Híres magyar kastélyok és várak

Híres magyar kastélyok és várak

/Harmat Árpád Péter/

 

Magyarokként szerencsések vagyunk, mert elmúlt ezer évünk számtalan csodálatos várat, kastélyt és egyéb épületet hagyott ránk. Bár ezek egy része sajnos ma már a trianoni diktátum miatt határaink kívül található, kétségtelen magyar múltjuk mindenképp büszkévé tehet bennünket. Cikkünkben a teljesség igénye nélkül, néhány igazán gyönyörű magyar épületről szeretnénk megemlékezni! Ismeretük az elemi műveltség része kellene hogy legyen, melyhez reményeink szerint ez a cikk is hozzá tud járulni ha csak szerény mértékben is. A továbbiakban rövid formában a következő épületek kerülnek bemutatásra: Egri vár, Budai vár, Vajdahunyad, Keszthelyi Festetics kastély, Fertődi Esterházy kastély, Nagycenki kastélyi kastély, Munkácsi vár, Siklósi vár.

Eger vára

Az egri várban található templom, - mely valójában egy román stílusú székesegyház és Szent János tiszteletére lett emelve – nagyon régi építmény, gyakorlatilag 11. századi múltra tekint vissza. Ugyanakkor a templom körül létesülő az első várfalakat valószínűleg csak a XIII. század közepén, IV. Béla korában emelhették az egri püspök parancsára. Az egri vár a hódító Oszmán Birodalommal szemben kialakított végvárrendszerben kiemelkedően fontos szerepet töltött be. A 16. század első felében külső és belső részre osztották, a védműveket pedig Alessandro Vedani tervei alapján korszerűsítették. Napjainkban az egri vár leginkább a Gárdonyi Géza által is megírt 1552-es várostrom kapcsán híres. Akkoriban Dobó István alig két ezer katonájával 38 napon keresztül védte sikerrel a várat, közel 40 ezer oszmán támadóval szemben. Az egri vár csak 44 évvel később, 1596-ban került török kézre. Az 1552-es nagy egri várostromról szóló cikkünk elolvasható: ITT!

A hódoltság 91 esztendeje alatt a törökök nemcsak fenntartották, de bővítették is az egri erődrendszert. A várat a Habsburgok 1687-ben vették el a törököktől, miután kiéheztették a védőket. Később, 1701-ben a császári haditanács felrobbantatta a feleslegessé vált külső vár védőműveit, így a kuruc szabadságharcban csak a belső vár kapott kisebb szerepet. A régi dicsőség színtere ezután lassan hanyatlásnak indult, köveit szekérszámra hordták el a városba építkezésekhez. 

A nagy alapterületű, szabálytalan alaprajzú erődítés körítőfalai és bástyái többé-kevésbé csonkán máig fennmaradtak. A várfalak átlagos magassága ma 10 méter körüli, legjelentősebb része az 1548-ban emelt Dobó-bástya (legelső képünkön is ez látható), mely  a várhegy északnyugati sarka elé épült, mintegy 20 m magas, ötszögű, óolasz rendszerű kivitelben. A bástyát 1976-ban omlásveszély miatt lerobbantották, majd kváderborítású, rézsűs homloksíkú vasbeton falakkal építették újjá. A homlokoldalak falkoronán mért hossza kb. 10-10 m. Az Egri vár komolyabb rekonstruálására csak az 1960-as években kezdődött, amikor országszerte  régészeti kutatások, munkálatok indultak, hazánk történetének, múltjának kutatása előtérbe került. Ma az Egri vár Magyarország egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága, a benne működő Dobó István Vármúzeum, ahol nem csak a vár történetével ismerkedhetünk meg, de itt található az Egri Képtár is. Panoptikum, éremverde, magán- és időszaki kiállítások teszik szemléletesebbé és izgalmasabbá múltunk megismerését és megértését. 

Az Egri vár különböző kulturális rendezvényeknek és ünnepeknek is rendkívüli, hangulatos helyet biztosít. Ilyenek például az országos szinten is ismert Egri Vár Napja,Történelmi Vígasságok és Egri Csillagok eseménysorozatok, melyeket évről évre egyre nagyobb érdeklődés kísér mind az egri lakosok, mind a turisták részéről.

Budai vár

A budai vár építése IV. Béla korában, 1243-ban kezdődött. Három évvel később, 1246-ban jelentősen felgyorsult az építkezés a tatárjárás után várható újabb mongol támadástól való félelem miatt. A Budai várat megépített (befejezett) erősségként először 1255-ben említi IV. Béla egyik oklevele. Az első komolyabb ostromot 1285-ben állta az építmény, amikor a tatárok megtámadták. Alig 17 évvel később Károly Róbert ostromolta (1302-ben), hogy III. Vencel kiszorítsa onnan. A vár jelentősége az Anjouk alatt nőtt meg jelentősen, amikor Károly Róbert, majd Nagy Lajos királyi palotát építtettek benne és Visegrádról ide helyezték udvartartásukat (1354). A vár és a város fejlődése ezután folyamatos, egészen a török időkig. 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán csellel foglalta el Buda várát. Ezzel kezdetét vette a 145 éves török uralom, mely 1686 szeptember 2-ig tartott.  

A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal megkezdődött. Német lakosságot telepítettek be. 1849. május 4-től május 21-ig tartó ostrom után Görgei Artúr tábornok honvédseregei elfoglalták a várat a császári seregektől. A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását. Ennek során 1875 és 1882 között felépült a Várkert-bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát. 1944–1945-ben, a II. világháború alatt a budai Várnak még egy súlyos ostromot kellett kiállnia. 1946 kezdődött meg a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása. A II. világháborúban a Budavári Palota és a Várnegyed jelentős része is elpusztult. Az épületek jelentős részét az 1960-as évek során közel eredeti formájukban újjáépítették, helyreállították, egy kisebb részét lebontották, vagy új, egyszerűbb homlokzati kialakítással visszaépítették. [1]

Vajdahunyadi vár

Az Erdélyben, Vajdahunyadon található építményt Mikszáth Kálmán a „várak királyának” nevezte. A mostani nagyszerű vár helyén Hunyadi János előtt (1430) egy egyszerű szerkezetű vár állott, melyet egy 1364-ben kelt oklevél is megemlít. Vajdahunyad Zsigmond császár idejében királyi várként „működött” melyet az uralkodó 1409-ben adományozott hű lovagjának egy Vajk nevű, havasalföldi származású kenéznek. A család ezután építette a mai vár elődjét, birtokközpontul. A fiatal Hunyadi János igényeit a régi vár nem elégítette ki, ezért elhatározta egy új, nagyobb és erősebb vár felépítését. Az építkezés hosszú ideig eltartott, de az okiratok szerint a vár külső részei 1446-ban már készen álltak. Az újraépítésnél a vár területe a réginek kétszeresére növekedett, a hozzátartozó kertté hasonlóan. 

A várhoz királyi kápolna tartozott, és a várban minden meg volt, amit az a kor megkívánt. A vár nyugati oldalán egy hatalmas palota emelkedett, két kéthajós lovaglóteremmel. A várból tornyok törtek a magasba az erős védelem érdekében, de a vár szépségét is emelték. A főbejáraton való átjutás, egy hatalmas kaputornyon át történik, a vártövében folyó patak felett egy talpakra rakott szétszedhető híd vezetett. A vár jól el volt látva védművekkel, de volt gyengesége is a déli oldal, ahol a szomszédos magaslat túl közel futott a várhoz, emiatt a vár hajító gépekkel és ágyukkal könnyen belőhető, sebezhető volt. Ennek kiküszöbölésére erről az oldalról, erős , zömök, előretolt tornyot építettek a domb lejtőjére. 

A vár Hunyadi János halálakor (1453) teljesen be volt fejezve, de egyben elérte virágzásának tőpontját is. Hunyadi várának legnagyobb hátránya volt, hogy nagyon messze volt az ország központjától. De csendes elszigeteltsége megfelelő feltételeket biztosított pihenésre a török és szövetségesei ellen állandó harcot folytató Hunyadi Jánosnak. Hunyadi Mátyás királlyá választása után teljesen elszakadt az Hunyad várától, azt sem tudjuk, hogy a későbbi években még járt-e Hunyadra. Idővel magához vette szeretett anyját is Szilágyi Erzsébetet, aki elhagyta a várat és átköltözött fia közelébe Óbudára. Itt élt az anyakirályné innen kormányozta hatalmas birtokait, de a hunyadi várat és birtokokat Mátyás fiára, Jánosra bízta. Mátyás király halálával megkezdődött a vár gyors hanyatlása. Hunyadi Mátyás fia Korvin János hamar túladott a váron, illetve úgy megterhelte kölcsönökkel, hogy 1494 után inkább csak névleges tulajdonosa volt Hunyad várának.

A továbbiakban Bakócz Tamás egri püspök, majd Brankovics György szerb despota, végül Török Bálint lett a vár tulajdonosa. 1534-ben Czibak Imre erőszakkal próbálta megszerezni Török Bálinttól, ám Vajdahunyadi vár kiállta az ostromot. (A várban ekkor jelentős tűzkárok keletkeztek.) Később, 1601-ben a nagy ország "egyesítő" Mihai vajda is meglátogatta Hunyad várát, megrohanta és felgyújtatta a várat. Ekkor már a tulajdonos Török család napjai is leáldozóban voltak négy év múlva hűtlenség címén elvették Hunyad várát . A vár új tulajdonosa Bethlen Gábor kapott a várra a királytól adománylevelet és hozzáfogott a vár restaulásához. A restaurált várban Bethlen Gábor már nem lakott, hanem ifjú Bethlen Istvánnak adományozta, így kapcsolódott a vár története a kor leghíresebb asszonyához Széchy Máriához a murányi Vénuszhoz. A várat 1648-ban Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin szerezte meg. Később a vár az osztrákok kezére került, 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyt. A szabadságharc után a járási hivatalok is a várban működtek.  A dualizmus idején,  1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította a felújítási munkákat. Ő alakította ki a tetők mai formáját. Tudományos igényű restaurálása Möller István nevéhez köthető (1907–1913). 1956 óta ismét folyamatos helyreállítási munkák zajlanak a várban. (Forrás: iroklub.napvilag.net / Munkácsy)

Keszthelyi Festetics-kastély

A Festetics család horvátországi gyökerekkel rendelkezik. A família II. Mátyástól (1608-1619) kapott nemesi címerlevelet. A család legfontosabb őse Festetics Pál volt, aki 1722 és 1782 közt élt. Dunántúli vicegenerálisként a család vagyonának megalapozója lett. Leszármazottai a későbbi időkben mind grófi rangot nyertek, 1766-ban, 1772-ben, 1857-ben és 1874-ben. Sőt, Festetics Tasziló 1911-ben magyar hercegi rangot is kapott főméltóságú címmel. A családnak két főága és több alága létezik. Jelenleg Ausztriában élnek. A keszthelyi Festetics-kastély építése 1745-ben kezdődött,  ám csak az 1880-as években nagyszabású átépítések és bővítési munkálatok után nyerte el végleges formáját.  Például 1883–87 között neobarokk toronnyal és újabb épületrészekkel bővítették. A Festetics-kastély összesen 101 helyiségből áll.

A kastély bejárata előtt található a család leghíresebb tagjának, gróf Festetics Györgynek a szobra, aki kiemelten fontosnak tartotta a kultúrát. Festetics György (1755–1819) 1791-től élt Keszthelyen. 1799 és 1801 között könyvtári szárnyat épített a kastélyhoz, számos folyóirat, szépirodalmi mű megjelenését támogatta. Később, 1817 -től évente kétszer rendezte meg a Helikon ünnepségeket, melyen a Dunántúl legnevesebb költőit, íróit látta vendégül. Innen a Berzsenyi Dániel szájából elhangzó mondás, amely Keszthelyt „kis magyar Weimar -nak nevezi. A Helikon könyvtár kb. 80 ezer kötetes gyűjteményét a Festetics család hozta létre. A könyvek között több régi enciklopédia és régi nyomat található. Ez Európa legnagyobb épen maradt főúri könyvtára. [2]

Fertődi Esterházy-kastély

Az Esterházyak a Pozsony vármegyei (csallóközi) Salamon nemzettségből származnak és első őseiket már a XII. században megemlítik az oklevelek. A família első tagja, aki már az Esterházy nevet használta, Salamon (Esterházy) Benedek volt 1550 körül. A község, ahonnan az Esterházy család a nevét vette, a szlovákiai Illésháza, melyet akkoriban Esterháza néven emlegettek a források. 

Az Esterházy család a 16. század során kezdett el emelkedni. Esterházy Miklós (1582-1645) miután 1612-ben feleségül vette Dersffy Orsolyát az ország legvagyonosabb emberei közé emelkedett. Felesége halála után újranősült, az új feleség Nyáry Krisztina is jelentős vagyont és sok-sok előkelő rokont vitt magával a házasságba. Így nem volt meglepetés, hogy az 1625-ös soproni országgyűlésen Esterházy Miklóst az ország nádorává választották.

Az Esterházy család rangját és hatalmát az 1635-ben született Esterházy Pálnak köszönhette, aki soproni főispán majd főudvarmester lett. Életének jelentős részét a török elleni hadakozás töltötte ki. 1686-ban részt vett Buda visszafoglalásában is. Később, 1681-ben, Sopronban nádorrá választották, majd 1687-ben elsőszülöttségi jogon német-római birodalmi hercegi rangot kapott és a császár az aranygyapjas renddel tüntette ki. Habsburg-hű szolgálataiért 1711-ben a hercegi címet az egész férfiágra kiterjesztették. Házasságával tovább gyarapította a család vagyonát, először unokatestvérét, Orsolyát, majd második felesége Thököly Éva után megszerezte a Thököly vagyon jelentős részét. Végrendeletében már az ország legnagyobb földbirtoka fölött rendelkezett. Tulajdona meghaladta az egymillió holdat.

A család kiemelkedő tagja volt I. Esterházy (Fényes) Miklós (1714-1790), aki egyszer Párizsban járva bámulattal tekintette meg Versaillest. Hazatérve elég gazdagnak érezte magát a Magyar Versailles megépítéséhez. Helyszínül, apja fertődi vadászkastélyát választotta. (Forrás: esterhazy-kastely.com) Az átépítési munkálatok 1762 és 1766 közt zajlottak. 1766-ban, teljes pompájában készen állt a hercegi álom új megvalósulása, Eszterháza új kastélya. Az 1773-as év kiemelkedő jelentőségű volt a kastély történetében, ugyanis ekkor a tábornokként is Ausztriát szolgáló Esterházy Miklós vendégül láthatta Mária Teréziát, Magyarország királynőjét. Később viszont Esterházy Miklós 1790-es halálával a kastély magára maradt. A család további tagjai már nem foglalkoztak vele. A kastély felújítása 1959-ben kezdődött el. Ezzel megteremtődött az idegenforgalmi hasznosítás lehetősége és a kastély kedvelt turisztikai célpont lett.

A kastély mind a 126 szobája gazdag rokokó dísszel volt ékes, a berendezés is e stílusban készült.  Centruma az emeleti díszterem, és az ahhoz kapcsolódózeneterem, amelyek a középrizalit mögött két emelet légterét foglalják el. Ide a földszintről egy belső lépcsőn és a külső díszlépcsőn át lehet bejutni. A díszterem alatt a bejárati előcsarnokból nyílik a Sala Terrena. E három teremben és a központi szárny többi helyiségében részben helyreállították a belső díszítéseket. Újra berendezték a szobákat, hogy fogalmat alkothassunk a termek egykori, 18. századi pompájáról. E termek mellett jobbra és balra különböző változatostapétával, damaszttal, olajfestéssel, fatáblákkal díszített szalonok, fogadószobák nyíltak a „társasági zálák”.Az Esterházy-udvar jelentős szerepet töltött be a kor zenei életében, Joseph Haydnnak köszönhetően, aki aktív alkotói korszakát töltötte Miklós herceg szolgálatában. Így elmondjató: operák vígoperák, sziomfóniák születtek ehelyt. [3]

Nagycenki Széchenyi-kastély

A Széchenyiek felemelkedése az 1685-ös esztendőhöz kötődik, amikor a família legelső nagy alakja, Széchenyi György (1605-1695) - aki egyébként egyszerű végvári katonacsaládból származott (és akinek apja a szécsényi vár egyik vitéze volt) - papi pályára lépett és elnyerte az esztergomi érseki címet. A nagy méltóságot elnyert érsek, a Draskovichoktól szerezte meg Nagycenket és környékét (mégpedig zálogjogon) és összesen 400 ezer holdnyi földet szerzett dinasztijájának. Unokaöccse, II. Széchenyi György örökölte mindezen javakat, sőt 1697-ben megkapta a grófi címet is II. Lipóttól és természetesen övé lett a nagycenki uradalom is, Széplak központtal.

Széplakon a Széchenyiek előtt is volt már egy uradalmi épület, II. György ezt kezdte újjáépíteni 1700 körül. A munkálatokat fia, Széchenyi Zsigmond, majd annak a fia II. Zsigmond folytatta. II. Széchenyi Zsigmondnak és dénesfalvy Cziráki Máriának hat gyermeke született, akik közül az ötödiket Ferencnek hívták és 1754-ben jött a világra. Ekkoriban már állt a nagycenki kastély, mégpedig Zsigmond testvérének Széchenyi Antal generálisnak és Franz Anton Pilgramnak köszönhetően, aki 1750-re gyakorlatilag befejezte a kastély építését. Közben a Széchényi-vagyon egyetlen örököse Ferenc lett (a legnagyobb magyar édesapja), aki testvére özvegyen maradt feleségét, Festetics Juliannát vette feleségül a két család ellenkezése ellenére. Széchényi Ferenc az uradalmakat óriási -1 000 200 forintnyi- adósággal terhelten örökölte meg, azonban a korszerű elveket követő gazdálkodása olyan sikeres volt, hogy nem csak az adósságot fizette vissza, de a családi vagyont is megháromszorozta. Felvásárolta azokat a nemesi birtokokat is, amelyek addig nem voltak a család tulajdonában. A család 1783-ban  átköltözött Nagycenkre, (melyet nagybátyja Antal fejezett be) de nyaranta hosszabb időszakokat töltöttek Horpácson.

Széchenyi Ferenc fia, Széchenyi István külföldön szerzett tapasztalatait felhasználva mintagazdaságot hozott létre az 1820-ban átvett birtokon. A kastélyt 1834–1840 között Hild Ferdinánd soproni építésszel átépíttette. A korban még ritka fürdőszobákat és a vízöblítéses vécét őszintén megcsodálta az az országgyűlési követség (Deák, Eötvös, Klauzál és mások), amely 1840. augusztus 20-án a kastélyban köszöntötte föl neve napján a grófot, aki még Döblingből is adott utasításokat a kastély és a park gondozására. Az épület 1860 (Széchenyi halálának éve) táján nyerte el végleges formáját. A következő birtokos, Széchenyi Béla (Széchenyi István fia) az angolparkot dendrológiai kertté formálta. A kastély a II. világháborúban súlyosan megsérült.

A Széchenyi-kastély Magyarország egyik legszebb vidéki kastélya. A park közepén álló főépületben berendezett Széchenyi István Emlékmúzeum a Széchenyi-család életművével ismerteti meg a látogatót. A kastély főbejáratától indul a 3 km hosszú Hársfasor. A Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút nosztalgiautazásra csábítja a kirándulókat. A mozdonyskanzen a magyarországi kisvasutak múltját idézi. A nagycenki Szent István Római Katolikus Templom építtetője is a Széchenyi-család. A templom előtti teret gróf Széchenyi István szobra uralja. Történelmi zarándokhelyünk, a Széchenyi Mauzóleum a közeli sírkertben található. Nagycenk múltjáról mesélnek az útmenti barokk szobrok és a Népszavazási emlékkút. A Nagycenk és Hidegség közötti Ilona major területén lovas bázis működik. A környék kedvelt kilátója a gróf Széchényi Ferenc által építtetett Gloriette.

Munkácsi vár

A mai vár területén már a Honfoglalás idején állt egy cölöpökből emelt erődítmény. Később, mint királyi várat Szent István és Szent László erősítette meg, és így lett az erődítményből kővár. A tatárjárást követően Munkács várát IV. Béla tette az ország egyik legjelentősebb erődítményévé. Később, az 1400-as évek elején Korjatovics Tódor podóliai herceg birtokolta a várat, majd Brankovics György illetve még később, Hunyadi János kezébe került. A munkácsi vár és domíniuma 1514-ben a magyar korona tulajdonává vált és tulajdonjoga királyról királyra szállt. A vár a parasztháború során súlyos károkat szenvedett. Javításához II. Lajos nagy erőkkel látott hozzá, azonban teljesen rendbe hozni akkor nem sikerült. 1527 -ben a vár még II. Lajos özvegye, Mária királyné birtokában volt, de 1528-ban Szapolyai János elfoglalta azt, majd egy év múlva Báthory Istvánnal más várakkal kicserélte. 

Báthory István építette fel a felső vár gyűrű alakú bástyáját és 14 méter magas figyelőtornyát, 1537 -ben azonban I. Ferdinand ostrom alá vette, majd elfoglalta a várat. 1560-ban I. Ferdinánd császár a várat Dobó Istvánnak adományozta, majd 1587-ben egy házasságkötés révén a vár a Rákóczi család tulajdonába került. Bár időközben rövid időre kikerült a kezükből - és pár évig az Esterházyak, illetve Bethlen Gábor exponáltak az erődítmény felett - a Rákócziak biztosították felette jogaikat, és például I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, itt rendezte be udvarát is 1635-ben. Később a vár fiára, II. Rákóczi Györgyre, majd annak a fiára, I. Rákóczi Ferencre szállt. Amikor 1670-ben a Wessselényi összeesküvésben való részvételéért az osztrákok elő akarták állítani I. Rákóczi Ferencet, akkor édesanyja Báthory Zsófia kezdett tárgyalni a vár alá vonuló (és ostromra készülő) 10 ezres osztrák had vezetőjével Johann Sporkkal. (Végül váltságdíj felében az osztrákok nem ostromolták meg a várat.)  I. Rákóczi Ferenc feleségül vette Zrínyi Ilonát, a horvát bán leányát. Házasságukból született II. Rákóczi Ferenc, a magyar történelem egyik legkimagaslóbb alakja. 

I. Rákóczi Ferenc halála után Zrínyi Ilona a munkácsi várban fogadott örök hűséget 1682-ben Thököly Imrének, aki kijavíttatta a várat és megerősíttette falait, sáncait, gazdag udvart tartva benne. Miután az osztrákok legyőzték Thökölyt, Munkács ostromába kezdtek: a vár 1686-ban 7 hónapon keresztül állt ellen a császári seregek rohamainak. Ezt követően feladták a küzdelmet, de 1687-ben visszatértek és újabb egy évre vették ostrom alá Munkács várát. Végül 1688 januárjában Zrínyi Ilona kénytelen volt feladni az erődítményt. (Kolostorba kényszerítették.) A vár 1704-ig osztrák kézen volt, majd II. Rákóczi Ferenc visszavette egy sikeres ostrommal. A híres Rákóczi-szabadságharc irányítása nagyrészt Munkácsról történt, a fejedelem itt fogadta I. Péter orosz cár követeit is. Végül a bukást követően 1711 június 22-én került újra császári kézre. A munkácsi vár a XVIII századra elvesztette stratégiai jelentőségét, az osztrákok katonai raktárnak és börtönnek használták. Később 1806-ban néhány hónapig itt őrizték a Szent Koronát, amikor Napóleon elől akarták biztonságba helyezni.Később 1834-ben a korábbi zsindely tetőt cserépre cserélték egy tűzvészt követően.

A későbbiekben a vár a magyar kultúra része lett, az egymást váltó rendszerek próbálták gondozni. Ami a vár adottságait illeti: alapterülete közel 14 ezer m2, és egy természetes kiemelkedés tetején állva, 68 méterrel emelkedik a környező területek fölé. Az erőd néhol 3,8 méter vastagságú falait nyolc külső szögletes olaszbástya és három körbástya erősíti. A várat a hihetetlen méretek jellemzik, például az alsó és középső vár között 10–12 méter mély szárazárok húzódik. A fellegvár udvarán álló kút mélysége 86 méter. Külön érdekesség, hogy 71 méter mélységben a kútból titkos járatot vájtak a Latorca partjához. A vár mai formáját a Rákóczi-szabadságharc idején nyerte el. Kétségtelenül a magyar történelem egyik legérdekesebb, legszebb és legfantasztikusabb építménye. [4]

Siklósi vár

A Villányban fekvő vár történelme egészen a XIII század végéig nyúlik vissza. Első említése ugyanis 1294-ből maradt fenn. A források szerint az Árpád-korban egy bizonyos Kán nembeli Gyula nádor emeltette a Pécstől alig 30 km-re fekvő erősséget. Sokáig egy magát Siklósi családnak nevező família birtokolta, majd miután Zsigmond császárnál kegyvesztettek lettek, az erődítmény Garai Miklós (1366-1433) tulajdonába került.  A Zsigmond elleni bárói összeesküvés során 1401-ben az ország főnemesei fellázadtak a király ellen, akit Visegrád után Garai Miklós siklósi várában őriztek. Cellája ma is megtekinthető a várban. Luxemburg Zsigmond 5 hónapon keresztül volt fogoly siklósi várban. A császár szabadulásának komoly ára volt: Zsigmondnak rokoni kapcsolatra kellett lépnie a Garai-Cillei ligával (vagyis Cillei Herman egyik lányát Zsigmondnak kellett elvennie, másik lányát pedig Garainak.) Emellett Garaiból örökös nádor, Cilleiből pedig horvát bán lehetett. Az alkuk megpecsételéseként hozták létre a Sárkányos Lovagrendet, mely az uralkodó bárói liga híveit egyesítette.

A vár a Garaiak után a Perényiek kezébe került, majd a törököké lett. (1543-ban a szultán 3 napnyi ostrom után tudta csak bevenni.)  1686-ban a Budát visszafoglaló Habsburg sereg hadjárata idején szabadult fel az Oszmán Birodalom megszállásától, katonai jelentőségét csak a Rákóczi-szabadságharc után vesztette el véglegesen. Császárhű birtokosai miatt nem robbantották fel, de belső lakóépületeit jelentős mértékben átformálták a barokk formavilág jegyei szerint. 1828-tól a Batthyány család volt a tulajdonosa, majd Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg.Halála után fia, gróf Benyovszky Móric örökölte, aki jelentős közéleti szerepet töltött be. Háromszor választották meg Baranya vármegye főispánjának, és országgyűlési képviselőnek. A gróf halála után az özvegye, Benyovszkyné Batthyány Lujza eladta a várat a Honvéd Kincstárnak.

A második világháború alatt angol, amerikai és lengyel hadifoglyokat őriztek itt. A második világháború után egy évtizedig gazdátlan volt, majd csak az 1955-ben elkezdődő régészeti feltárás és helyreállítás után kapta meg jelenlegi szerepét. A vár egymást követő tulajdonosai pompás várkastéllyá építették át, a kor várépítészeti követelményeinek és stílusirányzatainak megfelelően. Nagy történelmi időket látott falai között vármúzeumot, szállodát és éttermet rendeztek be. [5]

Harmat Árpád Péter

Felhasznált forrásaok:

  • Vár és erődrendszer romjai. link: Műemlékem.hu
  • A vajdahunyadi vár rövid története (szerző: Munkácsy) link: iroklub.napvilag.net
  • Az Esterházy család - link: esterhazy-kastely.com 
  • Magyarnak lenni jó - a Széchenyi család története. Link: szepmagyarország.hu
  • Wikipédia: [1]; [2]; [3]; [4]; [5] Budai vár, Festetics-kastély, Esterházy-kastély, Munkácsi vár, Siklós vár története