2. dolgozat 10a: Spanyolország, Hollandia, Anglia a polgárháború korában

2. dolgozat 10a: Spanyolország, Hollandia, Anglia a polgárháború korában

A spanyol abszolutizmus

Abszolutizmus: Olyan államberendezkedés, melyben az uralkodónak abszolut, vagyis szinte korlátlan hatalma van és a rendek összehívása nélkül uralkodik.

Spanyolország kialakulása: [LINK] 1479-ben Kasztília és Aragónia tartományok egyesülése során jött létre Spanyolország, mely 1492-re befejezte a mórok kiűzését. (Reconquista = arabok kiűzése). A Spanyol Királyság ezt követően házasságkötések révén a Habsburgok kezébe került. I. Károly (1516-1556) idején a világ legnagyobb hatalma Spanyolország lett, mely megszerezte Amerikai nagy részét is a gyarmatosításokkal. I. Károly egyszerre volt Német-Római császár és spanyol király.

II. Fülöp Spanyolországa: I. Károly után fia, II. Fülöp foglalta el a spanyol trónt. Ezzel kettészakad a Habsurg dinasztia: Károly testvére és leszármazottai következtek a Német-Római császárság élén, mig Károly fia (és leszármazottai) a spanyol trónon.

• Fülöp uralkodása alatt (1556-1598) Spanyolország Európa legerősebb állama lett, óriási zsoldosserege, hajóhada és gazdagsága miatt.
• Fülöp abszolut uralmat valósított meg (önkénnyel uralkodott), az inkvizíciót is felhasználva. Inkvizíció = Az egyházi dogmákat tagadó eretnekek ellen lefolytatott peres eljárás.
• Sikeresen zajlott a spanyol gyarmatosítás és még az oszmán terjeszkedést is meg tudták állítani, a lepantói tengeri csatában (1571).
• Hanyatlás: A 17. századtól kezdődött egy hanyatlás Spanyolországban. Az ipar nem fejlődött és a népet szegénység sújtotta.

Hollandia megalakulása [LINK]

Németalföldi szabadságharc:

• Németalföld (ma Hollandia, Belgium) Spanyolország területe lett a 16. századra. Azonban a helyi holland-flamand lakossággal szemben elnyomás kezdődött. Egyrészt vallásüldözés zajlott (a katolikus spanyolok nem tűrték a kálvinizmust), másrészt magas adókat szedtek.
• A spanyol helytartók: Pármai Margit és Alba hercege csak fokozni tudták a hollandok elnyomását. Így felkelés kezdődött.
• A felkelők élére Orániai Vilmos állt.
• Németalföld kettészakadt: a déli részen katolikusok is éltek, ők nem harcoltak tovább. Északon viszont 1579-ben megalakult Utrechti Unió, holland vezetéssel. A hollandok kivívták függetlenségüket, 1609-re Spanyolország is kénytelen volt elismerni Hollandiát.
• Megkezdődött a holland gyarmatosítás, melynek három fő területe: Amerika, Dél-Afrika és Indonézia lett.

---------- X ----------

Anglia és a tőkés termelés

1. A munkaerő és pénz a mezőgazdaság helyett az iparba kezdett áramolni, mert a gyapjú iránt hirtelen megnövekedett a kereslet és a földesurak minél több birkát próbáltak tartani, sokszor még a jobbágytelkeken is. Így a jobbágyok földjeit elkerítették, a parasztokat elzavarták. BEKERÍTÉSEK
2. Gentry (dzsentri) réteg alakult ki, olyan nemesekből, akik pénzüket modern vállalkozásokba fektették, például kereskedésbe kezdtek, hajókat vásároltak, manufaktúrákat alapítottak. A manufaktúrákban bérmunkások dolgoztak (többnyire elzavart jobbágyok). Tömeges áru előállítás zajlott, így olcsóbb lett minden termék.

II. A Tudorok megjelenése:

• A "rózsák háborúja" során a korábbi uralkodóházak (York, Lancester) kihalnak, így új uralkodói dinasztia kerül Anglia trónjára: a Tudor család. Első tagja: VII. Henrik megerősítette a királyi hatalmat, létrehozta a Titkos Tanácsot és zsoldossereget teremtett. A főnemesség beleszólását az uralkodásba korlátozta, a kancelláriát alacsony sorból származó hivatalnokokkal töltötte fel.
• VII. Henriket fia VIII. Henrik követte a trónon, aki nőügyeivel kiváltotta az angol egyház elszakadását Rómától!

III. Az anglikán egyház kialakulása:

• Amikor VIII. Henrik el akart válni első feleségétől Aragóniai Katalintól és ezt a Szentszék nem engedélyezte, akkor önhatalmúan az angol parlamenttel közösen érvényteleníttette házasságát és elvette feleségül szerelmét Boleyn Annát.
• VIII. Henrik kimondta az angol egyház elszakadását és az önálló anglikán egyház létrehozását, melynek feje ő maga lett! Az angliai főpapokat innentől a mindenkori királyok nevezték ki. A kolostorokat feloszlatták és elvetették a szentek illetve ereklyék tiszteletét és a pápa uralmát.

IV. Első Erzsébet uralkodása:

1. VIII. Henriket három gyermeket követte a trónon (három anyától): VI. Edward, Véres Mária, I. Erzsébet
2. Erzsébet a parlamenttel közösen kormányzott
3. Ellentétben az előtte uralkodó Véres Máriával - aki üldözte a protestánsokat (részben férje, II. Fülöp spanyol király miatt) - Erzsébet pártolta a protestantizmust!
4. Támogatta a spanyolokkal és portugálokkal rivalizáló (versengő) angol hajósok felfedezőútjait, még akkor is, ha azok kalóz-akciókat hajtottak végre. Segítette Hawkins és Drake hajóútjait is.
5. Erzsébet idején Anglia megalapította első amerikai gyarmatvárosait (Jamestown - 1619) és első gyarmatát Virginiát. (Szűz föld - melyet a "szűz királynőről" Erzsébetről neveztek el.)
6. Erzsébet konfliktusba került a katolicizmus fő támaszának számító II. Fülöp spanyol királlyal, aki nem ismerte el királynőnek mondván, hogy olyan frigyből született, Boleyn Annától, mely törvénytelen volt. II. Fülöp Stuart Máriát szerette volna az angol trónon látni! Azonban Erzsébet kivégeztette (1587) Stuart Máriát. 
7. A kivégzésre válaszul II. Fülöp hatalmas hajóhaddal - az Armadával - támadt Angliára. Egy vihar és Drake admirális hajói azonban elsüllyesztették a spanyol hajókat (1588).

Az angol polgárháború

A Stuart-házi uralkodók politikája: I. Jakab idején, szemben Erzsébettel elnyomás volt Angliában, a puritanizmust üldözték és a lakossággal szemben elnyomó hivatalok működtek:

• Magas Bizottság: a puritánokkal szemben folytatott üldözéseket, pereket
• Csillag Kamara: adóügyi perekkel sanyargatta a népet

Puritánok: a királyi hatalommal szembeszálltak, nem a katolikus és anglikán hitet gyakorolták, hanem a kálvinizmust. I. Erzsébet alatt Anglia lakosságának jelentős része lett puritán. Két águk volt:

• presbiteriánusok => az egyházaikban világi vezetők is voltak
• independensek => független egyházközösségeket hoztak létre (Tk.169)

III. A király és a parlament konfliktusa: 1.) I. Jakab gátolta a szabad kereskedelmet, kegyenceinek adta az állami megrendeléseket, ezek voltak a monopóliumok. 2.) Magas vámokat - adókat vetett ki. Ezzel a király megsértette a parlamentet alkotó nagypolgárság érdekeit, hiszen nem ők kapták a jövedelmező üzleteket. A képviselők szembeszálltak a királlyal: 1628-ban arra kötelezték, hogy aláírja a "Jogok Kérvényét". Ez innentől előírta, hogy újabb adók-vámok kivetéséhez parlamenti jóváhagyás kell. Válaszul a király feloszlatta a parlamentet.

IV. Polgárháború (1642-1649): A király 11 éven keresztül nem hívta össze a parlamentet, ám 1640-ben muszáj volt, mert közben a skótok fellázadtak hatalma ellen, és a felkelés leveréséhez pénzre (adókra) volt szüksége, amit csak a parlament révén tudott beszedni. Az összehívott képviselők azonban nem szavaztak meg adót, sőt követelték az elnyomó hivatalok (Magas Bizottság, Csillagkamara) feloszlatását. Polgárháború tört ki a parlamentet támogató és a királyhű erők közt. LINK

A polgárháborúban az egyik oldalon a királyhű, régi nemesség és a kegyencek harcoltak (gavallérok), míg velük szemben a parlamenti nemesség és vállalkozói nemesség állt.

• A parlament eltörölte az új adókat
• Megszüntették az elnyomó hivatalokat (kivégeztették azok vezetőit)
• Követelték a királytól egy parlamentnek felelő kormány és presbiteriánus egyházszervezet létrehozását.
• Miután a király megkísérelte elfogni a parlament vezetőit, London fellázadt, I. Károly északra menekült.
• Az első csatákat még a királypártiak nyerték 1642-ben. Gúnynevük: "gavallérok".
• Fordulat: Egy independens képviselő, Oliver Cromwell állt a parlamenti csapatok élére (1643-ban) és döntő győzelmet aratott a király serege felett: Marston Moor -i csatában és a Naseby -i csatában.

A polgárháborúban a fő ellentét az új típusú kereskedő-vállalkozó életmódot folytató új nemesség és a feudális régi nemesség közt.

V. A király kivégzése (1649): A király a csaták után fogságba került, ám elmenekült a skótok és a presbiteriánusok segítségével. Ekkor újra legyőzték Prestonnál (1648). Cromwell ekkor eldöntötte: leszámol a királlyal és az őt támogató presbiteriánusokat is: CSAK independensekből álló új parlamentet alakított (csonka parlament) és 1649-ben kivégeztette a királyt!

VI. A protektorátus időszaka (1653-1658): Ebben az 5 évben maga Cromwell irányította Angliát egy államtanáccsal. Leigázta és gyarmatosította Írországot, illetve Skóciát, sőt törvényileg akadályozta meg, hogy Hollandia fölözze le az Anglia és Európa közti kereskedelmet (Hajózási törvény - 1651) Cromwell, uralma alatt lordprotektorként vezette Angliát, ám 1658-ban elhalálozott.

VII. A restauráció és a dicsőséges forradalom: Cromwell halála után a parlament összeült és elhatározta, hogy helyreállítja (restaurálja) a királyi hatalmat. A trónra a kivégzett I. Károly fiát, II. Károlyt hívták meg. Ám kötelezték arra, hogy a vallásszabadságot, az új tulajdonviszonyokat, illetve a parlament jogait tiszteletbe tartsa. II. Károly 1660 és 1685 közt uralkodott, és még tiszteletben tartotta mindazt amit kértek tőle. A parlamentben két párt: királyhű, konzervatív toryk és a polgári (később liberális) whigek.

Forradalom: II. Károly után katolikus öccse II. Jakab megszegte a parlamenttel kötött alkut: üldözte a puritánokat és csorbította a parlament jogait is. A nép újra fellázadt és elűzte Jakabot, helyére lányának (Máriának) férjét, Orániai Vilmos holland főurat hívták meg. 

Jognyilatkozat (1689):

• Angliát alkotmányos monarchiává változtató törvény, mely a főhatalmat a parlament és a kormány kezébe tette
• A király hatalma jelképes lett (uralkodik, de nem kormányoz) és nem oszlathatja fel a parlamentet.
• A Jognyilatkozat biztosította a polgári szabadságjogokat (pl.: sajtó-, szólás-, vallás szabadság, gyülekezési jog

D O L G O Z A T