10.4.1 A Habsburg berendezkedés

10.4.1 A Habsburg berendezkedés

[10-es tananyag]

A Habsburg-magyar viszony fejezetei:

1.) A török kiűzés után, az 1699-es karlócai békét követően egészen a Rákóczi szabadságharcig hazánkat gyarmatként kezelte Ausztria, elnyomva a magyarság jogait. I. Lipót (1657-1705) abszolutizmussal uralkodott felettük.

2.) A Rákóczi-szabadságharc változtatott az osztrák-magyar viszonyon: bár veszítettünk a harcban, Ausztriának szüksége lett a későbbiekben támogatásunkra (európai háborúi miatt). Jogokat nyertünk.

3.) Az 1722/23-as diéta rögzítette az együttélés szabályait egészen 1848-ig. I. József (1705-1711), majd III. Károly (1711-1740) a harcok után lefektette egy új osztrák - magyar együttélés szabályait. Már nem gyarmatként kezeltek bennünket, biztosították alkotmányos jogainkat. Minderről az 1722/23-as országgyűlés határozott. Az új berendezkedés neve: rendi dualizmus.

A magyar nemesség kivívott jogai 1722/23 után:

  1. Nemesi adómentességet élveztek a magyar nemesek (1222 óta meglévő jog, az Aranybulla alapján)
  2. Működhetett Pozsonyban a rendi gyűlés
  3. A magyar nemesség újonc megajánlási jogot nyert => a magyar nemesek dönthettek arról, hogy mennyi parasztkatonát adnak Ausztriának a háborúihoz
  4. Adómegajánlási jog => a háborús kiadásokhoz való hozzájárulásról szabadon dönthettek a magyar nemesek
  5. A magyaroknak saját kormányszerveink lehettek: helytartótanács (elnöke a nádor), Magyar Kamara (pénzügyek vezetése), Magyar Kancellária (a királyhoz benyújtott ügyek kezelése)
  6. A nemesi vármegyék vezetése közigazgatási és bíráskodási jogkörrel rendelkezhetett. A vármegyéket főispánok és alispánok vezették a megyegyűlésekkel együttműködve. A főispánok a király kinevezettjei voltak. az alispánokat a megyei nemesség választotta. A megyegyűléseken minden nemesi jogállású felnőtt férfi részt vehetett. Követeket választhattak (megyénként kettőt), akik a pozsonyi diétákon képviselték a vármegyét.

Ausztria irányító szerepe: A Birodalmi Államtanács vezette az egész birodalmat (Mária Terézia korától) és benne Magyarországot is. Erdély és a Határőrvidék maradt közvetlen Bécs irányítása alatt. (A magyar országgyűlés nem irányíthatta ezeket.)

A korszak három legfontosabb uralkodója:

  • III. Károly: 1711-1740
  • Mária Terézia: 1740-1780
  • II. József: 1780-1790

Pragmatica Sanctio - gyakorlati rendezés (1723)

III. Károly (1711-1740) utódlási problémái:

  • 1.) Nem született fiú utódja, csak két lánya: Mária Terézia és Mária Anna
  • 2.) III. Károlynak még halála előtt gondoskodnia kellett arról, hogy idősebbik lánya trónra kerülését elfogadják a rivális nagyhatalmak.
  • 3.) Poroszország és Franciaország látszólag elfogadják Mária Terézia uralmát
  • 4.) Kérdéses a Habsburg birodalmi trón biztosítása mellett a Német-római császári cím is (Ezt korábban soha nem töltötte be nő.) Ezt majd nem töltheti be Mária Terézia, csak a férje.
  • 5.) A Habsburg Birodalmon belül minden tartománynak (Csehországnak, Magyarországnak, Erdélynek) külön-külön is törvényt kellett alkotnia arról, hogy női ágon öröklődhessen az uralkodói cím.
  • 6.) A fentiek miatt született egy Európa számára megírt és egy tartományokra készített Pragmatica Sanctió is.

A magyar Pragmatica Sanctio: Két fő része: nőági Habsburg örökösödés és a kölcsönös védelem. Kiegészítő rész: III. Károly ígéretet tesz arra, hogy a Hbsburgok tiszteletben tartják majd Magyarország kivívott jogait, sarkallatos törvényeit. 

Magyarázat a magyar elfogadásra:

A magyar nemesség legfőbb félelme ekkoriban kettős volt: egyrészt a törökök visszatérésétől féltek, másrészt attól, hogy elvesznek nemesi kiváltságaik (pl adómentességi jog). Mivel a Pragmatica Sanctio mindkettőt garantálta, a magyar nemesség azonnal belement az aláírásába

Magyarország és a Habsburg Birodalom elválaszthatatlanul és föloszthatatlanul össze van kapcsolva és egymásnak kölcsönös védelemmel tartozik. Azért mentek bele a magyarok, mert féltek a törökök visszatérésétől és hitték: Ausztria megvédi az országot. /Pragmatica Sancti elfogadása: 1722 június 30., 1723/1-2 tc./ Másik ok: III. Károly a nőági örökösödés elfogadásáért cserébe: megígérte, hogy hazánkat saját törvényei szerint fogja kormányozni.

Pragmatica Sanctio törvény

aláírás napja, a törvény száma