11a: Tudomány, orvoslás, kultúra a két világháború között

11a: Tudomány, orvoslás, kultúra a két világháború között

Technikai fejlődés 1900-1939 közt: 

• Tömegessé vált a telefon használat
• Kialakult a film és a mozi. Budapesten az első mozi: 1906-ban nyitott meg. Az első szinesfilmet 1917-ben, az első hangosfilmet 1927-ben forgatták.
• Óriásit fejlődött a repülés. Louis Blérot 1909-ben elsőként repülte át a La Mance csatornát (Anglia-Francaio.közt), majd Charles Linbergh 1927-ben az Atlanti óceánt. Később, 1939-ben már rendszeres repülőjáratok voltak Amerika és Európa közt.

Tudományos fejlődés 1900-1939 közt: 

• Wilhelm Röntgen 1895-ben fedezte fel a röntgensugárzást, mellyel nagyot lépett előre az orvostudomány.
• Albert Einstein 1905-ben alkotta meg a relativitáselméletet, mely lökést adott a matematika és fizika fejlődésének.
• Ernest Rutherford 1919-ben felfedezte a maghasadást, majd Fréderic Joliot Curie a mesterséges rádioaktivitást végül pedig Enrico Fermi 1942-ben Chicagóban beindította az első ember éltal kiváltott nukleáris láncreakciót.
• Oppenheimer: Rutherford, Curie és Fermi munkássága alapján Robert Oppenheimer az USA -ban létrehozta a világ első atombombáját (ez volt a Manhattan-terv). Első atomrobbantási kísérlet: 1945 július 16.

Az orvostudomány fejlődése 1900-1939 közt: 

• Karl Landsteiner 1901-ben felfedezte Bécsben a vércsoportokat.
• Később, 1921-től kezelhető lett inzulinnal a cukorbetegség
• Felfedezték a vitaminokat és megjelentek a védőoltások
• Alexander Fleming 1928-ban felfedezte a penicillint, majd az 1940-es évektől általános lett az antibiotikumok használata.

Filozófia: Friedrich Nietzsche (1844-1900) életfilozófiája gyorsan terjedt, majd megjelentek a neopozitivisták (természettudományok tényeire támaszkodó irányzat). Jelentős lett az egzisztencialista filozófusok hatása is. Ilyen volt: Jean-Paul Sartre és Martin Heidegger.

Tömegtársadalom és modern kultúra (Tk. 58)

Változások az életmódban: A gyárakban általános lett a tömegtermelés, az élet felgyorsult. Az embereknek több szabad ideje lett, így módjuk lett a szórakozásra és a sportokra is. Az első foci világbajnokságot: 1930 -ban rendezték, az első újkori olimpiát pedig 1896-ban (Athénban). Később az 1920-as évekre eljött a rádió aranykora, majd a két világháború közt megjelentek a mozik, a hangosfilm. Az 1920-as évek nagy mozisztárja Charlie Chaplin lett, aki fekete-fehér némafilmekben szerepelt. A magaskultúra és a tömegkultúra elvált egymástól. 

Művészetek: megjelent az anantgard (lázadás, a hagyományos művészeti formák felbontása és új kifejezésformák keresése)

Nők emancipációja: Olyan törekvés, mely a nők számára ugyanolyan szintű jogokat követel mint ami a férfiaknak is biztosított. Másik elnevezése: feminizmus. Az 1913-as és 1914-es években az angliai a szüfrazsett-mozgalom harcolt mindezért. Végül az 1920-as évek elejére a Föld sok országában kaptak válaszutójogot a nők. Napjainkban Nyugat-Európában és az USA -ban a legmagasabb a női egyenjogúság és az iszlám országokban a legalacsonyabb.

Az USA külpolitikája a két világháború között

Az elős világháborút követően az USA zokon vette mellőzöttségét a harcokat lezáró békekötések során. Woodrow Wilson 1918 és 1921 között az izolacionizmus politikáját kezdte meg, mely politika egészen Rooseveltig, 1941-ig megmaradt (Harding, Coolidge és Hoover alatt is). Amerika az1920-as években gazdaságilag előtört.

Franklin Delano Rooesevelt (LINK)

• Roosevelt 1932-ben nyert az elnökválasztáson a régi, republikánus elnökkel, Herbert Hooverrel szemben, majd még 3 szor újraválasztották, így egészen 1945-ig volt elnök. (Máig az egyetlen USA elnök, aki 4 választást nyert.)
• Elnöki ciklusa kezdetén megoldotta a világválságot New Deal programjával. Ennek 4 eleme: bevethető földek maximalizálása, munkahelyteremtés állami munkalehetőségekkel (pl.: folyószabályozás), bankok ellenőrzése, értékpapír felügyelettel, lakosság megnyerése az amerikai termékek vásárlására.
• 1935 után a munkavállalók jogait védő és szociális törvényeket hozatott. (Pl.: nyugdíj, munkanélküli ellátás)
• Külpolitika Roosevelt előtt: az USA a századfordulóra gyarmattartó ország lett. 1898-ban háborúban vette el Spanyolországtól a Fülöp-szigeteket, Puerto Ricot és Kubát. Később megnyitotta a Panama-csatornát Közép-merikában, hogy keleti és nyugati partjai közt gyorsabb legyen az áruforgalom.  Viszont az első világháború után Európától elzárkózott. Ez volt az izolációs külpolitika.
• Külpolitika Roosevelt idején: Közép-, és Dél-Amerika az USA "hátsó udvara" lett. Csapataival vagy pénzével rendszeresen avatkozott az ottani országok életébe. Bár Roosevelt demokrata elnökként mindenhol a békére törekedett.