3. dolgozat 10a: Francia abszolutizmus, Kelet-Eu, 30 éves háború

3. dolgozat 10a: Francia abszolutizmus, Kelet-Eu, 30 éves háború

A francia abszolutizmus

Vallásháborúk:  Franciaországban az 1500-as évek elején a lakosság 10% -a kálvinista hitre tért, ők voltak a hugenották. Amikor a hugenották beférkőztek a királyi udvarba, kitörtek a vallásháborúk. Szent Bertalan éjszakáján: 1572 augusztus 23-án 3000 hugenották mészároltak le Párizs szerte. 1589 -ig további 27 ezer áldozata lett a vallásháborúnak. A hugenottákat a Bourbonok, a katolikusokat a Guise (Gízó) hercegek vezették. 

Aharcok közben kihalt a Valois-ház és a spanyolok is beavatkoztak. Így végül a franciák összefogtak, alku született: elfogadják a hugenotta Bourbon Henrik uralmát, ha áttér a katolikus hitre. Így Bourbon Henrik, IV. Henrik néven király lehetett, és a nantesi edistumban a hugenottáknak korlátozott vallásszabadságot adott.

Francia abszolutizmus kora: 1598-1789:

• A királyok: 13., 14., 15., 16. Lajos nem hívták össze a rendi gyűléseket. Abszolutista módon uralkodtak.
• A királyok mellett nagyhatalmú bizalmasok kormányiztak. pl. XIII. Lajos mellett Richelieu bíboros, XIV. Lajos mellett Mazaren bíboros és Colbert.
• A francia abszolutizmus jellemzői: erős hivatalnok-szervezet, mely a királytól függ, erős királyi haderő, terjeszkedő politika (hódító háborúk), udvari pompa-költekezés

XIV. Lajos uralkodása:

• Mindenki Napkirályként emlegette
• Híres mondása: "Az állam én vagyok" (bár nem bizonyított, hogy valóban kimondta volna)
• Ő volt az a francia uralkodó, aki Párizson kívül felépíttette a versailles -i (verszáji) kastélyt, hogy a nép számára jelezze: elérhetetlen és mindenki felett álló.
• Uralma alatt még erősebb lett a hivatalnok-szervezet, vidéken a király emberei az intendánsok ellenőrizték a nemességet.
• Legfőbb emberei: Mazaren (bíboros - tanácsadó), majd Colbert (pénzügyi vezető). Colber gazdaságpolitikája: az idegen termékeket kiszorította Franciaországból magas vámokkal, hogy a francia ipar tudjon fejlődni. MERKANTILIZMUS => amikor alapanyag behozatalra és késztermék kivitelre ösztönöznek a vámtarifák a helyi ipar fejlesztése érdekében! Érvénytelenítette a nantes -i ediktumot, ami miatt a hugenották tömegei vándoroltak német területekre.

Terjeszkedő politika: XIV. Lajos reguláris (zsoldos) hadsereget hozott létre és terjeszkedő háborúkba kezdett:

• A szomszédos Flandria és Hollandia ellen viselt hadat
• A német területek egyes részeire is benyújtotta igényét, így megszerezte Strassburgot, Luxemburgott, Lille -t. Bár a szomszédos államok szövetségre léptek a franciák ellen, XIV. Lajos a Rajnáig szerzett birtokokat.
• A spanyol örökösödési háborúban (1701-1714) megszerezte unokája, Fülöp számára a spanyol trónt és elérte hogy megtartsa a Rajnáig terjedő területeket.

Spanyol örökösödési háború: 1701 és 1714 között a spanyol trónért XIV. Lajos unokája, Fülöp herceg és Habsburg Károly herceg indított háborút. Miután Anglia a vesztésre álló franciák mellé állt, kompromisszumos béke született: a spanyol trón a franciáké lett, de a Habsburgok jelentős birtokokat kaptak Itáliában és Németalföldön. Kikötés lett azonban, hogy a francia és spanyol trón nem kerülhetett egy kézbe. (Utrechti béke és Rastatti béke.) (

• 134-135. Közép és Kelet Európa a XVI-XVII. században
• 136-137. A Habsburgok felemelkedése
• 138-139. Az Oszmán Birodalom

Közép-kelet Európa a 16-17. században

I. Kelet-Európa jellemzői:

• Kelet-Európa nemesei Lengyelországban, Oroszországban bekapcsolódtak a nyugatra irányuló árutermelésbe és igyekeztek minden területükön gabonát termeszteni. A közös földekről még jobbágyaikat is elzavarták és a jobbágytelkek egy részét is megszüntették, hogy több gabonát termeszthessenek. 
• Növelték a robotot, megtiltották a szabad költözést.

II. Lengyelország:

• A lengyel nemesség nagy számú volt és a királlyal szemben különleges jogokkal bírt. Az uralkodó semmiben nem dönthetett önállóan, a nemesek mindent megvétózhattak. Ezt a Pacta Conventa rögzítette 1573-ban, mely a Jegallók kihalása után Valois Henrik lengyelországi uralkodása alatt született.
• Lengyelország fénykora: 1576-ban a lengyel nemesek Báthori István erdélyi fejedelmet hívták meg trónjukra. Az ő idején erős volt Lengyelország, még az oroszokat is legyőzte és megszerezte Livóniát (tengerpart)
• Lengyelország válsága: Bár 1569-ben Lengyelország és a szomszédos Litvánia egyesültek és hatalmas birodalmat alkottak, a XVII. századra államuk válságba került. A svédek elvették Livóniát, majd a kozákok 1648-as lázadása után Ukrajna egy része is elszakadt. (Kozákok = fegyveres, szökött jobbágyok)

III. Oroszország:

• Egységes Oroszország egészen 1480-ig nem létezett. Voltak orosz fejedelemségek már X. századtól, ám ezek 1223-ban tatár (mongol) fennhatóság alá kerültek! Az oroszok 1380 és 1480 közt lerázták a tatár uralmat és 1480-ban III. Iván moszkvai fejedelem megkezdte a többi orosz fejedelemség egyesítését.
• IV. Iván (1547-1584) idejére létrejött Oroszország, Moszkva vezetésével. Hódításokba kezdett, és Oroszország megszerezte Szibériát, illetve a Délorosz sztyeppe mongol kánságait! 
• IV. Északi háború: A Nagy Északi háborúban (1700-1721) a XVII. századi Európa egyik legerősebb állama, Svédország ellen fogott össze Oroszország, Lengyelország, Dánia és Szászország. A háborút Oroszország nyerte a Romanov dinasztia egyik legnagyobb uralkodója, Nagy Péter cár (1689-1725) révén.

Nagy Péter cár:

• Modernizálta Oroszországot, iparát-kereskedelmét felfejlesztette
• Óriási győzelmet aratott a svédek felett Poltavánál, így megnyerve a Nagy Északi Háborút, fontos tengeri kijárathoz juttatta Oroszországot. Itt alapította meg a róla elnevezett Szent Pétervárt.

A Habsburgok felemelkedése

• A 13. századig a déli német területeken (a mai Svájcban) birtokoltak csak területeket, majd egy időre a család egy tagja (Rudolf) lett a német-római császár és helyzetét kihasználva családi birtokba vette az osztrák tartományokat. (1278-morvamezei csata)
• A 15. századtól kezdve az összes német-római császár a Habsburgok közül került ki.
• I. Ferdinánd 1526-ban házasság révén (Jagelló Annával) megszerezte a magyar trónt és innentől majdnem 400 éven keresztül (1918-ig) a Habsburgok adták a magyar királyokat.
• Később, 1556-ban V. Károly után a Habsburg család két ágra szakadt: a spanyol és osztrák ágra.
• A Habsburg Birodalom jellemzői: rendiség, vagyis a nemesek jelentős beleszólással bírtak a kormányzásba. Ugyanakkor az Udvar központosításra törekedett.
• Magyarország a török idők alatt (1526-1699 közt) részben Habsburg vezetés alatt állt, miközben harcot vívott a reformáció terjedése ellen.

Harminc éves háború:

A 30 éves háború okai:​ 1618-1648

1. Vallási ellentétek a katolikus Habsburg császár és a protestáns német fejedelmek között
2. Az önállóságukat féltő német fejedelmek ellentéte a központosító császári hatalommal szemben.
3. Hatalmi viszályok az európai országok és Ausztria közt.

Szakaszai aszerint változtak, hogy mely országok avatkoztak a harcokba. Így a háború 5 szakasza: cseh, német, dán, svéd és francia. Ezekből az első négy főleg vallási ellentéteken alapult, hiszen a belépők a Protestáns Uniót támogatták. Ám az utolsó szakaszban a katolikus Franciaország szállt szembe a császár vezett Katolikus Ligával. Ez tehát már inkább hatalmi harcnak tekinthető.

A harminc éves háború következményei:  

• A német területekenb óriási népességpusztulást hozott a háború (1618-1648)
• Az első nagyobb háború volt, melyben zsoldossregek harcoltak egymással.
• A háború végére a Német-Római Birodalom széttagoltsága állandósult. Az egyes fejedelmek teljes önállóságot nyertek.
• A háborút lezáró Vesztfáliai béke (1648) jelentős területeket adott a győzteseknek. Így sokat gyarapodott: Svédország, Poroszország és Franciaország is. 
• A Habsburgok miután vereséget szenvedtek, figyelmük a német területek helyett Magyarország felé fordult. 

​