Magyarország a II. világháborúban

Magyarország a II. világháborúban

I. A jugoszláv válság:

• 1940 december 12. Teleki Pál aláírja a Jugoszláviával az örökbarátsági szerződést.
• 1941 március Hitler felszólítja Magyarországot Jugoszlávia lerohanására
• 1941 április 3 - Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságot követ el, mert nem bírja elfogadni, hogy hadat üzenjen azoknak, akikekkel örök-barátsági szerződést kötött.
• Bárdossy László új miniszterelnök eleget tesz Hitler kérésének: Magyarország 1941 áprilisában megtámadja Jugoszláviát és megkapja a Bácska-Bánát háromszöget.

II. A magyar hadbalépés:

• Ürügy: Kassát ismeretlen repülőgépek bombázzák le 1941 június 26 -án. A magyar kormány a szovjetekre fogja a támadást.
• Valódi ok: Magyarország Romániával versengett Hitler kegyeiért, főleg Erdély megszerzése miatt. Mivel Románia két hadsereget is adott Hitlernek, a Szovjetunió elleni támadáshoz, a magyarok sem akartak lemaradni tőlük.
• Habda lépés: 1941 június 27. Bárdossy jelenti be a parlamantben, hogy hazánk hadat üzen a Szovjetuniónak.

III. A magyar részvétel a keleti front harcaiban:

• Első magyar támadás: 1941 júliusa - Kárpád csoport, 45 ezer fővel indul a Szovjetunió ellen
• Második magyar támadás: 1942 tavasza és 1943 tavasza a közt. Részt veszünk a Sztálingrádért folyó harcban. A mi feladatunk: a Don folyó egyik szakaszának biztosítása, amíg a németek előretörnek Sztálingrádhoz. De elégtelen az ellátmányunk, így bekövetkezik a Doni katasztrófa: 1943 január. A 200 ezres 2. magyar hadsereg odaveszik. LINK

IV. Kállay hintapolitikája:

• Kállay Miklós miniszterelnök nyilvánosan német-barát politikát folytatott, miközben titokban a háborúból való kilépésünkről tárgyalt az angolokkal és amerikaiakkal (jobbra-balra lengő hinta).
• A tárgyalások félbeszakadnak, mert Teheránban nem terveznek balkáni pratraszállást.
• Hitler tudomást szerez a titkos tárgyalásokról, így a német hadsereg megszállja Magyarországot 1944 március 19-én

​

V. Magyarország német megszállása:

• A megszállás a Margarethe terv alapján történt, váratlanul, miközben Horthyt németországba hívták.
• Horthy a helyén maradt, de a nácik új kormányt neveztek ki: Sztójay Döme vezetésével, mellette teljhatalmú német vezető: Edmund Veesenmayer SS tábornok
• A nácik betiltották a baloldali pártokat, újságokat, még több magyar katonát küldtek a frontra és megkezdték nyersanyagaink Németországba szállítását.
• Magyar holokauszt: Adolf Eichmann Gestapo tiszt vezetésével megkezdődött a magyar zsidóság üldözése. 440 ezer zsidót visznek Auschwitzba.

VI. Horthy kiugrási kísérlete:

• A normandiai partraszállás és Románia átállása (kiugrása) után Horthy eldöntötte: országával együtt kiugrik ő is a háborúból. Küldötteket menesztett Sztálinhoz tárgyalni, majd 1944 október 15-én bejelentette a rádióban is Magyarország kiugrását.
• A magyar hadsereg nyilas tisztjei azonban meggátolták a katonaság átállását.
• A németek lemondásra kényszerítették Horthyt (fiával megzsarolva) és a Szálasi Ferencnek illetve a nyilasoknak adták a hatalmat. Új hivatali beosztás: nemzetvezető (a miniszterelnöki és köztársasági elnöki pozíciók összevonása)

VII. Nyilas uralom:

• A szovjet front 1944 szeptembere és 1945 márciusa közt haladt át az országon. Ebben a fél évben jórészt a nmyilasok kezében volt az ország nyugati fele.
• Teljes mozgósítás 14-60 év köztieknek.
• Zsidó halálmenetek és Dunába lövések.
• Bajcsy-Zsilinszky Endre és más ellenállók kivégzése
• Budapest védése 51 napon keresztül: 1944 karácsonya és 1945 február 13 közt
• Utolsó nagy ellentámadás: Tavaszi ébredés német hadművelet Székesfehérvárnál. Német kudarc
• A németek elhagyják az országot: 1945 április 13.

VIII. Nevek, személyek

1. Teleki Pál: magyar miniszterelnök a Horthy kor kezdetén, majd 1939 és 1941 április 3 közt. Öngyilkos lesz, mert néhány hónappal azt követően, hogy örök-barátsági szerződést köt Jugoszláviával, Hitler felszólítja egy Jugoszlávia elleni támadásra.
2. Bárdossy László: magyar miniszterelnök 1941 április és 1942 márciusa közt. Ő jelenti be hadbalépésünket és a Szovjetunió elleni támadásunkat a parlamentben
3. Kállay Miklós: nyugatbarát magyar miniszterelnök, aki hintapolitikát folytat 1942 március és 1944 márcciusa között. Lényege: színleg hűek vagyunk Hitlerhez, valójában meg a nyugattal tárgyalunk az átállásunkról. Lebukik, Magyarországot megszállják a németek. Kállay német fogoly lesz, majd a háború után Amerikába költözik.
4. Adolf Eichmann: Gestapó tiszt, aki a Holokauszt során felelt a zsidók haláltáborokba szállításáért. Magyarországról 440 ezer vidéki zsidót vitet az auschwitzi haláltáborba
5. Sztójai Döme: A bémet megszállás után 5 hónapig a németeknek dolgozó magyar miniszterelnök
6. Szálasi Ferenc: A magyar nyilasok vezetője, Horthy letartóztatása után, 1944 október 15-től az ország első embere, mint nemzetvezető. A szovjet hadsereg közeledtével elmenekül, de 1945 májusában elfogják az amerikaiak, majd hazaküldik, ahol a kommunista vezetés kivégezteti.