11F osztályos tananyag

Beküldte Harmat Árpád Péter - v, 09/29/2024 - 14:23

11F osztályos történelem tananyag

[Tananyagok]

11.1 Nemzetállamok, birodalmak kora

11.2 A dualizmus kora Magyarországon

11.3/A Az I. világháború Európában és Mo-on

  • 11.3.1 A merénylet 1914-ben
  • 11.3.2 Az első világháborús év
  • 11.3.3 A háború jellege és a frontok
  • 11.3.4 Az antant győzelme
  • 11.3.5 Orosz forradalom, puccs, polgárháború
  • 11.3.6 Magyarország a háborúban
  • 11.3.7 A háborút lezáró békék

11.3/B Forradalmak Magyarországon

  • 11.3B.1 Őszirózsás forradalom
  • 11.3B.2 Tanácsköztársaság
  • 11.3B.3 Trianon
  • 11.3B.4 Ellenforradalom és a Teleki-kormány

11.4 A két világháború közti Európa és a II. világháború

  • 11.4.1 Németország a két vh. között
  • 11.4.2 Az olasz fasizmus
  • 11.4.3 Köztes Európa gondjai
  • 11.4.4 A sztálini Szovjetunió
  • 11.4.5 A nagy világválság
  • 11.4.6 Az utolsó nagy gyarmatosítások, Palesztina, Japán
  • 11.4.7 Nácizmus Németországban
  • 11.4.8 Háborús előzmények: spanyol p.háb, Anschluss

 11.4.B A háború eseményei

  • 11.4.9 A villámháború és a Szu lerohanása
  • 11.4.10 A háború második szakasza
  • 11.4.11 A Csendes-óceán hadszíntere
  • 11.1.12 A holokauszt

11.5 Magyarország a két világháború közüött és a háborúban

  • 11.4.B 1 Trianon hatásai
  • 11.4.B 2 Betleni konszolidáció
  • 11.4.B 3 A társadalom és a világválság
  • 11.4.B 4 Gömbös Gyula miniszterelnöksége
  • 11.4.B 5 Elköteleződés, Bécsi döntések
  • 11.4.B 6 Belépésünk a háborúba
  • 11.4.B 7 Német megszállás és magyar holokauszt
  • 11.4.B 8 Nyilasok és a háború vége

***

A második ipari forradalom

Amikor a gőz helyett már más energiahordozók illetve ipari területek - pl elektromosság, robbanómotor, gépészet, vasipar, vegyészet - veszik át a fejlődés legfőbb irányát és megjelenik a gyárakban a "gépek gyártanak gépeket" jelenség, második ipari forradalomról beszélünk. A váltást az 1880-as évekre tesszük.

Főbb találmányok: 

1860-ban Étienne Lenoir, majd 1876-ban Nikolaus Otto (1832-1891) építette meg az első belső égésű (robbanó-) motort. Megjelent a futószalag termelés például Henry Ford detroiti autógyárában. Galamb József érdemei. [Galamb József és a Ford]

A számtalan ipari találmány megjelenik a hadiiparban és az első világháborúban kerül alkalmazásra.

Pénzvilág:

  • Monopóliumok megjelenése
  • Kartellesedés, trösztösödés
  • Vadkapitalizmus

Ábra lerajzolása: tankönyv 12.oldal: konszern, szindikátus, tröszt, kartell

A cionizmus, antiszemitizmus, Dreyfus-per

A világ zsidósága 1897 -ben megtartotta az első cionista világkongresszust Baselben. Megszületett a cionizmus eszméje. A zsidók vissza akart térni őseik földjére. (Herzl Tivadar)

Antiszemitizmus: Zsidógyűlöletet jelent. Szemita népek = arabok és zsidók leginkább.

Dreyfus-per:

Alfred Dreyfus elzászi francia zsidó katonatiszt (tüzér-százados) volt akit 1894 október 15-én letartóztattak azzal a váddal, hogy a németeknek kémkedik és ad át haditechnikai dokumentumokat. A perben érezhető volt az antiszemita hangulat és hogy azért ítélik el mert zsidó származása miatt ellenszenves. Dreyfus végül 5 évet ült, majd kiengedték, elejtették a vádakat ellene. Visszakapta rangját (elő is léptették) de egészsége miatt visszavonult a szolgálattól. 1935-ben hunyt el.

Az antiszemitizmus gyökerei:

  • Biblia (katolikus álláspont)
  • Elkülönülés (szokások, nyelv, imahelyek, ruházat, nyelv, házasodás, temetkezés)
  • Életmód: pénzkölcsönzés, uzsora => történelmi okok (földművelés ősi tilalma)

Szövetségkötések

Három császár Szövetsége (1873): Porosz - orosz - osztrák összefogás Franciaország elszigetelésére. Tagjai: III. Sándor (orosz), I. Vilmos (porosz), Ferenc Józsej (osztrák). Ám ez a szövetség megbomlik a Balkán miatt, ahol Oroszország ellentétbe kerül Ausztriával (Monarchiával). 1887-ben már nem hosszabbítják meg.

Kettős és Hármasszövetség kialakulása: A Kettős szövetségben Németország volt a Monarchiával 1879-ben, majd 1882-ben Olaszország is csatlakozott mellyel megszületett a Hármasszövetség. Az olasz csatlakozás oka: Észak-Afrikában gyarmati ellentéteik voltak a franciákkal. Később, 1883-ban Románia is az összefogást választotta. A Hármasszövetség tagjai a világ újrafelosztását és a régi gyarmatosítók visszaszorítását, így Anglia, Franciaország és Oroszország meggyengítését tűzték ki legfőbb céljuknak.

Gyarmati kérdés és gyarmatbirodalmak

Anglia a XVI. században kezdett komolyabb gyarmatosításokba, de valódi birodalma csak a XIX. század közepére - végére lett: ekkor szerezte meg ugyanis Indiát (a "divide et impera" ősi elvét alkalmazva) és ekkorra lett 30 millió négyzetkilométeres az általa birtokolt, minden kontinensre kiterjedő uradalom. A századfordulóra már a briteké volt Kanada, illetve Afrika jelentős része: Nigéria mellett a Kairó - Fokföld vonal mentén: Egyiptom, Szudán, Kenya, Rhodézia, Dél-Afrika, illetve egy szelet Kínából és Ausztrália - Új-Zéland is, sőt élénken érdekelte az Arab - világ egy része a Közel-Keleten (melyet majd a két világháború közt kebelez be). 

Franciaország alig maradt le a britektől: szintén gigantikus birodalmat hozott létre. A századfordulóra fontos gyarmatokkal rendelkezett a Karibi szigetvilágban, Észak-Afrikában (Szahara övezet), Madagaszkár szigetén, Kínában és Indokínában is. A britekkel sajátos rivalizálást folytatott, mely időnként feszült, már-már háborúhoz vezető konfliktusokkal volt terhes (ilyen volt a Fashodai incidens 1898-ban).

Nemzetközi konfliktusok

A szövetségeket megosztó konfliktusok:

  1. Balkáni konfliktusok: Szerbia - Monarchia - Oroszország válsága Bosznia miatt. A törököket egy oroszok támogatta szerb felkelés űzte ki a Balkán nagy részéről, ám az 1878-as berlini kongresszus kiparancsolja az oroszokat, ráadásul kimondták, hogy Boszniába bevonulhat a Monarchia. Az oroszok innentől ellenségesek a Monarchiával és Németországgal szemben. Bosznia ráadásul jelentős szerb lakossággal rendelkezett, így már 1878-as osztrák megszállása (okkupációja) is nagy szerb felzúdulást keltett. Ám 1908-ban a Monarchia annektálta a területet (annexió) vagyis betagolta közigazgatásába. Ez a lépés végleg ellenséggé tette a szerbek szemében a Monarchiát. Közben a balkáni államok egy része antant-párti lett (pl. Szerbia), míg mások a Hármasszövetség mellé húztak (pl. Bulgária, Törökország).
  2. Második marokkói válság (1911): II. Vilmos német császár 1911-ben újra kísérletet tett arra, hogy befolyást szerezzen Marokkóban: egy csatahajót küldött a helyi lakosság francia ellenes felkelésének támogatására. A hajó neve: Párduc volt, a hadműveletet "Párducugrásnak" nevezte akkoriban a közvélemény. Ám az angolok és franciák újra összefogtak és meghátrálásra kényszerítették a németeket.
  3. Angol-német flottaversengés: Anglia 200 éve ügyelt arra folyamatosan, hogy tengeri flottája mindig megelőzze a sorrendben őt követő két államét. Ám a németek a századfordulón nagyarányú flottaépítésbe kezdtek, ami miatt végzetesen megromlott az angol-német viszony. Alfred von Tirpitz tengernagy vezeti a német-flottaprogramot az angolok tiltakozása mellett.
  4. Revans-politika: Franciaország revansot szeretne venni Elzász-Lotaringia ügyében Németországon. A terület visszaszerzése motiválja. A területet 1871-ben Németország szerezte meg. (Később az I.vh-ban újra a franciáké lesz, majd a másodikban Hitler újra megkaparintja, végül visszakerül a franciákhoz.)

Munkásmozgalmak megjelenése

Szocializmus: A 19.század elején a társadalom problémáit a magántulajdon korlátozásával megoldani kívánó irányzatokat szocializmusnak nevezik.

Viszonyok az ipari forradalom 19. századi kibontakozásakor: Ez volt a "vad-kapitalizmus kora, embertelen munkás-körülmények, végtelen munkaidő, gyermekmunka.

A marxizmus: Karl Marx (1818-1883) Poroszországban született zsidó származású de kikeresztelkedett jogász, filozófus. Ő alkotta meg a róla elnevezett ideológiát és a kommunizmus alapeszméjét. Fő műve a Kommunista kiáltvány, 1848-ban jelent meg.

A marxizmus fontos alapfogalmai:

  • osztályharc
  • proletárdiktatúra
  • permanens forradalom

A kommunizmus alaptétele: Azok kezében legyen a politikai hatalom, akik a javakat megtermelik. Ők a munkásság és a parasztság (az ipari és agrár munkásság)

Választójogi harc: Ez volt Angliában a chartizmus, mely kezdetben a cenzus csökkentését majd 1884-re az általános szavazati jogot követelte. Választójogi ábra. Megjelennek a szakszervezetek és kialakulnak a modern polgári államok (USA, Németország, Anglia, Franciaország) melyekben már a századforduló időszakára lesznek munkásvédelmi törvények, 8 órás munkaidő, általános választójog [eleinte csak férfiaknak]. Kialakul a társadalombiztosítás rendszere.

A munkásmozgalom irányzatai: 1889 - Párizs, marxista pártok közös gyűlése. (II. Internacionálé), A hatalom megszerzését tűzték ki célul.

  • szociáldemokrácia
  • anarchizmus
  • keresztényszocializmus (XIII. Leó pápa kezdeményezése - Rerum Novarum körlevés 1891)
  • kommunizmus => Egy elképzelt társadalmi forma, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
  • bolsevizmus => A kommunizmus erőszakos eszközökkel történő megvalósítási kísérlete.

Bolsevizmus és Oroszország:

Megalakul az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt 1898-ban (Moszkva, Szentpétervár). Ezzel megjelenik a cári Oroszországban illegalitásban a marxizmus.

  • Pártszakadás: az 1903-as londoni pártkongresszuson Vlagyimir Iljics Uljanov (Lenin) frakciója a többséget szerzi meg (bolsinsztvo), míg a kisebbség (mensinsztvo) külön párttá alakul. Így lesznek bolsevikok és mensevikek. A bolsevikok erőszakos hatalomátvételt és proletár-diktatúrát akarnak.
  • Az 1905-ös orosz forradalom. Téli palota ostroma és tüntetések. De II. Miklós cár reformokat ígér.
  • Lenin és a bolsevikok illegalitásban kezdenek szervezkedésekbe (külföldön és Oroszországban is). Hatalomátvételükre 1917-ig kell várni. (1917 nov.7. a Julianus naptárban: október 25.)

Boldog békeidők, tudományos világ

Technikai fejlődés 1900-1939 közt: 

  • Tömegessé vált a telefon használat
  • Kialakult a film és a mozi. Budapesten az első mozi: 1906-ban nyitott meg. Az első szinesfilmet 1917-ben, az első hangosfilmet 1927-ben forgatták.
  • Óriásit fejlődött a repülés. Louis Blérot 1909-ben elsőként repülte át a La Mance csatornát (Anglia-Francaio.közt), majd Charles Linbergh 1927-ben az Atlanti óceánt. Később, 1939-ben már rendszeres repülőjáratok voltak Amerika és Európa közt.

Tudományos fejlődés 1900-1939 közt: 

  • Wilhelm Röntgen 1895-ben fedezte fel a röntgensugárzást, mellyel nagyot lépett előre az orvostudomány.
  • Albert Einstein 1905-ben alkotta meg a relativitáselméletet, mely lökést adott a matematika és fizika fejlődésének.
  • Ernest Rutherford 1919-ben felfedezte a maghasadást, majd Fréderic Joliot Curie a mesterséges rádioaktivitást végül pedig Enrico Fermi 1942-ben Chicagóban beindította az első ember éltal kiváltott nukleáris láncreakciót.
  • Oppenheimer: Rutherford, Curie és Fermi munkássága alapján Robert Oppenheimer az USA -ban létrehozta a világ első atombombáját (ez volt a Manhattan-terv). Első atomrobbantási kísérlet: 1945 július 16.

Az orvostudomány fejlődése 1900-1939 közt: 

  • Karl Landsteiner 1901-ben felfedezte Bécsben a vércsoportokat.
  • Később, 1921-től kezelhető lett inzulinnal a cukorbetegség
  • Felfedezték a vitaminokat és megjelentek a védőoltások
  • Alexander Fleming 1928-ban felfedezte a penicillint, majd az 1940-es évektől általános lett az antibiotikumok használata.

Filozófia: Friedrich Nietzsche (1844-1900) életfilozófiája gyorsan terjedt, majd megjelentek a neopozitivisták (természettudományok tényeire támaszkodó irányzat). Jelentős lett az egzisztencialista filozófusok hatása is. Ilyen volt: Jean-Paul Sartre és Martin Heidegger.

DUALIZMUS KORA MAGYARORSZÁGON

Parlamenti válságok

Parlamenti válság 1904-ben: Amikor a kisebbségben lévő parlamenti ellenzék megbénítja az országgyűlés működését, az úgynevezett "agyonbeszéléssel", obstrukciónak nevezzük. Vagyis: addig szólalni fel folyamatosan - egymásnak adva a szót -  míg a törvény megszavazása lehetetlenné válik. Amikor vita lett a haderő törvényről és az ellenzék csak akkor akart belemenni a haderőfejlesztésbe ha a közös hadsereg magyar jellegűbb lesz, megbénították a parlament munkáját. Válaszul a kiegyezést pártoló többség Tisza Kálmán fiát Tisza István választotta miniszterelnökké, aki új házszabályt dolgozott ki. Ez tiltotta az obstrukciót. Elfogadása a "zsebkendőszavazással" történt: 1904 november 18-án. Ekkor adott jelre (a házelnök elejtette zsebkendőjét) megszavazták. Az ellenzék tört-zúzott az ülésteremben. [Eremitha blog cikke]

Koalíciós válság 1905-1910: 1905-ben olyan pártok győztek a választásokon, melyek tagadták a kiegyezés létjogosultságát. Ferenc József nem volt hajlandó elfogadni győzelmüket, és egy saját maga által választott kormányt nevezett ki Fejérváry Géza vezetésével. Magyarországot 1 éven keresztül egy császár által kinevezett és törvényes nem választásokon nyert kormányzat vezette. Végül a függetlenséget követelők meghátráltak és kénytelenek voltak elfogadni a kiegyezés eszméjét. Ekkor kormányra kerülhettek (Wekerle Sándor kormány).

Pártok a dualizmus korában

 dulaizmus alatt (1867-1918) a pártok ideológiáját és programját a kiegyezéshez való viszony határozta meg. Ez alapján a pártok három nagy csoportba sorolódtak:

Kiegyezést elutasító pártok: 

  • 48-as párt
  • Balközép Párt
  • Függetlenségi Párt

A kiegyezést részben támogató pártok:

  • Szabadelvű Párt
  • Nemzeti Munkapárt

A kiegyezést támogató pártok: 

  • Felirati Párt
  • Deák Párt
  • Konzervatív Párt

A hatalom 1875-ben a kiegyezést csak részben támogató Szabadelvű Párt kezébe került és megkezdődött a Tisza-korszak. Ebben Szabadelvű Párt után a Nemzeti Munkapárt következett (és Tisza Kálmán fia: Tisza István) 

A két legerősebb párt a dualizmus első évtizedeiben a Felirati Pártból alakult Deák-párt és a Határozati Pártból lett Balközép párt volt. A Határozati pártot Teleki László vezette, aki a kiegyezés kérdésében távolságtartást akart elérni (inkább ellenezte, mint pártolta az Ausztriához közeledést). A Deák-párt viszont támogatta a kiegyezést. A Balközép párt csak laza kapcsolódást akart Ausztriával.

Végül 1875-ben egyesült a két párt és létrejött a Szabadelvű Párt. Az egyesüléssel egyet nem értő Balközép-képviselők a kiegyezést tagadó Szélsőballal egyesülve hozta létre a Függetlenségi Pártot. Innentől, vagyis 1875-től 1890-ig Tisza Kálmán miniszterelnök vezette az országot!

A dualizmus berendezkedése

Az Osztrák-Magyar Monarchia: Egy hatalmas és gazdaságilag erős (681 ezer km2-es) 52 millió lakosú birodalom volt 1867 és 1918 között. Európa egyik legfontosabb államát alkotta.

A dualizmus:

  • Az Osztrák-Magyar Monatchia 1867 és 1918 között két állam együttélése volt, egy duális azaz kettős birodalomban.
  • Közös uralkodó a Monarchia feje: Ferenc József császár (uralkodott: 1848-1916) és IV. Károly (uralkodott: 1916-1918)
  • A közös ügyek kivételével (külügy, hadügy, pénzügy) Magyarország önállóan intézhette ügyeit
  • Közigazgatás: A vármegyék élén a fősipánok álltak, akiket az uralkodó nevezett ki és az alispánok, akiket a megyei képviselők választottak maguk közül. Megyei és városi képviselők fele a legtöbb adót befizető polgárok közül került ki, ők voltak a virilisták.
  • Választások: Volt cenzus, így csak a lakosság 6-7 százaléka voksolhatott. A dualizmus alatt, az 1874-es döntéssel a választásra jogosultak körét csökkentették, 5,9% -ra. Jellemző volt a nyílt szavazás, vagyis a vooksolóknak a szavazóbizottság előtt kellett nyilvánosan közölniük, hogy kire szavaznak. Így a hatóságoktól való félelem miatt jellemzően a kormánypártra mertek csak szavazni.

A Tiszák uralma:

A Tisza család: A kiegyezés után, 1875 és 1917 közötti 40 évben Magyarország meghatározó korszakát jelentették a "Tiszák": Tisza Kálmán és fia gróf Tisza István. Miniszterelnökökként, illetve Tisza István esetében emellett házelnökként és kormánypárti vezetőként határozták meg a hazai politikai életet.

Az ország vezetése, kormányai 1875 és 1917 között

A kiegyezés-párti Deák-kormányokat előbb a Tisza Kálmán időszak követte majd további Szabadelvű Párti kormányok jöttek majd egy átmeneti belpolitikai váláság-időszak után (1903-1910) következett a Nemzeti Munkapárt korszaka 1910 és 1917 között.

I.=>Tisza Kálmán miniszterelnöksége: 1875-1890

II.=>Szabadelvű kormányok: 1890 - 1903

  • Szapáry Gyula kormánya: 
  • Wekerle Sándor kormánya:
  • Bánffy Dezső kormánya:
  • Széll Kálmán kormánya: 
  • Khuen Héderváry Károly:

III.=>Belpolitikai válság-korszak: 1903 - 1910

  • Tisza István első kormánya: 1903 november 3 - 1905 június 18.
  • Darabont kormány (Fejérváry Géza): 1905 júni 18 - 1906 ápr 8
  • Wekerle Sándor kormány: 1906 - 1910

IV.=>Nemzeti munkapárt megalakulása - Tisza István korszak: 1910 - 1917

  • Khuen Héderváry Károly: 1910-1912
  • Lukács László: 1912-1913
  • Tisza István 2.kormánya: 1913 június 10 - 1917 május 23.

A Tisza Kálmán korszak

Szabadelvű párt kormányai: Első és legfontosabb miniszterelnök Tisza Kálmán volt 1875 és 1890 közt! Fő ellenzéke a Függetlenségi Párt volt (egyik oldalon) és az Egyesült Ellenzék (a másik politikai oldalon). Ekkoriban a politika bal- és jobboldalt a kiegyezéshez való viszonyulás határozta meg.

A Tisza Kálmán időszak jellemzői:

  • Közigazgatás és a vármegyék átszervezése: kiváltságos területek (pl. jászok, kunok, székelyek) megszüntetése; megyei önállóságok csökkentése, megyék élére választott képviselők és a virilisták (legtöbb adót befizető polgárok) helyezése.
  • Rendőrség - csendőrség kialakítása. Előbbi a városokban, utóbbi vidéken jön létre. A csendőrség szervezet 1881 február 14 -én az 1881/III. törvénycikk értelmében Magyar Királyi Csendőrség néven 1882 január 2 -án kezdte meg működését. Vezetése: a belügyminisztérium fennhatósága alatt afféle félkatonai alakulatként jött létre, vegyes feladatkörrel, mely karhatalmi és bűnüldözési célokat is jelentett. Összesen 6 csendőrkerületre osztották az országot, így megszületett a kolozsvári, budapesti, szegedi, kassai, pozsonyi és székesfehérvári szervezet. Valamivel később, 1890-ben ezt a felosztást némileg módosították és már 8 csendőrkerületet alakítottak ki
  • Ország-modernizáció: egészségügy fejlesztése, postahálózat létrehozása és új egyetemek teremtése (pl. Kolozsváron, Debrecenben) jellemezte a Tisza Kálmán korszakot. Jelentős vasútépítések sőt folyamszabályozások is zajlottak. 
  • Mamelukok megjelenése: Tisza Kálmán erős pártfegyelme miatt a mindent végrehajtó párttagokat gúnyolták mamelukoknak. A mamelukok eredetileg a középkorban az arab területeken alkalmazott fehér harcos rabszolgák voltak, akik vakon engedelmeskedtek uraiknak. 
  • Dzsentri réteg kialakulása: Azok a nemesek, akik elszegényedtek és földjeiket vesztették, társadalmi rangjukat meg akarták őrizni így különböző módon befolyást szereztek Tisza Kálmán Magyarországán. Úrias életet próbáltak élni, a polgárság pedig utánozni próbálta őket. Egy dzsentri három módon őrizhette meg rangját: benősült egy módos családba (áruba bocsátotta nevét, rangját), hivatalt vállalt vagy katonai karriert csinált tisztként. (Mikszáth Kálmán: Noszty fiú esete Tóth Marival.)

Tisza bukása: Le kellett mondania, mert nem tudta elérni, hogy a parlament elfogadja Ferenc József kérését az újoncmegajánlási jogunk korlátozásáról. De lemondásakor azt a látszatot keltette, mintha az udvar mondatta volna le az emigrációban lévő Kossuth Lajos magyar állampolgársága miatti kiállásáért.