10.7.1 Kossuth életútja és munkássága

10.7.1 Kossuth életútja és munkássága

[10-es tananyag]

Széchenyivel ellentétben nem volt arisztokrata és az osztrákokhoz (császárhoz) való viszonya is egészen más volt. 

Kossuth származása és ifjú-kora: 

• Kossuth köznemesi család sarjaként született Monokon (Felvidéken) 1802 szept.19-én
• 1823-ban, 21 évesen lett jogász, de csak rövid ideig dolgozott ügyvédként, utána a sátoraljaújhelyi (zempléni) megyeházán vállalat állást
• Első feladata volt a felvidéki kolera-felkelés lecsendesítése Zemplénben.
• Az első reform-országgyűlésen (1832/36) szavazati és felszólalási jog nélküli követ.
• Felkérésre Országgyűlési Tudósításokat írt, szellemes, érdekes formában, így a diéta végére százak olvasták írásait. Megbízói helyi főnemesek, például Lónyay Gábor.
• Amikor az 1832/36-os diéta véget ért Kossuth a megye-gyűlésekről tudósított. Ezek voltak a Törvényhatósági Tudósítások.
• A bécsi Udvar felfigyel tevékenységére, megvádolják azzal, hogy kijátssza a cenzúrát. Letartóztatják, 3 évet tölt börtönben 1837-1840 között.

Kossuth újságírói tevékenysége:

Metternich dilemmája: A börtönből kiszabaduló Kossuthot engedni írni vagy üldözni? Végül megengedi, hogy a Pesti Hírlapnál dolgozzon, de cenzúráztatja írásait. A kiadónak (Landerer) meg kellett ígérnie: kirúgja Kossuthot ha túl messzire menne.

Kossuth cikkei: 3,5 éven keresztül írja vezércikkeit, melyekből az ország végre megismeri a reformkor célkitűzéseit (a 8 tanult cél, mint a közteherviselés, jobbágyfelszabadítás).

Családalapítás: Ebben a korszakában alapít családot Kossuth, elveszi Meszlényi Teréziát. Két fia születik: 1841-ben Ferenc, 1844-ben Lajos. (Egyikük képviselő, másikuk mérnök lesz.)

A legnagyobb magyar: 1840 július 9-én a pestmegyei közgyűlésen nevezi Kossuth a legnagyobb magyarnak Széchenyit. Közben Metternich kirúgatja Kossuthot a Pesti Hírlaptól (megelégeli cikkeit), így Kossuth innentől az Iparegyesület hetilapjában ír. 

Kossuth 1847/48-ban:

Az utolsó reform-diéta előtt az Országos Védegylet ügyével foglalkozik, ennek célja a magyar ipar védelme és a Mária Terézia korában született vámpolitika eltörlése. (Ez nem engedte fejlődni a magyar ipart.)

Az utolsó reform-országgyűlés 1847 novemberében vette kezdetét. Kossuth innentől a parlamenti munkára fordította a figyelmét.