11a - dolgozat: orosz forradalom, Mussolini, Roosevelt

11a - dolgozat: orosz forradalom, Mussolini, Roosevelt

Az orosz forradalom

I. A cári rendszer válsága:

1.)A cári rendszer: A Romanov dinasztia utolsó tagja, II. Miklós cár volt. Uralma alatt – a századfordulótól - egyre nagyobb lett a nyomor és elégedetlenség Oroszországban. Már 1905-ben volt egy forradalom, amin még különböző ígéretekkel úrrá tudott lenni a cár. Ám az első világháború végére éhínség dúlt, tüzelőhiány lett és a katonák tömeges halála (front kudarcok) miatt országos elkeseredés alakult ki. Újabb forradalom kezdődött.

2.)A forradalom: Először orosz arisztokraták megölték a cár bizalmasát, Raszputyint (aki egy szerzetes volt), majd a néptömegek 1917 februárjában tüntetésekbe kezdtek. Miután a kivezényelt katonák is a nép mellé álltak, lemondott a cár. (Le is tartóztatták.) Megalakult az első ideiglenes kormány, Georgij Lvov herceg vezetésével.

3.)Kettős hatalom rendszere: A cár lemondásától kezdve fél éven keresztül kettős hatalom volt Oroszországban. Részint működtek a polgári kormányok, előbb Lvov herceg, majd Alexander Kerenszkij vezetésével, részint pedig a városokban tanácsok (szovjetek) alakultak.

4.) Mensevikek - bolsevikok: Az orosz szociáldemoikrata párt, mely a marxistákat tömörítette 1903-ban két frakcióra szakadt. Az egyik a Lenin vezette többséget alkotta, mely a bolsinsztvo azaz többség szóból a bolsevik elnevezést kapta, a másikat pedig a  mensevik, azaz kisebbség kifejezéssel jelölték. A szovjetekben sokáig a mensevikek alkották a többséget, és bolsevikok a kisebbséget. A bolsevikok élén Vlagyimir Iljics Lenin állt. (Eredetileg jogász volt, majd a bolsevikok vezére.)

5.)A bolsevikok: Karl Marx kommunista tanait követték, melynek két alaptétele a következő volt: 1.Minden ember egyenlő 2. A hatalmat azoknak kell adni, akik a javakat előállítják, vagyis a munkás-paraszt rétegeknek.

6.)Bolsevik hatalomátvétel: Lenin, 1917 november 7-én elérkezettnek látta az időt arra, hogy a bolsevikek segítségével átvegye a hatalmat. Emberei elfoglalták a szentpétervári Téli Palotát és a moszkvai középületeket. VIDEO - Orosz forradalom

II. Az új berendezkedés:

1.)Az ország új neve: Szovjet Oroszország lett, majd 1922-től Szovjetunió. Egyetlen párt működhetett csak az országban: a bolsevikok pártja. Így Lenin vezetésével kommunista diktatúra lépett érvénybe.

2.)A legfelső szerv a Népbiztosok Tanácsa (kormány), a Szovjetkongresszus és a Központi Bizottság lett. Mindent államosítottak, vagyis a gyárakat, földeket, boltokat, iskolákat a nép nevében elvették a tulajdonosaiktól és állami (vagy párt) irányítás alá helyezték.

3.)Lenin két legfontosabb helyettese: Trockij és Sztálin lett. Közreműködésükkel Oroszország különbékét kötött a Központi hatalmakkal. Ez volt Breszt-Litovszki béke (1918 március 3.)

III. Az orosz polgárháború:

1.)A harcoló felek: 1918 tavaszától 4 éven keresztül, egészen 1922-ig Oroszországban polgárháború zajlott. Egyik oldalon a Lenin vezette bolsevikok álltak, ők voltak a vörösök, a másik oldalon pedig a cárizmust visszaállítani akaró lázadók, vagyis a fehérek harcoltak. A fehérek főleg cári tábornokok vezette csapatokból álltak, akiket antant erők is támogattak.

2.)Bolsevik győzelem: A harcokba Lengyelország is beavatkozik a vörösök ellen fellépve, és győzelmei után számára kedvező békét köt. Leninék minden lázadó csoportot levernek, utoljára a Krímben is győznek. Közben, 1918 nyarán a cári családot is kivégzik. Lenin 1924-ben hal meg, a hatalmat Sztálinra hagyja. Létrejön a Szovjetunió.

Az olasz fasizmus

  • Bár Olaszország a győztes oldalon fejezte be az első világháborút, mégis elégedetlen volt lakossága. Ugyanis nem kapta meg mindazt a területet, amit 1915-ös átállásakor megígértek neki: így nem lett az olaszoké Dalmácia és Albánia sem, sőt kimaradt a németek afrikai gyarmatainak felosztásából is. Emellett nagy volt a munkanélküliség és az infláció az 1920-as években.
  • Az általános elégedetlenség közben a két politikai szélsőség erősödött meg: a kommunisták és a fasiszták is előretörtek. A fasiszták pártja 1921-ben jött létre Benito Mussolini vezetésével. Feketeinges rohamosztagaikkal számtalan kommunista gyűlést vertek szét.
  • Fasizmus: Szélsőjobboldali, nacionalista irányzat, mely totális diktatúrát és agresszív terjeszkedést tűzött ki céljául. Eltér a nácizmustól annyiban, hogy a fajelméletet nem alkalmazza. FASCE = vesszőnyaláb (összefogás)
  • Végül Olaszország nagy része a fasisztákat kezdte támogatni, a kommunista hatalomtól félve. Mussolini törvényesen elérte, hogy az olasz király, III. Viktor Emánuel 1922 október 31-én őt nevezze ki kormányfővé. Embereivel hatásos felvonulást rendezett Rómában. Ez volt a "római menetelés"
  • Mussolini 1925-ben totális diktatúrát vezetette be Olaszországban. Ő lett a "Duce" (vezér) feloszlatta a pártokat és a parlamentet. Célja a Római Birodalom feltámasztása lett. Tervbe vette: Etiópia, Albánia, Görögország és Egyiptom megfhódítását. (Végül: 1935 és 1940 közt mind a négyet meg is támadta.)

Fajelmélet = azt hirdette, hogy az ember több fajra tagolódik, mely fajok nem egyenértékűek: a németek és rokon népeik (pl. skandinávok, angolok) felsőbbrendűek, a szlávok viszont például szolga népek, a zsidók, cigányok pedig kifejezetten kártékonyak (azaz kiirtandóak). A fasizmus többek közt abban különbözött a nácizmustól, hogy a fajelmélet hiányzott belőle. A fajelmélet révén a németek egy része hitte, hogy joga van más népeken uralkodni, és joga van más népek földjét elvenni. Élettér elmélet = a németeknek nagyobb élettér jár!

A két világháború közti évek az USA -ban

Népesedés és világgazdaság (Tk. 50. oldal) LINK

Az 1920-as évek jellemzői: 

  1. Az USA az 1920-as években a világgazdaság legfontosabb szereplője lett. Itt áították elő a világ ipari termelésének 42% -át.
  2. Megjelent több országban a tömegtermelés, futószalag gyártás, húzóágazat lett az autógyártás.
  3. 1925 után lasulni kezdett a világgadaság, kialkult az infláci egyretöbbországban, és nőtt a munkanélküliség.
  4. Jóvátételi csapda: Az első vh. végén a franciák és az anfgolok nehezen tudták törleszteni kölcsöneiket az USA felé. Fő oka: nekik meg a németek ne tudtak fizetni jóvátételt. A franciák 1923*-ban megszálltk Németország ipari sívét a Ruhr-vidéket. Nem oldotta meg azonban a problémát. A végső megoldást az jelentette, hogy az USA támogatásokat kezdett nyújtani Németosrzágnak pl. Dawes terv, 1924-ben.
  5. Népességrobbanás, migráció: A 20-as években népeségrobbanás történt amit óriási migráció követett. Európából azUSA ba 15-20 illió ember vándorolt 1900-190 között.

A nagy világválság:

1929 októberében összeomlott a New-yorki tőzsde, és egy négyéves válság-időszak következett. Oka: Az amerikai farmerek túltermelése. Az USA gazdálkodói a nagyobb haszon reményében túl sok földet műveltek meg, így túl sok terménnyel árasztották el a lakosságot. A nagy mennyiségre nem volt szükség, így leestek a terményárak és tönkrementek a gazdák. A farmerek magukkal rántották a nekik szállító ipari vállalkozásokat is, így egy láncreakció következet be. A csődbe ment cégek elbocsátották alkalmazottaikat, megugrott a munkanélküliség. Mivel az emberek kivették pénzüket a bankokból, a bankok is csődbe jutottak. A válság 1931-1932 körül érte el mélypontját és tovább terjedt Európára, azon belül többek közt Magyarországra is. Nálunk Bethlen István bukását okozta 1931-ben!

New Deal program: A válságot Rooesevelt New Deal nevű programja oldotta meg, John M. Keynes brit közgazdász elképzelése alapján. Ennek 4 eleme: bevethető földek maximalizálása, munkahelyteremtés állami munkalehetőségekkel (pl.: folyószabályozás), bankok ellenőrzése, értékpapír felügyelettel, lakosság megnyerése az amerikai termékek vásárlására.

/NRA = National Recovery Administration/

Kandalló előtti beszélgetések és a "kék sas" akció azt jelentették, hogy Roosevelt a rádióban közvetlen hangú beszélgetésekben győzte meg az amerikai lakosságot arról, hogy amerikai termékeket vásároljanak és pénzeiket az amerikai bankokban helyezzék el. Ez a két lépés fontos volt ugyanis a válság megszüntetésében. A lakosság innentől főleg olyan termékeket vásárolt, melyen a kék sas logó szerepelt (lásd fenti képet) mert tudtzák, hogy ezzel hazájukat szolgálják. Csak azokon a termékeken szerepelhetett ez az ábra, melyeket valóban amerikai gyáralban készítettek. Így fellendülésnek indult az amerikai ipar és a bankok is újra működni tudtak. Emellett 5 ezer dollárig Rooesevelt garantálta a benkbetéteket. A válság így 1933-ban gyakorlatilag végetért.