A második világháború (1939-1945)

Beküldte Harmat Árpád Péter - k, 01/15/2019 - 12:44

A második világháború (1939-1945)

A háború első fele

Szovjet-német megnemtámadási szerződés (Molotov-Ribbentrop Paktum):

Hitler miután eldöntötte, hogy mégis lerohanja Lengyelországot és kirobbantja a háborút, el akarta kerülni a kétfrontos háborút. Ezért elhatározta: átmenetileg békét köt az oroszokkal. Sztálin szintén időt akart nyerni, hogy megerősítse a Szovjetunió iparát és haderejét. Így végül a két ország megnemtámadási szerződést kötött. A paktum titkos záradékában megegyeztek arról, hogy Lengylország nagyobbik része a németeké, kisebb része az oroszoké lesz, és a Szovjetunió megkaphatja még a Baltikumot, Besszarábiát és Karéliát is.

A II világháború első évei, 1939-1941

Lengyelország lerohanása: 1939 szeptember 1-én a német hadsereg lerohanta Lengyelországot. Ezzel kitört a második világháború. Alig 4 hét alatt elesett Lengyelország.
Furcsa háború: Lengyelország német lerohanása után a franciák és angolok hadat üzentek a németeknek, és 9 hónapon keresztül a "furcsa háborúban" csak farkasszemet néztek a németekkel.
Skandinávia lerohanása: Lengyelország után a németektől északra fekvő aprócska Dániát egyetlen éjszaka alatt megszállták. Ezután jött Norvégia megszállása, ahol németbarát bábkormány alakult. (Quisling-kormány)
Belgium - Franciaország - Hollandia legyőzése: 1940 májusában villámháborús módszerrel (páncélosok és a légierő együttes bevetésével) a Wehrmacht megkerülte a Maginot vonalat és lerohanta Belgiumot, majd Francaiországot és Hollandiát is. 1940 június 14-én, alig több mint egy hónappal a támadás megindulása után a német katonák már Párizsban masíroztak.
Angliai csata: Miután Hitler az összes környező állaom lerohanta, Anglia következett. A partraszállás előtt azonban még tönkre akarta bombázni az angolokat és repülőtereiket. 1940 nyarán és őszén, 3 hónapon keresztül zajlott Anglia felett a légi háború (Spitfire - Messerschmitt párharcok). Végül a németek feladták és elahalasztották Anglia megszállását. A Luftwaffe = német légierő átmeneti vereséget szenvedett.
Balkáni és afrikai hadjárat: Mussolini 1940 őszén megirigyelte Hitler sikereit és támadást indított Görögország, majd Egyiptom ellen. Mivel azonban mindkét helyen veszített, Hitler seregének kellett helyrehozni a helyzetet. A németek Jugoszlávián keresztül lerohanták Görögországot. Jugoszlávia felbomlott, Horvátország fasiszta bábállam lett, a többi részét felosztották. Afrikában Erwin Rommel győzte le az egyiptomi angol sereget. (Afrikakorps)
Szovjet hadműveletek: Lengyelország és Finnország: A Molotov-Ribbentrop paktum értelmében Sztálin elfoglalhatta Lengyelország keleti részét (Katyinnál lemészárolták a lengyel tisztek egy részét). Majd bekebelezte a Balti államokat és megindult Finnország ellen is. A 3 hónapo téli háborúban végül a Szovjetunió legyőzte Finnországot és elvette területei egy részét.

A fasizmus veresége (Barbarossától Sztálingrádig)

A Szovjetunió lerohanása: 1941 június 22-én több mint 3,5 millió német katona, 3600 harckocsival és 4400 repülővel támadt a Szovjetunióra.

A hadművelet a Barbarossa-terv nevet kapta és első szakaszában 3 irányban indult: északon Lennigrád, középen Moszkva, délen Sztálingrád felé.
A Wehrmacht fél év alatt megszállta a Szovjetunió keleti részeit, ám Lenenigrád és Moszkva alatt végül 1941 decemberében a Vörös Hadsereg megállította a németeket.

Japán támadása az USA ellen: Japán már 1931 -tól terjeszkedő politikát folytatott, melynek során:

megszállta Észak-Kínát.
később lerohanta egész Kínát
megszállta Indokínát
végül 1941 december 7-én hadüzenet nélkül és váratlanul lebombázta a Csendes Óceánon lévő legnagyobb amerikai haditengerészeti bázist Pearl Harbor szigetén.

A japán támadásra válaszul, Amerika feladta semlegességét. Bár előtte is támogatta fegyverszállításokkal Angliát és a Szovjetuniót) Ám 1941 december 8-án hadat üzent a fasiszta hatalmaknak és megkezdte a felkészülést Japán legyőzésére. Közben Japán terjeszkedett a Csendes-Óceánon és Indiát illetve Ausztráliát fenyegette.

A háború második fele

Fordulatok a háborúban: A második világháború három fontos fordulata: 3 csata volt, melyek után a fasiszta hatalmak fokozatosan visszaszorultak mindenhol. A három csata:

Midway -i tengeri csata a Csendes-Óceánon (1942 júniusa) A támadó japán anyahajókat elsüllyesztik az amerikaiak. Innentől a japánok fokozatosan szorulnak vissza.
El-Alameini csata Afrikában (1942 október) Erwin Rommel német tábornagy (sivatagi róka) sikeresen támadta Egyiptomot 1941-ben. Ám 1942 októberének végén Montomery tábornok El-Alameinnél legyőzte Rommelt, majd pár nappal később az amerikaiak Algériában is partraszálltak és így két tűz közé szorították a németeket. A Wehrmacht 1943 májusára teljesen kiszorult Afrikából.
Sztálingrádi csata (1942 vége) A német hadsereg 1942 nyarára közelítette meg Sztálingrádot. Hitler parancsára minden erőt ide összpontosítottak és még szlovák, román, olasz és magyar hadseregeket is bevetettek azért, hogy elfoglalják a várost. A magyarok, románok és olaszok feladata a várostól távolabbi front biztosítása volt, míg magát Sztálingrádot német haderő támadta. (A 6. német hadsereg Paulus tábornok vezetésével.) A harc fél évig tartott a városban. Végül az oroszok bekerítették a németeket és nagy ellentámadás indult. Ekkor semmisült meg a 2. magyar hadsereg a Don-kanyarban. (260 ezer német esett el Sztálingrádnál.) A nnémetek-magyarok-olaszok-románok teljes veszetsége: 850 ezer fő lett.

Összefogás Hitler ellen:

1.) 1941 augusztus 10-én született meg az Atlanti Charta melyet Anglia és az USA art alá arról, hogy összefognak Hitler ellen. A Chgartához 1,5 hónappal később a Szovjetunió is csatlakozott.

2.) Az USA kölcsönbérleti szerződések révén fegyverekkel, ellátmánnyal kezdte támogatni a hadviselő feleket, főleg a Szovjetuniót.

3.) Később, 1943 novemberében a három ország vezető Teheránban megegyeztek arról, hopgy 1944 nyarán második frontot nyitnak Franciaországban egy partraszállással és így két oldalról támadva győzik majd le Hitlert. Ez volt a híres Teheráni Konferencia. Aláírók: Churchill, Roosevelt, Sztálin.

Franciaország különleges helyzete: A német hadsereg Franciaországnak csak az északi részét szállta meg, mert délen Pétain marsall vezetésével németbarát kormány alakult Vichy városában. Ez a vezetés mindenben kiszolgálta a németeket. A valódi Franciaország kormánya Angliába menekült. Élére Charles De Gaulle tábornok került.

Európa felszabadítása:

Olaszország összeomlása: A németek afrikai veresége után, a szövetségesek Afrikából Szicilia felé támadtak. Amerikia pratraszállás: 1943 nyarán. Mussolini ezzel megbukott, az olasz király leváltotta és fegyverszünetet kért. Ám Hitler gyorsan reagált: egy SS osztaggal kiszabadíttatta Mussolinit és a Wehrmacht gyorsan megszállta Olaszországot. Hosszú harc kezdődött, Róma csak 1944 nyarán szabadult fel. (Hitler bizalmatlan lett a titokban a szövetségesekkel tárgyaó Horthyékkal kapcsolatban is, így 1944 március 19-én elrendelte Magyarország megszállását is.)
A Szovjetunió és Kelet-Európa felszabadítása: 1944 szeptemberére a Szovjetunió 90% -a felszabadult a német uralom alól. Egyetlen komolyabb német ellentámadás: Kurszki tankcsata (1943 július 4-13) Magyarországot 1944 szeptember 23-án érték el a szovjet csapatok. 1945 elejére az oroszok már a német határokhoz közelítettek.
Normandiai pratraszállás: 1944 június 6.: Dwight D. Eisenhower tábornok vezetésével az angolok és amerikaiak 1944 június 6-án, a "D" napon, 170 ezer katonát tettek partra Normandiában (Franciaország). Később, az ezt követő 3 hónapban további 2,5 millió katona érkezett Franciaországba. Ezzel megnyílt a 2. front, mely fél év alatt visszaverte Franciaországba a németeket. Video: "Ryan közlegény megmentése, részlet"

4.) Német ellentámadási kísérlet: A Wehrmacht 3 nagy ellentámadással próbálkozott. 1.) Belgiumban 1944 karácsonyán az Ardenneki offenzíva az amerikaiak ellen, de a kísérlet kudarcba fulladt. 2.) Észak-Lengyelországban, Pomerániában német ellentámadás, szintén kudarcba fulladt 3.) Magyarországon 1945 március 6-án, Székesfehérvárnál, elvesznek a német páncélos-tartalékok.

5.) A német összeomlás előjelei: 1.) Merénylet Hitler ellen: A normandiai partraszállással Németország két tűz közé került. A német tábornokok egy része Hitler ellen fordult. Az összeesküvés egyik résztvevője Stauffenberg ezredes táskabombát rejtett Hitler lengyelországi támaszpontján a Führer közelébe (egy megbeszélésen) De a robbanás nem ölte meg Hitlert. 2.) Partizán mozgalmak: A németek által megszállt Európa több pontján jelentős ellenálló csoportok, úgynevezett partizán mozgalmak harcoltak a németek ellen. A három legjelentősebb partizán-hadsereg: Jugoszláviában, a Szovjetunióban és Franciaországban működött. Robbantásokkal, merényletekkel, és a német laktanyák, menetoszlopok elleni váratlan akciókkal, merényletekkel gyengítették a németeket!

6.) Német összeomlás: 1945 tavaszára Németország összeomlott. A szövetségesek Jaltán (1945 február) már a háború ázsiai befejezéséről tárgyaltak. Sztálin területek fejében ígért segítséget Japán ellen. Közben az oroszok 1945 áprilisára már Berlint ostromolták, az amerikaiak pedig Németország nyugati városait szabadították fel. Hitler 1945 április 30-án öngyilkos lett. A német tábornokok május 7 -én és 8-án aláírták a fegyverszünetet. A háború már csak Japán ellen folyt 1945 szeptember 2-ig.

Megtanulandó személyek:

Adolf Hitler => Németország náci diktátora 1933-1945 közt és a II. vháború fő felelőse
Joszif V. Sztalin => A Szovjetunió kommunista diktárora 1924-1953 közt
Benito Mussolini => Olaszország fasiszta diktátora 1922-1943 közt
Franklin D. Roosevelt => Az USA elnöke 1933-1945 közt
Nevliie Chamberlain - Edouard Daladier => Angol-Francia elnökök a II. vháborút megelőző években, a hitleri terjeszkedéshez asszisztáló vezetők
Winston Churchill => Anglia miniszterelnöke 1940-1945 közt, a háború alatt
Joachim Ribbentrop => Németország külügyminisztere a II.vháború alatt
Erwin Rommel => Hitler tehetséges tábornoka Afrikában
Dwight D. Eisenhower => A nyugati front parancsnoka a normandiai partraszállástól
Montgomery => Az angol csapatok parancsnoka a II.vháború idején
Josefph Goebbels (Göbbels) => Hitler propaganda minisztere
Hermann Goering (Göring) => Hitler helyettese és a Luftwaffe vezetője
Heinrich Himmler => Az SS első embere és belügyminiszter
Charles De Gaulle => A francia ellenállás vezetője a II.vh.végén Francaiország elnöke
Pétain marsall => Hitlernek behódoló francia vezető, a Vichy kormány feje, a Dél-Francia fasiszta bábállam első embere

A holokauszt

Holokauszt (soá): Jelentése égő áldozat. A holokauszt az európai zsidóság kiirtását célzó, 1933 és 1945 közti időszakot jelenti, melynek során a náci Németország kisérletet tett az általuk megszállt országok zsidó lakosságának teljes megsemmisítésére. A teljes megsemmisítés kezdete: Wanseei Konferencia (Berlin): 1942 január 20. A végrehajtás fő vezetője: Adolf Eichmann. A zsidók kiirtását a nácik ENDLÖSUNG -nak azaz végső megoldásnak nevezték. Európa 11 milliós zsidóságának több, mint felét, mintegy 6 millió embert öltek meg a háború alatt. Az áldozatok többsége úgynevezett koncentrációs táborokban halt meg. Ezek olyan haláltáborok voltak, melyekben különböző módszerekkel, tömegesen végezték ki az áldozatokat. A két legnagyobb haláltábor Auschwitz-Birkenauban és Treblinka mellett működött. (Mindkettő Lengyelországban van.) A módszer: elgázosítás. Cianid kristályokat (Zyklon-B) juttattak a föld alatti gázkamrákba, ahol sok száz embert zsúfoltak össze. A kristályok a gázkamrákban gázzá fejlődtek és megölték az embereket. A holttesteket később krematóriumikban égették el. Csak Auschwitzban 1 millióan haltak meg.

Holokauszt
A háború vége a Csendes-óceánon: 1945 májusa után Ázsiában még 4 hónapig tartott a háború. Az amerikaiak a végső győzelemért (valójában egy kísérlet miatt) kifejlesztették a világ első atombomjáját (Robert Oppenheimer segítségével) Atombombákat 1945 augusztus 6-án Hirosimára, augusztus 9-én Nagaszakira dobták le. Hirosimában 70 ezren azonnal, és még száz ezren heteken belül meghaltak. Japán 1945 szeptember 2-án kapitulált. Ezzel véget ért a világháború.
A Potsdami Konferencián (1945 nyara) a három nagyhatalom: USA, Szovjetunió, Anglia megállapodtak a háború utáni határokban, a vesztes országok büntetéseiben és a nürnbergi bíróság felállításában. A nürnbergi per végén (1946 őszén) kivégeztették a legfőbb német bűnösöket, így pédául haálra ítélték Gőringet, Ribbentropot, és még 8 háborús főbűnöst!

Magyarország a második világháborúban

I. A jugoszláv válság:

1940 december 12. Tleki Pál aláírja a Jugoszláviával az örökbarátsági szerződést.
1941 március Hitler felszólítja Magyarországot Jugoszlávia lerohanására
1941 április 3 - Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságot követ el.
Bárdossy László új miniszterelnök eleget tesz Hitler kérésének

II. A magyar hadbalépés:

Ürügy: Kassát ismeretlen repülőgépek bombázzák le 1941 június 26 -án
Valódi ok: Magyarország Romániával versengett Hitler kegyeiért, főleg Erdély megszerzése miatt. Mivel Románia két hadsereget is adott Hitlernek, a Szovjetunió elleni támadáshoz, a magyarok sem akartak lemaradni tőlük.
Habda lépés: 1941 június 27. Bárdossy jelenti be a parlamantben, hogy hazánk hadat üzen a Szovjetuniónak.

III. A magyar részvétel a keleti front harcaiban:

Első magyar támadás: 1941 júliusa - Kárpád csoport, 45 ezer fő.
Második magyar támadás: 1942 tavasza és 1943 tavasza a közt. Feladatunk: a Don folyó egyik szakaszának biztosítása. De elégtelen az ellátmány. Doni katasztrófa: 1943 január. A 200 ezres 2. magyar hadsereg odaveszik. LINK

IV. Kállay hintapolitikája:

Kállay Miklós miniszterelnök nyilvánosan német-barát politikát folytatott, miközben titokban a háborúból való kilépésünkről tárgyalt az angolokkal és amerikaiakkal (jobbra-balra lengő hinta).
A tárgyalások félbeszakadnak, mert Teheránban nem terveznek balkáni pratraszállást.
Hitler tudomást szerez a titkos tárgyalásokról, így a német hadsereg megszállja Magyarországot 1944 március 19-én

V. Magyarország német megszállása:

A megszállás a Margarethe terv alapján történt, váratlanul, miközben Horthyt németországba hívták.
Horthy a helyén maradt, de a nácik új kormányt neveztek ki: Sztójay Döme vezetésével, mellette teljhatalmú német vezető: Edmund Veesenmayer SS tábornok
A nácik betiltották a baloldali pártokat, újságokat, még több magyar katonát küldtek a frontra és megkezdték nyersanyagaink Németországba szállítását.
Magyar holokauszt: Adolf Eichmann Gestapo tiszt vezetésével megkezdődött a magyar zsidóság üldözése. 440 ezer zsidót visznek Auschwitzba.

VI. Horthy kiugrási kísérlete:

A normandiai partraszállás és Románia átállása (kiugrása) után Horthy eldöntötte: országával együtt kiugrik ő is a háborúból. Küldötteket menesztett Sztálinhoz tárgyalni, majd 1944 október 15-én bejelentette a rádióban is Magyarország kiugrását.
A magyar hadsereg nyilas tisztjei azonban meggátolták a katonaság átállását.
A németek lemondásra kényszerítették Horthyt (fiával megzsarolva) és a Szálasi Ferencnek illetve a nyilasoknak adták a hatalmat. Új hivatali beosztás: nemzetvezető (a miniszterelnöki és köztársasági elnöki pozíciók összevonása)

VII. Nyilas uralom:

A szovjet front 1944 szeptembere és 1945 márciusa közt haladt át az országon. Ebben a fél évben jórészt a nmyilasok kezében volt az ország nyugati fele.
Teljes mozgósítás 14-60 év köztieknek.
Zsidó halálmenetek és Dunába lövések.
Bajcsy-Zsilinszky Endre és más ellenállók kivégzése
Budapest védése 51 napon keresztül: 1944 karácsonya és 1945 február 13 közt
Utolsó nagy ellentámadás: Tavaszi ébredés német hadművelet Székesfehérvárnál. Német kudarc
A németek elhagyják az országot: 1945 április 13.

VIII. Nevek, személyek

A jugoszláv válság

Teleki 1941 márciusában óriási válságba került, ugyanis Hitler, mint szövetségese felszólította Magyarországot a Jugoszlávia elleni harcban való részvételre, ugyanakkor Teleki 3 hónappal korábban örökbarátsági szerződést írt alá velük. Végül Teleki az öngyilkosságba menekült: 1941 április 3-án főbe lőtte magát.

Megalakult a Bárdossy László vezette új kormány (1941 április - 1942 március) mely elrendelte Jugoszlávia megtámadását (a németekkel szövetségben). A magyar csapatok a Bácska-Bánát háromszöget foglalták el, és a 12 ezer négyzetkilométeres területet hazánkhoz csatolták. (Újvidéki vérengzés: 1942 elején zajlott, amikor nyilas tisztek parancsára több ezer, zsidónak vagy partizánnak tartott újvidéki szerbet öltek meg.)

Magyar hadbalépés

Amikor Németország a Barbarosa-terv keretében 1941 június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, román és szlovák csapatok is segítették a németeket. Vita a magyar parlamentben: a háborús párt kérte, hogy a magyar hadsereg is vegyen részt a hadműveletekben. A parlament másik fele viszont fegyveres semlegességet javasolt. Döntő érv: mivel a románok nagy erőket küldtek Hitlernek, nem akartunk lemaradni tőlük, hiszen bizonyítanunk kellett, hogy vagyunk olyan haszno szövetségesek, mint a románok. Még Dél-Erdélyt vissza akartuk kapni Hitlertől.

Ürügy a hadbalépésre: 1941 június 26-án ismeretlen gépek bombázták Kassát. A Bárdossy-kormány úgy ítélte meg, hogy ezek szovjet gépek voltak, így 1941 június 27-én Magyarország belépett a II. világháborúba és hadat üzent a Szovjetuniónak.

A magyar hadsereg harca a keleti fornton

1.) Először a magyar kormány 1941 júliusában küldött katonákat a szovjetek ellen (45 ezer katonát, ez volt a Kárpát-csoport)

2.) Másodszor: 1942 tavaszán a teljes 2. magyar hadsereg (200 ezer katona) indult a Don folyó partjához a Sztálingrád elleni német támadás kisegítése céljából. Mivel azonban Sztálingrád elesett, 1943 januárjában nagy szovjet ellentámadás indult, mely elpusztította a 2. magyar hadsereget is. 120 ezer magyar katona helt meg, a nagy hideg, a hiányos felszerelés és a túlerő miatt.

Kállay hintapolitikája

Horthy Miklós Hitler győzelmébe vetett hite, 1942 tavaszán ingott meg először. Kinevezte a nyugat-barát, békepárti Kállay Miklóst miniszterelnöknek.
Kállay hintapolitikába kezdett, vagyis nyilvánosan német-barát politikát folytatott, miközben titokban a háborúból való kilépésünkről tárgyalt az angolokkal és amerikaiakkal.
A tárgyalások 1944 elején elakadtak, mert közben a Teheráni Konferencia (1943 novemberében) úgy döntött, hogy Kelet-Európa és így Magyarország felszabadítását a szovjetekre bízzák.
Közben Hitler tudomást szerzett a titkos magyar tárgyalásokról és elrendelte Magyarország német megszállását. Erre 1944 március 19-én került sor.

Magyarország a német megszállás alatt

A megszállás a Margarethe terv alapján történt, váratlanul.
Közvetlen előtte Németországba hívták Horthyt, majd kész tények elé állították. Végül a magyar kormányzó elfogadta, hogy Magyarország barátként fogadja a német megszálló csapatokat.
Horthy a helyén maradt, de a nácik új kormányt neveztek ki: Sztójay Döme korábbi berlini követ vezetésével és Magyarország kapott egy teljhatalmú német vezetőt is, Edmund Veesenmayer személyében.
A német megszállás első fél évében (1944 március - szeptember) a nácik betiltották a baloldali pártokat, újságokat, még több magyar katonát küldtek a frontra és megkezdték nyersanyagaink Németországba szállítását.
Magyar holokauszt: Adolf Eichmann Gestapo tiszt vezetésével megkezdődött a magyar zsidóság üldözése. Elős lépésben a zsidókat Dávid-csillag viselésére kötelezték, majd elrendelték minden városban a gettókba gyűjtésüket, végül harmadik lépésben 440 ezer magyar zsidót szállítottak vasúton, másfél hónap alatt 1944 május-június során Auschwitzba. Később, 1944 júliusában a magyar holokauszt második fejezete kezdődött, a budapesti zsidók elszállítása a haláltáborokba. Ezt azonban már Horthy megakadályozta. A magyar holokauszt 3. fejezete, a nyilas uralomra esett.

Horthy kiugrási kísérlete

Horthy bizalma először a németek Moszkva alatti veresége után ingott meg Hitlerben. Ekkor nevezte ki a kormányra a nyugat-barát Kállay.
Majd a normandiai partraszállás és Románia átállása (kiugrása) után eldöntötte: országával együtt kiugrik ő is a háborúból. Küldötteket menesztett Sztálinhoz tárgyalni, majd 1944 október 15-én bejelentette a rádióban is Magyarország kiugrását.
A magyar hadsereg nyilas tisztjei azonban meggátolták a katonaság átállását.
A németek lemondásra kényszerítették Horthyt és a Szálasi Ferencnek illetve a nyilasoknak adták a hatalmat. Új hivatali beosztás: nemzetvezető (a miniszterelnöki és köztársasági elnöki pozíciók összevonása)

A nyilas uralom

A szovjet front 1944 szeptembere és 1945 márciusa közt haladt át az országon. Ebben a fél évben jórészt a nmyilasok kezében volt az ország nyugati fele. Nyilas rendelkezések:

Teljes mozgósítás 14-60 év közt.
Zsidó halálmenetek és Dunába lövések.
Bajcsy-Zsilinszky Endre és más ellenállók kivégzése
Budapest védése 51 napon keresztül: 1944 karácsonya és 1945 február 13 közt
Utolsó nagy ellentámadás: Tavaszi ébredés német hadművelet Székesfehérvárnál. Német kudarc
A németek elhagyják az országot: 1945 április 13.