10.1.1 A nagy földrajzi felfedezések

10.1.1 A nagy földrajzi felfedezések

[10-es tananyag]

I. A nagy földrajzi felfedezések okai: []

1.) Aranyéhség. A keresztes háborúk után Ázsiával meginduló kereskedelem – mely fűszereket, porcelánt, selymet hozott Európába – rengeteg aranyat és ezüstöt igényelt. Ráadásul 15. század végére kimerültek Európa aranybányái is. Az 1450-es évekre Európának mind inkább szüksége lett az aranyra, így a hajósok keresni kezdték az Európán kívüli aranylelőhelyeket.

2.) Új kereskedelmi utakra lett szükség. A 15. század során az egyre növekvő Oszmán Birodalom ellenőrzése alá vonta a Levantei útvonalat. Mivel a törökök csak magas vámokért engedték a kereskedelem folytatásáét, új útvonalakat kezdtek keresni, hogy folytatni lehessen a kereskedést Kínával és Indiával.

3.) Tudományos kíváncsiság és a technikai eszközök kiaknázásának igénye. A 15. század végére megjelentek az első tudományos térképek, pl. Toscanelli térképe (1474) mely már gömbölyűnek ábrázolt a Földet, és az új karavella hajókkal illetve iránytűkkel már a nyílt óceánok meghódítása is lehetővé vált. 

II. A felfedezők: [Spanyol Birodalom]

A nagy földrajzi felfedezések első résztvevői a spanyol és portugál királyságok támogatásával indultak útjaikra. Ennek három oka volt: egyrészt Spanyolország és Portugália jelentős tengeri hatalmak voltak, másrészt kiegyensúlyozott belső viszonyok jellemezték „őket” (nem úgy mint ekkoriban például Angliát és Franciaországot), illetve vezetőik (pl. Tengerész Henrik portugál herceg) támogatták a hajózás fejlesztését. Jelentős felfedezők:

• Bartolomeu Diaz => ő érte el először Afrika csúcsát (Jóreménység fok) 1487-ben
• Vasco de Gama => ő érte el először Indiát Afrika megkerülésével 1498-ban
• Kolumbusz Kristóf => ő fedezte fel Amerikát 1492-ben. Toscanelli térképe alapján indult el nyugatra, mert azt gondolta, ha folyamatosan nyugatra hajózik, akkor megkerülve a Földet Kínába juthat. Nem számolt azonban Amerikával, amibe „beleütközött” 1492 október 12-én a Bahamáknál (később: Hispaniola szigetén kötött ki). Két hónap alatt kelt át az Atlanti óceánon. (Érdemi rész: Kanári szigetek - Bahamák, 6 ezer km, 36 nap alatt) 1504-ig még három utat tett Amerikába, mindvégig abban a tudatban, hogy Ázsiában (Indiában) jár..
• Amerigo Vespucci => ő bizonyította be 1504 körül, hogy Amerika különálló földrész
• Fernando Magellán => az ő flottája kerülte meg először a Földet 1522-ben

A Föld felosztása: A spanyolok és portugálok 1494-ben és 1529-ben a tordesillasi és zaragózai egyezményekben osztotta fel egymás közt a Földet (a 48. és 138. hosszúsági kör mentén). A szerződéseket maga a pápa szentesítette. A tordesillasit VI. Sándor pápa (Rodrigo de Borja). A megegyezések alapján Spanyolország Amerikát és Ázsiában a Fülöp szigeteket, Portugália pedig az Indiai óceán partvidékét gyarmatosította (pl: Goa városát Indiában és Macaut Kínában).

III. Gyarmatosítások jellemzői:

A hódítók győzelmeinek 3 fő oka: A gyarmatosító seregek hatalmas létszámú indián erőket győztek le 3 okból: egyrészt mert tűzfegyverekkel rendelkeztek (puskák, ágyúk), másrészt mert járványokat hurcoltak be (pl salmonella), harmadrészt pedig mert megosztották a helyi törzseket. (Divide et impera - oszd meg és uralkodj elve.) Az aztékok ősi ellenségei, a toltékok például a spanyol hódítók mellé álltak.

A pozitív hatások: A gyarmatosítók legyőzték Amerika őslakó indiánjait, majd földjeiket a spanyol uralkodó nevében lefoglalták és kifosztották. Ugyanakkor a 300 éven át tartó spanyol uralom átvette a hódítóktól a spanyol-portugál nyelvet, a katolikus vallást és rengeteg előremutató változást is hozott. Városok, kő épületek, kő-utak jelentek meg és Amerika bekapcsolódott a világ-kereskedelembe, kilépve az elszigeteltségből. Megjelentek az európai vívmányok, modernebb eszközök a kontinensen.

IV. A leigázott kultúrák:

• Maják: Közép-Amerikában a Yucatán félszigeten (ma Mexikó) élő indiánok voltak. Jellemzőik: fejlett csillagászat és matematika,
• Aztékok: Közép-Amerikában, a maják közelében (Ma Mexikó) éltek. Jellemzőik: emberáldozatok, lépcsős piramisok, fejlett földművelés. Fővárosuk: Tenocstitlán, nagy királyuk: II. Montezuma.
• Inkák: Dél-Amerikában, az Andok csúcsai közt éltek. Jellemzőik: fejlett orvoslás, és építészet. Legfőbb uralkodó viselte az „inka” címet.

A gyarmatositások vezetői:

• Pedro de Alvarado: maják legyőzője az 1524/25-ös hadjáratában elfoglalta a legnagyobb maja városokat (de a maják végső legyőzése egészen 1541-ig eltartott)
• Hernan Cortes: aztékok leigázója. Nagy hadjáratában 1521 augusztus 13-án foglalta el az azték fővárost Tenocstitlánt. (Seregének csak felét alkották spanyolok, másik fele indiánokból állt.)
• Francisco Pizarro: az inka birodalom meghódítója 1532 augusztus 15-én győzte le az utolsó inka uralkodót Atahualpát, majd 1533 november 15-én bevonult az inka fővárosba Cuzcóba.

A felsorolt spanyol hadvezérek úgynevezett konkvisztádorok voltak és seregeiket is konvisztádorok alkották (conquistador = spanyolul hódító katona)

V. A nagy földrajzi felfedezések következményei:

1. Új növények jelentek meg Európában: burgonya, kukorica, bab, kávé, kakaó, dohány, paradicsom, paprika
2. A gyarmatokról Európába áramló sok nemesfém miatt leesett az arany-ezüst ára, ami inflációt gerjesztett.
3. Mivel nőtt a népesség és az iparcikkek jelentős része a gyarmatokra áramlott, megemelkedett az élelmiszerek és egyéb eszközök iránti kereslet. Ez áremelkedést okozott (ez volt az árforradalom)
4. A világkereskedelem súlypontja a korábbi Levantei útvonalról áthelyeződött az Amerika - Európa - Afrika közti kereskedelemre. Amerika cukrot szállított Európának, ahol ebből alkoholt készítettek és Afrikában értékesítettek. Afrikában az alkoholokért rabszolgát lehetett venni és Amerikában eladni. Körforgalom alakult ki.
5. Amerika felfedezésével véget ért a középkor és kezdetét vette az újkor.