17. dolgozat 11L: Az 1848/49-es szabadságharc

Az 1848/49-es szabadságharc

I. A császári udvar, harcot előkészítő lépései:

1. A magyarokkal ellenséges nemzetiségek ránk uszítása. Ennek eredményeként szerb felkelés Pétervárad környékén (1848 júniusában), román felkelés a székelyek ellen Erdélyben (1848 októberében), horvát támadás hazánk ellen 1848 szeptemberében
2. Helytartó küldése Bécsből Pestre 1848 szeptember 25-én, Lamberg Ferenc személyében. Ezzel a lépéssel törvényen kívül helyezték a Batthyány-kormányt.
3. A császári udvar 1848 decemberére összevonta csapatait egy Magyrországelleni invázióra. Közbena  Habdburg család császárt változtatott: V. Ferdinánd helyére Ferenc József került.

II. Kossuth harcot előkészítő lépései:

1. Összeült az első népképviselei országgyűlés és Kossuth kérésére 200 ezer katona hadba hívását illetve 42 millió forint hadihitel megadását szavazza meg
2. Kossuth tobrzó útra ment az alföldi városokba, hogy parasztkatonákat toborozzon a harchoz
3. Batthyány-kormány lemondott (1848 október 2). A kormány helyét a harcokat irányító OHB (Országos Honvédelmi Bizottmány) veszi át.

III. Hadiesemények 1848-ban:

1. Jelasics támadása => Joszip Jelasics horvát bán megtámadja a Dunántúlt, ám Pákozdnál vereséget szenved 1848 szeptember 29-én Móga János seregétől.
2. A megvert horvát sereg Ausztria felé menekül, a magyarok üldözésükbe kezdenek, ám Schwechatnál a horvát-osztrák sereg vereséget mér rájuk.
3. Osztrák intervenció Windischgratz herceg 55 ezer fős sereggel indul meg a Duna mentén Magyarország ellen, Pest felé. Vele szemben Görgey Artúr tábornok a feldunai hadtest élén és Perczel Mór a dunántúli csapatokkal védekezett, hasztalanul. A móri vereség után az osztrákok 1848 decemberének végén elérik Pestet.
4. Felvidéki hadjárat: Görgey híres váci nyilatkozatában minden katonát biztosított a harc folytatásáról annak ellenére, hogy Pest 1849 január elején elesett. Ezt követően csapataival északra indult annak dacára, hogy a parlament és az OHB Debrecenbe menekült. A felvidéki hadjáratban Görgey maga után csalogatja az osztrákokat , akik utána mennek mert azt hiszik Bécsnek fordul. Így Kossuthék biztonságban lehetnek Debrecenben.
5. A kápolnai vereség: A Felső-Tisza vidékére összevont magyar erőket Windischgratz 1849 februárjában megveri, Dembinszky tábornok hanyag vezetése miatt, Kápolna település mellett. A kudarc miatt és a tisztek követelésére a korábban leváltott Görgey újra főparancsnok lesz. A császár a csata után azt hiszi: leverték a magyar szabadságharcot és kiadja az olmützi alkotmányt, felszámolva a magyar vármegyerendszert.

IV. A tavaszi hadjárat:

1. Az összevont magyar hadsereg hatalmas ellentámadást indított a Tiszától Pest irányába 1849 tavaszán.
2. A tavaszi hadjárat 1849 április 2 és május 21 közt zajlott és sorozatos magyar győzelmeket hozott. A hadjáratot Görgey vezette, de részt vett benne: Aulich Lajos, Damjanich János és Klapka György is. Főbb csaták: Hatvani, Tápióbicskei, Isaszegi. Pesthez érve a magyar erők északra fordultak, majd a fővárost megkerülve Komáromig törtek. A hadjárat végét Buda visszavétele jelentette május 21 -én.

3. A függetlenség és trónfosztás kimondása: Erre 1849 április 14-én került sor a debreceni nagytemplomban. Itt született meg a magyar Függetlenségi Nyilatkozat is, április 19-én! Kossuthot kormányzóvá választották és új kormány alakult, Szemere Bertalan vezetésével.

4. Erdélyi harcok: Az erdélyi románok már a szabadságharc elején a magyar csapatok ellen támadtak, de a székelyek szembeszálltak velük. A székelyeket legyőzték ugyan az osztrák - román erők, de 1848 decemberében Jozef Bem került az erdélyi magyar csapatok élére.  Bem 1848 karácsonyára visszavette Kolozsvárt, majd 1849 február 9-én Piskinél is nagy győzelmet aratott, sőt 1849 március 11-re visszavette Szebent is. 1849 júniusára gyakorlatilag kiűzte a császáriakat Erdélyből.I

 Az 1848/49-es szabadságharc második része

I. Ferenc József segítséget kér az oroszoktól:1849 májusára Ausztria vereséget szenvedett a magyar szabadságharctól, egyetlen esélye a győzelemre az lett, ha szövetségesétől, Oroszországtól kér segítséget! Így Ferenc József 1849 május 1-én a Szent Szövetségre (1815) és a Münchengratzi Szerződésre (1833) hivatkozva fegyveres segítséget kért I. Miklós cártól, aki május 9-én 200 ezres hadat indított a magyar szabadságharc leverésére!

II. Az orosz-osztrák támadás: 1849 június 15-én 200 ezer orosz és 66 ezer osztrák katona zúdult hazánkra, több irányból. Az oroszok főereje Ivan Paszkevics hercig vezetésével északról, a Kassa-Miskolc útvonalon közeledett, az osztrákok pedig Julius von Haynau táborszernagy vezetésével a Duna mentén törtek Pest felé. Erdélyben az orosz-osztrák seregeket Alexandr Lüders irányította a Tömösi szoroson át Brassó felé haladva. A magyarok egyetlen esélye az időhúzás volt, amíg valamelyik európai nagyhatalom be nem avatkozik. Ám ez sajnos nem történt meg.

III. Kísérletek a megbékélésre: A magyar vezetés 1849 nyarán megpróbált megegyezni a nemzetiségekkel, hogy legalább velük ne kelljen harcolnia.

1.) Először a szerbekkel tárgyaltak, de a szerbek nem elégedtek meg a nyelvhasználati jogokkal, területi autonómiát akartak. Így a tárgyalások velük nem vezettek eredményre.

2.) Másodszor a románokkal tárgyaltak a magyarok: előbb Ian Dragos tárgyalt Buteanuval, de közben Arudbányán kiújultak a román-magyar harcok és meghalt Dragos. Később Nicolae Balsescunak sikerült kiegyezni a magyarokkal július 14-én. Ennek figyelembe vételével született meg 1849 július 28-án (túl későn) a nemzetiségi határozat! Széleskörű nyelvhasználat, de hangsúlyozza: magyar az államnyelv és senki nem kaphat területi autonómiát!

IV. Viták a haditervről: Két haditerv született. Görgey haditerve Komárom térségében tervezte összevonni a magyar erőket. Ennek előnye, hogy a komáromi vár magyar kézen volt, és ha itt összpontosult volna a magyar seteg, akkor Ausztriát is fenyegetni tudtuk volna. Bécs közelsége miatt az osztrák seregek egy része Bécset kelle volna, hogy védje. Dembinszky haditerve a Szeged-Arad térségbe vonta volna össze a magyar erőket. Itt azonban a várak ellenséges kézen voltak, és Ausztriát sem tudtuk fenyegetni. Sajnos Kossuth Dembinszky tervét fpgadta el.

V. Az utolsó csaták és a világosi fegyverletétel: A Dembinszky terv szerint a magyar csapatok két útvonalon haladtak a Szeged-Arad összevonási pontra:

1. Görgey 30 ezres serege a Felvidéken át az oroszok lekötésével, a Debrecen-Arad útvonalon haladt. (Tokajnál kelt át a Tiszán.)
2. A Dembinszky vezette főserege 55 ezeres fővel a Duna-Tisza közén keresztül vonult Szegedre (Buda alól).

Görgey Debrecennél ütközött meg a Paszkievics vezette oroszokkal, kisebb vereséget szenvedve, Dembinszky pedig Szeged alatt, Szőregnél veszített Haynautól (1849 augusztus 5.). A magyar fősereg a szőregi csata után Temesvárra vonult, ahol a főparancsnokságot Dembinszkytől Bem József vette át. Bem erdélyi csapatait néhány nappal korábban 1849 július 31-én a segesvári csatában verték szét (itt esett el Petőfi is), majd Nagycsűrnél (aug.6.)

Az utolsó nagy csata: A szabadságharc utolsó csatája Temesvárnál zajlott, ahol Haynau 1849 augusztus 9-én legyőzte a Bem vezette magyar főerőket. Mivel a főerők veszítettek, így a Görgey vezett másik magyar sereg, mely Aradnál állomásozott feladta  aharcot. Kossuth augusztus 11 -én lemondott, a hatalmat Görgeyre ruházta és elmenekült az országból. Görgey 1849 augusztus 13-án Világosnál az oroszok előtt tette le a fegyvert.

A szabadságharc vereségének legfőbb okai:

• Az osztrák-orosz szövetség megléte, mely lehetővé tette azt, hogy Ferenc József segítséget kérjen az oroszoktól.
• A magyar szabadságharcnak mindvégig ellenségei voltak a nemzetiségek.
• A magyarok harca elszigetelt maradt, nem találtunk szövetségeseket!

VI. A Görgey kérdés: Az elmenekült Kossuth bejárta a világot és mindenhol Görgeyt tette felelőssé a szabadságharc leveréséért. Oka: könnyebb elfogadni, hogy elárultak, mint azt hogy megvertek bennünket.

D O L G O Z A T

Megtorlás és ellenállás

I. A magyarok megbüntetése: A Ferenc József által vezetett Osztrák Birodalom bosszúra szomjazott 1849 nyarán, amiért csak nagy nehezen és csak orosz segítséggel tudta leverni a magyar szabadságharcot! Az ifjú császár Julius Jacob von Haynau táborszernagyot bízta meg azzal, hogy példásan megbüntesse a magyarokat, nehogy újra kedvük támadjon fellázadni.

Aradi vértanúk: 1849 október 6-án Aradon 13 magyar honvédtábornokot végeztek ki: Kiss Ernő, Dessewffy Arisztid, Sweidl József, Lázár Vilmos, Poltenberg Ernő, Aulich Lajos, Leiningen-Westerburg Károly, Láner György, Damjanich János, Knézics Károly, Török Ignác, Nagysándor József, Vécsey Károly.Ugyanazon a napon Budán pedig Batthyány Lajost is kivégezték.

Haynau rémuralma: Az osztrák tábornok 11 hónapon keresztül folytatott kivégzéseket, pereket, letartóztatásokat Magyarországon, egészen 1850 júliusáig. 150 embert végeztek ki összesen. Végül a császár menesztette Haynaut a nemzetközi figyelem miatt.