11E.4.2 Jagellók és Hunyadiak

11E.4.2 Jagellók és Hunyadiak

[11 emelt tananyag]

Előzmények: Zsigmond halála után egy időre (mintegy két esztendőre) veje, Habsburg Albert kerül a trónra 1437 és 1439 között. Ám kora halála után polgárháború szélére sodródott Magyarország, ugyanis fia szinte újszülött (V. László 1440 február 22-én született), így egy másik jelölt tart igényt a trónra. Ő a 16 éves I. Ulászló, Nagy Lajos király unokája. A két jelölt között (akiket piros körök jelölnek) Hunyadi János választása döntött. Hunyadi Ulászlót támogatta, így őt koronázzák meg 1440 július 17-én.

A Hunyadiak: Hunyadi János családja havasalföldi eredetű. Apja, Vajk Magyarországra települ, ahol Zsigmondot szolgálja fegyveresen, így megkapja tőle 1409-ben Hunyadvárat. Hunyadi János Kolozsváron született (1407-ben). Ő is Zsigmond katonája, majd 1439-ben már báni rangot kap (szörényi bán lesz).

Vita: V. László (Albert fia) vagy I. Ulászló legyen a király! A vita polgárháborúvá fajult, melyben Albert fiát V. Lászlót a Habsburgok és a főnemesek, míg I. Ulászlót a Hunyadiak és a köznemesek támogatták. A döntő csata 1440-ben Ulászló győzelmét hozta. Hunyadi János ettől kezdődően lett az ország egyik legfontosabb főura és legnagyobb birtokosa. Őrá bízták a déli végvárakat és ország megtámadására készülő törökök megállítását. Családi címere a holló, latinul: corvus

Hunyadi János harcai

1.) Hunyadi János harcai a törökökkel: Sikeres csaták: 1440-1443. Hosszú hadjárat Bulgáriáig. 1444-ben I. Ulászló király és Hunyadi nagy sereggel hatolt Várnáig, ahol azonban az ifjú magyar uralkodó hibát követett el és a janicsárok megölték a törökök pedig győzelmet arattak.

2.) Hunyadi kormányzósága:1446 és 1452 közt a még kisgyermek V. László helyett Hunyadit kérték fel az ország irányítására. Kormányzói kinevezést kapott, ami 1452-ben véget ért, amikor V. Lászlót nagykorúsították. Kormányzósága alatt indított hadjáratot az albán felkelőkkel (Kasztrióta György) a törökök ellen, de az 1448-as 2. rigómezei csatában vereséget szenvedett.

3.) A nándorfehérvári diadal (1456): A magyar nemesek közül egyedül Hunyadi küldte seregét a fontos déli végvárhoz. Rajta kívül Kapisztrán János ferences szerzetes paraszt hadai vettek részt a csatában. Ők toborzott keresztes hadat alkottak.Szilágyi a várban, Hunyadi pedig kívülről betörve harcolt. A csata kulcseseménye: miközben a paraszti seregek rárontottak az ostromló törökökre, Hunyadi kitört a várból, elfoglalta a török ágyúkat és azokat az oszmánok ellen fordította. Óriási magyar győzelem született, de Hunyadi meghalt a csata utáni pestis járványban. VIDEO

Mátyás király uralkodása (1458-1490)

Hunyadi Mátyás: A Nándorfehérvárnál elesett Hunyadi Jánosnak két fia volt: az 1456-ban már 25 éves László és a mindössze 13 éves Mátyás (született: 1443, Kolozsvár). Apjuk után ők örökölték a hatalmas Hunyadi birtokokat és a "Hunyadi-párt" vezetését. A Hunyadi család és a Habsburgok közt ekkoriban ellentét feszült.

László és a Hunyadiak viszálya: Hunyadi János halála után a fiatal Habsburg uralkodó, V. László át akarta venni a déli végvárakat a Hunyadiaktól. Nándorfehérvárra küldte rokonát (unokabátyját) Cillei Ulrikot, akit azonban a Hunyadi ifjak, László és Mátyás hívei megöltek. A király bosszút esküdött és Budára csalva a Hunyadi ifjakat, Lászlót kivégeztette, Mátyást pedig túszul ejtve Prágába vitte magával. Csehországban V. László váratlanul meghalt.

Mátyás hatalomra jutása: A magyar nemesek 1457-ben úgy döntenek, hogy az új magyar király legyen a nagy törökverő Hunyadi János életben maradt fia Mátyás. Döntésük két legfőbb oka:

• 1.) - Úgy vélték, Mátyás fiatal, nem áll mögötte erős királyi dinasztia, így könnyen irányítható lesz majd
• 2.) - A nép is szívesen vette megkoronázását, mert azt gondolták: folytatja apja, Hunyadi János munkásságát és elűzi a törököket a déli határoktól

A Duna jegén választják királlyá: 1458 január 24-én. Mátyás azonban csak úgy foglalhatja el a trónt, hogy támogatónak sorra megígéri: teljesíti kéréseiket. Szilágyi kormányzó lehet, Garai László örökös nádor, a cseh trón várományosa, Podjebrád György Mátyáshoz adhatja lányát.

Mátyás király uralkodása, belpolitikája

Mátyás egyeduralmának kiépítése: Mátyás uralkodására három dolog volt leginkább jellemző: magas adók kivetése, a nemesség mellőzése és központosítás végrehajtása, illetve háborúk indítása Ausztria és Csehország felé.

• 1.) Központosította a hatalmat és ennek során az első lépésben kiiktatta mindazokat, akik a koronázása előtt különböző kiváltságokat kértek tőle. Szilágyi Mihályt a harcba küldte, Garai lányát nem vette el, nádorként lemondatta és az összes fontos tisztséget kis, vagy közép-nemeseknek adta.
• 2.) Önálló zsoldossereg létrehozása: Mátyás előtt banderiális hadak alkották a királyok seregeit. Ezek a nemesi hadak a királyokat arra kényszerítették, hogy tulajdonosaikkal az uralkodók jó viszonyt tartsanak fenn. Különben nem segítették a királyokat. Mátyás zsoldossereget hozott létre, ez volt a híres fekete sereg. Ez a haderő független volt a nemesektől, így Mátyás nem volt a nemesekre utalva semmilyen téren.
• 3.) Adópolitika: Minden évben, sőt néha egy évben kétszer is beszedte a hadiadót. A füstpénzt háztartásonként szedte. A harmincadvám helyett koronavámot szedett, amire nem voltak érvényesek a korábbi mentességek.
• 4.) Hivatalok átszervezése: Személyesen felügyelte a központosított kancelláriát és a legfelsőbb bíróságot. Egyesítette  főkancellári és a titkos kancellári tisztségeket. A kincstár élére csak tőle függő polgári vezető kerülhetett (Ernuszt János). Bakócz Tamás felemelkedése jobbágysorból. 
• 5.) A belső ellenállások letörése: Mátyás nem tűrte az ellentmondást és a lázadásokat bár a nemesek többször is szembeszálltak vele. Legelőször a Garai nádor köré gyűlt főnemesek lázadtak ellene mert Mátyás nem teljesítette koronázásakor nekik tett ígéreteit. A második nagyobb lázadás Vitéz János és Janus Pannonius (Csezmiczei János) részvételével zajlott. Mátyás mindkét lázadást leverte.
• 6.) Koronázás: 1463-ban visszavásárolta a Szent Koronát III. Frigyestől és 1464 március 29-én, uralkodása hatodik évében koronáztatta meg magát. A korona átadásáért cserébe ígéretet kellett tennie a Habsburgoknak (a bécsújhelyi szerződésben) hogy ha törvényes utód nélkül halna meg, akkor rájuk száll a magyar trón.

Mátyás és a külpolitika 

Török politika: A törökökkel csak kisebb csatákat és hadjáratok vállalt.

• Ilyen volt 1479-es kenyérmezei csata Erdélyben (Kinizsi Pál)
• Jajcai vár visszavétele Boszniában (1464)
• a szabácsi vár visszafoglalása a Duna mentén (1475)

Miután kiépített a 2. végvári vonalat (Temesvár - Adria) 1483-ban békét kötött az oszmánokkal, mely béke egészen 1520-ig fennállt!

Mátyás fő terve a német-római császári cím megszerzése volt, a Német Aranybullát (1356) kihasználva, mely 7 választófejedelem számára adta meg a császárválasztás jogát. Mivel a cseh király ezek között volt, fő célja lett lett a cseh trón megkaparintása. Azonban csak Csehország "előszobáját" Morvaországot tudja meghódítani. 

Osztrák - cseh politika: Mátyás valódi célja mindvégig a német-római császári korona megszerzése volt! Ennek érdekében viselt hadat Csehországban, hogy cseh királyként bekerüljön a császárt választó német fejedelmek közé. Terve nem sikerült, mert Csehországnak csak egy részét tudta elfoglalni és a másik rész Jagelló Ulászlót küldte a császárválasztók közé. Bosszúból Mátyás Ausztria ellen is háborút indított és 1485-ben elfoglalta Bécset. Itt érte a halál 1490 áprilisában!

Mátyás és a kultúra

Reneszánsz megjelenése: Mátyás második felesége Aragóniai Beatrix révén a reneszánsz és humanizmus hamar megjelent Magyarországon. Mátyás rendelkezett a korabeli világ második legnagyobb könyvtárával. Ez összesen 2000-2500 corvinából állt. Mátyás idején nagyszabású építkezések folytak az egész országban. A budai várat teljesen  reneszánsz stílusúra alakította át.

Utódlás kérdése: Mátyás egyetlen fia, Corvin János nem házasságból született. Mátyás két felesége közül egyik sem szült törvényes utódot neki, csupán szeretője, Édelpeck Borbála (a két feleség közti időkből) ajándékozta meg egy fiú gyermekkel. A mgyar nemesek viszont nem voltak hajlandóak megkoronázni Corvin Jánost. Az új király II. Ulászló lesz, Mátyás 1490-es halála után. 

Antonio Bonfini így írta le Mátyás külsejét Rerum Hungaricarum decades című művében:

"Hatalmas hajkorona veszi körül arcát, s ez az arc messziről csodálatos értelmi fénnyel szinte világít, csak ha közelebb mégy, akkor látszik feszült ereje […] Termete középmagas volt, felsőteste viszonylag erőteljes, lába kissé hajlott: mind a kettő a magyar lovas emberre jellemző. Pirospozsgás, élénk arcán erős áll, s a híres, szellemes Mátyás-orr uralkodott. Fején elomlott dús, gesztenyerőt haja. Mindehhez öntudatos járás, éles tekintet, élénk mozdulatok, szenvedélyes arcjáték járult. Mozdulatokban és gondolatokban villámsebes, sziporkázó kedvű, szenvedélyes; beszéde és írása erőteljes, magvas, világos, képekben nem szegény." /Antonio Bonfini 1497/

Ki volt Bonfíni?

Magyarországon tevékenykedő itáliai humanista történetíró, aki 1427 és 1502 között élt. Járt Mátyás udvarában, találkozott a magyar uralkodóval. Feldolgozta a magyarság történetét.