A Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása és a gyarmatok

A Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása és a gyarmatok

Válságok a szovjet-tömbben:

• A szocializmus időszakának felkelései a szovjet elnyomás ellen: 1953 - NDK, sztrájkok, tüntetések, 1956 - Budapesti forradalom, 1968 - Prágai tavasz Csehszlovákia, ahol Alexander Dubcek akart reformokat; 1980 - Lengyelország, Lech Walesa vezette mozgalom, 1989 - Romániai forradalom, Nyikolaj Ceausescu leváltása, kivégzése.
• A szovjet hadsereg által 1945-ben megszállt Kelet-európai országokban 1948-ra mindenhol egypárti kommunista diktatúrák alakultak ki. Így Lengyelországban, az NDK -ban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Albániában.

A szovjet-tömb vezetői:

• Hruscsov: Sztálin 1953-as halála után 11 éven keresztül (1964-ig) Nyikita Hruscsov vezette a Szovjetuniót és ezáltal Kelet-Európát is. Politikája enyhébb volt Sztálinénál, ezért "olvadás poltitikájának" nevezték. Ám reformjai nem működtek így a kommunista vezetés 1964-ben leváltotta.
• Brezsnyev: 1961-1982 közt vezette a Szovjetuniót. Stagnált a gazdaság, a legtöbb kiadás a hadseregre ment.
• Gorbacsov: A Szovjetunió utolsó vezetője: Mihail Gorbacsov lett 1985-ben. Komoly reformokat hajtott végre.

A Szovjetunió felbomlása

Mihail Gorbacsov 1985-ben lett a Szu első embere. Meghirdette a politikai élet és a gazdaság átalakítását. (Peresztrojka - Glasznoszty). Gorbacsov úgy képzelte, hogy a Szovjetunió rendszerváltása a 15 tagköztársaság egyben tartásával is lehetséges. Súlyosan tévedett: Litvánia már 1990 márciusában bejelentette kilépését, majd 1991 januárjában további 5 tagköztársaság távozott a Szovjetunióból. Gorbacsov nem tudta megállítani a széthullást, ám a keményvonalas kommunisták Gennagyij Janajev alelnök és Vlagyimir Krjucskov KGB parancsnok vezetésével puccs formájában kísérletet tettek erre. 1991 augusztus 18-án őrizetbe vették a Krímben nyaraló pártfőtitkárt. Ám puccsuk csak 3 napig tartott: 1991 augusztus 21-én Borisz Jelcin (a Népi Küldöttek Kongresszusának elnöke) a moszkvai parlamentnél átvette tőlük a hatalmat. A puccsisták elmenekültek, Gorbacsov pedig visszatért Moszkvába, de új helyzetet talált, nem maradt más számára csak a lemondás. A Szovjetunió 1991 december 8-án felbomlott, egykori területéből 15 önálló ország született. A legjelentősebb, Oroszország élén Borisz Jelcin kezdte meg elnökségét.

A hidegháború vége:

• Megkezdődött a csúcstalálkozók ideje: az USA és a Szovjetunió elnökei 1985-1990 közt 6 csúcstalálkozón tárgyaltak a hidegháború lezárásáról. Legfontosabb a máltai csúcs volt 1989 decemberében.
• A berlini falat 1989 november 9-én bontotta le a német nép. Ezt az eseményt tekintjük a hidegháború végének.
• A Szovjetunió 1991 decemberében felbomlott. Létrejött Oroszország és 14 másik független állam (pl. Ukrajna, Lettország, Litvánia, Kazahsztán ... stb) Berlini falról: LINK
• Gorbacsov bukása: 1991 nyarán Gorbacsovot félreállították, Oroszország elnöke Borisz Jelcin lett (1991 nyarán), az ő hivatali ideje alatt jöttek létre a szovjet utódállamok.

----- X -----

Jugoszlávia felbomlása és a délszláv háborúk

Josip Broz Tito, aki a II. világháború után évtizedekig tartotta egyben Jugoszláviát, 1980-ban halt meg. Halála után Jugoszlávia népei közt súlyos ellenségeskedés kezdődött, majd megfogalmazódott Szlovénia, Horvátország elszakadási szándéka.

Szlobodan Milosevics 1989 -ben lett az ország elnöke, és kijelentette: nem engedi az ország széthullását.

Délszláv háborúk: Összesen 4 háború zajlott 1990 és 2000 között:

• 1991-ben Szlovénia elszakadási háborúja -
• 1991-1995 közt Horvátország háborúja Szerbiával
• 1995 -ben Boszniai háború: három nemzet (bosnyák-szerb-horvát) lakta Bosznia-Hercegovina elszakadása szintén csak harcok árán sikerülhetett. Etnikai harcok zajlottak 1995-ben Bosznia szerte. A boszniai szerb hadsereg számtalan kegyetlenséget hajtott végre.
• Koszovoi harcok 1999/2000 Végül az albánok lakta Koszovó elszakadása is harcok árán sikerült 1999-ben. Az USA is beavatkozott, amikor Milosevicsot Belgrád bombázásával kényszerítette meghátrálásra. Milosevicset végül elfogták, Hágában bíróság elé állították de a tárgyalás alatt meghalt infarktusban.

Kiemelkedő események: srebrenicai mászárlás (1995 - Bosznia), Daytonai béke (a boszniai háború lezárása), Vukovár ostroma (1991 - horvát-szerb határon, a várost a szerbek elfoglalták), Belgrád NATO bombázása

A gyarmati rendszer felbomlása és az arab világ

A dekolonizáció egy olyan időszak volt a második világháború vége (1945) és a 70-es évek közt, amikor megszüntek a nagy gyarmatrendszerek, vagyis a Föld gyarmatai fokozatosan felszabadultak és önálló országokká váltak. Ennek három nagy időszaka volt:

• A háború utáni években önállósodó országok (1945-1950): India, Fülöp-szigetek, Burma, Szíria, Libanon.
• Az 1960-as években önállósodó államok. Példa Afrika országainak többsége
• Az 1975 után önállósodó volt portugál gyarmatok, pl: Angola, Mozambik

India létrejötte: India elsősorban Mahátma Gandhinak köszönhetően 1947 augusztusában elszakadhatott a Brit Birodalomtól és függetlenné válhatott. (1849 óta épp egy évszázadon keresztül volt angol gyarmat). Ám súlyos gondokkal kellett szembenéznie: a hindu és muszlim lakosság belső harcaival. A muszlimok többsége végül 1947-ben és 1971-ben kivált Indiából és saját államot teremtett: Indiától nyugatra: Pakisztánt, keletre Bangladest. India és Pakisztán közt több háború is dúlt határviták közt.

Algéria kialakulása: Algéria olyan volt Franciaország számára, mint India az angoloknak: legfőbb gyarmat, sőt tengerentúli megye. Algéria csak hosszú háborúk és polgárháborúk után, 1962-ben lett független, Charles de Gaulle francia elnök hivatali ideje alatt.

Afrika problémái és az apartheid: Afrika államai a 70-es évekre mind függetlenek lettek. Közös gondok mindenhol: korrupt államvezetés, helyi harcok (vallási ellentétek a muszlimok és nem muszlimok közt), éhezés, járványok, túlnépesedés. Súlyos vérengzések voltak az 1990-es közepén Ruandában és Burundiban törzsi harcok miatt. A Dél-Afrikai Köztársaságban 1948-1994 közt működött az apartheid rezsim, melyben a fekete lakosságot elnyomta a fehér kisebbség. A feketék vezetőjét Nelson Mandelát 28 évre börtönbe zárták. Végül a rendszer megbukott Mandela lett az elnök.

Izrael megszületése:

• A zsidóság az ókorban élt Izrael földjén, majd a római időkben elvándorolt onnan és szétszóródott a világban. Közben a térség a plaesztinok és arabok területévé változott.
• Később 1897-ben a cionizmus megszületésével a világ zsidósága megkezdte visszatelepülését Izraelbe, ám az ott élő palesztinokkal harcba kerültek.
• Az ENSZ 1947 -ben úgy döntött: alakulhat a területen egy zsidó és egy palesztin állam.
• 1948 május 4 -én kikiáltották a zsidó állam, vagyis Izrael megszületését ám a palesztin állam nem jött létre.
• Harcok kezdődtek a palesztinokat segítő, környező arab államok és Izarel között, melyeket sorra Izrael nyert meg. Közben 1967 -ben megszállta az ENSZ által palesztinoknak ítélt területeket is: Ciszjordániát és Gázát. Azóta is békétlen a terület, bár a palesztinok közben, 1994 óta jelentős autonomiával rendelkeznek.

-------- X --------

Az iszlám és a Közel-Kelet (külön később vesszük)

Közel-Kelet: Az a terület, mely a Földközi-tengertől keletre egészen Indiáig elnyúlva helyezkedik el, felölelve Kis-Ázisát és az Arab félszigetet is. Az itt fekvő országok többsége a két világháború közt alakult ki. Például: Irak, Szíria, Szaud-Arábia.

Izrael megszületése: 

• A világ zsidósága az első cionista világkongresszus 1897-es megtartása után kezdett tömegesen Izrael földjére vándorolni. Cionizmus = zsidó állam újbóli létrehozására való törekvés Izrael - Palesztina földjén.
• A II. világháború alatt és után azonban a zsidók tömegesen menekültek volna Palesztinába a nácizmus elől, csakohogy a zsidók ősi földje közben elarabosodott és palesztinok lakták.
• Anglia - mely az I. világháború óta birtokolta a térséget, a háborúban vesztes Törökországtól megkapva Palesztinát - végül 1947 -ben átadta Palesztina ügyét az ENSZ -nek. Az ENSZ 1947-ben úgy döntött, hogy két államnak kell létrejönnie Palesztinában: egy zsidó és egy arab államnak. Végül csak az egyik jött létre: Izrael Állam 1948 május 14-én, amikor Ben Gurion az első izraeli elnök kikiáltotta.
• A környező arab államok azonnal háborút indítottak Izrael ellen, ám a zsidó állam az első arab - izraeli háborúban (1949) megvédte magát.

Arab-izraeli háborúk:

• Az 1956-os háború a szuezi válság volt, melynek során Izraelnek ugyan ki kellett vonulnia Egyiptomból, de a sínai félszigetet évekig birtokolta.
• Az 1967-es háborúban alig hat nap alatt Izrael legyőzte újra a környező államokat: Egyiptomot, Szíriát, Jordániát és megszállta a palesztinok lakta Ciszjordániát, Gázát. Ezeket a mai napig birtokolja.
• Az 1973-as jom kippuri háborúban újra Izrael győzött az őt megtámadó Egyiptom és Szíria felett. Ez volt a negyedik olyan háború Izrael megalakulása óta, melyet megnyert: 1949, 1956, 1967, 1973.

A palasztin kérdés:

Mivel Izrael 1967-ben teljes egészében elfoglalta a palesztinok lakta Ciszjordániát és Gázát, a palesztínok egy része menekültté vált. A lakosság a környező államok menekülttáboraiban él. A palesztinok jogaiért 1964-től a Jasszer Arafat vezette Palesztin Felszabadítási Szervezet harcol. Több terrorista akcióval próbáltak nyomást gyakorolni a világra azért, hogy ismerjék el Palesztinát. Bár Arafat 2004-ben meghalt, 1994-ben kiharcolt Palesztina számára egy autonómiát. Ez volt az Oslói Egyezmény.

Az iszlám fundamentalizmus: A muszlim (vagy iszlám) vallás eredeti tanításainak és szokásainak merev betartása (az élet minden területén), miközben hívei minden nyugati szokást elutasítanak és ellenségesen fogadnak. Az iszlamisták (fundamentalisták) egy része dzsihadista is, vagyis harcot vív a nyugati, főleg amerikai befolyással. (Dzsihad = szent háború a hitetlenek ellen) A dzsihadistákat támogatja például 1979-óta Irán is. Iránban 1979-ben síita főpapok uralják az államhatalmat. Az első ilyen síita főpap: Khomeini ajatollah volt. A dzsihadista terroristák nagy része származik Szaud-Arábiából, ahol erős az iszlám fundamentalizmus. Jelentős szervezetük az 1988-ban létrejött Al-Kaida. Ez a szervezett robbantotta fel 2001-ben New Yorkban a Világkereskedelmi Központot, 3 ezer embert megölve. (Felelős vezető: Oszama bin Laden volt, akit 10 évvel később megöltek az amerikaiak.)

Intifádák: A palesztinok nagyobb felkelésekkel is kísérleteket tettek önállóságuk kivívására. Az első intifáda 1987-ben, a második 2000-ben volt.

Öbölháborúk: Az első Öböl-háború 1991-ben volt, amikor az USA és az ENSZ illetve NATO erői kiűzték a Kuvaitot jogtalanul megszállva tartó iraki csapatokat. A második Öböl-háború Szaddám Huszein iraki diktátor megdöntésére indult az USA vezetésével 2003-ban. (Huszeint el is fogták, majd kivégezték.)