10.4.4 Betelepítések, gazdaság, társadalom

Beküldte Harmat Árpád Péter - szo, 03/18/2023 - 16:08

10.4.4 Betelepítések, gazdaság. társadalom

Népességi helyzet (demográfia) 1711-ben: A 15. század végétől a magyar történelem háborúkkal és járványokkal volt terhes. A törökök megtámadták hazánkat (mohácsi csata - 1526), majd meghódították az ország legnagyobb részét (1541-1566). A népességfogyás okai:

Török elleni harcok: várháborúk 1526-1566 közt, 15 éves háború (1591-1606, a törökök kiűzésének harcai,
Rákóczi-szabadságharc (1703-1711)
Járványok, éhinségek

Demográfiai mélypont: 1711-re alig haladta meg a népesség az 1490-es szintet. Ám ekkor fordulat következett be, hiszen békén korszak következett. 1711 és 1790 közt több mint kétszeresére növekedett Magyarországon a népesség.

A népességnövekedések okai:

1.) Népszaporulat emelkedett 1711 után, mert végre nem voltak háborúk és járványok
2.) Az uralkodók szervezett betelepítésekbe kezdtek, mégpedig külföldről. Több paraszt = nagyobb adóalap és több katona. III. Károly (1711-1740) és lánya Mária Terézia (1740-1780) telepítette be a legtöbb embert. A kormányzat leginkább katolikusok betelepítését szorgalmazta, hiszen a császári udvar is katolikus volt. (svábok = katolikus német parasztok). Törvény született 1723-ban: a betelepülőknek 6 évig nem kell állami adót fizetnie.
3.) A földesurak kedvezményekkel csalogatták külföldről a parasztokat, mert a török uralom alatt elnéptelenedett földjeiken szükség volt a dolgos kezekre.
4.) Belső migráció indult meg: azon területekről, ahol a harcok kevésbé voltak jellemzőek (pl. északi hegyvidék) olyan területek felé vándoroltak az emberek, ahol nagyobb volt a pusztulás (pl. Alföld)

Érkező etnikumok:

Erdélybe románok (oláhok)
Délvidékre szerbek (rácok)
Felvidékre és Alföldre szlovákok (tótok) Pl.: Tótkomlós
Nagyvárosainkba: zsidók, Galíciából
Alföldi városok környékére: svábok

Az itt következő térképen a Magyar Királyság nemzetiségei láthatóak, elhelyezkedésük szerint a magyarság körül:

Következmények: A Magyar Királyságon belül a magyarság aránya csökkenni kezdett. A 15. századi 80% -ról 42% -ra zuhant. Magyarország kevert nemzetiségű ország lett. Később, 1900 körül változik majd újra jelentősen a magyarok aránya: megint 75% körüli lesz, amikor a nemzetiségek magas számban vándorolnak Amerikába.

Gazdaság és társadalom

A magyar társadalom rétegei:

Nemesség: Az ország élén az alig 5%-ot alkotó nemesség állt. Azon belül is, az arisztokrata családok (grófok, bárók) kezében volt a legtöbb hatalom. Alig 150 család birtokolta a legmagasabb tisztségeket a helytartótanácsban, a kamarában és a vármegyék élén főispánokként. Sokan Bécsbe költözve éltek vagy legalábbis fenntartottak ott házat. Az udvarhű főnemességet aulikus nemességnek hívták. Ilyen arisztokrata család volt a Széchenyi, Zichy, Eszterházy, Dessewfy. A közép és kisbirtokosok sokkal kisebb földeken gazdálkodtak. Jellemzőjük: aktívan politizáltak a vármegyékben. Ők adták az alispánokat. A legkisebb birtokokkal a hétszilvafás, armalis, vagy bocskoros nemesek rendelkeztek. Sokuknak nem is volt birtoka, csak nemesi címmel rendelkeztek.
Parasztság: A magyarság zömét a parasztság tette ki: a népesség 80%-át alkotta. A röghöz kötés hol törvénybe volt foglalva, hol csak részben valósult meg. (Röghöz kötés = a jobbágy nem költözhet el más földesúr földjére.) Részleges röghöz kötés = csak az év bizonyos napján vagy napjain lehetett elköltözni. Voltak gazdagparasztok és földtelen jobbágyok, ők voltak a zsellérek.
Polgárság: A polgárság kis réteget alkotott a 19. századig (reformkorig) és csak a nagyobb városokat jellemezte. Alig 9% volt az arányuk. Pl: Kassa, Buda, Pozsony, Kanizsa. A polgárság zöme Magyarországon németajkú volt, de sok városlakó került ki a szlovákok, rácok, görögök, örmények és zsidók közül is.
Értelmiség: Orvosok, tanítók, mérnökök, alig 03% -át alkották a népességnek. Felemelkedési lehetőség volt az értelmiségi pálya a birtoktalan nemeseknek, városlakóknak, gazdag-parasztoknak.

Etnikumok: Csonka társadalmak. Azokat a nemzetiségi társadalmakat nevezzünk csonkának, melyeknél a középkorra jellemző paraszti, polgári, nemesi rétegek közül egy vagy kettő hiányzik és így nem tekinthetőek teljes társadalmaknak. Ilyen csonka társadalmat alkottak például a románok (mert csak parasztsággal rendelkeztek), a szerbek és a szlovákok is. Teljes társadalma csak a magyarságnak és a horvátoknak volt.

Gazdaság:

A hódoltsági területek lepusztultsága: A törökök által 150 éven keresztül uralt területeken a táj lepusztult. Városok tűntek el (lakosságuk elmenekült, vagy meghalt), az erdőket kiirtották a fa-szükséglet miatt (a fa a várakhoz és a hadseregnek kellett), a talajt senki nem művelte, így elgazosodott és mindenütt megjelent a futóhomok.
A mezőgazdaság: Fejlődésnek indul: megjelennek Magyarországon a kapásnövények, vagyis megindul a kukorica, burgonya és dohánytermesztés. Illetve egyre több a szőlőművelés, a két és háromnyomásos gazdálkodás, korszerűbb állatfajták behozatala.

III. Ipar és kereskedelem: Az iparosok száma növekedésnek indul a 18. század során. Míg 1700 körül csak 5-6 ezer a kézművesek száma hazánkban, addig 1800-ra számuk eléri a 150 ezret.

Egyéb: úthálóza bővül, városiasodás kezdődik, javul az életminőség

Iskolák a XVIII. századi Magyarországon

A XVIII század első felében:

Alsófokú oktatás: faluhelyen iskolamesterek oktattak, akik egy-egy faluban a legtanultabb emberek közül kerültek ki. Összesen 4 dolgot tanultak a diákok: írni, olvasni számolni és katekizmust (hittant). Az elemi iskolákban csak 4 évig kellett tanulni, 10 évesen végeztek a diákok és mentek dolgozni a szüleik mellé.

Alsófokú oktatás a városokban: az írás, olvasás, számolás és katekizmus mellett itt már volt matematika, és mértan tanítás is. Ezekben az iskolákban nemesek és gazdag polgárok gyermekei tanultak. A leggazdagabbak gyermekei mellé házitanító volt fogadva (egy pap rendszerint).

Középfokú oktatás: Hat éven keresztül tartott 10-16 éves kor között. A tananyag latin volt. Ez jelentette a TRIVIUM -ot: grammatika (nyelvtan), dialektika (érveléstan) és retorika (szónoklattan), Előkészítette az egyetemi tanulmányokat, a quadriviumot.

Felsőfokú oktatás: Ez az egyetemeket jelentette. Itt 5-6 évig tanultak. Ennek első 3 éve volt a quadrivium (számtan, mértan, csillagászat, muzsika) és néha kiegészült etikával és logikával is. Majd újabb 3 év jött, ami lehetett teológiai, orvosi vagy jogi képzés. Híres egyetem volt Magyarországon az 1635-ben alapított nagyszombati egyetem, mely 1784-ben költözött Budára (ELTE elődje lett).

Változások Mária Terézia és II. József után: