10.3.5 A napóleoni háborúk

Beküldte Harmat Árpád Péter - v, 11/27/2022 - 15:39

10.3.5 Összefoglalás: a nagy francia forradalom és Napóleon

[10-es tananyag]

I. A forradalom előzményei:

  • Igazságtalan berendezkedés => a lakosság alig 5%-a kezében van minden hatalom, föld és kiváltság (ők az első két rend: nemesség és papság)
  • Pazarlás a királyi udvarban
  • Költséges háborúk
  • Rossz termés => éhínség vidéken
  • A harmadik rend jogokat kezd el követelni: Sieyes abbé, La Fayette, Mirabeau
  • Az abszolutista királyok (14, 15, 16. Lajos) nem hívják össze a rendi gyűlést, a lázadók a Bastille-ba kerülnek. Ez az Ancien Regime korszak 150 éve.

II. Az 1789-es rendi gyűlés:

  • A 3.rend eléri, hogy kétszeres legyen a létszámuk, de megmarad a rendenkénti szavazás
  • Megnyílik a rendi gyűlés 1789 május 5, de a 3.rend követeli a közös ülésezést
  • Labdaházi eskü: 1789 június 20. => A király látszólag meghátrál

II. A forradalom kirobbanása:

  • XIV. Lajos zsoldosokat rendel Párizsba => Bastille ostroma: 1789 július 14, Camille Desmoulins
  • Alkotmányozó nemzetgyűlés alakul. Feloszlik ha létrehozza az alkotmányt
  • Nagy félelem mozgalma => a forradalom átterjed a vidéki falvakra is
  • Emberi és polgári jogok nyilatkozata: 1789 augusztus 26.

IV. Az alkotmány és a pénzügyi helyzet stabilizálása

  • Megszületik az alkotmány lemond az alkotmányozó nemzetgyűlés
  • Az alkotmányban: szabadságjogok biztosítása (szólás, sajtó, vallás szabadság), a király csak vétójogot kap de jelen lehet a konventben, lesz viszont választójog a parlament pedig így népképviseleti lesz nem rendi. A választójog cenzusos
  • A papoknak fel kell esküdniük az alkotmányra
  • A pénzügyeket úgynevezett assignaták kiadásával stabilizálják. Ezek a lefoglalt egyházi vagyonra "támaszkodó" váltók voltak (pénz helyett).

V. A girondiak időszaka és a király szökése kivégzése:

  •  XVI. Lajos szökni próbál (1791 június 20) de elfogják és visszakényszerítik Párizsba. Felháborodás a király ellen, a királyi palota ostroma: 1792 augusztus 10. Danton vezeti
  • Köztársaság kikiáltása: 1792 szeptember 21.
  • A király sorsa: per indul ellene 1792 decemberében, kivégzik: 1793 január 21-én! Kivégzése még a girondi szakaszban történik
  • A girondiak megbuknak 1793 június 2-án (Dumouriez árulása az egyik ok)

VI. Háború Ausztriával, Poroszországgal:

  • II. Lipót osztrák és II. Frigyes Vilmos porosz uralkodók pillnitzi nyilatkozata: 1791 augusztus 27.
  • Támadás indul, 3 csata: Longwy, Verdun, Valmy. A legutolsó már francia győzelem.
  • Innentől háborús időszak egészen 1815-ig. Két front: német, itáliai

VII. A forradalom szakaszai:

  • 1.) Alkotmányos monarchia szakasza: 1789.07.14 - 1792.08.10 van király, a nemesség szerepe jelentős
  • 2.) A girondista köztársaság: 1792.08.10 - 1793.06.02 nincs király, a nagypolgárságé a vezető szerep
  • 3.) Jakobinus diktatúra szakasza: 1793.06.02 - 1794.07.27 nincs király, a városi szegényeké a vezetés
  • 4.) Thermidori köztársaság: 1794.7.27 - 1799.11.09 nincs király, újra a nagypolgárságé a hatalom
  • 5.) Napóleon uralma: 1799 - 1814 császárság alakul ki Franciaországban

VIII. A jakobinus terror és thermidori köztársaság:

  • A jakobinusok Maximilien Robespierre vezetésével 1793 június 2 és 1794 július 27 között 30 ezer embert végeztek ki. "Gyanúsakról szóló törvény." Ez volt a forradalom terror-korszaka (1 éve)
  • Hadkötelezettség => siker a frontokon és a belső lázadások leverésében
  • Jakobinusok bukása: PRAIRILAI törvények, Jean Tallie, Paul Barras
  • Új rendszer: thermidori köztársaság 1794-1799 közt. Fontos vezető lesz Barras és Tallien mellett Talleyrand (külügy) illetve Fouche (rendőrség) A hatalom a gazdag nagypolgárságé.

IX. Napóleon uralma:

  • Napóleon: korzikai kisnemesből lett katonatiszt, majd tábornok
  • Felemelkedésében fontos mikor az itáliai front parancsnoka lesz és kiharcolja a campoformioi békét (1797)
  • Egyiptomi hadjárat: 1798, győz, de flottája megsemmisül (Nelson admirális, abukíri csata)
  • Hazatérve veszi át a hatalmat 1799 november 9-én. Brumairei államcsíny. Első konzul lesz, 5 évre rá császár 1804 december 2. (koronázás)
  • Rendelkezései: Code Civil (1804), Francia Nemzeti Banj (1800), oktatás-fejlesztés, konkordátum a pápával
  • Háborúi: 6 koalíció szerveződik ellene. Végül a 6 és visszatérésekor a 7.győzi le. Fő ellenfelei: Ausztria, Anglia, Poroszország, Oroszország
  • Hadjáratai: első ausztriai, porosz, spanyol, második ausztriai, orosz
  • Főbb csatái: Austerlitz (1805 december 2), Wagram (1809 július 5-6), Borogyino (1812 szeptember 7), Lipcsei (1813 október 16-19), Waterloo (1815 június 18.) Fő ellenfelei: Mihail Kutuzov (orosz), Gebhard Blücher (porosz), Arthur Wellesley (angol), Horatio Nelson (angol)
  • Orosz hadjárat: 1812 június - december) a borogyinoi csatában döntetlen Mihail Kutuzov tábornokkal, de utána bevonul Moszkvába. I. Sándor cár nem hódol meg, hazafelé serege odaveszik => fagy, éhínség (az oroszok taktikája: felperzselt föld)
  • Végső vereség: lipcsei népek csatája, majd bevonulás Párizsba => Elba száműzetés, de visszatér 100 napra 1815 tavaszán. Utolsó csata: Waterloo => innen Szent Ilonára száműzik, meghal: 1821
  • Bécsi Kongresszus: a győztesek megalapítják a Szent Szövetséget (1815) a további európai forradalmak leverésére.

***