Aki önként nem adta be földjét egy-egy ilyen szervezetbe, azt áttelepítették Szibériába. 

2.) Kommunista diktatúra: A sztálini Szovjetunióban nem voltak pártok és nem működött a parlament sem. Mindent a kommunista párt legfelső vezetése és Sztálin irányított, mégpedig a politikai rendőrségre és besúgóhálózatra támaszkodva. (A politikai rendőrség neve: Cseka, majd GPU, NKVD, végül MVD volt.) A diktatúra 3 eleme:

a) Személyi kultusz: 1929-től mindenkire nézve kötelező volt Sztálin istenítése, imádata, megtapsolása.

b) Állami terror: Sztálin először 1928-ban, majd később 1934-ben sorra kivégeztette mindazokat, akik korábban Lenin harcostársai voltak és így veszélyesek lehettek volna hatalmára. Lev Trockijjal kezdte, aki Lenin jobbkeze volt. Száműzette az országból. Később jött Zinovjev és Kamenyev, majd  1934-ben Szergej Kirov, Leningrádi pártvezér akit szintén meggyilkoltatott. Végül a hadsereg szinte minden tábornokát megölette (321 tisztet). A szovjet hadsereg a háború kezdetén sorozatos vereségeket szenvedett, mert sokáig nem voltak tapasztalt tisztjeik, hiszen Sztálin minden megölette.

c) GULAG rendszer = kényszermunkatáborok, melyekbe 1930 és 1960 közt több millió embert vittek, olyanokat, akik bírálták Sztálint (és utódját, Hruscsovot). Sok ilyen tábor Szibériában működött.

3.) Propaganda: A sajtó korlátozása, kommunista szellemű cikkek megjelentetése és a kommunista szellemű oktatás tartozott ide. A pártvezetés átalakította a művészeteket a "szocialista realizmus" szellemében lehetett csak alkotni (szobrokat, épületeket, bármit). Üldözték a vallást, az egyházakat. Az emberek elé kommunista példaképeket állítottak, például a sztahanovistákat, akik élmunkásokként a tervek 150% -át teljesítették a gyárakban. Közben azonban a pártvezetők dőzsöltek, kiváltságokat kaptak.

4.) Szovjet külpolitika: Sztálin későn ismerte fel, hogy a német nácizmus veszélyes lehet országára. Későn kezdett összefogást kezdeményezni a nyugati államokkal, melyek eleve bizalmatlanok voltak vele. Sztálin végül időnyerés céljából kénytelen volt megállapodást kötni Hitlerrel a háború küszöbén, hogy megerősíthesse hadseregét és szöveségre léphessen az angolokkal, franciákkal és amerikaiakkal. A Szovjetunió 1926 és 1939 közt megerősödött, megnőtt a városiak száma, talpra állt a gazdasága.

Az USA a két világháború között

Az elős világháborút követően az USA zokon vette mellőzöttségét a harcokat lezáró békekötések során. Woodrow Wilson 1918 és 1921 között az izolacionizmus politikáját kezdte meg, mely politika egészen Rooseveltig, 1941-ig megmaradt (Harding, Coolidge és Hoover alatt is). Amerika az1920-as években gazdaságilag előtört.

Franklin Delano Rooesevelt (LINK)

• Roosevelt 1932-ben nyert az elnökválasztáson a régi, republikánus elnökkel, Herbert Hooverrel szemben, majd még 3 szor újraválasztották, így egészen 1945-ig volt elnök. (Máig az egyetlen USA elnök, aki 4 választást nyert.)
• Elnöki ciklusa kezdetén megoldotta a világválságot New Deal programjával. Ennek 4 eleme: bevethető földek maximalizálása, munkahelyteremtés állami munkalehetőségekkel (pl.: folyószabályozás), bankok ellenőrzése, értékpapír felügyelettel, lakosság megnyerése az amerikai termékek vásárlására.
• 1935 után a munkavállalók jogait védő és szociális törvényeket hozatott. (Pl.: nyugdíj, munkanélküli ellátás)
• Külpolitika Roosevelt előtt: az USA a századfordulóra gyarmattartó ország lett. 1898-ban háborúban vette el Spanyolországtól a Fülöp-szigeteket, Puerto Ricot és Kubát. Később megnyitotta a Panama-csatornát Közép-merikában, hogy keleti és nyugati partjai közt gyorsabb legyen az áruforgalom.  Viszont az első világháború után Európától elzárkózott. Ez volt az izolációs külpolitika.
• Külpolitika Roosevelt idején: Közép-, és Dél-Amerika az USA "hátsó udvara" lett. Csapataival vagy pénzével rendszeresen avatkozott az ottani országok életébe. Bár Roosevelt demokrata elnökként mindenhol a békére törekedett.