10.3.2 Az USA kialakulása

10.3.2 Az USA kialakulása

[10-es tananyag]

Az Észak-amerikai gyarmatok

Az európai gyarmatosítók megjelenése: 1492-ben Kolumbusz Kristóf és más, 16. században érkező európai hajósok térképezték fel Amerikát. Ezt követően három ország létesítette a legnagyobb gyarmatterületeket: Spanyolország (Mexikóban és délen), Anglia a kontinens keleti partjainál és Franciaország a Szent Lőrinc és a Mississippi mentén. Az egyéb gyarmatosítók kisebb kereskedővárosokat alapítottak csupán, például a hollandok New Amsterdamot (a későbbi New Yorkot) és a svédek Delaware –t.

A betelepülők:

• - A katolikus angol királyok elől elmenekülő angol puritánok (kálvinisták)
• - Új életet kezdő hollandok, svédek
• - Nagy számban érkező németek

Az első angol bevándorlókat telepeseknek (pioníroknak) is nevezték. Az első általuk létrehozott állandó város Jamestown volt 1607-ben. (A település helye: Washingtontól délre 250 km –re.) Az első hajók közt volt a Mayflower 1620-ban, melynek utasai még a partraszállás előtt megállapodtak abban, hogy saját önkormányzatot hoznak majd létre, melynek mindenki aláveti magát.

Harc az indiánokkal:

Észak-Amerikában sok ezer indián élt: mohikánok, huronok, dakoták, irokézek, cserokik, csejenek, navahók, komancsok. Kezdetektől előfordultak harcok az európaiak és az indiánok közt, majd egy rövid időre béke lett. Ezt ünneplik Amerikában Hálaadás napján. Később az európaiak elvették az indiánok vadászterületeit és 250 éven keresztül (1620-1870) állandósultak az indiánok elleni háborúk és összecsapások. A telepesek a legyőzött indiánokat rabszolgákként akarták alkalmazni földjeiken, de az indiánok erre nem voltak hajlandóak. Végül Afrikából voltak kénytelenek feketéket hozatni, így alakul ki Amerikában a négerek populációja.

A 13 gyarmat kialakulása:

Amerikában 1624 és 1732 közt 13 angol gyarmat jött létre. (Virginia, Massachusetts, Rhode Island, Connecticut, Maryland, New York, New Jersey, New Hampshire, Delaware, Észak-Karolina, Dél-Karolina, Pennsylvania, Georgia.) Mindegyik államnak saját választott törvényhozó testülete volt és egy angol kormányzója. Az Északi államokra az erős ipar, a virágzó kereskedelem és a nagyvárosok kialakulása volt a jellemző (New York, Boston, Philadelphia), a déli államokban pedig dohány, gyapot és cukornád ültetvények alakultak ki sok fekete rabszolgával. Ezek mellett létezett még a határőrvidék, mely a kontinens belseje felé való terjeszkedés során jött létre.

Függetlenségi háború (1775-1783):

A függetlenségi háború az Amerikában létrejött 13 gyarmat harca volt az Angliától való elszakadásért. A küzdelem végén, 1783-ban létrejött az Amerikai Egyesült Államok, mint önálló ország.

Az amerikai - angol ellentétek okai:

Adók ügye. Egészen 1763-ig nem volt feszültség az angolok és az amerikai gyarmatokon élők közt. Ám 1763-ra (a Hétéves háború végére) az angolok minden más nemzetet kiszorították Amerikából, még a franciákat. Inenntől Anglia teljhatalommal próbálta kizsigerelni gyarmatait. Magas adókat vetett ki a helyi lakosságra!

Képviselet ügye. Az amerikai lakosok követelni kezdték, hogy ha már adót fizetnek Angliának, akkor képviselhessék érdekeiket a londoni parlamentben is. Ezt azonban Anglia megtagadta tőlük.

Fejlődés ügye. Az angolok korlátozták több kérdésben is az amerikaiakat: korlátozták iparukat és ezzel ipari fejlődésüket, illetve korlátozták a határőrvidékre vagy azon túlra való költözésüket is.

A háború:

Az Első Kontinentális Kongresszuson, 1774-ben Philadelphiában az amerikai gyarmatállamok összeülve eldöntötték a szembenállást. Az első fegyveres összecsapásra 1775-ben, Boston mellett egy fegyverraktárnál került sor. (Lexingtoni összecsapás) Közben 1776 július 2-án Thomas Jefferson megfogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot. (Tankönyv: 43. oldal) Kihirdetése ma is nemzeti ünnep az USA –ban (július 4.) A Második Kontinentális Kongresszuson (1775 májusában) megszavazták az Anglia elleni háborút, és azt, hogy az amerikai seregeket George Washington vezesse. (Virginiai földbirtokos és katonatiszt) A Függetlenségi háborúban sokáig az angolok győztek (Charles Cornvallis tábornok vezetésével), de idővel az amerikaiak taktikát váltottak és rengeteg lesből támadással felőrölték a briteket. Két nagy amerikai győzelem: Saratoga mellett (1777) majd a döntő csata, melyben a franciák is segítették az amerikaiakat: Yorktown –nál (1781). Békekötés: Versaillesben (1783)

Az USA megalakulása: 1783 -ban Párizsban Anglia elismerte az USA függetlenségét! A 13 gyarmatból önálló ország született. A főváros kezdetben Philadephia volt, majd Washington lett. Első elnök: George Washington.

Alkotmány: Az USA létrehozta alkotmányát, mely rögzítette az ország irányítószerveit, és főbb elveit. Az első elnökök munkája benne volt. Ők voltak az alapító atyák: John Adams, Thomas Jefferson, James Madison, James Monroe.

Emberi szabadságjogok biztosítása (pl: szólásszabadság, vallásszabadság)

Hatalmi ágak megosztása (Montesquieu alapján). A kongresszus az elnök és az igazságszolgáltatás egymástól független és egymást ellenőrzi.

A központi hatáskörök és a tagállami hatáskörök elkülönítése. Szövetségi hatáskör lett a hadsereg vezetése, a külpolitika, a bankjegy gyártás és a posta.

A létrejövő USA hatalmi szervei: szenátus (vagy felsőház), benne minden állam két küldöttje, képviselőház (vagy alsóház), ahová minden államból lakosságszám arányosan érkeznek a képviselők. Együttes nevük: kongresszus.

***