10.4.2 Mária Terézia

Beküldte Harmat Árpád Péter - sze, 12/21/2022 - 08:57

10.4.2 Mária Terézia uralkodása

[10-es tananyag]

Mária Terézia a Habsburg Birodalom és benne a Magyar Királyság uralkodója volt 1740 és 1780 között. 

Háborúk: Rögtön trónra lépése után első gondja: hatalmának elismertetése Európában. Nem sikerül, ezért robban ki az Osztrák Örökösödési háború (1740-1756). Elsőként a porosz II. Frigyes támad Ausztriára, elsősorban azért, hogy elfoglalják a gazdag Sziléziát. Sikerei láttán a bajorok és a franciák is megindultak, hogy egy-egy "falatot" kicsípjenek a Habsburgok Birodalmából. A magyar rendek azonban kitartottak Mária Terézia mellett, és 80 ezer parasztkatonát, 16 ezres nemesi erőt illetve anyagi támogatást szavaztak meg Mária Terézia megsegítésére. Az uralkodónő 1741 szeptember 11-én a pozsonyi országgyűlésen elhangzott híres beszédéből:

" ... Veszélyben ezen ország koronája., veszélyben saját személyünk és kedves gyermekeink. És elhagyatva mindenektől, a magyaroknak ősi vitézségéhöz és hűségéhöz folyamodunk, hűségökre bízzuk magunkat és gyermekeinket, erősen bízva, hogy e veszélyekben tanácsukat és segélyöket tőlünk meg nem vonandják.”

Az összegyűlt magyar nemesek meghatódtak a segítségért esengő, gyermekét kezében tartó királynő látványától és életüket - vérüket ajánlották fel, "vitam et sanguinem" felkiáltással.

 

A Habsburgok melletti magyar kiállásnak két oka volt:

  • 1.) Rendi kiváltságok, pl. nemesi adómentesség, adó és újoncmegajánlási jog biztosítása
  • 2.) A nagy riválisokkal szembeni (II. Frigyes porosz király és Károly Albert bajor uralkodó) bizalmatlanság

I.2.Az osztrák örökösödési háború vége kompromisszum: elveszik Szilézia, de maradhat Mária Terézia a trónon. A Hétéves háborúban (1756-1763) sem sikerül visszaszerezni Sziléziát, Wenzel von Kaunitz kancellár mesterkedései dacára sem.

II.Mária Terézia reformjai

  • 1.) A birodalmi (német, cseh) nemesség megadóztatása
  • 2.) Kettős védvám-rendszer bevezetése (1754)
  • 3.) URBÁRIUM (1767)
  • 4.) Az oktatás átalakítása: Ratio Educationis (1777)
  • 5.) Szegényházak, bábaképzők létrehozása
  • 6.) Államtanács felállítása
  • 7.) Nagyarányú hadseregfejlesztés

II.1.Kettős védvám-rendszer: Kettős feladata volt, egyrészt védeni Európától a birodalom gazdaságát, másrészt arra ösztönözni Magyarországot, hogy nyersanyagtermelő és ipari felvásárló legyen. Ennek hatása is kettős: részint biztosította a magyar mezőgazdaság működését, ugyanakkor megrekesztette a magyar iparfejlődést.

 

II.3.Urbárium (1767) más néven: Úrbéri rendelet: szabályozta (maximálta) a jobbágyi szolgáltatásokat, hogy a földesurak ne tudják kizsigerelni és az uralkodónak fizetendő adók csökkentésére felhasználni a parasztságot. Ok: a nemesség áttért a nagyarányú árutermelésre, mert a birodalom felvásárolta a gabonát a hadsereg számára. Így a földesurak minden talpalatnyi földjükön gabonatermesztésbe kezdtek. Leginkább a császári adófizetés alá nem eső majorsági földeken folytattak árutermelést, ahol parasztjaikat fokozott ingyenmunkára (robotra) kényszerítették. Ezzel károsult az udvar, az adójövedelmek kiesése miatt.

  • Jobbágytelek nagysága 22-62 hold (arany-korona értéktől függően)
  • Robot mértéke (hetente maximum 1 igás, vagy 2 gyalogrobot)
  • Fuvar mértéke (maximum évente egyszer, 2 napi távolságra)
  • Földesúri pénzadó nem lehet több évi 1 forintnál
  • Kilenced szabályozása (nem emelhető a kilenced, maximum a termény 10% -a lehet)

 

II.4.Renedeleti kormányzás: 1764-től jellemezte Mária Teréziát. Oka: a magyar országgyűlés, nem kívánt megfelelő mértékben hozzájárulni a hadsereg fenntartásához és fejlesztéséhez. Így 1764 után nem is hívta többé össze a magyar rendeket, hanem rendeleti úton kormányzott.

II.5.Oktatási reformok:

  • A nagyszombati egyetem fejlesztése, Budára költöztetése, orvosi, mérnöki karok létrehozása
  •  Ratio Educationis (1777): az iskolarendszer állami irányításúvá tétele, tankerületek létrehozása, tananyag előírása. Forrás: a feloszlatott (1773) Jezsuita rend vagyona. Gyakorlati ismereteket oktattak, a népiskolákban anyanyelvű lett az oktatás.

III.Mária Terézia viszonya a magyarsághoz.

Kettős volt. Részint rendeleti kormányzást valósított meg, ugyanakkor segítette a magyarságtudat megmaradását. Pl.: Theresiánum alapítása (1746) bécsi nevelőintézet magyar nemes-ifjaknak. Magyar testőrség, Szent Jobb Magyarországra hozása Ragúzából.

III.1.Magyar felvilágosodás (1772):

Bessenyei főművétől "Ágis tragédiája". A magyar felvilágosodás szépirodalmi művekben jelentkezett., Célja: a magyar nyelv fejlesztése.