9F.3.1 A spanyol abszolutizmus és a francia vallásháborúk

9F.3.1 A Spanyol abszolutizmus, Habsburg-Valois párharc

[9F-es tananyag]

Abszolutizmus: Olyan államberendezkedés, melyben az uralkodónak abszolut, vagyis szinte korlátlan hatalma van és a rendek összehívása nélkül uralkodik.

Spanyolország kialakulása: [LINK] 1479-ben Kasztília és Aragónia tartományok egyesülése során jött létre Spanyolország, mely 1492-re befejezte a mórok kiűzését. (Reconquista = arabok kiűzése). A Spanyol Királyság ezt követően házasságkötések révén a Habsburgok kezébe került. I. Károly (1516-1556) idején a világ legnagyobb hatalma Spanyolország lett, mely megszerezte Amerikai nagy részét is a gyarmatosításokkal. I. Károly egyszerre volt Német-Római császár (V. Károly néven) és spanyol király.

Habsburg-Valois párharc:

A spanyol trónt megszerző Habsburgok fő riválisa Franciaország lett, mely a Valois dinasztia kezében volt. A Habsburg V. Károly és a francia I. Ferenc (1515-1547) főleg az Itália feletti uralomért kezdett háborúkba. Ennek a harcnak döntő csatája lett a páviai csata (1525) - "A lovagkor utolsó csatája"  nagy Habsburg győzelemmel. Később ugyan a franciák összefogást hoztak létre Cognac Liga néven a Habsburgok ellen (Velencével, Milánóval, Firenzével és a pápával) de újra veszítettek. Az 1559-es béke (cateau-cambréses) Itália nagyrészét meghagyta Habsburg kézen.

Spanyol abszolutizmus: 

V. Károly kettészakad a Habsburg dinasztia: Károly testvére, I. Ferdinánd és leszármazottai következtek a Német-Római császárság élén, míg Károly fia II. Fülöp (és leszármazottai) a spanyol trónon.

Fülöp uralkodása (1556-1598)

Ebben az időszakban Spanyolország Európa legerősebb állama lett, óriási zsoldosserege, hajóhada és gazdagsága miatt. Fülöp abszolut uralmat valósított meg (önkénnyel uralkodott), az inkvizíciót is felhasználva. Inkvizíció = Az egyházi dogmákat tagadó eretnekek ellen lefolytatott peres eljárás. Mégis azt mondhatjuk ez a korszak volt Spanyolország fénykora, mert ekkor lett világhatalom. Megszerezte Amerikát Cortez, Pizarro, Alvarado révén és Európában is erős volt hatalma, hiszen az övék volt Németalföld (házasság révén), Dél-Itália.

A török terjeszkedés megállítása:

A spanyolok az oszmán terjeszkedést is meg tudták állítani, a lepantói tengeri csatában (1571), a korinthoszi öbölben győzelmet arattak. Don Juan de Austria II. Fülöp féltestvére vezette a hajóhadat, melyben Genova, Velence, Málta is jelentős erőket küldött és a pápa is támogatta.

Spanyol hanyatlás:

A 17. századtól kezdődött egy hanyatlás Spanyolországban. Az ipar nem fejlődött és a népet szegénység sújtotta

Francia abszolutizmus és vallásháborúk

Vallásháborúk:  Franciaországban az 1500-as évek elején a lakosság 10% -a kálvinista hitre tért, ők voltak a hugenották. Amikor a hugenották beférkőztek a királyi udvarba, kitörtek a vallásháborúk. Szent Bertalan éjszakáján: 1572 augusztus 23-án 3000 hugenották mészároltak le Párizs szerte. 1589 -ig további 27 ezer áldozata lett a vallásháborúnak. A hugenottákat a Bourbonok, a katolikusokat a Guise (Gízó) hercegek vezették. 

A harcok közben kihalt a Valois-ház és a spanyolok is beavatkoztak. Így végül a franciák összefogtak, alku született: elfogadják a hugenotta Bourbon Henrik uralmát, ha áttér a katolikus hitre. Így Bourbon Henrik, IV. Henrik néven király lehetett, és a nantesi ediktumban a hugenottáknak korlátozott vallásszabadságot adott.

Francia abszolutizmus kora: 1598-1789:

A királyok: 13., 14., 15., 16. Lajos nem hívták össze a rendi gyűléseket. Abszolutista módon uralkodtak.

A királyok mellett nagy hatalmú bizalmasok kormányoztak. pl. XIII. Lajos mellett Richelieu bíboros, XIV. Lajos mellett Mazaren bíboros és Colbert.

A francia abszolutizmus jellemzői: erős hivatalnok-szervezet, mely a királytól függ, erős királyi haderő, terjeszkedő politika (hódító háborúk), udvari pompa-költekezés