A trianoni békediktátum (12L)

A trianoni békekötés

I. A békekonferencia:

  • Az első világháborúban vesztes 5 országgal külön-külön kötöttek békét a győztes antant hatalmak. Így külön békeszerződés született Németországgal, Ausztriával, Bulgáriával, Magyarországgal és Törökországgal. Az öt békeszerződést Párizs környékén, 5 helyszínen írták alá! Velünk magyarokkal Versailles egyik épületében, a Nagy-Trianon kastélyban született meg a békeszerződés.
  • A trianoni béke döntnökei a francia, angol és olasz vezetők voltak: Georges Clemenceau (Klemanszó), Lloyd George és Vittorio Orlando.
  • A békekonferencia 1920 január 15 és 1920 június 4 közt foglalkozott Magyarországgal. Közben az eredeti magyar békeküldöttség, - melynek gróf Apponyi Albert volt a vezetője, és fő tagjai gróf Bethlen István illetve gróf Teleki Pál voltak - lemondott (május 19-én), így a békeszerződést új küldöttek írták alá: Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter
  • A trianoni béke aláírásának napját, JÚNIUS 4-ÉT a Nemzeti Összetartozás napjának nyilvánította 2010-ben az országgyűlés.

1920 június 4.

II. Az antant döntését befolyásoló tényezők:

A szigorú büntetésre ösztönző körülmények:

  1. Az első világháború alatt Románia egy alkuban elérte, hogy az antant oldalűára állása esetén megkapja majd Erdélyt
  2. A környező, újonnan megalakuló kisállamok - mint Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia - antant-barát országokként befolyásolták Francaiországot és Angliát, és elérték, hogy a nyugat nekik kedvezzen. Hálából megalakították 1921-ben a Kisantantot.
  3. A magyarországi tanácsköztársaság miatt bizalmatlanság alakult ki hazánkkal szemben nyugaton
  4. A nyugati nagyhatalmak nem akartak egy rájuk veszélyes erős központi monarchiát, mint amilyen az Osztrák-Magyar Monarchia volt.

A magyar küldöttség két legfőbb érvei az enyhébb büntetés mellett:

  1. Hazánk egy nagyobb birodalom részeként nem volt önálló döntéshozói pozícióban a világháború alatt, így nem lehet szigorúan súlytani mindazon politikáért, amit Ausztria képviselt.
  2. A magyar népesség kárpát-medencei eloszlása ősidők óta eléri a Kárpátokat, így az új határoknak ezt figyelembe kell vennie. Ezt bizonyította Teleki hyíres "vörös térképe", melyen pirossal jelezték a magyarlakta részeket.

III. A magyar békeszerződés:

A magyar békeszerződés három részből állt, mint a többi békekötés: területi változások (új határok rögzítése), jóvátételi bírság kiszabása és haderőnk csökkentésének elrendelése. A területi változások lényege az volt, hogy hazánk 282 ezer km2-es területét 93 ezerre csökkentették, és ezzel lakosságszáma is 18 millióról 7,5 millióra csökkent! Összesen 3,2 millió magyar rekedt az új határokon kívülre. Hadseregünk maximum 35 ezer fő lehetett és nagy jóvátételi bírságpt szabtak ki ránk, melynek összegét később határozták meg. Az összeg 1923-ban 200 millió aranykoronában lett megállapítva!

 

A területi rendezés részei:

Felvidék => Csehszlovákiához került

Erdély => Romániához került

Délvidék => Szerb-horvát-szlovén királysághoz került

Burgenland => Ausztriához került

A béke egyéb részei: A jóvátétel összegét csak 1923-ban határozták meg, mégpedig 200 millió aranykoronában, amit 20 év alatt kellett kifizetnünk. Ám ebből végül csak 30 milliót fizettünk ki, mert 1929-ben a kezdődő világválság miatt elengedték a többit! Haderő korlátozás: maximum 35 ezer lehetett hadseregünk létszáma, és nem lehettek tankjaink, repülőgépeink és nagyobb ágyúink.

A békeszerződés hatásai:

  1. A Magyar Királyság területe 282 ezer km2 -ről 93 ezer km2 -re csökkent, lakossága pedig 18,2 millióról 7,6 millióra! Elvették országunk kétharmadát és határainkon kívülre került 3,2 millió magyar.
  2. Elvesztettünk természeti kincseink, fa, só vasérc területeink legtöbbjét.
  3. Átalakult és torzult lett közlekedési hálózatunk.
  4. A magyarság sértett és sebzett módon vette tudomásul a békediktátumot, 1920 június 4 gyásznap lett hazánkban. A korszak jelmondata így hangzott: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország" A trianoni béke aláírásától kezdve 24 éven keresztül (Horthy-korszak) minden megtett a magyar állam a revízióért, azaz a diktátum megváltoztatásáért. Ez a törekvés sodorta hazánkat a 30-as években Hitler oldalára.

A békeszerződés megváltoztatására tett kísérlet:

Az Ausztriának átadandó Burgenland esetében Prónay Pál vezetésével a szabadcsapatok  (Héjjas Iván, Friedrich István, illetve Ostenburg-Moravek Gyula különítményei) megakadályozták Sopron elcsatolását! A kormányzat hallgatólagos jóváhagyásával feltartóztatták a terület átvételére készülő osztrák csendőrséget. 1921 október 4 –én Prónay Pál Felsőőrött „alkotmányozó nemzetgyűlést” rendezett, amely Nyugat-Magyarországot Lajtabánság néven önálló tartománnyá kiáltotta ki. Az antantbizottságok felügyelete mellett 1921 december 14-16 –án megtartott népszavazáson Sopron lakosságának 72,8% -a Sopron környéki lakosságának pedig 45,6% -a, tehát a megkérdezetteknek együttesen mintegy kétharmada a Magyarországhoz tartozás mellett szavazott. A város és környéke így – az enyhe német többség ellenére – továbbra is magyar terület maradt. A nemzetgyűlés ezért a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront.