Társadalomismeret 11. osztály

Beküldte Harmat Árpád Péter - h, 04/18/2016 - 08:38

Társadalomismeret

ENSZ szerepe, működése:

1.) Az ENSZ megalakulása: 1945 június 26.
2.) Az ENSZ székhelye: New York (USA)
3.) Teljes neve: United Nations (UN) Egyesült Nemzetek Szervezete
4.) Az ENSZ három legfőbb célja: a) A világbéke biztosítása a Földön b) Az emberi szabadságjogok garantálás a Földön c) A szabad kereskedelem szavatolása
5.) Az ENSZ tagjai és vezetése: Tagok: a Föld 193 országa, vezetése: ENSZ Biztonsági Tanács. Ennek 5 állandó tagja: USA, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország,
6.) ENSZ békefenntartók
7.) Az ENSZ főbb szervei: közgyűlés, Biztonsági Tanács, Nemzetközi Bíróság. Szakosított intézmények: FAO (Mezőgazdaság-élelmezés), UNESCO (oktatás, kommunikáció), IMF (Nemzetközi Valutaalap), WHO (Egészségügyi Világszervezet), UNICEF

Globalizáció: Olyan gazdasági és kultúrális jelenség, melyben a világot óriáscégek hálózzák be, azonos értékrendet közvetítve mindenhová, miközben a helyi, nemzeti sajátosságok fokozatosan eltűnnek és általános válságjelenségek jelentkeznek, mint a környezetszennyezés, AIDS, kábítószer-problémák ... stb.

Olyan világméretű egységesedési folyamat, mely a kultúra és nyelv területein közös értékrendszert teremt, miközben gazdasági téren a világ legjelentősebb érdekcsoportjai és multinacionális nagyvállalatai által létrehozott termékek, szolgáltatások és brandek megvásárlására, illetve a fogyasztói társadalom fenntartására ösztönzi a lakosságot.

Világméretű problémák:

1.) Demográfiai gondok
2.) Éhezés
3.) Háborúk
4.) Terrorizmus
5.) Kábítószer kereskedelem
6.) Környezetszennyezés
7.) Bűnözés

Demográfia

Egy-egy társadalom vagy közösség népességszámával, létszámadataival népességeloszlásával és szerkezetével foglalkozó tudomány. Demográfiai problémák:

túlnépesedés
népességfogyás
a társadalom elöregedése

Magyarországi probléma: Hazánkban az elmúlt évtizedekben megnőtt az inaktív, azaz nem munkából élők aránya. Ide tartoznak a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a különböző segélyben-ellátásban részesülők (leszázalákoltak, közmunkások ... stb). Az aktív keresők száma a 9,5 milliós népességen belül, alig 4 millió. Ez az egyre csökkenő csoport évről-évre nehezebben tudja eltartani a többséget alkotó inaktívakat.

Túlnépesedés: Bizonyos országokban a születések száma meghaladja az elhalálozások számát, és a lakosságnövekedés jelentős problémákat okoz. Jelentősen túlnépesedett ország például Banglades, melynek területe alig másfélszerese Magyarországénak, miközben 160 millióan lakják (hazánkat pedig 9,5 millióan.) Nagy népességnövekedés figyelhető meg Indiában, Nigériában és az arab országokban is.

Korfa: olyan grafikus ábrázolás, mely egy-egy közösség - többnyire társadalom - nemenkénti népességszámát korcsoportonként szemlélteti. Két típusa a fiatal és az elöregedő társadalmat ábrázoló és a fejlődő országokra jellemző korfa.

Éhezés és terrorizmus

Éhezés: Van minőségi és mennyiségi éhezés. Az előbbi a fejlett országokban is gyakori, és elegendő mennyiségű, DE egyoldalú táplálkozást jelent. Az utóbbi, a mennyiségi éhezés főleg az elmaradott államokban fordul elő. A világ bizonyos régióiban például Afrika egyes területein (Etiópiában, Szudánban, Kenyában, Angolában, Közép-Afrikában, Mozambikban és Ázsia egyes területein pl. Indiában tömeges méretű az éhezés. TÉRKÉP

Az éhezés sújtotta országokban a következő 5 probléma okozza a rossz élelemellátást:

Kevés és rossz minőségű a termőterület
Szakember hiány mutatkozik, kevés a mezőgazdasági szakember és s gazdasági szakértő
Túlnépesedés jellemzi az adott országot
Helyi háborúk sújtják az adott területet
Természeti csapások, katasztrófák fordulnak elő (áradások, aszály, földrengés)

Megoldás: Jelenleg a WHO, a Vöröskereszt, az ENSZ és különböző jótékonysági szervezetek (pl. Baptista egyház) próbál segíteni az éhezés sújtotta övezeteken. Tartós megoldás: szakember képzés, politikai rendezés lehetne a világ összefogásával.

Terrorizmus: Valamely szervezet által politikai okokból végrehajtott erőszakos, félelemkeltő akciók sorozata. Más megfogalmazásban: a terrorizmus az erőszak alkalmazásának, vagy az azzal való fenyegetésnek olyan stratégiája, melynek elsődleges célja félelem, zavar keltése és ennek révén meghatározott politikai eredmények elérése, vagy a hatalom megtartása.

Terrorszervezetek: A legnagyobb gondot, a dzsihadista terror hálózatok jelentik, melyek az iszlám vallás erőszakos terjesztését és többnyire valamilyen terület vagy állam elismertetését esetleg terjeszkedését akarják elérni. Ilyen szervezet például az 1988-ban létrejött Al-Kaida, mely leghíresebb akciójában lerombolta New-Yorkban a Világkereskedelmi központ épületeit 2001-ben. Ugyancsak kiterjedt és veszélyes szervezet az Iszlám Állam, mely 2014 nyara hajt végre pusztító akciókat. Utoljára Brüsszelben (2016)

Az állam működése, közigazgatás

Állam: Olyan politikai szerveződés, mely egy adott földrajzi terület felett politikai hatalommal bír, magába foglalja a törvényhozást, végrehajtó hatalmat illetve közigazgatást és nemzetközileg elismert határok veszik körül.

Állam működése: Egy-egy állam működését alapvetően meghatározza államformája alaptörvénye, választási rendszere és jogrendje.

A magyar állam működése:

Magyarország államformája köztársaság
Magyarország alaptörvénye államunk felépítését, működésének szabályait, elveit és jelképeit tartalmazza. Benne van, hogy az államunk legmagasabb szintű közméltósága a köztársasági elnök (5 évre választják), aki inkább jelkép, mint valós hatalmi tényező. A legfontosabb vezető a miniszterelnök, akit a választásokon győztes pártok jelölnek és a parlament választ meg 4 évre (az újabb választásokig). A miniszterelnök vagy kormányfő a miniszterek munkáját koordinálja. Rendszerint a legfontosabb gazdasági-politikai területek élén minisztériumok állnak, így van például nemzetgazdasági, földművelésügyi, honvédelmi, igazságügyi és belügyminisztérium is. (Jelenleg 7 minisztérium van)
Közigazgatás: Az államhatalomnak (országgyűlés és kormány) alárendelt szervezet és szabályrendszer, mely az állam működését segíti.
Választási rendszer: Magyarországon úgynevezett vegyes választási rendszer van érvényben, vagyis a 4 évenkénti parlamenti választásokon pártokra és egyéni képviselőjelöltekre is szavazunk. (Két szavazólapot töltünk ki.) Így a 199 tagú parlamentbe 106 képviselő egyéniben, 93 pedig pártlistákról kerül az országgyűlésbe. A parlamentbe csak az a párt küldhet képviselőt, akire legalább 5% szavaz (listán). Legutolsó választás: 2014-ben volt (nyert a Fidesz), a következő 2018 -ban lesz. (Választások)
Költségvetés: A központi és a helyi kormányzat bevételeit és kiadásait előre megtervező dokumentáció, mely egy-egy ország esetében meghatározza az államháztartást. A költségvetés bevételi oldala: az ország lakossága által befizetett adók, vámok, illetékek összege. A költségvetés kiadási olda: Minden ország fordít a védelmére (hadsereg), államadósságának törlesztésére illetve állami alkalmazottainak fizetéseire és az állami beruházásokra. Állami beruházás például az útépítés, állami fizetést kapnak például a tanárok, rendőrök, kórházi orvosok, katonák ... stb.

A munka világa

Munkaadók - munkavállalók. Munkaadók: olyan vállalkozások, melyek gazdasági tevékenységükhöz alkalmazottakat vesznek fel. Más néven gazdasági társaságoknak is hívjuk ezeket. Ilyen például az Rt (Részvénytársaság), a KFT (Korlátolt Felelősségű Társaság), Bt (Betéti Társaság) és egyéni vállalkozónak is lehet alkalmazottja. Munkavállalók: akik alkalmazottakként bérért-fizetésért dolgoznak a vállalkozásoknál.
Közszféra - versenyszféra: Vannak munkahelyek, melyek nem vállalkozások, mert az állam tartja fenn őket. Ez az úgynevezett közszféra. Ide tartoznak például a rendőrségek, laktanyák, tűzoltóságok, kórházak, iskolák, vagy állami vállalalatok, mint a vasút (azaz MÁV = Magyar Állami Vasutak) A munkahelyek nagyobb része azonban vállallkozás, ezek halmaza a versenyszféra.Hazánkban 4,3 millió munkavállaló van, ebből 1 millió dolgozik a közszférában és 3,2 millió a versenyszférában.
Munkavállalói jogok - kötelességek: A dolgozónak vagy munkavállalónak joga van fizetést kapni, illetve például fizetett szabadságra menni. Ám az egy évre jutó szabadságának felénél a munkaadó döntheti el, hogy mikor veszi ki. 25 éves korig évi 20 nap szabadság jár, majd 3 évente ez nő. (25 évesen már 21 nap, 28 évesen: 22 nap, végül 45 évesen már 30 nap. Ez a maximum.) A munkavállalónak jogában áll munkavédelmi eszközöket használni. Kötelességek: pontosan megjelenni a munkakezdéskor, betartani a munkaidőt, munkaképesnek lenni, betartani a munkaadó utasításait.
A munkakeresés: Az újságokban megjelenő hirdetések és internetes álláskereső portálok révén legeredményesebb a munkakeresés. Álláskereső portálok:
Menete: életrajz készítés, elküldés, állásinterjún való megjelenés