Sztálin diktatúrája

Sztálin diktatúrája (1924-1953)

Előzmények:

• Vlagyimir Iljucs Lenin érte el a kommunista hatalomátvételt Oroszországban, 1917-ben. Még ő hozta létre 1922 december 30-án a Szovjetuniót.
• Amikor Lenin 1924 januárjában meghalt, a párt főtitkára Joszif Sztálin vette kezébe az irányítást és száműzette riválisát Lev Trockijt.
• Sztálin: A Szovjetunió egyik tagköztársaságában, Grúziában született. Eredeti neve: Joszif Dzsugasvili volt. Nagyon fiatalon belépett a kommunista pártba és gyorsan Lenin bizalmasa lett. Fiatalon a cári rendőrség elől bújkálva vette fel álnévként a "Sztálin" - acél (vas) fedőnevet.
• Sztálin szakított a NEP megengedő rendszerével és megindította a tervgazdálkodást, mely előre meghatározott célokat írt elő. Jellemzői: a nehézipar eröltetett fejlesztése és kötelezően termelőszövetkezetek alakítása a parasztoktól elvett földekből. 
• 

Sztálin

Joszif Sztálin 1924 és 1953 közt, majdnem 30 évig vezette a Szovjetuniót. Ezen időszakban uralma 4 fontos tényezőn nyugodott:

1.) Kommunista gazdaságirányítás. Két eleme: a tervgazdálkodás és a kollektivizálás.

a) A tervgazdálkodás lényege, hogy a kommunista párt vezetése minden 5 évre előre meghatározta, hogy az egyes gazdasági területeken milyen menniységi célokat kell elérnie az ország gyárainak és mezőgazdasági szövetkezeteinek. Az 1929-ben kezdődő első 5 éve terv sok száz nehézipari gyár, kohó építését írta elő, miközben nem törődött az emberek szükségleteivel. 

b) A kollektivizálás azt jelentette, hogy 1929-1930 -ban az összes parasztot kolhozokba, vagyis termelőszövetkezetekbe és szovhozokba, vagyis állami gazdaságokba kényszerítettek. Aki önként nem adta be földjét egy-egy ilyen szervezetbe, azt áttelepítették Szibériába. 

2.) Kommunista diktatúra: A sztálini Szovjetunióban nem voltak pártok és nem működött a parlament sem. Mindent a kommunista párt legfelső vezetése és Sztálin irányított, mégpedig a politikai rendőrségre és besúgóhálózatra támaszkodva. (A politikai rendőrség neve: Cseka, majd GPU, NKVD, végül MVD volt.) A diktatúra 3 eleme:

a) Személyi kultusz: 1929-től mindenkire nézve kötelező volt Sztálin istenítése, imádata, megtapsolása.

b) Állami terror: Sztálin először 1928-ban, majd később 1934-ben sorra kivégeztette mindazokat, akik korábban Lenin harcostársai voltak és így veszélyesek lehettek volna hatalmára. Lev Trockijjal kezdte, aki Lenin jobbkeze volt. Száműzette az országból. Később jött Zinovjev és Kamenyev, majd  1934-ben Szergej Kirov, Leningrádi pártvezér akit szintén meggyilkoltatott. Végül a hadsereg szinte minden tábornokát megölette (321 tisztet). A szovjet hadsereg a háború kezdetén sorozatos vereségeket szenvedett, mert sokáig nem voltak tapasztalt tisztjeik, hiszen Sztálin minden megölette.

c) GULAG rendszer = kényszermunkatáborok, melyekbe 1930 és 1960 közt több millió embert vittek, olyanokat, akik bírálták Sztálint (és utódját, Hruscsovot). Sok ilyen tábor Szibériában működött.

3.) Propaganda: A sajtó korlátozása, kommunista szellemű cikkek megjelentetése és a kommunista szellemű oktatás tartozott ide. A pártvezetés átalakította a művészeteket a "szocialista realizmus" szellemében lehetett csak alkotni (szobrokat, épületeket, bármit). Üldözték a vallást, az egyházakat. Az emberek elé kommunista példaképeket állítottak, például a sztahanovistákat, akik élmunkásokként a tervek 150% -át teljesítették a gyárakban. Közben azonban a pártvezetők dőzsöltek, kiváltságokat kaptak.

4.) Szovjet külpolitika: Sztálin későn ismerte fel, hogy a német nácizmus veszélyes lehet országára. Későn kezdett összefogást kezdeményezni a nyugati államokkal, melyek eleve bizalmatlanok voltak vele. Sztálin végül időnyerés céljából kénytelen volt megállapodást kötni Hitlerrel a háború küszöbén, hogy megerősíthesse hadseregét és szöveségre léphessen az angolokkal, franciákkal és amerikaiakkal. A Szovjetunió 1926 és 1939 közt megerősödött, megnőtt a városiak száma, talpra állt a gazdasága.

Palesztina története, Törökország és Ázsia a két világháború között

Palesztina kialakulása:

• A zsidók lakta terület ókori elnevezése Kánaán volt. A zsidó törzsek itt hozták létre Izrael államát Krisztus előtt ezer évvel. 
• Később Kánaánt meghódították a különböző nagyhatalmak, majd Krisztus előtt 63-ban Róma. Elnevezése ekkor változott Palesztinára.  
• A rómaiak véresen verték le a zsidók felkeléseit, így a Krisztus utáni 2. században a zsidók elvándoroltak a területről és Európa illetve a világ számtalan városában telepedtek le.
• Közben Palesztinába arabok települtek, és a térség lakosságának 90% -a arab lett.
• A XIV. századra Palesztina az oszmánoké lett és a Török Birodalom részévé vált egészen az első világháború végéig, amikor a vesztes Török Államtól átvette Anglia (mandátumterületként).
• 1897-ben a világ zsidósága megtartotta első világkongreszusát Bázelben. Megszületett a cionizmus eszméje. Cionizmus = zsidó állam újbóli létrehozására való törekvés Izrael - Palesztina földjén.
• A cinoizmus terjedésével százezerszám indultak a zsidók Palesztinába. 1900 és 1940 közt 250 ezer zsidó érkezett a területre, ahol ekkor már a lakosság negyede zsidó, háromnegyede arab volt.
• Az arab lakosság és a zsidók közt harcok kezdődtek a földekért. Anglia inkább az arabokat támogatta és korlátozta a zsidók betelepülését. A II. világháború háború alatt és után azonban a zsidók tömegesen menekültek volna Palesztinába a nácizmus elől. 
• Anglia végül 1947 -ben átadta Palesztina ügyét az ENSZ -nek, mely úgy döntött, hogy két államnak kell létrejönnie Palesztinában: egy zsidó és egy arab államnak. Végül csak az egyik jött létre: Izrael Állam 1948 május 14-én. 

Atatürk forradalma

• Törökországban 1921-22 során forradalom zajlott. Egy Musztafa Kemál nevű katonatiszt lemondatta az utolsó szultán, majd Kemál Atatürk néven elnöknek nyilvánítva magát átvette a hatalmat.
• Atatürk jelentős reformokkal, 1922 és 1938 közt teljesen átalakította Törökországot. Az új főváros Isztambul helyett Ankara lett, felszámolták az iszlám alapú bíróságokat, az országot nyugati mintájú köztársasággá alakították!
• Ugyanakkor a török nacionalizmus is előtört: elnyomták a Törökországban élő kurdokat és örményeket.

Kínai polgárháború:

• Kínában 1911-ig császárság volt, majd el forradalom elüldözte az utolsó Mandzsu-dinasztiából származó uralkodót. Az ország másfél évtizedre hadurak kezébe került, akik a kínai kommunistákkal és egymással is harcban álltak.
• 1927-ben Csang Kaj-sek, a Kuomintang (Nemzeti Párt) átvette a hatalmat Kínában.
• A kommunisták északra menekültek (nagy menetelés), de Mao Ce-tung folytatta a harcot. Ő lett a kommunisták nagy vezetője. Polgárháború kezdődött, amit félbeszakított a második világháborús Japán támadás.

Militáns Japán:

• Japán az 1900-as évek elején modernizálódott, kiszélesedett a választójog és az ország nagyhatalommá vált. 1905-ben egy kisebb háborúban megverte a szomszédos területeket birtokló Oroszországot is.
• Nagy fordulatot hoztak az 1920-as évek Japánban. 1926-ban trónra lépő Hirohito császár támogatta a naconalizmust és Giichi Tanaka tábornokot, aki 1927-1929 közt lett miniszterelnök. Innentől Japán fő célja a terjeszkedés lett az ősi szamuráj értékeket feltámasztva.
• Japán 1931-ben megtámadta Mandzsúriát (Észak-Kína), majd 1937-ben egész Kínát. Ezt követően pedig Hitlerrel szövetkezve a Csendes-óceáni területek megszerzésére és az USA legyőzésére készültek.