A II. világháború első szakasza

A II. világháború első szakasza (1939-1941)

Háborús előzmények - a fasiszta és náci államok terjeszkedése:

Az 1930-as évekre létrejött három fasiszta hatalom: Olaszország (Mussolini), Japán (Tódzsó Hideki) és Németország (Adolf Hitler) már az 1920-as években megkezdték a terjeszkedő politikájukat és az egymással való szövetségkötést. Ennek három szerződése: Antikomintern Paktum (1936), Berlin-Róma tengely (1936), Háromhatalmi egyezmény (1940)

Japán 1931-ben meghódította Észak-Kínát, majd később Todzso Hideki miniszterelnök vezetésével nekilátott a Tanaka-terv (további hódítások) megvalósításához. Olaszország Mussolini vezetésével 1935-ben megtámadta Etiópiát és felkészült Albánia - később Görögország - meghódítására, Németország pedig miután 1935 márciusában bevezette az általános hadkötelezettséget, 1936-ban önkényesen birtokba vette a demilitarizált Rajna-vidéket. (Ezzel kétszeresen is megszegve az első világháborút lezáró párizsi békét.) A három hatalom közül Hitler terjeszkedése volt a legagresszívabb, hiszen a Saar-vidék népszavazással történő 1935-ös megszerzését követően 1938 március 12-én az Anschluss révén Németországhoz csatolta Ausztriát is, majd 1938 szeptemberében a Müncheni Konferencia révén Csehszlovákiát. Hitler terjeszkedésének hagyása két politikus hibája: Neville Chamberlain (angol miniszterelnök), Edouard Daladier (francia miniszterelnök).

Spanyol polgárháború: A háború előzménye volt az 1936 -1939 közötti spanyol polgárháború, melyben a baloldali kormány hatalmát a fasiszta Francisco Franco tábornok döntötte meg Hitler és a fasiszta hatalmak segítségével.

Molotov-Ribbentrop paktum (1939 augusztus 23):

Megnemtámadási szerződés Hitler és Sztálin között. Mindkét nagy diktátor időt akart nyerni ahhoz, hogy felkészüljön az egymás elleni háborúra. Hitler előbb Lengyelországot majd észak és nyugat Európát akarta lerohanni és ezalatt biztonságba akarta tudni keleti határait (hogy ne támadja meg a Szovjetunió). Eközben Sztálin is időt akart nyerni a németekkel szemben, hogy felfejlessze haderejét. Az egyezmény titkos részében Hitler és Sztálin felosztották Európa keleti részét. Hitleré lett Lengyelország legnagyobb része, Sztálin a keleti fel és a Baltikum, Finnország pereme (Karélia) illetve Besszarábia.

A háború kirobbanása: 1939 szeptember 1., a német hadsereg átlépi a lengyel határt (előtte gleiwitzi incidens), majd 4 hét alatt legyőzi Lengyelországot. Varsó, a lengyel főváros: 1939 szeptember 27-én esett el.

A sikeres német hadjáratok (1939-1940): [Link]

1.) Lengyelország német lerohanása: 1939 szeptember 1-én veszi kezdetét. [térkép2] A németek fölénye jelentős. A hadművelet végén a németek feldarabolják Lengyelországot, egy részén kialakítják a Lengyel Főkormányzóságot. A lengyel hadjáratról poszt

2.) A "Furcsa háború" => Franciaország és Anglia hadüzenetet küld Hitlernek Lengyelország lerohanása miatt ám valódi harc nem bontakozik ki, csupán felvonulnak a seregek a határokra. (1940) A két szövetséges hatalom élén új vezetők lesznek: Angliában: 1940 május 10-től Winston Churchill (Chamberlain helyett) és 1940 március 20-tól Paul Reynaud (Daladier helyett).

3.) Skandinávia lerohanás: Hitler harmadik nagy hadművelete a háborúban Skandinávia német lerohanása volt, amikor 1940 áprilisában Dániát majd Norvégia szállta meg. Norvégiában a helyi nácik bábkormányt alakítanak Vidkun Quisling vezetésével.

4.) Nyugat-Európa lerohanása: Franciaország, Hollandia, Belgium megtámadása 1940 május 10-én vette kezdetét (Fall Gelb). Alig másfél hónap alatt Németország megszerzi az említett országokat. Villámháború volt ez a Maginot-vonal megkerülésével harckocsik és ejtőernyősök bevetése segítségével. [Térkép3] [Térkép4] [Térkép5-Fr.o.] A németek 1940 június 14-én vonulnak be Párizsba. Franciaország két részre szakad: észak és az egész atlanti partvonal német megszállás alá kerül. A francia vezetés Charles de Gaulle tábornok vezetésével Londonban menekült. Dél-Franciaországban Henry Pétain tábornok megalapítja a német-barát vichy bábkormányt.

5.) Angliai csata (1940 nyara és ősze). Hitler az angliai partraszállás előtt ki akarja iktatni az angol légierőt és reptereket. Ám az angol Spitfire gépek legyőzik a német Messerschmitt gépeket. Hitler kénytelen elhalasztani Anglia végső legyőzésének tervét. Az angol sikerekben szerepet játszik az angoloknál a radar alkalmazása.

6.) A balkáni és Afrikai hadjárat (1941) [Térkép6] Mussolini megirigyelte Hitler sikereit és ő is támadásba kezdett, de mind Görögországban, mind Afrikában (Egyiptomban) vesztett. Így Hitler segítette ki, mindkét helyen mémet támadásokat indítva 1941-ben.

Japán és a Szovjetunió terjeszkedése:

Japán terjeszkedése Ázsiában [poszt] Japán megszállja Kína, Indokína egyes részeit, majd a Csendes-óceáni szigeteket. Az USA a japán terjeszkedésekre válaszul 1940 szeptemberében korlátoztatta a Japánba irányuló kőolaj és acél exportját. Ez nagyon érzékenyen érintette a szigetországot, mivel a kőolaja 80%-át az Egyesült Államokból importálta. Később, 1941. július 25-én teljes olajembargót vezetett be Japán ellen és befagyasztott minden japán számlát. Japán hadüzenet nélkül, váratlanul támadja meg az USA területének számító Hawaii szigeteket, lebombázza Pearl Harbort (1941 december 7.) Másnak Roosevelt bejelenti az USA hadba-lépését.

A szovjetunió támadása Finnország ellen [Link] Óriás meglepetés hogy az alig pár naposra tervezett harc 4 hónaposra nyúlik Karéliában. Ez az úgynevezett téli háború 1939 november 30 - 1940 március 12 között. Végül a Szovjetunió győz, elszakít területeket Finnországtól (Karélia).

A Szovjetunió német megtámadása: 1941 június 22:

A Barbarossa-terv útvonalai: északon a cél Leningrád, középen Moszkva, délen Kijev. Dátuma: 1941 június 22 - 1941 december 5. Mintegy 3,5 millió német katona támadja meg a Szovjetuniót 3600 harckocsival és 4400 repülővel. Moszkvát 22 km-re megközelítik a németek. A moszkvai csata azonban 1941 decemberében Hitler első nagy veresége lesz. A kudarc fő oka: a téli körülmények, a nagy hó, a -30 fokos hideg, a német utánpótlás problémája és hogy Sztálin viszont keletről, Szibériából utánpótlás-csapatokat tud átirányítani a frontra.

A Barbarossa terv 1941 decemberében elakad tehát Moszkvánál, így a német hadsereg 1942-ben inkább délen, a Don folyó vonalában próbálta meg az előretörést. Ezúttal a cél a Kaukázus és Sztálingrád városa.

Az egyre gyakoribb orosz győzelmekben szerepet játszanak a hatalmas távolságok, "tél tábornok" (vagyis a híresen zord orosz tél tönkreteszi a betolakodó seregeket, mintha maga is az oroszoknak dolgozna egy tábornokként). És szerepe van az olcsón, nagy mennyiségben gyártható orosz T-34 harckocsiknak is.  

Összefogás Hitler ellen: 

Három formában valósult meg a németek elleni összefogás: hadi-szállítmányokkal, szövetségi szerződések megkötésével és konferenciákkal.

Kölcsönbérleti szállítmányok Az amerikai kongresszus 1941 március 11-én szavazta meg a kölcsönbérleti törvényt (Lend-Lease Act), vagyis hogy innentől hadianyagokkal támogatják a németek ellen harcoló országokat (főleg a Szovjetuniót). Az USA félmillió teherautót és egyéb felszerelést ad Sztálinnak a háború alatt. Az amerikai kongresszus megszavazza, hogy Anglia is kapjon anyagi és anyagbeli segítséget. (Meglepő: Sztálin kifejezetten teherautókat és pénzt kért nem harckocsikat vagy repülőket).

Összefogás Hitler ellen: Atlanti Charta (1941 aug 14), melyet előbb az angolok és amerikaiak írnak alá (Churchill és Sztálin) majd csatlakozik ehhez a Szovjetunió is.

Konferenciák: A szövetségesek úgynevezett konferenciákon egyeztettek a háborúról, mely megbeszélésekre vezetőik mentek el: Franklin D. Roosevelt (USA), Winston Churchill (Anglia) és Joszif Sztálin (Szovjetunió). Az első ilyen a casablancai konferencia volt (1943 január), melyek még az oroszok nem vettek részt. A második a teheráni konferencia (1943 októberében), a harmadik Jalta (1945 február), az utolsó: Potsdam (1945 július). Döntések: új frontok nyitása Afrikában, Normandiában illetve az összehangolt harc és az európai érdekszférák. A négy konferenciából a teheráni a legfontosabb, mert ezen döntenek a franciaországi front megnyitásáról.

Folytatás: A II. világháború 2. szakasza

***