Történelemből érettségire felkészítés SKYPE-on

Internetes felkészítő órák történelemből

/Történelemből emelt érettségire felkészítés [link]/

 

Honlapunk főszerkesztője - Harmat Árpád gyakorló középiskolai történelemtanár, - a Magyar Történelmi Társulat Tagja - történelem órákat vállal (országunk bármely városában élő diákok számára), emeltszintű, vagy középszintű érettségire való felkészítés céljából! A történelem foglalkozások (ha a felkészítést vagy korrepetálást igénylő tanuló nem Szeged - Vásárhely körzetében lakik) messenger segítségével, internetes kapcsolattal történnek. Segíteni tud középiskolások érettségire felkészítésében, általános-. és középiskolások korrepetálásában (félévi, vagy évvégi történelemjegy javítása céljából), pótvizsgára felkészítésben illetve egyetemisták, vagy emelt szintű vizsgára készülők felkészítésében!

2011 óta folytatunk Skype segítségével történelemoktatást, és jó tapasztalataink vannak a módszer sikerét illetően. Az órák 60 percesek és kamera használata nélkül, mikrofonos kapcsolattal zajlanak. Az oktató elmagyarázza az anyagot, melyet illusztrál is a honlap anyaga (történelemcikkek.hu) segítségével, majd visszakérdez és ha szükséges újra átismétli a tanulóval (akár többször is)! A foglalkozás során a diák előtt és a tanár előtt is ugyanaz a tankönyv és atlasz található (a hivatalosan ajánlott kiadványok)! Az egész foglalkozás során mindvégig felhasználásra kerül a történelemcikkek.hu gazdag adatbázisa, posztjai, képei, ábrái, melyeket a Skype -on átküldött linkekre kattintva közösen tanulmányoznak (a tanár és a diák)! Az óra végén összegzés következik, majd a következő tananyag megnevezése, és a következő foglalkozás időpontjának egyeztetése.

A módszer bevált és működőképes - amit az elmúlt 10 év eredményei is igazolnak - amellett az órák barátságos légkörben zajlanak beszélgetős jellegű, oldott légkörben! Bátran próbálja ki, ha önmaga vagy gyermeke számára sikeres történelem érettségit szeretne, és ehhez úgy érzi, hogy némi segítség is jól jönne egy gyakorló középiskolai történelemtanár részéről! A foglalkozások részleteiről egyeztetés a következő elérhetőségeken:

tortenesz1@gmail.com

Fordulj hozzám bizalommal, keress meg bátran és írj a fenti email címemre egy rövid levelet, melyben szakmai segítségemet kéred az érettségihez (közép-, vagy emelt szinthez) vagy történelem jegyed feljavításához!
 

A 20 foglalkozásos, gyorsított felkészítő-program (1,5 órásak):

  1. - Az ókor története (összefoglaló)
  2. - Árpád-kor 1. (Őstörtének - Államalapítás)
  3. - Árpád-kor 2. (Árpád-ház kihalásáig)
  4. - Vegyes-házi királyok 1. (Anjouk és Zsigmond)
  5. - Vegyes-házi királyok 2. (Jagellók, Mátyás)
  6. - A török ellenes harcok kezdetei
  7. - Nagy földrajzi felfedezések
  8. - Reformáció és ellenreformáció
  9. - Török idők Magyarországon (1526-1699)
  10. - Rákóczi-szabadságharc
  11. - Habsburg berendezkedés, Mária Terézia, II. József
  12. - A nagy francia forradalom és Napóleon,
  13. - Az ipari forradalom vívmányai és története
  14. - A reformkor nagyjai, eseményei és törekvései
  15. - Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc
  16. - A szabadságharc utáni elnyomás és kiegyezés
  17. - A dualizmus kora és a Tisza Kálmán korszak
  18. - Gyarmatosítások ideje és az I.v.háború
  19. - Forradalmak Magyarországon (1918-1921) és Trianon
  20. - A II. világháború és a Horthy-kor  20+1: Az 1950-es évek Magyarországa.

Történelem tanítási módszerem:

1.) Meggyőződésem, hogy a történelem csak akkor tanulható sikerrel, ha a diák részint megszereti ezt a tantárgyat - vagyis oktatója megszeretteti vele - másrészt tanárától a "minden mindennel összefügg" elve mentén kap átfogó képzést. Ez utóbbi azt jelenti, hogy amikor egy - egy anyagot átveszünk, akkor mindig kitérünk arra is, hogy a tárgyalt esemény idején, mi történt a világ más pontjain. Így a tanuló átlátja az összefüggéseket és eligazodik a világtörténelem eseményei, tendenciái között.

2.) A térképek használata nagyon sokban segíti a történelem megtanulását. Ezért óráimon mindig használunk térképeket, minden anyaghoz. A tanítványaim már az első 5-6 óra után megszokják és megtanulják a térképeket eszköznek tekinteni. Így az érettségin a topográfiai feladatokkal soha nincs problémájuk.

3.) Fontosnak tartom - és bevált módszernek - hogy a történelem egy - egy fejezetére úgymond "felülről" tudjunk tekinteni. Ez egy sajátos technika, melyre megtanítom a tanítványaimat. Itt kevés a lehetőség a dolog bemutatására, de nagyon hasznos útravalót jelent az érettségire!

4.) Végezetül módszeremhez tartozik az is hogy türelmesen, élvezhető (legalábbis arra törekvő) színes stílusban igyekszem oktatni, megkísérelve azt, hogy felkeltsem az érdeklődést és a szeretetet a tananyag és a tantárgy iránt. Ha valami érdekel, könnyebb megtanulni is. A történelem pedig tele van érdekességekkel!

Módszereimhez a "hátteret" részben honlapom adja: www.tortenelemklub.com ahol a több mint háromezer oldalnyi történelmi anyagot jelentős részben én magam készítettem el, és az elmúlt másfél évben nagy segítséget nyújtott a diákjaimmal való közös munka során.

Ha úgy érzed a történelem érettségihez szükséged van segítségre, hívj bátran, vagy írj! A részleteket, és foglalkozások díjazását telefonon tudjuk megbeszélni!

Hogyan lehet megszerettetni a történelmet?

Minden iskolai tantárgy oktatásának megvan a maga nehézsége, de fontos kiemelni, hogy minden esetben a tanításlegfontosabb része az adott diszciplína megszerettetése a diákokkal. Ha ez sikerül, akkor lényegesen könnyebb az oktatás második lépését megtenni, vagyis az ismeretanyagot átadni és megértetni. Ebből a szempontból úgy gondolom, hogy a tantárgyak közt sajátos és különleges helyet foglal el a történelem. Ez a tudományterület ugyanis – ahogyan neve is mutatja – voltaképp történeteket beszél el, olyan régmúlt eseményeket és históriákat, melyek többnyire színesek, sokfélék, érdekesek, és ma is átélhetőek. A történelem olyan sztorikat tár fel, melyek éppen ugyanolyan emberekkel kapcsolatosak, mint mi magunk. Emiatt azonosulhatunk a szereplőkkel, újraélhetjük történeteiket és akár kalandnak is felfoghatjuk azt az időutazást amit Kolumbusz hajóján, Napóleon parancsnoki sátrában, vagy Hitler bunkerjában teszünk. Ha az egyes történelmi eseményeket valóban történetekként fogjuk fel, akkor a szemünket becsukva tényleg láthatjuk a piramisokat építő munkásokat, a római légiók menetelését, Kleopátra és Antonius katasztrófára ítélt szerelmét, a középkori lovagok vaspáncélját, és az orosz hómezőkön dübörgő német tankokat.

Meggyőződésem, hogy a történelmet nem elmondani, hanem előadni kell. El kell érni, hogy a szemek – ha képletesen is – becsukódjanak egy időre, hogy a fantázia gondolatokat és képeket vetítsen a tanulók elé, és valóban lássák az eseményeket. Vagyis a történelem tanárnak szét kell húznia a történelem rejtélyeit takaró függönyt, és egy új világot kell mutatnia a diákjainak. Persze mindez nem könnyű, mert elengedhetetlen hozzá, hogy például maga a tanár is szenvedélyesen szeresse a történelmet, hogy jó előadói készséggel legyen megáldva, és hogy valóban használja a tantárgy kivételes eszköztárát.

Ha a történelem megszerettetése jó úton halad, akkor a tanár következő feladata az érdeklődés fenntartása, és a tendenciák, összefüggések megértetése. Itt csak egyetlen helyes út van, a „minden mindennel összefügg” elvének követése. Ugyanis a történelem emberekről szól, emberek tetteiről, sikereiről, kudarcairól, így szövevényes és szerteágazó folyamatokat tartalmaz, vagyis olyan akárcsak maga az emberi természet. Nem érthető meg a Rákóczi-szabadságharc során az osztrákokkal harcoló kurucok vereségeinek, vagy sikereinek oka, ha nem tudjuk, hogy ugyanezen osztrákok, ugyanebben az időben Európa másik szegletében szintén harcban álltak egy másik – jóval nagyobb - hábrúban, melyet Spanyol örökösödési háborúnak hívtak. Nem érthető meg, hogy az orosz cár miért verte le az 1848/49-es szabadságharcot, ha nem tudjuk, hogy alig több mint három évtizeddel korábban egy Napóleon nevű francia császár legyőzése után, három állam - Poroszország, Ausztria és Oroszország – összefogott, és kölcsönös ígéretet tett a további forradalmak eltiprására a Szent Szövetség létrehozásával. Szintén nehezen lesz világos a Wesselényi-féle összeesküvés oka is, ha nem tudjuk, hogy előtte egy osztrák-török háború zajlott, melyet Ausztria félbehagyott a nyugaton jelentkező francia veszély miatt, és egy gyors békekötésben (Vasvári béke) vérig sértette az addigi harcokban hazájukat felszabadítani akaró magyarokat.

A történelemben soha nem szabad tehát kiragadni egy-egy eseménysort és „vegytisztán” vizsgálni, elemezni, a történelmi környezet ismerete nélkül. A diákok számára komplex tendenciákba és folyamatokba, széles tér- és időbeli összefüggésekbe ágyazva kell bemutatni mindent, mert ha külön-külön tanulják meg a történéseket, akkor tudásuk ingatag lesz, és később, ha bővül ismeretanyaguk, összezavarodnak.

A tantárgy megszerettetése, az összefüggések, tendenciák megismertetése után a tanár számára a térképek használatának megtanítása jelenti az új kihívást. Ugyanis szinte minden történelmi esemény meghatározásánál négy kérdésre kell tudni a helyes választ: hol, mikor, mi és miért történt? A mikor megismeréséhez az évszámokat kell megtanulni, a miért kérdésének megértéséhez a már említett összefüggések segítenek, a hol kérdéséhez pedig elengedhetetlen a térképek ismerete. Nem értheti meg a diák, hogy a nagy földrajzi felfedezések egyik oka miért az oszmán terjeszkedés volt, ha nem látja a térképen, hogy a török birodalom hódításaival elzárta a korábbi levantei útvonalat, így Európa és India közt új kereskedelmi utakat kellett keresni. Ugyancsak nehezen értené meg a tanuló, hogy Napóleon miért Egyiptom elfoglalásával akarta térdre kényszeríteni és meggyengíteni Angliát, ha nem látja a térképen, hogy Egyiptom kulcsfontosságú állomás Anglia és legfőbb gyarmata India közti útvonalon. A térképek segítik a tanulást, mert érthetővé teszik a háborúkat, hadjáratokat, az államok közti szövetségkötéseket és a nagy nemzetközi folyamatok (járványok, eszmeáramlatok …stb) terjedését.

Zárásul kiemelném a történelem „felülről szemlélésének” technikáját, mely valóban megkönnyítheti a tanulást. Ennek lényege, hogy a diák egy konkrét esemény megtanulásához úgy fogjon hozzá, hogy először felülről tekintsen a történelmi körülményekre, vagyis előbb ismerje és értse meg az időbeli és térbeni környezetet. A Bocskai-szabadságharcnál például tudni kell, hogy Erdélyből indult ki, mely terület az ország három részre szakadásánál török hűbér alá került – önállósága névleges és korlátozott maradt – majd az 1591 –ben kezdődő, törökök elleni 15 éves háborúban osztrák megszállás alá került. A megszállásra azért volt szükség, mert Erdély fejedelme – Báthory Zsigmond – a török hűbér ellenére a 15 éves háborúban Ausztria oldalára állt, ám később meggondolta magát és lemondva pozíciójáról Erdélyt a török hűségéra akarta visszavezetni. Ausztria válaszul 1600 –ban megszállta és kemény vallási és egyéb elnyomásban részesítette a tartományt (Basta-féle rémuralom) Emiatt kezdődött Bocskai vezetésével az osztrák ellenes szabadságharc, hazánk történetének egyetlen győztes szabadságmozgalma. A leírtakból kiderül, hogy ha a diák önmagában a Bocskai-szabadságharccal kezd foglalkozni, és nem ismeri kellőképpen a földrajzi, politikai és kronológiai összefüggéseket, vagyis nem képes úgymond felülről tekinteni a megtanulandó anyagra, akkor nem lesz sikeres a tananyag elsajátításában.

Az epilógus miről másról szólhatna mint arról, hogy mit jelent számomra a történelem. Nekem a kalandokat, az ismeretlen messzeségeket, a világ megismerését, a rejtélyek megfejtését, a régmúlt idők és emberek felidézését jelenti, és mert annyira szeretem, élvezem a tanítását is. Ha szeretjük amit csinálunk akkor többnyire jól csináljuk, és én nagyon merek bízni abban, hogy többnyire valóban sikerül megszerettetnem másokkal ezt a csodálatos tantárgyat. Ez ugyanis a lényeg – ahogyan cikkem elején is írtam – mert a tanár legfőbb feladata az ismeretanyag átadása, és ehhez igénybe kell vennie minden eszközt. Az eszközök közt pedig nincs hatékonyabb az őszinteségnél és a meggyőző erőnél.

Harmat Árpád

 

Fordulj hozzám bizalommal,

ha tanulmányaidhoz kell némi segítség történelemből!

***